Hajdú-Bihari Napló, 1992. március (49. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-02 / 1. (52.) szám
Antall József fogadta Erhard Buseket Budapest (MTI) Antall József miniszterelnök, az MDF elnöke szombaton délután, parlamenti dolgozószobájában fogadta Erhard Busek osztrák alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét, aki egynapos, nem hivatalos látogatást tett Budapesten. A két államférfi és pártelnök kölcsönösen tájékoztatta egymást országuk belpolitikai helyzetéről, és eszmecserét folytattak a két ország közvetlen környezete és Európa számos időszerű kérdéséről, így szó volt a szomszédos országokról, beleértve Bosznia-Hercegovina problémakörét, érintették a Dunával összefüggő kérdéseket, Magyarországnak és Ausztriának az EK-hoz való közeledését. Elhunyt Karinthy Ferenc író Budapest (MTI) - Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író életének 71. évében, hosszas betegség után elhunyt. Karinthy Ferenc - Karinthy Frigyes fia - 1921-ben született Budapesten. Dolgozott színházi dramaturgként - debrecenben is - újságíróként és műfordítóként. Számos könyve jelent meg, köztük a Don Juan éjszakája, az Epepe, a Budapesti tavasz és a Budapesti ősz. Karinthy Ferenc fordított többek között Machiavelli-, Moliere- és Bonfanti-műveket. A Kossuthdíjjal 1955-ben tüntették ki. Patika a Tócósban A 40 ezres lélekszámú Tócóskert szívében (a Tócóskert tér 1. szám alatt) patika nyílt Start-hitelből. S habár Debrecenben sem gomba mód szaporodnak a patikák, itt igazán megfér már ez az egy, hiszen eddig a távolból kellett a Széchenyi utcáig beutazniuk a tócóskertieknek, mikor gyógyszert váltottak ki. Az új magán-egészségügyi szolgáltatás szakmabeliek kezén van. A Cívis névre hallgató magánpatika 120 négyzetmétes alapterülete a biztosíték arra, hogy raktára a nagyobbak közé tartozzon. Azak hatóságiak, készletét a gyógyszer-nagykereskedelemtől szerzi be. Fotó: F. Szilágyi Imre Jól vannak a barlangász lányok Budapest (MTI) A miskolci vasgyári kórház ügyeletes főorvosának tájékoztatása szerint a szombati bükki barlangi baleset mindkét sérültjének kielégítő az állapota. A 17 éves Fodor Judit jobb oldali darabos felkartörést, a 21 éves Vaspöri Szilvia pedig agyrázkódást szenvedett. Mindkét sérült jól van, lázuk nincs. ■ „Mesélik, milyen cirkusz volt az egyik faluban, amikor valami miatt kenyérellátási gond volt." A zugkereskedelem nem tisztességes versenytárs 3. oldal „A vétkesek azonban - mondhatni - szemrebbenés nélkül fizetnek" Sorozatosan megsértik a vevők érdekeit 4. oldal „...a műszaki fejlesztés hajtóereje a jövőben nem egyegy jelmondat lesz, hanem a piac." Versenyben a Nyugattal - értékmérő: a piac 7. oldal „A modern város a civilizáció motorja” Történelmi jelentőségű esemény Nyíradony történetében: városavató ünnepi ülés Nyíradony (HBN -T. É.) - A megye északkeleti részén elterülő település 1992. január 1-jétől városi rangot kapott. Szombaton, február 29-én, délelőtt 10 órakor Kiss József nyírségi születésű festőművész kiállításának megnyitójával kezdődött a városavató ünnepség. Ezután a zsúfolásig megtelt művelődési központ nagytermében városavató ünnepi ülést tartottak. Frank József a város polgármestere megnyitóbeszédében hangsúlyozta, úgy kívánja a tisztesség, hogy ezen a történelmi napon megemlékezzenek elődeikről. Röviden felidézte a 7500 lakosú város történetét, mely önálló településként Adonymonostora néven 1347-ben már szerepel az okiratokban. A község 1950-ig Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozott, nagyközségi rangját 1971-ben nyerte el. Az elmúlt három évtizedben dimanikusan fejlődött. Ipart telepítettek, az üzemekben ma is mintegy 500- an dolgoznak. Megerősödtek a szövetkezetek, s jól működik a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat is. A helyi foglalkoztatásban nagy szerepe van a mező- és erdőgazdaságoknak. A középfokú intézményrendszer kisvárosi színvonalú. Korszerű , az egészségügyi ellátás, s kihelyezett gimnáziumi tagozat, korszerű művelődési ház szolgálja az itt élőket. A nagyközség infrastrukturális ellátottsága eléri az utóbbi években várossá vált települések színvonalát. A város térségi feladatokat is ellát a Nyíradonyi ÁFÉSZ irányításával. A település fejlesztését korszerű rendezési terv alapján végzik. A polgármester ezután azokat a feladatokat vázolta fel, amelyek Nyíradony lakosságára az elkövetkezendő években hárulnak: a gáz bevezetése, korszerű közlekedés és hírközlés megteremtése, a szennyvíz- és az úthálózat további bővítése. A megnyitó szavak után Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára mondott városavató ünnepi beszédet. Az elismerés hangján szólt a település polgárairól, akik kedvezőtlen feltételek között, kevés támogatást kapva fejlesztették községüket várossá. Mint mondta, a település nem fogadta el azt a szerepkört, amit a budapesti hivatalok szántak neki, s végigjárva az utat eljutott a nagyközségi, a városi rangig. Elmondta, hogy a városi rang nemcsak elismerés, hanem elvárás és bizalom is. Az urbanizációs folyamatnak nincs vége. A modern város a civilizáció motorja, s mindig nyitottak a kapui a környék kisebb településeinek lakói számára. Az avatóbeszéd elhangzása után az államtitkár átadta Frank Józsefnek Nyíradony város alapító oklevelét. A jelenlévő települések képviseletében Szekeres Antal, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte az új várost. Ezt követően a jelenlévők kultúrműsort tekinthettek meg. Frank József polgármester átveszi a városalapító oklevelet Verebélyi Imre államtitkártól Fotó: F. Szilágyi Imre Helyi nyilvánosság, helyi társadalom Szalai Csaba Debrecen (HBN)Jóformán csak a sajtó volt terítéken a Polgári Casino asztalánál a Debreceni Akadémiai Bizottság kistermében, ahol neves kommunikációs szakemberek adtak egymásnak találkozót, ám a hat meghívott közül Gyárfás Tamás tévéproducer, Kulin Ferenc, a parlament kulturális bizottságának elnöke, Bájer József, az Axel Springer magyarországi képviselője és Krassó Miklós, a Magyar Rádió főszerkesztője kimentette magát. Helyettük más küldöttek érkeztek Debrecenbe. Társaságukban aztán újságírók, Debrecen értelmiségének ismert alakjai, politikai pártok meghívottjai, s nem utolsósorban városunk polgármesterei vitatkozhattak a helyi nyilvánosság és a helyi társadalom egymást meghatározó életéről. Thomas Koch, a Napló Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatója elöljáróban az információáramlásról - s az arra gyakorolt külső és belső hatásokról - fejtette ki precíz megfogalmazásban nézeteit. Az információs források bőségében, s e források megjelölésében határozta meg a laphitelesség egyik követelményét, majd később válaszában arról szólt, hogy egyetlen lap is (megyénkben a Napló) alkalmas a politikai sokszínűség eleven megjelenítésére. Vagyis nem kizáró oka a hírek és vélemények hiteles tolmácsolásának, ha a sajtópiacon, így nálunk Hajdú- Biharban, jelenleg csak egyetlen lap közvetít. Debreczeni József, a sajtóalbizottság elnöke viszontválaszában nem tudta érvekkel megingatni a Napló Lapkiadó Kft. ügyvezető igazgatójának állítását, jószerint azt, hogy az egyedüli, versenytárs nélküli lap is lehet politikailag plurális. Debreczeni József a sajtóról szólva néhány kivétellel arról győzte meg a társalkodókat, hogy bármennyire is elterjedt fölfogás, a sajtó nem a negyedik hatalmi ág, ámbár hatása a társadalomra és a hatalomra kétségtelen. Az is igaz - mondotta -, hogy nincs olyan hatalom, amely meg ne próbálná befolyásolni a sajtót. Magyarországon a lapok tulajdonosi névsorát végigböngészve az tapasztalható, hogy az ellenzék mégis túl nagy csinnadrattát csinál ezekből a próbálkozásokból. A sajtóalbizottság elnöke a megadott témán néha átcsapó vitában nemigen volt meggyőző afelől, hogy miért csak a része, s nem a magyar újságíró-társadalom egésze szólhat bele a készülő médiatörvénybe. Vágvölgyi B. András, a Magyar Narancs főszerkesztője, bár hangoztatta, hogy nem igazán ismeri a vidék sajtóját, de érzékeltetni tudta annak erejét. A megyében a helyi sajtó nagyhatalom, hisz tagadhatatlan, mindenki abban keresi a neki érdekes helyi hírt, s nem a fővárosi nagy lapokban. Vágvölgyi B. András kiállt amellett, hogy az újságírás szakma, s talán épp ezért furcsállotta, hogy az MDF túl sok újságírót elugrasztott magától, minthogy azok a múltban írtak. Mazsu János alpolgármester a híradás monopóliumáról „értekezett", arról, a hatalom akár vissza is tarthat híranyagokat, jelezvén ezzel azt, hogy az övé. Az alpolgármester állítása természetesen aligha volt vitatható. A több órán át folyó néhol kellemes csevely, s csak olykor heves véleménydeklarációk lekötötték a hallgatóság figyelmét. Igen érdekes volt Orosz Istvánnak, a KLTE professzorának vélekedése az egykori debreceni lapbőségről, amely ma már nagyon is összefügg a költségekkel, a kiadással járó kockázatokkal. Kevés a hely, hogy minden hozzászóló fejtegetéseiből részleteket közöljünk, de ez is mutatja, hogy volt miről beszélniük a helyi nyilvánosság és a helyi társadalom kaszinói egybegyűltjeinek. MAI KÉRDÉSÜNK ' / •' •• v •••••••'■•• V.-.W ■-------------------------- Lesz-e Cívis Kabaré? Híre ment, hogy Debrecenben létrehozzák a Cívis Kabarét, mely az egykori debreceni Dongó Színpad - az ugyan egyszeri volt és megismételhetetlen - utódjaként szórakoztatja majd a város polgárait. Előbb úgy volt, hogy már szilveszterkor bemutatkozik a társulat, később úgy tervezték, hogy a farsang idején tartják meg a premiert, de azóta sem volt bemutató. N. Molnár Éva előadóművészt, a Cívis Kabaré ötletadóját és szervezőjét arról kérdeztük: lesz-e Cívis Kabaré? - Remélem, igen. De már nem akarok ígérgetni, újabb időpontokat mondani. Sajnos, nem mértem föl kellőképpen a „színházcsinálás" nehézségeit. A legfőbb baj az, hogy nincs pénzünk, tavaly az önkormányzat elutasította a pályázatot, melyben anyagi támogatást kértünk. Az idén is beadtuk pályázatunkat, és reménykedünk.