Hajdú-Bihari Napló, 2000. április (57. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-07 / 82. szám

10. oldal Jia VJLLamnt­­ • Tankönyvek a Fókuszban. Tankönyvrész­leggel bővült a debreceni Fókusz Könyváru­ház. A 40 négyzetméteres új eladótérben az általános és középiskolai tanulók számos ki­adónak csaknem kétezer féle tan-, nyelvkönyvéből és tantárgyi segédkönyvéből válogathatnak. Tanévkezdésre a nappali ta­gozaton használatos tankönyvek teljes kész­letével várják a diákokat. • Mateksikerek. Megyénk középiskolásai közül többen is eredményesen szerepeltek a Dunaszerdahelyen rendezett IX. Nemzet­közi Magyar Matematikaversenyen, amely­re a Kárpát-medencében tanuló középisko­lások legjobbjait hívták. A debreceni Faze­kas Mihály Gimnázium diákja, Csóka Endre 2., iskolatársa, Kiss Norbert 3. díjban része­sült. A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gim­názium tanulója, Erdei Zsuzsa szintén 3. dí­jat hozott haza. A festő, Luczi János olajképe. A Debrecenben élő festőművész kiállítása április 22-ig tekinthető meg az Egészség­­ügyi Gyermekotthon Fény­galériájában (Böszörményi u. 148.) Eleven hagyományok Marsa Gyula A szlovák, a magyar és a cseh könyvpiacon is jelenlévő pozsonyi Kalligram Könyv- és Lapkiadó a 90-es évek elején - vele egyező né­ven - magyar nyelvű lapot indított. Hizsnyai Zoltánnak, a Kalligram folyóirat főszer­kesztőjének öndicsérettől sem mentes szavai szerint a kiadót „koncepciózus többnyel­vűsége, valamint munkatársainak, szerzői­olvasói bázisának nyitottsága, problémaér­zékenysége, konfliktuskezelő képessége a kö­zép-európai párbeszéd hatékony fórumává avatja”. A legújabb Kalligram-duplaszám egyúttal a szlovák nyelvű Kalligram-lapnak, az OS-nek a vendégszáma is. Az OS szó (ma­gyar jelentése: tengely) az „obcianska spolos­­nost”, azaz „(állam)polgári társadalom” rö­vidítéseként is olvasható. Az új Kalligram első felében szereplő - ere­detileg szlovákul megjelent - tanulmányok és esszék nagyrészt a szlovák történelem és nemzeti identitás kérdéseivel foglalkoznak. Nem véletlen a két problémakör együttes je­lenléte, hiszen a múlt (re)konstrukciójának gyakran célja valamely közösség önazonossá­gának megteremtése. A szövegek egy része egy-egy város (pl. Kassa, Pozsony, Túróc­­szentmárton) vagy egy tágabb földrajzi egy­ség (Közép-Szlovákia) múltbeli és lehetséges jövőbeli kultúrájáról szól, és a (jelen felől sok­szor inkább csak vágyott) multikulturalizmus térségi hagyományainak felelevenítésére tesz kísérletet. Nagyrészt nem a nosztalgikus múltba révedés hangján, amire szép példa Macsovszky Péter írásának vége: „Érsekújvár se nem szlovák, se nem magyar város; a kö­zép-európai városok tipikus sorsát tűrte és tűri: az avarok temetkeztek itt, az olasz épí­tészek erődítményt húztak fel, melyet törö­kök és osztrákok egyaránt bevettek, a zsidók­nak boltjaik és zsinagógáik voltak, a kommu­nizmus alatt orosz katonák költöztek ide csa­ládostul és ma már kínaiak nyitnak olcsó ru­haboltokat. Az éjszakai bárokban nem ritka a szerbhorvát és az ukrán nyelv. Valahol ezen mozgás, ezen egzotikus metamorfózi­sok felszíne alatt ott szunnyad a lehetséges, határok nélküli Európa archetipikus, mind­két irányban átjárható előképe.” A lap tekin­télyes részében olyan könyvismertetésekkel találkozhatunk, amelyek segítségével érzékel­hetjük, miképpen olvassák az OS kritikusai magyar szerzők (pl. Esterházy Péter, Gren­del Lajos, Göncz Árpád és Konrád György), valamint néhány, hazánkban is népszerű fi­lozófus, elméletíró (a francia Jacques Derri­da vagy a szlovén Slavoj Zicek) műveit. NAPIK KULTÚRÁI 2000. április 7., péntek Kisszerűség rejlik az álarcok mögött Tom Jones, az angol lelenc története idézőjelben és három felvonásban R. Simor Katalin Debrecen (HBN) - Új műfaj született: a komikus musical. David Rogers Fielding regénye nyomán írt vígjátékát, a „Tom Jones"-t Darvas Ferenc ze­néjével ma 19 órától mutat­ja be a Csokonai Színház társulata. A színpadon él, mozog, időn­ként elsétál az „erdő”. A ló hát­rafelé vágtat, az útonállót kira­bolják, rókák potyognak az ég­ből. Szóval bármi megtörténhet. Közben pedig a keleti színházak­ra emlékeztető hangeffektusok pengenek, konganak és konga­nak - a Talamba együttes jóvol­tából kiemelve, aláhúzva vagy éppen ellenpontozva a színpadi játékot. A némileg megemelt re­Partridge, iskolamester: Jantyik Csaba______ Allworthy uraság: Sárközy Zoltán Deborah, szolgáló: Tokaji Csaba Molly, szolgáló: Rácz Mária Nancy, szolgáló: Veszteg Viktória Jenny Jones / Mrs. Waters: Szilágyi Enikő Bridget Allworthy kisasszony: Mohos Nagy Éva Mrs. Whitefield, fogadós: Varga Éva Lady Bellaston: Varga Éva Blifil kapitány / Blifil úrfi: Maday Gábor Tom Jones: Fábián Gábor Thwackum tiszteletes: Ruszina Szabolcs Square, filozófus: Füredi Krisztián __ Fitzpatrik: Ottlik Ádám Mr. Western: Garay Nagy Tamás Sophie Western, a lánya: Réti Iringó Miss Western, Sophie nagynénje: Oláh Zsuzsa Honour, Sophie szobalánya: Földeáki Nőm Dowling bíró: Bakota Árpád Orvos: Keresztes Tamás Útonálló: Vranyecz Artúr Rendőr: Juhász Árpád Harriet Fitzpatricks Sophie unokanővére: Paris Noémi Susan, pincérnő: Nagy Viktória_____ Ügyvédbojtár: Anya-Kakszi István Kathrin, szolgáló: Megyeri Tímea Díszlet-jelmez: Gyarmaty Ágnes Koreográfus: Nagy György Dramaturg: Töreki Attila Zenei vezető: Szarka György Rendező: Pinczés István nekari árokban parókás zené­szek muzsikálnak - Juhos István tizenkét tagú zenekara maguk is részesei az előadásnak, hol a nézőkkel, hol a játszókkal ka­csintva össze. A színészek teljes eszköztá­rak fegyverzetében a commedia dell’arte-tól a pantomimig a leg­különbözőbb stíluselemeket al­kalmazzák a színen. Mindezt a rendező, Pinczés István által szí­vesen idézett, Peter Brook-i filo­zófia jegyében: a színház játék. Persze e mögött a játék mögött rengeteg munka van. - A játékosság - mondja a ren­dező - itt egyben idézőjelet is je­lent. Kifigurázza mindazokat a társadalmi viselkedési normá­kat, amelyek maszkként mere­vednek bizonyos karakterekre és pozíciókra. Az álarcok mögé néz­ve álszentséget, kisszerűséget, emberi gyengeséget találunk. Mindazonáltal a Tom Jones - bár a maga idejében, az 1700-as évek Angliájában erős társa­dalombírálatot jelentett - ma elsősorban szórakoztatni kí­ván. Ebben nagy szerep jut Darvas Ferenc Várady Szabolcs versei­re írt sokszínű, stílusban, hang­zásban változatos, rendkívül igé­nyes muzsikájának. - Az volt a célom, hogy olyan kedves és mulatságos zenét ír­jak, amely kifejezi a kort, és mindenben segíti a cselekményt és a játékot - vallja a zeneszer­ző. - Ennek érdekében valóban nagyon sokféle zenei stílus meg­jelenik a műben, az angol nép­balladák hangzásvilágától az opera és operett-paródiákig. Azt remélem, csakugyan sikerült műfajt teremtenünk s a zene sú­lya, szerepe musicallé avatja a zenés vígjátékot. Garay Nagy Tamás és Sárközy Zoltán jelenete Fotó: Iklódy János Szülei nyomozónak vagy papnak szánták Debrecen (HBN - R. S. K.) - A színház és a közönség a pályafutása ötvenedik év­fordulóját ünneplő Sárközy Zoltánt köszönti ma este, a Tom Jones bemutatója után. - Ötven éve itt, a Csokonai Színházban mondtam ki színész­ként az első szót színpadon, ahol most is játszom - meséli megha­tottam - A főiskoláról kerültem ide, ugyanis az első év végén, mint politikailag megbízhatat­lant, eltanácsoltak, mert apám vitéz volt. Akkor Gellért Endre, aki korengedéllyel vett fel az is­kolába, szólt az érdekemben Téry Árpádnak, a színház akko­ri igazgatójának, s ő szerződ­tetett Debrecenbe. Itt végeztem el aztán távoktatással a hiányzó éveket. Végül is egyszerre kap­tam diplomát valamikori osztály­társaimmal, mások között Avar Istvánnal, Demján Edittel. Szabó Fotó: Napló-archívum Gyulával, Káló Flóriánnal. 1954-ben, amint ő maga fogal­maz, „kiskör” következett: Eger, Kaposvár, Békéscsaba és Szol­nok. 1960-ban Szendrő József szerződtette vissza a fiatal szí­nészt Debrecenbe, ahol azóta, megszakítás nélkül tagja a szín­háznak. - Bár Nyíregyházán szü­lettem és Szolnokon diákoskod­­tam, lényegében debrecenivé vál­tam - vallja. - A városnak és a színháznak sokat köszönhetek. Itt lettem Csokonai- és Jászai-dí­­jas, érdemes művész. Legszívesebben a Pisti a vér­zivatarban és a Tóték főszere­pére emlékszik. Sikerrel játszott az Erzsébet napban, a Megszám­­láltatott fákban, Az Öreg hölgy látogatásában és a Vendégség­ben, s legutóbb a Rokonokban. - Soha nem voltak szerepálma­im. Mindig úgy igyekeztem ját­szani, hogy a rendezőknek, akik látnak, további öt szerep jusson rólam az eszükbe, amit kizáró­lag velem képzelnek el. Ez be is jött: a színházi szerepeim mellett összesen 57 televíziós és filmsze­repem is volt. Ennek köszön­hető, hogy soha nem vágytam el Debrecenből, hiszen játszhattam az ország szinte valamennyi je­lentős színészével. Számára az otthon, a családi háttér jelentette mindig a meg­nyugvást, a feltöltődést. Munká­jában is ez segítette. Két fiát nem buzdította a pályára. A szí­nész kiszolgáltatott, véli, kevés tehetséget, sok szerencsét és összeköttetést kíván a színház. Tamás fia igazságügyi szakértő, Ákos, a nagyapai hagyományo­kat követve, bűnüldöző lett. Négy unoka büszke nagyapja ma a hatvanöt éves művész. - Addig szeretnék játszani, ameddig tel­jes értékű alakítást tudok nyúj­tani. Ebben a saját kritikai mér­legem a mérvadó, nem a kritiku­sok véleménye. Nincs példaké­pem, de Páger Antalhoz hason­lóan, nyolcvanévesen szeretném az utolsó szavakat kimondani a színpadon. Sárközy Zoltán: 50 éve a pályán Félmilliós Mednyánszky-képet kínálnak Debrecen (HBN) - Összesen kétszáznégy tételből - köz­tük a legnagyobb számban festményekből, illetve grafikákból, továbbá ék­szerekből és műtárgyakból - rendez aukciót a Villás Galéria. A Bem tér 2. szám alatti auk­ciósház immár harmadik alka­lommal szervez nagyszabású festmény- és műtárgyárverést a székhelyén. E legközelebbi alkalommal - április 14-én, pénteken 17 órától - a 112 festmény és grafika in­duló ára 8 millió 816 ezer, a 29 ékszeré 1 millió 416 ezer, a 63 műtárgyé 3 millió 247 ezer fo­rint. Összesen tehát csaknem 13 és fél millió forint a kikiáltási ár. A legmagasabb induló áron Mednyánszky László (1852-1919) festőművész Poprádi tó című olajképét kínálják, 550 ezer forin­tért, a legalacsonyabb áron indu­ló tétel egy négyezer forintos vodkáspohár. Több munkájukkal is szerepelnek­­ mások között - Holló László, Neogrády Antal, Szepesi Kuszka Jenő és Viski Já­nos festőművészek. Az aukción kalapács alá kerülő összes tárgy a galériában április 7. és 14. között, napon­ta 9 és 18 óra között - szomba­ton és vasárnap is - meg­tekinthető. Tizenhárom és fél milliós kikiáltási árú aukciót szerveznek Fotó: Horváth Katalin

Next