Hajdú-Bihari Napló, 1990. augusztus (47. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-01 / 179. szám
(fg/l HAJDÚBIHARI XLVII. ÉVF. 179. SZÁM ÁRA: 4,30 Ft 1990. Vik. 1. SZERDA 1/7 . POLITIKAI NAPILAP. 100 éves a vasútigazgatóság Debrecenben A Debreceni Vasútigazgatóság 1990-ben végig centenáriumot ünnepel. Szerény kis ünnepségek ezek, de minden alkalommal emlékeztetnek arra, hogy a vasút él, életben marad, s túlél minden pangást. A Debreceni Vasútigazgatóság jogelődje üzletvezetőség néven volt ismert, ami a Tiszavidéki Vasúttársulatból és Északkeleti Vasúttársaságból jött létre 1890. augusztus elsején. Az első vasúti vonalat, amely Debrecent az ország fővárosával összekötötte, már a Tiszavidéki Vasúttársulat építette ki 1857-ben. Az állam csak 1880-ban jelent meg először Debrecenben, amikor a Tiszavidéki Vasúttársulat egész hálózatát megváltotta. 1890-ben sor került a másik magánvasút, az Északkeleti Vasúttársaság államosítására is. Ezek átvétele tette szükségessé, hogy Debrecen üzletvezetőséget állítsanak fel, ami 1890-ben meg is történt. A nyírségi, a tiszántúli és az erdélyi átmenő forgalmat ez az úgynevezett üzletvezetőség vezényelte. Nézzük meg néhány adatát is. Vonalhossz az alakuláskor: 1 000,45 kilométer. 1918-ban: 2 198,61 kilométer. 1921-ben: 892,00 kilométer. Országon belüli átszervezésekkel, a trianoni békeszerződések után: 1 151,00 kilométer. 1939-ben: 1 824,919 kilométer. 1990-ben: 2 321,00 kilométer, mely az országos hálózatnak mintegy egyhatoda, a legfontosabb és legjobban igénybe vett hazai és nemzetközi útvonalak tengelyén helyezkedik el. Az üzletvezetőség első vezetője Szorkolai Ságy Gyula volt. 1890-től 1894-ig töltötte be tisztét. Helyettese: Schwanda Károly. 1890- ben az üzletvezetőség vonalai tíz vármegye területére terjedtek ki, éspedig Hajdú, Heves, Szabolcs, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szilágy és Bihar megyékre. Napjaink szállítási feladatait az igazgatóság a MÁV hálózatának tiszántúli térségében, közigazgatásilag hat megye területén végzi (Pest, Szolnok, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén), 13 469 fős kollektívával. Augusztus 1-jén Debrecenben az igazgatóság műemléki épületének előcsarnokában történelmi dokumentumkiállítás nyílik. A korabeli fényképek javarészét a dokumentációs stúdió archív anyagából válogatták össze. Ezen a napon a Nagyállomáson 8 órától 13 óráig a filatelisták is örülhetnek, hiszen az igazgatóság postai emlékbélyegzésre is sort kerít a csarnokban, ugyanott nonstop vetítik videofelvételekről a világvasutak érdekességeit. Idetartozik még, hogy ősszel a Hungária Étterem falán emléktáblát helyeznek el, megemlékezvén arról, hogy itt székelt az első vasúti üzletvezetőség. A vasútigazgatóság százéves életről pedig könyv készült. A kiadványt történészek, tudósok állították össze. A hajdúsági művésztelep zárókiállítása „Az Európa Ház előszobája lehet” Befejeződött a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep tiszonhetedik nyári időszaka. A zárókiállítás tegnap, kedden 18 órakor nyílt meg a hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központban. Megnyitó beszédet Sümegi György művészettörténész mondott, aki irodalmi hasonlattal élve, antológia-tárlatnak nevezte a művésztelep munkáját összegző kiállítást. Egy sajátos tavasz után, amikor artérdekek alapján szobrot döntögettek és bálványozott művészeket fosztottak meg vélt vagy valós nimbuszuktól, különös fontosságúnak nevezte a közös alkotás örömét újra felfedező alkotómunkát. Reményének adott hangot, hogy e nemzetközi hírű művésztelep előszobája lehet az Európa Háznak, hová tartozni kívánunk. Ezután Csiha András, Hajdúböszörmény megbízott tanácselnöke átadta az emléklapokat a résztvevőknek. Négyen kaptak nívódíjat: Szegerean Calin sepsiszentgyörgyi, Jakobovits Miklós nagyváradi, Lovas Tibor hajdúböszörményi és Reija Remes finnországi művészek. Káplár Miklósemlékéremben ketten részesültek: Horváth János szombathelyi és Plugor Sándor sepsiszentgyörgyi festők. A nyári tapasztalatokról Lázár Imrét, a művésztelep igazgatóját kérdeztük: — Az idén először vezettük be, hogy a részvétel kéthetes turnusú is lehet, ezért több művész látogatott el hozzánk, mint az előző években. Tizenegy hónapig tartózkodtak itt, huszonhárman váltották egymást. Ma kezdődő kiállításunkon minden művész három képpel van jelen, összesen mintegy száz művel. Szép, változatos anyag gyűlt össze, az utóbbi évek legtartalmasabb, leggazdagabb anyaga. Ez évtől nem kormányközi kapcsolatok szabályozzák a nemzetközi vendégek részvételét, hanem szuverén meghívások alapján szervezzük a műhelyt, így a szomszéd országok magyar alkotói az eddiginél nagyobb számban, tizenegyen jöttek el. Az idei nyár a művészi szellem szabadságának a kiteljesedését jelentette. Egymás mellett élnek a hagyományokból táplálkozó és az újabb hangvételű irányzatok, úgy is mondhatnám, hogy a művésztelep és e tárlat „termése" a közép-kelet-európai művészi felfogások keresztmetszete. Bár az alkotótelepek helyzete az utóbbi néhány évben elbizonytalanodott, az új önkormányzatok szárnyai alatt remélhetőleg megerősödik. Ennek érdekében a Hajdúböszörményi Városi Tanács alapítványt létesített, melyhez művészetpártoló üzemek, vállalatok, intézmények, magánszemélyek csatlakozását várjuk. A művészek máris megtették az első lépést: egy-egy képüket ajánlották fel értékesítésre. A városnak adományozott alkotások augusztus 20-ig tekinthetők meg. P. J. Csiba András átadja a Káplár-emlékérmet Horváth János festőművésznek (Fotó: F. Szilágyi Imre) Velencébe utazott a magyar kormányfő Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter kedd délután Velencébe utazott. A magyar vezetők a Duna—Adria regionális együttműködés kétnapos csúcstalálkozóján vesznek részt az olasz városban. * * * Kedden este a Duna—Adria együttműködés öt tagállama, Olaszország, Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia külügyminisztereinek rövid találkozójával megnyílik Velencében a közép-európai regionális együttműködés csúcstalálkozója. A Duna—Adria kooperáció csaknem nyolc hónapos alapító szakaszának végére érve az öt állam politikai dokumentumban körvonalazza a regionális együttműködés céljait, feladatait, s három évre szóló munkaprogramot dolgoz ki az elképzelések valóra váltására. Jelképes értékű gesztusként a helsinki záróokmány aláírásának 15-ik évfordulóján a Duna—Adria együttműködés tagjai üzenetet intéznek a helsinki folyamat részes államainak vezetőihez. A kormányfők és a külügyek irányítóinak részvételével folyó velencei csúcsot közép-európai kulturális fórum kíséri, amelyen az öt részt vevő állam művészeti, tudományos életének neves személyiségei vitatják meg az európai együttműködés jövőjével összefüggő kérdéseket. (MTI) A népszavazás megyei eredményei A megyében a választásra jogosultak száma 406 005. A leadott érvényes szavazatok száma 45 094 volt, ami 11,1 százaléknak felel meg. Az érvényes szavazatok közül 38 929 az igen és 6 165 a nem. Az igen szavazatok 86,33 százalékot, a nem szavazatok 13,67 százalékot tettek ki összesen az 522 szavazókörben. Részletes eredmények: 1. számú körzet: A részvételi arány 11,43 százalék. Érvényes szavazatból 87,6 százalék az igen, 12,4 a nem. 2. számú körzet: 12,34 százalék a részvételi arány, 87,75 százalék az igen, 12,25 a nem. 3. számú körzet: 14,32 százalék a részvételi arány, 86,61 százalék az igen, 13,39 százalék a nem. 4. számú körzet: 7,34 százalék a részvételi arány, 82,68 százalék az igen, 17,32 százalék a nem. 5. számú körzet: 9,94 százalék a részvételi arány, 86,8 százalék az igen, 13,2 százalék a nem. 6. számú körzet: 12,54 a részvételi arány, 85,92 százalék az igen, 14,08 százalék a nem. 7. számú körzet: 10,02 a részvételi arány, 84,78 százalék az igen, 15,22 százalék a nem. 8. számú körzet: 10,76 százalék a részvételi arány, 88,00 százalék az igen, 12,00 a nem. 9. számú körzet: 10,45 százalék a részvételi arány, 84,98 százalék az igen, 15,02 a nem. Kiállítások, koszorúzások, konferenciák Sajtótájékoztató Debrecenben a Kölcsey-bicentenárium rendezvényeiről A rendezőszervek képviselői tegnap, kedden 11 órakor a Déri Múzeumban tájékoztatták a sajtó képviselőit a Kölcsey-bicentenárium megyei rendezvényeiről. Gazda László megyei múzeumigazgató elmondta, hogy bár a megemlékezések már korábban elkezdődtek, a legfontosabb események augusztusban és az ősz folyamán kerülnek sorra. Elsőként augusztus 8-án, Kölcsey Ferenc születésnapján lesz ünnepség 16 órai kezdettel a felújított álmosdi kúriában, ahol az irodalmi emlékhely védelméről Angyal László, a Hajdú-Bihar Megyei Műemléki Albizottság elnöke beszél, a Himnusz költőjéről pedig Imre László, a Kossuth Lajos Tudományegyetem irodalomtörténésze emlékezik meg. A műsorban föllép Kun János előadóművész és a Kölcsey Kórus. Augusztus 24-én a Kölcsey Társaság által meghirdetett képzőművészeti pályázat díjnyertes műveiből, grafikákból, érmekből, kisplasztikákból nyílik válogatott kiállítás a Kölcsey Művelődési Központban. A Magyar Tudományos Akadémia és debreceni bizottsága szeptember 6-án és 7-én a Debreceni Református Kollégiumban tart tudományos konferenciát, melynek középpontjában Kölcsey közéleti szereplése, morális nagysága és irodalomesztétikai ízlése áll. Angyal László beszélt az álmosdi Kölcsey-ház több százezer forintos felújításáról, a tetőszerkezet, a padlózat és a pince helyreállításáról, mely húsz év után vált ismét szükségessé. Megemlítette azt is, hogy e ház a Kölcsey-hagyaték egyetlen eredeti épülete. Bejelentette, hogy a Műemléki Albizottság helyi szervezetei az idei évre tervezik Kölcsey egykori lebontott debreceni lakhelyének közelében emlékhely avatását és pozsonyi szállásának falán emléktábla leleplezését. Az álmosdi házban nyíló új kiállítást Keresztesné Várhelyi Ilona, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetője, a kiállítás rendezője ismertette előzetesen. Elmondta, hogy míg a régi a család álmosdi tartózkodását reprezentálja, az új Kölcsey Ferencre koncentrál, korjelző bútorok, használati tárgyak, fotók, reprodukciók és néhány eredeti tárgy segítségével. A július 1-je óta Kölcsey Ferenc nevét viselő debreceni tanítóképző főiskola jubileumi rendezvényeiről Ozsváth Sándor, a főiskola tanára szólt. Hangsúlyozta, hogy bár az ünnepélyes névfelvételi aktusra szeptember 7-én kerül sor, a bicentenáriumi megemlékezések folyamat jellegűek. Többek között tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a család élő tagjaitól sikerült megszerezniük a családi címer használatának jogát, az alkalomra elkészültek a zászlók, gerundiumok, sapkák, tógák. A költő domborművét Lakatos Aranka, portréját Makoldi Sándor készítette el számukra, Birtalan József marosvásárhelyi zeneszerző pedig Kölcsey verseire komponált háromtételes énekkari művet, mely a névfelvételi ünnepségen hangzik el az intézmény énekkarainak előadásában. Elkészült és hamarosan megjelenik a Kölcsey-füzetek első két kötete. Az évfordulóhoz kapcsolódóan átalakítják a főiskola belső tereit, kiállítóterem kialakítását tervezik, melynek első tárlata a nagybányai Kölcsey Ottilia kerámikus művész kiállítása lesz. Tudományos felolvasóülés, hallgatói emléktúrák, szavalóverseny szerepel még programjukban. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a bicentenáriumra különböző kiadványok jelennek meg, így a Debreceni Városi Könyvtár Kölcsey-bibliográfiája, a Remény és emlékezet című tanulmánykötet, valamint a Társasági Füzetek sorozatban a szeptemberi konferencia anyaga. Takács Péter művének címe Kölcsey véleménye. A Csokonai Kiadó erre az alkalomra adja ki Szentimrei Jenő Ferenc tekintetes úr című munkáját, mely a kiváló tudós és államférfi életregényét dolgozza fel.