Hajdú-Bihari Napló, 2004. szeptember (61. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-01 / 204. szám

2004. szeptember 1., szerda RÖVIDEN Nem kockázatos. A Paksi Atomerőmű 2-es blokkjának újraindítása nem jár több­letkockázattal a többi blokk működéséhez képest - jelentette ki Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal (OAH) főigaz­gatója az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának keddi ülésén.­­ koncepciót lát. A milosevici idők et­nikai tisztogatását idéző politikai koncep­ciót lát a Vajdaságban zajló magyarelle­nes kilengések mögött Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fide­­szes elnöke. Elkészült. A Pénzügyminisztérium (PM) eljuttatta a kormányhoz kedden az 2005. évi költségvetési törvény első tervezetét. Az államháztartási törvény szerint a kor­mánynak szeptember 30-áig kell az Or­szággyűlés elé terjesztenie a költségve­tési törvény tervezetét. NÉZŐPONT Életünket és bérünket... Petneházi Attila e-mail: petnehazi@naplo.haon.hu A magyarországi bérszínvonal 2020-ig eléri, sőt meg is haladhatja az osztrák bér­szint felét. Talán bizony örülnünk kellene a hírnek, vagy szomorúnak lenni miatta? Nos, egyik sem túl célravezető, hiszen a tények attól még tények maradnak. Miként tény az is, hogy a legtöbb magyar vállalat­nál a fizetés egyáltalán nincs arányban az elvégzett munkával, az azzal járó felelős­séggel. Ha ehhez még hozzátesszük (ami­ként az a Hewitt Inside munkahelyi felmé­résében olvasható), hogy a felsővezetés sem igazán figyel a munkavállalók érdekei­re, a Napnál világosabb lesz, hogy sok ha­zai cég miért képtelen a legjobb emberei megtartására. Bár az alacsony jövedelmi viszonyok kétségkívül rosszul hatnak a munkavégzés­re, a munkahelyi légkör milyenségét még­sem lehet csupán pénzben mérni. Ahogy az egyik barátom szokta volt (némi iróniá­val) mondani: „El ne áruld a főnökömnek, de annyira szeretem ezt a munkát, hogy ta­lán ingyen is csinálnám..." Ki-ki tudhatja a saját praxisából, hogy pusztán a fizetés mértéke mennyire nem minden; fontos, hogy az ember jól érezze magát a munka­helyén, hiszen a kollégáinkkal, no meg a főnökeinkkel legalább annyi időt töltünk el naponta, mint a legszűkebb családunkkal. Nem véletlenül említettem a főnököt, hiszen van egy olyan mondás, miszerint a legtöbb munkahelyen csupán két ember elé­gedett a fizetésével: a beosztott a főnökével és a főnök a beosztottéval. De félretéve a tréfát, nem mindegy, hogy kapunk-e vissza­jelzést arról, amit csinálunk, hiszen a rend­szeres elismerés vagy akárcsak egy-egy fő­biccentés esetenként többet ér, mint az eset­leg megalázó mértékűnek vélt béremelés. VUZZLÁMVOKS Kell bevásárlóközpont Szavazóink többsége szerint szük­ség van újabb nagy bevásárlóköz­pontokra. A leadott voksok száma: 969 igen: 87% nem: 13% Mai kérdésünk: Várható-e érdemi kormányátala­kítás? Szavazatát leadhatja: 1 MAJIMil­ftl­tAstt­­T NflPlO AKTUÁLIS / 3 Európa-szerte védett fajoknak volt otthona Valami nagy hamisság van az idős nagyerdei tölgy kivágása mögött, véli Varga Zoltán Debrecen (HBN - G. I.)­­ Kivágtak a Nagyerdőn egy többszáz éves tölgyet, ami ta­lán a város legidősebb fája volt. Az eset azóta is foglal­koztatja az embereket, sokan úgy vélik, hogy jóvátehetet­len cselekmény történt. Alátámasztja ezt a Naplóban megszólaltatott személyek véle­ménykülönbsége, éles vitája, va­lamint az is, hogy a körülmé­nyek tisztázását szolgáló önkor­mányzati intézkedéseken túl a rendőrség természetkárosítás­nak nevezett bűncselekmény alapos gyanújával folytat nyo­mozást egy civil szervezettől ér­kezett feljelentés nyomán. NAPLÓ: Mi a véleménye a tör­téntekről? - kérdeztük Varga Zoltán professzortól. Varga Zoltán: Valóban pótol­hatatlan kár keletkezett. Ez a fa a debreceni valamikori erdőség­nek olyan maradványa volt, ami a hajdani használatra is emlé­keztetett. Ha ugyanis megnéz­zük a Nagyerdőt és az erdős pusztákat, kétféle régi használat emlékeivel találkozhatunk. Az egyik a legelőerdő, ahol a töl­gyeket - pontosan azért, mert a legelő állatnak és a pásztornak egyaránt árnyékot, védelmet ad­tak - meghagyták az életkoruk végső határáig. E hatalmas, te­rebélyes koronájú tölgyek így egyfajta hagyományos haszná­latnak, egy letűnt életformának a tanúi. A kivágott tölgy tehát rendelkezett szimbolikus érték­kel is, nemcsak azzal a tulajdon­sággal, hogy hatalmas volt, és körülbelül 250 éves. A Debrecen környéki erdős pusztáknak rész­ben az előzőkhöz hasonló, rész­ben viszont más volt a funkció­ja. Ezeket rövid vágásfordulók­kal termelték le és sarjaztatták, mert az erdős puszták a legszá­razabb, legbuckásabb területe­ken terültek el, és itt a tölgyes megőrzésére más mód nem kí­nálkozott, csak a gyors vágás­­fordulójú sarjaztatás. NAPLÓ Miért olyan fájó a ki­vágott tölgy hiánya? Varga Zoltán: Először is azért, mert maga is védett fa volt, és európai szinten védett fajoknak, magyar törvény által fokozottan védett fajoknak adott otthont. Vajon kinek állt érdekében ez a kivágás? Kinek állt útjában ez a fa? Hogyan történt maga a ki­vágás, és vajon kinek állt érde­kében valótlanságot állítani ró­la? Úgy gondolom, hogy valami nagy-nagy hamisság van a tör­téntek mögött. A fa védettségét jelző táblát erőszakos úton el­távolították. Ha valaki egy vil­lamos- vagy autóbuszmegálló tábláját elvágja, vagy akár csak odébb helyezi, azzal valamiféle vétséget, szabálysértést követ el, amely általában nem marad kö­vetkezmény nélkül. Most ennél súlyosabb cselekményről van szó. A védettséget jelző tábla el­távolítása önmagában is vétség, még akkor is, ha a fához hozzá sem nyúlnak. Itt első lépésben egy jogi védelmet jelző tárgyat pusztítottak el. Utána megtör­tént a tölgy kivágása, legjobb tu­domásom szerint a természetvé­delmi hatóság szakhatósági en­gedélye nélkül. Ilyen engedély­re minden hasonló esetben szükség van. NAPLÓ: Miért volt ez a fa vé­dett? Varga Zoltán: Nemcsak 250 éves kora miatt. A tölgyfák ma­ximális biológiai életkora ennél még több. Tehát ez a tölgy élhe­tett volna. A súlyosabb szem­pont, hogy az odvában fokozot­tan védett kuvik fészkelt. Sze­rencsére a kuvik nagy valószí­nűséggel nem pusztult el. Estén­ként figyelem a hangját, és még tegnap este is hallottam itt, az egyetemi campus közeli részén, nem is egyét, hanem kettőét, te­hát valószínűleg párban vannak. A fokozottan védett állatnak tör­vény szerint a lakhelye, a bú­vóhelye is védett. Ez vonatkozik a faodvakban nyári pihenőt tar­tó vagy áttelelő denevérekre is. Bárki, akinek még eléggé éles a hallása, menjen keresztül télidő­ben a nagyerdei parkon az egyik villamosmegállótól a másikig, és este, ha tényleg csönd van, és fi­gyel, akkor a faodvakból halla­ni fogja a szinte már ultrahang­tartományba eső cincogást. Te­hát itt számos olyan tölgy talál­ható, aminek az odvaiban telel­nek a denevérek. A védettség oka mindemellett az európai szinten védett hőscincér, amely­nek a védelmét az európai uniós élőhely-irányelv előírja a tagor­szágok számára. Ez a fa pedig hőscincér-élőhely volt, mint ahogy élőhelye az európai jelen­tőségű, összességében valószínű­leg legnagyobb magyarországi hőscincérállománynak a nagy­erdei park, az egyetemi telep számos hasonló korú tölgye is. Ennyi maradt meg a hatalmas fából Partizánakciónak minősíti A kérdésre, hogy vajon nem volt-e valóban életveszélyes az idős tölgyfa, a professzor azt válaszolta, hogy az szerinte fi­zikai lehetetlenség. „Bárki megtekintheti az elvá­gott fatönköt, és láthatja, hogy három nagyon széles, ép fatest van. Fizikai lehetetlenség, hogy ez a fatörzs kidőlhetett volna. Ha a fatörzs ilyen állapotban van, tehát élő, akkor gyökér­­korhadás sem állhatott fönn, azaz gyökerestől sem dőlhetett ki, legfeljebb a száradásnak in­duló ágai hullhattak volna le a magasból. Ennek viszont a megoldása egészen más, ehhez nem kell a fát kivágni, hanem - ahogy szokták a száraz ága­kat tisztítani - el lehetett vol­na távolítani természetvédelmi vétség nélkül is. Hangsúlyo­zom, hogy ezt is csak megfele­lő engedéllyel, ha az életve­szély valóban fennáll, de hoz­záteszem, ez a tölgy nem volt csúcsszáradt. Ennek a tölgy­nek a koronája legalább kilenc­ven százalékban ép volt, nem fedik tehát a valóságot a hajuk­nál fogva előráncigált állítások a korhadásról és az életveszély­ről. Ha pedig valaki olyat ál­lít, ami nem fedi a valóságot, akkor nyilván érdeke fűződik az állításához. Következéskép­pen szigorúan meg kell vizsgál­ni, hogy kinek milyen mérték­ben állt érdekében ezt a fát ilyen „partizánakcióban”, en­gedély nélkül eltávolítani. Varga Zoltán szerint a védettséget jelző tábla eltávolítása önmagában is vétség, még akkor is, ha a fához hozzá sem nyúlnak (Fotók: Gulyás Imre) Nem tudnak egészségkárosító hatásáról Akkumulátorfeldolgozó Nyugaton belvárosban, üdülőtelepen is van Vekerd (HBN)­­ Ha a kis falvaknak a mezőgazdaság kínálna jövőképet, akkor eszembe nem jutott volna az akkumulátorfeldolgozás. Ha viszont ez jelentheti a falu megmaradását, jöjjön, de a döntés előtt széles körben tájékozódtunk. Juhász István, Vekerd polgár­­mestere vélekedett ekképpen te­lepülése jövőjéről, leszögezve: a képviselő-testület csak azután mondott igent a befektetőnek, hogy megbizonyosodott, az üzem nem jelent egészségkárosodást Vekerd, illetve a környéken élők számára, továbbá nem rontja más gazdasági ág versenyképes­ségét. Hangsúlyozza, hogy miután a vekerdiek nagy többsége megsza­vazta azt, hogy a falu önkor­mányzata részt vállaljon a feldol­gozó létesítéséből, a szomszédos településeknek nincs közük a döntéshez. Szakmai észrevételei­ket a szakhatóságokhoz juttassák el. Még el sem kezdődött beruhá­zás, de a befektető cég a Vekerd­­del létrehozott alapítványon ke­resztül máris támogatja a kis fa­lut. Egyebek mellett fűnyírókat vásárolt, és segíti a román kul­turális nap megrendezését - tet­te hozzá a polgármester. Nem ment, nem küldött A vekerdi akkumulátorfeldol­gozót majdan megépítő befektető értetlenül áll Zsáka polgármeste­rének aggodalmai előtt. Már csak azért is, hogy miként kérdőjelez­heti meg egy településpolitikus a szakhatóságok véleményét. An­nak idején Zsáka első emberét is invitálták, hogy ő is győződjön meg az Olaszországban a már működő akkumulátorfeldolgozó veszélytelenségéről. Ám ő nem fo­gadta el a meghívást, és maga he­lyett nem küldött senkit. A befek­tető azt sem érti, hogy a feldolgo­zó biztosan megvalósuló 53 mun­kahelyével hogyan lehet összevet­ni a biogazdálkodás és a falusi tu­rizmus fikcióját.­­ Jelenleg követ­hetetlen a nem használt akkumu­látorok sorsa. Ehelyett minden elemében ellenőrzött, az Európai Unióban is elfogadott technológia szerint dolgozzuk majd fel a ve­szélyes hulladékot - mondja a be­fektető. - Számos európai példa van arra, hogy iyen üzem műkö­dik belvárosban, üdülőtelepen, narancsültetvény mellett. Egész­ségkárosító hatását mindeddig nem mutatták ki. ........................ Több forrásból megbizonyosod­tunk: együtt lehet élni a beruházással. Juhász István .................................................. EGÉSZSÉGVÉDELEM - Helyben lakó orvosa lesz Vekerdnek. - Minden vekerdi lakosnál szűrővizsgálatot végeznek, állapotukat rögzítik. - Az üzem dolgozóit háromhavonta kivizsgálják. - A dolgozókra egészségbiz­tosítást kötnek. - A cégnek felelősségbiz­tosítása van.

Next