Hajdú-Bihari Napló, 2001. augusztus (58. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-01 / 178. szám
2001. augusztus 1., szerda NMV AKTUÁLIS Akiknek sikerült Szabó Katalin A miniszterek utazgatnak, s meglehet, mire véget ér a választási ciklus, a nevét is elfelejtik, egy-egy kis településnek, nemhogy a látogatás részleteire emlékeznének. Ezen persze nincs mit csodálkozni, az érdekesebb élmények törlik a felejthetőt. A hajdúszoboszlóiak most mégis azt remélik, ha Matolcsy György vagy Boros Imre és a többi miniszter ezentúl a városuk nevét hallja, már nem csak arra fog emlékezni, milyen a szállodasor és a termálfürdő, hanem néhány fontos tudnivaló és egy kellemesen töltött nap is társul az emlékekhez. Ha pedig így lesz, az nekünk jó. S hogy mire emlékezhetnek még a kormány tagjai a keddi látogatás után? Boros Imrét - mint a séta során megjegyezte - az üdülőövezet tágassága fogta meg. Tetszett neki, hogy van tere a sétának, a nézelődésnek, nem szorítják a vendéget szűk utcácskákba. Másokat - akiknek még volt idejük részt venni a gyógyfürdő igazgatójának tájékoztatóján - a fejlődés látványos ívét jelző szavak és képek, valamint a nagyszabású tervek felvázolása ragadhatott meg. Czeglédi Gyula ugyanis többek között arra mutatott rá, hogy a saját erő és a Széchenyi-tervből való részesedés eredményeként hamarosan csaknem duplájára nő (14 ezerről 27 ezerre) a fürdő napi befogadóképessége. Forgatott vizű „tenger" és pálmafás, homokos part bővíti majd - egyebek mellett - a máris sokféle kínálatot. A fürdőigazgató nem rebesgetett hálát az előtte ülő Orbán Viktornak és kormánya tagjainak. Azt mondta: köszönjük, a kapott egymilliárd forint gyorsítja a terveink megvalósítását. Nem is könyörgött újabb pénzekért. Beszéde azt sugallta: büszkék arra, amit ez a város a fürdőjével együtt eddig elért, s biztosak abban, hogy - kormánytámogatással vagy anélkül - a fejlődés üteme ezután sem csökken. Sóvágó László polgármester és Márton Attila országgyűlési képviselő pedig arra büszke, hogy meghívásukat elfogadta a kormány. Nem tagadják, jól lobbiztak. Hajdúszoboszlónak sikerült. De vitathatatlan tény, hogy a város nem tegnap kezdte el megalapozni jó hírét. Nőnek a földárak Hajdúszoboszló (HBN - J. A.) Ma döntenek, ám valószínűsíthető, hogy egy már működő állami tulajdonú társaság vásárolja vissza a „zsebszerződésekkel” külföldieknek „játszott” földeket. Ugyancsak ma vételi ajánlatot tesznek a mezőgazdasági külső üzletrészek megvásárlására. A spekulációs célú termőföldszerzést szeretnék kizárni a korábban zsebszerződésekkel eladott földek visszavásárlásával - közölte Boros Imre Phare-ügyekért felelős miniszter, akit a kormány hajdúszoboszlói városnézése közben sikerült megszólaltatnunk. Elmondta, hogy eredetileg éppen itt, a kihelyezett kormányülésen született volna döntés arról, hogy egy, már meglévő állami cég, vagy egy új közhasznú szervezet tegyen ajánlatot a zsebszerződésekből „kiszálló” tulajdonosoknak. Erre időhiány miatt nem került sor, így egy nappal később, szerdán jelölik ki a társaságot. Boros Imre - aki a kormányzati előterjesztést készítő munkacsoport vezetője - elmondta, annak van a legnagyobb esélye, aki a leggyorsabban tud lépni. Ez annyit jelent, hogy országos hálózattal rendelkezik, felkészült szakembereket tud hadrendbe állítani. A Nemzeti Földalapot - amelynek kialakítása eredetileg a magyar föld piaci helyzetének erősítését célozta - úgy szabályozzák törvényben, hogy illeszkedjen a most kialakítandó állami felvásárlások rendszeréhez. A miniszter szerint az állami földvásárlások - amelyek idővel azokra a földekre is kiterjednek, amelyeket tulajdonosuk nem kíván művelni, legyen az akár a keleti részeken - biztosan növelik a földárakat. Mire pedig a föld - az uniós csatlakozási tárgyalásokkal összhangban - szabadon értékesíthetővé válik, addigra ára reális lesz, és törvényben is rögzítik (akárcsak az EU több országában), hogy csak az vehet földet, aki helyben lakik, és vállalja a művelést is. Termálturizmussal Európa élvonalába A kormány 10 milliárd forintot szavazott meg a Széchenyi-terv forrásainak bővítésére Hajdúszoboszló (HBN - P. Cs.) - A Széchenyi-terv keretében a termálfürdőprogramra fordítható keret 5 milliárd forintos és a termálfürdők kihasználásához kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek létrehozásához elérhető forrás szintén 5 milliárd forintos növeléséről döntött keddi, kihelyezett ülésén a kormány. Amikor a Széchenyi-terv megindította a gazdasági növekedés eddig nem használt belső „motorjait” - autópálya-építés, lakásépítés, a belső fogyasztás növekedése a béremeléseken keresztül -, akkor következett be a világgazdaság teljesítményében egy stagnáló, de inkább csökkenő periódus. Egy olyan méretű ország esetében, mint hazánk, akkor, mikor a világban óriási a gazdasági fellendülés, óvatos gazdaságpolitikát kell folytatni. Amikor pedig a visszaesés jeleit lehet előre látni a világban, akkor kell mozgósítani azokat a belső tartalékokat, melyek a viszonylag kedvezőtlen világgazdasági környezetben is képesek fenntartani a nemzetgazdaság szükséges növekedési ütemét. Magyarországon ma ez történik - mondta a kormány ülését követő sajtótájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök. Mint megfogalmazta: a Széchenyi-terv szerencsére éppen a legjobbkor indult be, s így jó reményünk van arra, hogy a magyar gazdaság csak nagyon csekély mértékben érzi - ha egyáltalán megérzi - azt, hogy a világgazdasági környezet kedvezőtlenebb lett. A kormányfő kiemelte: a Széchenyi-terv keretében eddig 36,5 milliárd forintnyi állami támogatás összesen 186,3 milliárd forint értékű beruházást eredményezett, ami lényegesen jobb, mint az előzetesen várt hatás. Matolcsy György gazdasági miniszter Orbán Viktor szavait kiegészítve elmondta: július végéig 5000 pályázati anyag érkezett be a Széchenyi-terv 88 pályázati kiírására. Ebből eddig 2800 pályázatot bíráltak el, s eddig a szigorú feltételek ellenére több mint 2100 pályázat nyert. A miniszter nagy jelentőségűnek tartja, hogy a kormány egy 10 évre szóló egészségturizmus-fejlesztési programot hagyott jóvá. Ennek eredménye a Széchenyi-terv forrásainak 10 milliárd forintos bővítése is. A program elfogadásával reálissá vált az az elképzelés, hogy az évtized végére Magyarország turizmusa szempontjából Európa élvonalába, az első három-négy ország közé kerüljön. Ez azt jelenti, hogy a mai 3,7 milliárd eurós, turizmusból származó bevétel megnégyszereződhet, s az ágazat a mai 40-50 ezer ember kétszeresének adhat majd munkát. A gazdasági miniszter, a kormányfő és Borókai Gábor szóvivő a sajtótájékoztatón Fotó: Czeglédi Zsolt Mit kellene másképpen tenni Amikor a Volán autóbusza elindult, hogy ismét a főváros felé vegye az irányt a kormány tagjaival, Sóvágó László, a kabinetülésnek helyet adó fürdőváros polgármestere elégedetten állt a sajtó munkatársai és az általuk feltett kérdések elé. A Naplónak arra a kérdésére, hogy volt-e alkalma személyes beszélgetésre Orbán Viktorral, elmondta, hogy - természetesen - tudtak néhány szót váltani. - Többször találkoztam már a miniszterelnök úrral, ismerjük egymást, ő is járt háromszor a városban. Olyan kérdésekről beszélgettünk, mint például az önkormányzatok finanszírozása, helyzete. Elmondtam továbbá, hogy mi hogyan látjuk, mit kellene másképpen tenni kormányzati szinten a gyógy-idegenforgalom területén. - Felmerült-e olyan probléma, amelyre esetleg rövid időn belül visszatérnek? - Igen. A vállalkozók például felvetették, hogy a valuta felértékelése következtében előállt veszteségeiket valamelyest kompenzálni kellene, és ígéret hangzott el, hogy végiggondolják ennek a lehetőségét. - Mint a kormányülés házigazdája, végül is milyen érzésekkel zárja a munkanapot? Természetesen kellemes érzésekkel, mert tudom, hogy ez a gesztus a városnak szól, és azt is, hogy a város ezt megérdemli. Ez a megye határszélen van, így az uniós előkészületek kapcsán mindenképpen felértékelődik, hiszen hosszabb ideig az unió határállomása lesz. Ennek megfelelően fejleszteni kell az infrastruktúrát, már beütemeztük a 35-ös, a 3-as és a 42-es út szélesítését a határig. Ez az út jelentősen javítaná ennek a térségnek az elérhetőségét is, a debreceni repülőtérhez hasonlóan. Boros Imre „Phare-miniszter" Először is „Debrecenbe kéne menni”, aztán a Hortobágy - hiszen nem véletlenül lett a világörökség része, amely kiemelkedő nemzeti értéknek tekinthető -, és természetesen Hajdúszoboszló. Itt van a Tisza-tó egy része is, ami szintén jelentős adottság. Ebben a megyében, egyazon területen belül találhatók meleg hévízi források és az ország második legnagyobb tava. Turi-Kovács Béla KÖRNYEZETVÉDELMI MINISZTER Nekem mindenképpen Debrecen jut elsőként az eszembe, amikor Hajdú-Bihar megyére gondolok, ugyanis a családom - amelyben több református lelkész is volt - százötven évvel ezelőtt a hajdúság fővárosából települt át Kecskemétre. A gyógyfürdő ügyében csupán Hajdúszoboszlón háromszor voltam az elmúlt néhány hónap során, tehát elmondhatom, hogy sokat járok a megyébe. Matolcsy György gazdasági miniszter A tanulmányaimat errefelé végeztem, így fiatal éveimben gyakran kirándultunk ezen a vidéken. A Belügyminisztériumnak Hajdú-Bihar megyében a legtöbb feladata a belvizes időszakban akadt. Szeretném kiemelni, hogy a helyi hatóságok és a belügyi tárca együttműködése a nagy erőfeszítéseket igénylő munkálatok során mindvégig harmonikus maradt. Pintér Sándor belügyminiszter Az először eszembe jutó momentumok a történelmi ismereteimből táplálkoznak, a kormányzati munka kapcsán pedig a keleti térség sajátos problémái idéződnek fel. Az utóbbi egy-két évben néhány kellemes napot töltöttem Debrecenben, és azt tapasztaltam, hogy az itteni emberek nyitottak, közvetlenek és vendégszeretőek. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter 3. oldal Megoldáskörelben az adóztatás Soós Sándortól, a Hajdúszoboszlói Vendéglátók Egyesületének elnökétől a többi közt azt kérdeztük, hogy várakozásuknak megfelelően reagáltak-e a kormánytagok azokra kérdésekre, amelyeket a vendégforgalomban érdekelt helyi kis- és középvállalkozók tettek fel számukra a zárt ülést követő fogadáson? „Sikerült valamennyi kérdést terítékre hozni, amelyekről - természetesen - egyeztettünk. Különösen biztató számunkra, hogy maga a miniszterelnök is kíváncsi a problémáinkra. Azt nem gondoltuk, hogy ígéreteket fogunk kapni, vagy hogy bármelyik probléma azonnal megoldódik, de a reagálásokból ítélve - mind a miniszterelnökéből, mind a miniszterekéből - kijelenthetjük: remény van arra, hogy a felvetett kérdések a megfelelő időben ismét terítékre kerülnek és olyan választ kapnak, amely számunkra kedvező lesz. Talán a turizmus adóztatásával kapcsolatos probléma az, amely a legközelebb van a megoldáshoz. A fogadás keretében az egészségügyi miniszterrel is sikerült személyesen beszélgetnem. Mikola úr nagyon biztató megvilágításban adta elő az egészségturizmust, nem kiragadva, mint egy turisztikai elemet, hanem beleillesztve az ország szociális, egészségügyi helyzetébe, a gazdasági körülményekbe, a társadalombiztosításba. A hallottak alapján alapos remény mutatkozik egy olyan átfogó rendezésre, amely nem csak a szakma művelőinek lesz megnyugtató, hanem azoknak is, akik betegként, vendégként igénylik és kívánják igénybe venni a szolgáltatásainkat” - válaszolta az üzletember. Fotók: Gulyás Imre