Hajdú-Bihari Napló, 1997. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-28 / 50. szám

---­IV. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM ÁRA: 34 FT 1997. II. 28., PÉNTEK ---------------------------1 Budapest (MTI) - Az adó- és tb-jogszabá-­­­lyok kiigazítását és az adminisztrációs ter- i hek csökkentését célzó, átmeneti kedvezmé­nyeket tartalmazó kormányjavaslatról levél­ben értesíti az agrárdemonstráció szerve­zőit Medgyessy Péter pénzügyminiszter - jelentette be Kiss Elemér államtitkár csütör­tökön, a kormányülést követő sajtótájékoz­tatón. Összefoglalóan annyit jegyzett meg, hogy a kormány jóváhagyta tárgyaló kül­­­­döttségének álláspontját. A kabinet a levél tartalmának egyetértő tudomásulvételét vár­ja a gazdák képviselőitől. (További információk a 2. oldalon.) A kormány jóváhagytaA német államfő Kelet-Magyarországon Debrecen (MTI) - A Magyaror­szágon hivatalos látogatáson tar­tózkodó német államfő­ és kísére­te csütörtökön délelőtt Kelet-Ma­­gyarországra látogatott. Roman Herzog különgépe, amelyen ott volt Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnök is, néhány perccel 11 óra után landolt a debreceni re­pülőtéren. A gépből kilépő német és ma­gyar államfőt Hevessy József, Debrecen polgármestere csikóbő­rös kulaccsal köszöntötte. Az ál­lamfők és kíséretük tagjai ezután gépkocsikba szálltak, és Nyíregy­házára hajtattak. Roman Herzog a nyíregyházi megyeházán az észak-magyarországi térség befek­tetési lehetőségeivel ismerkedett. A német államfőt négy megye - Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg - önkormányzati közgyű­lési elnökei tájékoztatták a régió gazdasági helyzetéről. Szilaj Pál, Hajdú-Bihar megye önkormányzati elnöke arról szá­molt be, hogy most készül a régió közép- és hosszú távú fej­lesztési terve, amely mindenek­előtt a feldolgozóiparban, az ide­genforgalomban, azon belül a gyógyturizmusban kínál majd kedvező, adó- és beruházási ked­vezményekkel támogatott befek­tetési lehetőségeket a leendő part­nerek számára. Asztalos Ildikó, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Mi­nisztérium politikai államtitkára Roman Herzognak átadta a négy északkeleti megye fejlesztési prog­ramját tartalmazó dokumentumot, s kérte, segítse, hogy a beruházás­ban német vállalkozók is részt vegyenek. Roman Herzog kifejezte remé­nyét, hogy minél több német vál­lalkozó alakít majd ki kapcsola­tot az északkelet-magyarországi térséggel, és vesz részt a gazda­ság korszerűsítésében, fejlesztésé­ben. Göncz Árpád arról beszélt, hogy a térség iránti érdeklődést erősítheti, hogy ebből az ország­részből együttműködésre, keres­kedelmi kapcsolatok kialakítására nyílik mód a szomszédos Szlo­vákiával, Romániával és Ukrajná­val, valamint a Független Álla­mok Közösségéhez tartozó orszá­gokkal. A köztársasági elnök úgy vélte: sok függ attól, hogy a négy megye vezetői miként élnek a le­hetőséggel, ezért bátorította őket, hogy építsenek ki kapcsolatot a német gazdasági kamarákkal, jut­tassák el a szervezetekhez befek­tetési ajánlataikat, s hívják meg a kamarák képviselőit látogatásra, a lehetséges beruházási helyszí­nekre. A két államfő és kísérete dél­után visszautazott Debrecenbe, majd hivatalos magyarországi lá­togatását befejezve hazarepült Ro­man Herzog és kísérete. A debre­ceni repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök búcsúztatta vendégét. A különgép néhány perccel négy óra után indult Németországba. Debrecen polgármestere csikóbőrös kulaccsal ajándékozta meg a vendéget Fotó: Iklódy János Megfenyegették II. János Pál pápát Szarajevó (MTI)­­ Egy ismeretlen férfi tele­fonáló csütörtökön azt közölte a szarajevói katolikus egyház tájékoztatási központjá­val, hogy meggyilkolja II. János Pál pápát áprilisra tervezett szarajevói látogatása ide­jén. A katolikus egyházi vezetőket és a helyi rendőrséget azonnal tájékoztatták a veszélyről. Nem valószínű, hogy a fenyegetésnek ha­tása lesz a pápa tervbe vett boszniai láto­gatására Fotó: AP kell-e módosítani? Azon társadalmi szervezetek és alapítvá­nyok részére, amelyek egyéb feltételek mel­lett jogosultak az állampolgárok személyi jö­vedelemadója egy százalékának fogadására, a törvény előírja, hogy pártoktól függetlenül működjenek, pénzt azoktól ne fogadjanak el, országgyűlési képviselőt ne indítsanak, ne támogassanak, s ezt alapszabályukban, alapító okiratukban is zárják ki. Ha a pár­toktól való függetlenséget eredetileg nem rögzítették, vajon szükséges-e pótolni? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságától kapott informá­cióink szerint az adóhivatal az egy száza­lék átutalásáról rendelkező nyilatkozatok feldolgozása után, legkésőbb szeptember 1-jéig értesíti a kedvezményezettként feltün­tetett szervezeteket. Ezt követően harminc napon belül kell az érintetteknek a törvé­nyi feltételek meglétét dokumentumok csa­tolásával igazolniuk - így az alapszabály­ba, alapító okiratba foglalt „pártsemle­gességet" is. Akinél ez hiányzik, tehát szep­tember 1-jéig kell módosítania okiratát. A három évnél idősebb - ez is feltétel - társadalmi szervezetek és alapítványok - mi­ként a megyei bíróság illetékesétől megtud­tuk - persze, nem rendelkeztek e kizárásról. A megyei bírósághoz ezért máris folyama­tosan futnak be a módosító kérelmek, ame­lyekkel a testületnek semmi egyéb dolga­­ nincs, mint tudomásul veszi őket. A bejegy­zési eljárás és a módosítás is illetékmentes. Önfenntartó Debrecen (HBN - P. Cs.)­­ Az or­szágban egyedülálló oktatóhely kezdte meg működését csütör­tökön Debrecenben, a Baross Gábor Szakképző Intézetben. A Németországban már régóta mű­ködő rendszer tapasztalatainak felhasználásával kialakított, né­met segítséggel korszerű eszkö­zökkel felszerelt Villamosipa­ri Technológiai Képző Központ leendő, vagy már aktívan dolgo­zó elektronikai és elektrotechni­kai szakemberek kiegészítő, illet­ve továbbképzésére alkalmas. Az egyidejűleg 16 résztvevő ok­tatását lehetővé tevő központ be­rendezéseit,­­ melyek értéke meg­haladja a 42 millió forintot - a Ba­jor Tartományi Minisztérium aján­dékozta az Ipartestületek Orszá­gos Szövetségének (Iposz) és a Magyar Kézműveskamarának. Ugyanilyen együttműködés kere­tében más szakmacsoportok ki­egészítő képzésére Egerben, Buda­pesten és Dombóváron már mű­ködnek hasonló oktatóhelyek. A debreceni központot Max Stadler, a traunsteini képző köz­pont igazgatója avatta fel. Mint el­mondta, hazájában alapvetően a termelőüzemekben szerzett gya­korlatra alapul a szakképzés. Az egyes üzemek nem mindig képe­sek a legújabb eszközök beszer­zésére, viszont a leendő szakem­bereket mindenképpen fel kell ké­szíteni azok alkalmazására. Azért hozták létre a legkorszerűbb be­rendezésekkel felszerelt, a szak­mai kamarák által működtetett ok­tatóbázisok országos rendszerét, hogy erre lehetőség nyíljon. A né­met kamarai partnerek nem kí­vánták az ottani rendszert válto­zatlan módon meghonosítani Ma­gyarországon, hanem az itteni kézműveskamarával együttmű­ködve, a helyi sajátosságokhoz igazítva immár több mint tíz szak­ma, illetve szakmacsoport ki­egészítő képzési módszerét dol­gozták ki. Az új oktatóhelyet a Hajdú-Bi­har Megyei Kézműveskamara ál­tal létrehozott Hajdú-Bihar Me­gyei Kézműves Közhasznú Társa­ság üzemelteti, melynek munkáját a megyei és városi önkormányzat, az Iposz, a megyei kézműveska­mara, valamint a képző központ­nak otthont adó szakképző intézet képviselőiből álló képzési tanács felügyeli. Az üzemeltető nincs könnyű helyzetben, mert azon túl, hogy a központ csütörtöki meg­nyitása több mint háromeszten­dős, sok nehézséggel tarkított fo­lyamat eredménye, a jövő sem ígérkezik problémamentesnek. Mivel a magyar szakképzési rend­szerben az ilyen képzőhelyek új­donságnak számítanak, működte­tési költségeikből az állam nem vállal részt, önfenntartóknak kell lenniük. Az itteni ismeretelsajátí­tásért tehát fizetni kell. villamosipari oktatóhely A magyar szakképzési rendszerben ezek az oktatóhelyek még újdon­ságnak számítanak Fotó: Czeglédi Zsolt Moszkva:­­ Általános sztrájkot hirdetett március 27-re a Füg­getlen Orosz Szak­­szervezetek Szövet­sége, és a szakszer­vezeti vezetők köve­telték egyben a kor­mány leváltását, amely „nem képes megállí­tani a bérelmaradá­sok növekedését”. A szakszervezetek el­nöksége szerint több mint 4 millió ember és 26 ezer üzem részvé­tele várható a tiltakozó akcióban. Jelcin elnök a hét elején minden ko­rábbinál élesebben bí­rálta a kormányt. A képen Csernomirgyin kormányfő és Jelcin Fotó: AP Természet­gyógyászat engedéllyel Budapest (MTI)­­ A kor­mány rendeletet alkotott csütörtöki ülésén a termé­szetgyógyászatról. Ennek ér­telmében a természetgyó­gyászat a jövőben egészség­­ügyi tevékenységnek minő­sül, amelyre kiterjednek az egészségügyi ágazatra vo­natkozó jogszabályok. Ez azt jelenti, hogy minden termé­szetgyógyászati tevékenysé­get végző vállalkozáshoz vagy magángyakorlathoz - a már működőkhöz is - be kell szerezni az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat engedélyét. A te­vékenység gyakorlásához a közép- és a felsőfokú vég­zettségűeknek egyaránt tan­folyamot kell végezniük és eredményes vizsgát kell ten­niük. Ennek határideje a ren­delet hatályba lépését köve­tő hatodik hónap vége. Mi­vel az új szabályok a kihir­detés után négy hónappal lépnek életbe, az érintettek­nek összesen 10 hónapjuk lesz a szükséges vizsga le­tételére és a papírok beszer­zésére. A rendelet azt is le- s szögezi, hogy természetgyóz , gyász nem végezhet orvosi­­ tevékenységet.

Next