Hajdú-Bihari Napló, 1985. június (42. évfolyam, 127-151. szám)
1985-06-25 / 147. szám
Koszorúzás, hajókirándulás, díszvacsora Hans-Dietrich Genscher hétfői programja Hans-Dietrich Genschernek, a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminiszterének hétfői programja kegyeletes megemlékezéssel kezdődött. Az NSZK diplomáciájának vezetője megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a külügyminisztériumban megkezdődtek a magyar—NSZK külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere és Hans-Dietrich Genscher megvitatta a kétoldalú kapcsolatok alakulását, s véleményt cserélt a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Horváth István, hazánk bonni és Ernst-Dietrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete. Az NSZK külügyminiszterének programja a délutáni órákban hajókirándulással folytatódott. Hans-Dietrich Genscher a fedélzetről gyönyörködött a magyar főváros és környéke látványosságaiban. Este Várkonyi Péter díszvacsorát adott vendége tiszteletére a Külügyminisztérium vendégházában. (MTI) Megkezdődtek a magyar E NSZK külügyminiszteri tárgyalások. Balról a Várkonyi Péter vezette magyar, jobbról a Hans-Dietrich Genscher vezette nyugatnémet delegáció. (MTI- fotó: Soós Lajos felvétele — Telefotó — KS) Sajtótájékoztató a Duna-85 gyakorlatról Június utolsó és július első napjaiban közös harcászati, hadműveleti gyakorlatot tartanak hazánk területén a Magyar Néphadsereg, a Szovjet Hadsereg és a Csehszlovák Néphadsereg kijelölt törzsei és alakulatai. Mórocz Lajos altábornagy, honvédelmi államtitkár, a gyakorlat vezetője hétfőn, a néphadsereg egyik dunántúli gyakorlóterén tartott sajtótájékoztatóján bejelentette: a részt vevő csapatok elfoglalták táborhelyeiket, s hétfőtől megkezdődött a közvetlen felkészülés a Duna—85 elnevezésű gyakorlatra. Az államtitkár hangsúlyozta: a jelenlegi nemzetközi helyzetben a Varsói Szerződés tagállamainak kötelességük erősíteni védelmi képességüket, s ehhez eredményesen járulnak hozzá a közös hadgyakorlatok A mostani erőpróba szervesen illeszkedik a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek törzseivel összehangolt kiképzési tervbe, s évek óta hazánk területén, szovjet és csehszlovák részvétellel rendezik meg. Idén 23 ezer katona vesz részt a közös munkában. A sajtótájékoztatón részt vett Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője, valamint Alekszej Gyemidov altábornagy, a gyakorlatvezető szovjet és Josef Einspigel vezérőrnagy, a gyakorlatvezető csehszlovák helyettese, akik az újságírók társaságában keresték fel és tekintették meg az egyik magyar egység táborhelyét. (MTI) KOREAI-FÉLSZIGET Maratoni fegyverszünet A Koreai-félszigeten 35 esztendeje, 1950. június 25-én dördültek el a koreai háború kezdetét jelentős fegyverek. A háborúét, amely a második világháborút követően az első nemzetközi háború, és egyben a két szemben álló tábor, az imperializmus és a szocializmus erői közötti összecsapás volt. A konfliktust a dél-koreai vezetés revansista, a két országrész erőszakos egyesítésére irányuló politikája robbantotta ki. (E terveket Washingtonban is melegen támogatták.) Érdemes emlékeztetni, hogy a KNDK már akkor is többször javasolta a békés egyesítést, június 19-i indítványa is e szellemben íródott. A szöuli rezsim csapatai, válaszként hat nap múlva átlépték a 38. szélességi fokon kialakított határt és behatoltak Észak-Korea területére. Kihasználva, hogy a Szovjetunió akkor nem vett részt a Biztonsági Tanács munkájában, az Egyesült Államok elérte, hogy az állítólagos „északkoreai agresszió” visszaverésében ENSZ- erők is részt vegyenek. A váltakozó sikerű és nagy véráldozatot követelő harcok frontvonala 1951-re visszakerült a kiindulási ponthoz, tehát a 38. szélességi foknál húzódott. Ez a tény, s az, hogy a szocialista erők nem kívántak területi kiigazítást, lehetővé tette a fegyverszüneti tárgyalások megkezdését. A fegyverszüneti egyezményt végül is hosszas tárgyalások után 1953 júliusában kötötték meg Panmindzsonban. Ez a szerződés azonban csak ideiglenes megállapodás. A végleges megoldásra a békekötés lett volna hivatott, amit azonban az érdekeltek nézeteltérései miatt máig sem tudtak tető alá hozni. A sem háború, sem béke állapotában élő két országrész között egészen a legutóbbi időkig meglehetősen korlátozott volt a kapcsolat, csakis egy-egy határincidens megtárgyalása kényszeríthette közös asztalhoz Észak, illetve Dél képviselőit. Most azonban a világ örömmel nyugtázhatja, hogy a félsziget felszabadulásának 40. évfordulója közeledtével a politikusok és szakértők többször beszélnek egymással hivatalosan, mint az elmúlt 32 évben összesen. Tizenkét évi szünet után találkoztak a két ország vöröskeresztes delegációi Szöulban, hogy kimunkálják a háború során egymástól elszakított, mintegy 6 millió koreai kölcsönös rokonlátogatásának feltételeit. Már a tárgyalások első szakaszában bizonyos sikerek mutathatók fel, akárcsak a Panmindzsonban folyó gazdasági megbeszéléseken. Nem ennyire kedvező a kép a politikai kibontakozás útján, a dél-koreai vezetés ugyanis mindeddig elzárkózott az igazi megoldást célzó phenjani javaslat elől. Ennek értelmében a KNDK, Dél-Korea és az Egyesült Államok részvételével hármas tárgyalásokat kellene kezdeni, hogy végre békeszerződéssel váltsák fel a fegyverszüneti megállapodást. A kétoldalú kapcsolatok rendezése után Phenjan és Szöul megnemtámadási szerződést köthetne. Ez megszüntethetné az amerikai csapatok állomásoztatására szolgáló ürügyet, így a csapatkivonás után — ENSZ-felügyelettel — békés úton megtörténhetne az újraegyesítés. Ez tehát az északi elképzelés, amelyet a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogat. Ellenzi viszont az USA, amelynek komoly stratégiai érdekei forognak kockán. Így azután nem meglepő, hogy Washingtonban a Korea-közi kapcsolatokat támogatják. A KNDK természetesen nem zárkózik el az ilyen érintkezések elől sem, ezt bizonyítja a két ország parlamenti képviselőinek találkozóját szorgalmazó javaslata. Hosszas halogatás után Szöulban zöld utat adtak e kezdeményezésnek, ám az ottani elképzelések szerint a delegátusok egy új alkotmányról tárgyalnának, s nem a megnemtámadási szerződésről. Közben újabb propagandisztikus lépésként Cson Tu Hvan dél-koreai elnök északdéli csúcstalálkozót javasolt. A KNDK álláspontja ezzel kapcsolatban is világos: a legmagasabb szintű megbeszéléseknek csak akkor van értelme, ha azok valóban jelentős politikai eredményeket hoznak. Nos, ez egyelőre elég messze van. A párbeszéd folytatása azonban közelebb hozhatja az időt, amikor lesz értelme a koreai csúcstalálkozónak, amikor a két Korea kapcsolatainak fejlődése jótékonyan hathat nemcsak az ázsiai térség, hanem az egész világ politikai közérzetére. Daróczi László - HAJDÚ-BIHARI NAPLÓ - 138 S. JÚNIUS 21. Bush Rómában Róma, 1985. június 24. (AFP/AP/ Reuter) — George Bush amerikai alelnök vasárnap este megérkezett Rómába, hét európai államot — Olaszországot, az NSZK-t, Hollandiát, Belgiumot, Svájcot, Franciaországot és Nagy-Britanniát — érintő útjának első állomására. Az alelnök hétfő délelőtt találkozik Pertini államfővel, majd Bettino Craxi miniszterelnökkel tárgyal. Az amerikai politikust várhatóan magánkihallgatáson fogadja a pápa és találkozni fog Casaroli bíborossal, a Vatikán külügyekért felelős államtitkárával is. Az amerikai alelnök 11 napos európai tárgyalássorozatán — így Rómában is — elsősorban az amerikai űrfegyverkezési programról, a kelet—nyugati kapcsolatokról és a terrorizmusról lesz szó. Bush Róma után Bonnt keresi fel. Szabadon engedett síiták Bejrut, Atlit, 1985. június 24. (MTI—AP UPI) — Hétfő délelőtt elszállítottak az izraeli Atlit börtönből 31 libanoni síita foglyot, és Dél- Libanonban szabadon engedték őket — közölte egy izraeli katonai szóvivő. A lépésre a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsággal együttműködve került sor. Izraeli részről cáfolták, hogy a szabadon engedésnek bármi köze lenne, a túszdrámához. Síita vezetők szerint az elrabolt TWA repülőgépen fogva tartott negyven amerikai túsz mindaddig Bejrútban marad, amíg az izraeliek nem engedik szabadon az Atlit börtönben levő 700 libanoni foglyot. Magyaramerikai megállapodás A Gépipari Tudományos Egyesület és amerikai partnere, az Amerikai Gépészmérnökök Társasága (ASME) vezetői hétfőn az MTESZ székházában együttműködési megállapodást írtak alá. Az egyezmény alapján a két gépipari tudományos egyesület együttműködik a gépészeti tudományok és módszerek fejlődését szolgáló területeken. Képviseltetik magukat egymás tudományos rendezvényein, kiadványokat, publikációkat és szakmai, illetve tudományos előadókat cserélnek. Az együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatait a GTE és az ASME képviselői háromévenként értékelik. Leory S. Fletchert, az ASME elnökét, a texasi egyetem dékánját, valamint Paul F. Allmendingen, a szervezet főtitkárát fogadta Tóth János, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára. (MTI) Gyáva orgyilkosok Az elmúlt, amúgy is fázós-borongós hétvégén enyhén szólva lehangoló hírek érkeztek hozzánk planétánk több tájáról is. Miközben a világ a bejrúti túsz-ügy fejleményeit leste, a hírügynökségek csaknem egyidejűleg három hírt jelentettek. 1. „Ismeretlen eredetű robbanás" (milyen gyakran olvassuk ezt a fogalmazást manapság!) történt a luxemburgi gázművek egyik telepén. A hatóságok terrorista szabotázsra gyanakodnak. 2. A kanadai Vancouverből Tokióba érkezett a Canadian Pacific légitársaság gépe, amelynek egyik poggyásza kirakodás után felrobbant és megölt két embert. A gép — hangzanak a jelentések — a tervezettnél előbb szállt le. Lehet, hogy a detonáció — amit valahol valakik gondosan megkomponáltak — ezért végzett „csak" két ártatlan emberrel? 3. Ugyancsak Kanadából, de az ország másik szeléről, Torontóból igyekezett Bombay felé az indiai légitársaság (Air India) Boeing 747-es óriásgépe. A többit — sajnos — tudjuk. Csaknem biztos, hogy robbanás ölte meg a háromszázhuszonkilenc(!) utast és a személyzetet. Ez a történelem egyik legszörnyűbb légikatasztrófája. Ezek az emberek nem a természet vagy a vak véletlen, hanem a vak erőszak, az irracionális téboly, még pontosabban: gyáva orgyilkosok áldozatai. Ez a dolog lényege. Hiába jelentkezett nyomban a tragédia után mind a „szikh diákok szövetsége”, mind az ugyancsak szeparatista „kasmíri felszabadítási hadsereg”, hogy — kimondani is borzalom — büszkén(!) magára vállalja ezt a gaztettet. Hiába szeretnék egyes sötétben bujkáló gyilkosok, sőt, orgyilkosok a politikai dicsfény glóriáját és valamiféle bátorság látszatát kölcsönözni az ilyen cselekedeteknek. Ez már régen nem politika. Ezeknek a mészárlásoknak az elkövetői nem a politikai elemzők, hanem az Interpol és a nemzeti rendőrségek gyilkossági csoportjainak — és nem is egyszer az elmegyógyá- szati klinikák professzorainak — illetékessége alá tartoznak. Bármely „ügy” nevében követik el gaztetteiket, ölnek meg bekötött szemmel találomra járókelőket, rakodómunkásokat vagy utasokat, cselekményeiknek csak egy „politikai” vonatkozása lehet: lejáratják az eszmét vagy célt, amit — állítólag — képviselnek. Harmat Endre Magyar felszólalás az ILO konferenciáján Genf, 1985. június 24. (MTI) — A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Genfben folyó éves konferenciáján a főigazgató jelentése feletti általános vitában felszólalt dr. Martos István, a MEDICOR vezérigazgatója, a Magyar Kereskedelmi Kamara alelnöke, aki a konferencián a magyar munkaadókat képviseli. A szervezet főigazgatójának jelentését értékelve rámutatott, hogy az sajnálatos módon figyelmen kívül hagyja a szocialista országoknak a munkaügy, a foglalkoztatottság és a szakmai kapcsolatok terén elért eredményeit, még a szervezet Magyarországon járt küldöttsége által készített jelentés pozitív megállapítását is. Dr. Martos István felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét a Magyar Kereskedelmi Kamara státusában, tevékenységi körében bekövetkezett legújabb változásokra, s rámutatott: E változások immár hivatalos formában is megerősítik, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenysége és jogállása teljes mértékben megfelel az ILO alapokmánya által támasztott követelményeknek, így még inkább elfogadhatatlan és tarthatatlan a képviselőivel szemben a szervezet munkaadó tagozatában megnyilvánuló diszkrimináció. Kommunista műszak az ÁÉV-nél Június 22-én, szombaton kommunista műszakot tartottak a Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalatnál. A vállalat valamennyi munkahelyén 2200 fizikai dolgozó és közvetlen termelés irányító munkával, míg 729 nem fizikai állományú dolgozó egy napi keresetének felajánlásával járult hozzá a műszak sikeréhez. A kommunista műszak bevételét a korábbi évek gyakorlatának megfelelően közhasznú társadalmi célokra fordítják, többek között vidéki tanácsok, gyermekintézmények támogatására, a vállalati KISZ-szervezet ifjúsági alapjának kiegészítésére; a kis jövedelmű nyugdíjasok, a súlyos balesetet szenvedett dolgozók, illetve hozzátartozóik megsegítésére; mozgássérültek és a tömegsport támogatására. Ez év októberében a vállalatnál még egy kommunista műszakot szerveznek ai Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben: 1985 június 25-én Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1985. június 4-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Valuta (bankjegy-és csekk-) árfolyamok Érvényben: 1985. június 25—27-én Vételi Közép Eladás Devizanem árf. 100 egységre Ft-ban Angol font 6 521,30 6 527,83 6 534,36 Ausztrál dollár 3 374,56 3 377,94 3 381,32 Belga frank 82,03 82,11 82,19 Dán korona 460,21 460,67 461,13 Finn márka 796,66 797,46 798,26 Francia frank 542,24 542,78 543,32 Hollandi forint 1 466,30 1 467,77 1 469,24 Japán jen (1000) 204,26 204,46 204,66 Kanadai dollár 3 720,80 3 724,52 3 728,24 Kuvaiti dinár 16 751,5516 768,3216 785,09 Norvég korona 575,75 576,33 576,91 NSZK márka 1 652,01 1 653,66 1 655,31 Olasz líra (1000) 25,88 25,91 25,94 Osztrák schilling 235,11 235,35 235,59 Portugál escudo 29,12 29,15 29,18 Spanyol peseta 28,87 28,90 28,93 Svájci frank 1 976,94 1 978,92 1 980,90 Svéd korona 573,94 574,51 575,08 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 5 080,74 5 085,83 5 090,92 Vételi Eladási Pénznem árf. 100 egys. Ft-ban Angol font 6 332,00 6 723,66 Ausztrál dollár 3 276,60 3 479,28 Belga frank 79,65 84,57 Dán korona 446,85 474,49 Finn márka 773,54 821,38 Francia frank 526,50 559,06 Görög drachman 36,40 38,66 Hollandi forint 1 423,74 1 511,80 Japán jen (1000) 198,33 210,59 Jugoszláv dinár 3 18,10 19,22 Kanadai dollár 3 612,78 3 836,26 Kuvaiti dinár 16 265,27 17 271,37 Norvég korona 559,04 593,62 NSZK márka 1 604,05 1 703,27 Olasz líra (100O) 25,13 26,69 Osztrák schilling 228,29 242,41 Portugál escudo 28,28 30,02 Spanyol peseta 28,03 29,77 Svájci frank & 919,55 2 038,29 Svéd korona 557,27 591,75 USA dollár 4 933,26 5 238,40 a) Vásárolható legmagasabb bankjegy dar let: S«»-«* ■) Vasárai balé I ««magasabb bankjegye O' let: lse-«« (MTI)