Haladás, 1947 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1947-12-25 / 52. szám
Tíz igaz ember [llllllllll! Regény lilllilHBllHI 12) 1 r t PaPP Antal miga ottmaradt, széttelt lábakkal, a lábai között tearesztett, szuronyos puskával. Percekig állt így, nénán és rezzenés nélkül, míg a másik csendőr ügyetlen kézzel és esetlenül turkált a fehérneműek között, meg a fiókokban. Készakarva késlekedett, örült, hogy nem kell ott lennie az előszobában, hogy nem kell a Kádár Viklós szeme előtt lenni. Végül a csendőrőrmester megsoralta a dolgot. — Vetkőzzön le! — üvöltötte az ireg Kádárra. S hogy az nem mozdult, mégegyszer, hangosabban is ismételte: — Nem hallod a Büdös zsidót Vetkőzzel Vagy én vetkőztesselek le? Kádár Miklóst úgy vágta mellbe a szó, hogy szinte beletántorodott. Bent, a szobában a felesége döbbent némasággal hallgatta a kiáltást és mozdulatlanná merevedett rémülettel várta, mi lesz most? Mit fog csinálni az a nagyvérű, kemény és büszke ember erre a szón? Jaj, Istenem, csak a gyerek fel se ébredjen, rémüldözött magá-ban, csak a gyerek ne hallja ezt! De Kádár Miklós szótlanul és fel se tekintve vetkőzni kezdett. Egy széket húzott oda s levetette kabátját, a mellényét, lehúzta a nadrágját. Visszahajolva behúzta maga mögött az ajtót, a szobán, melyben a felesége ült az ablaknál s megállt a csendőr előtt, félig meztelenül. A csend rárivallt a társára: — Kutassa át a ruhákat! A fiatal csendőr végignézte a zsebeket s jelentette, hogy az óra nincs bennük. — Verd le az inget és a gatyát is! — kiáltotta Kádár Miklósra a csendőr. Aztán arra, hogy az mereven tovább hozzálépett, egy durva mozdi'lattit beletépett az inibe és azt üvöltte, most már dühtől habzó szájat, mintha a férfi ellenállása e hallgatása ellen bátorságot kertett volna a maga hangjából: — Pucéra vetkőzz, büdös zsidó, az apád Bidó istenit! Ez volt az a pillanat, mikor Kádár Mikesban átcikkázott, hogy akármi lesz, nekimegy ennek a gazembernek és pofonvágja, megfojtja, ha a felesége, ha a gyerek bent a szobában bajba kerülnek is miatta. Natvanöt éven át, mióta ebben a faluban megszületett s itt él, nem szólokt így hozzá, még megközelítőig sem, részeg ember se között bb sóra ilyen durván és gyalázabsan. Ezt a szót: büdös zsidó, csak állomásokon hallotta eddig, tivoli csoportok beszélgetőitől, de így, szemtől-szembe soha, senkiő! Egy pillanatra nem is a megalkttság, a férfiönérzet dobbant fe benne, nem a szemérem, hogy a felesége az üvegajtón át mindezt hallja s látja. Nem is a felnőtt öregember fojtogató döbbenete hor a gyerek felébred a szomszéd szobában a kiabálásra s benyit ide s itt látja őt, megalázottan ,s meztelenül, hanem csak maga a szó, a büdös zsidó, ezeknek sz éveknek gyalázatos és nyomorát refrénje, a mindig visszatérő bornírt szitkozódás, melyet úgy köpött most a szemébe az az egyenruhás iiék, mintha jónapot mondott volna, olyan természetesen és felsőbbséggel. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és a gyerek jelent meg, rémült szemmel, hosszú hálóingben, megdermedtem Merlátta a csendőrt és a nagyapját, hiányos ruházatban és mint a szobor, kővé meredten állt meg, kitágult szemekkel, reszkető szájszéllel. A nagyapja lehúnyta egy pillanatra a szemet, ahogy a fiú belépett s mintha égő parazsat dugtak volna a torkára, olyan fájdalmas és száraz lett egyszerre belülről. Arra gondolt, rémülten és megrettenve, hogy ez a gyerek, ez a büszke és dacos kis legény, akiben annyi éven át látta nevelkedni a maga vérét, a maga gondolatait, most elveszti az eszét és a nagyapját védve nekiugrik a csendőrnek s akkor valami rettenetes fog történni, a gyereket véresre verik, talán elkülönítik tőlük, íráskova, tahin más városba viszik, mint őket Ennek nem szabad megtörténnie, mert akkor a gyerek elpusztul és soha többé össze nem kerülnek. Hatalmas erővel lefogta hát magát és mereven a csendőr szemébe nézett, nem mozdult, mert úgy érezte, ha teljesíti az üvöltő ember parancsát és az ingéhez nyúl, ez a mozdulat feloldja dermedtségét s görcsét, melybe kényszeríti magát s akkor nem tud többé jótállni a nyugalmáért. Állt hát, mereven és bikkázó, borzongó izmokkal, mint a nagy teher alatt nyögő, helyhez szögezett ló, szinte felrobbanva. De a csendőr most már tekintélyét akarta megmenteni s a játékot végigjátszani. Letépte az alsóruhát a mereven álló férfiról. Kádár Miklós úgy állt ott, az előszoba közepén, csaknem teljesen meztelenül, lehunyt szemmel és meggyalázottan. A kitárt ajtón át, az udvarról rémülten és tátott szájjal bámult be a jelenetre a cseléd, majd mikor az utolsó darab rongyot is letépte az öreg Kádárról a csendőr, úgy lökődött el az ajtó nyílásáról, felpirosodó szégyennel és rettegéssel, mint a kilőtt ágyúgolyó. Ugyanebben a pillanatban a gyermek hangtalanul végigvágódott a földön s mozdulatlan görcsben, ájultan fekve maradt. Valami vad erő fogta eddig, valami nem is gyermeki, de felnőtt önfegyelem. A nagy pillanat fegyelme, melyet nem szegett meg egy szemvillanásnyira sem. Az ősi emlékezés, az üldözöttség emlékezése alvadt ebben a néma, fegyelmezett figyelésben, amivel a csendőrnek és nagyapjának egyenlőtlen viaskodását figyelte. De most letelt az ereje s mintegy villanyütésre ájultan esett a földre. Látta a nagyapja s látta az ajtóhoz rohanó nagyanyja. De nem mozdultak. Vannak pillanatok, melyeket át kell élni, amik elől nem menekülhetünk el s mind a ketten úgy érezték: ebben a kilenc éves gyerekben ilyen élmény vésődött most be. Élmény, mely egész életén át keményen megrögződik majd, élesen, mintha a szem lencséjén át valami eltörölhetetlen filmszalagra kopírozódna. Ez a gyerek emlékezni fog mindenre, még él. S hadd emlékezzen. Hadd igya ki fenékig a fájdalom s keserűség poharát. Hadd maradjon Írmagja a gyűlöletnek. (Folytatjuk.) 3 crv.fi tirv sikeréért részt vesz és dolgozik TESTVÉREK fészer- és f^^armasárúhitrpshvdtik VMS, fcrráSfg-utca 21- as udvarban ÜZLET: Király-utca 25 Tel. 227-677 Is ü Ls !Felvételéhez és benyújtásához szükséges űrlapok kaphatók kétféle beosztással: Kezdőlap és Folytatáslap MINERVA NYOMDÁBAN !,' VU SOMOGYI BÉLA TIT 7 Lírnunk uisarolag: (Von Károly-kö:*) Viszonteladókat is kiszolgálunk. HALADÁS - HOLLANDIAI levél írta: Kovács Zsuzsa Amsterdam, 1947 december. A Sirályok vijjognak a csatornák fe ,lett, bárányfelhők imbolyognak a hideg kék égen. A híres amsterdami felhők Messze töldről jönnek a festők és utánozzák, festik olajba Amsterdam felhőit, ezeket a különös fehér ködgomolyokat, melyek úgy hozzátartoznak a városképhez, mint a heringárus a sarkon, vagy a kerékpárosok áradata délben és este a főútvonalakon. Ezüst pára — melyen néha áttör a napsugár —, mint finom pókháló vonja be a várost. A város nyugodt, fegyelmezett. Az emberek komolyak, meggondoltak, feleslegesen nem beszélnek, csendes, derűs kerekarcú óriások. Ülnek a kávéházakban a nagy Mrfotelőkben a perzsa szőnyeggel leterített asztalok mellett és délben koffee-t, vagyis kávét isznak, este munka után, de vacsora előtt boréit, vagyis gabonatálinkál. Ez a rend és ez a szabály. Délben tizenkettőkor lunek és este pontban ht órakor meleg vacsora. Este nyolckor csésze tea, darabka száraz süteménnyel, ha vendég jön, több csésze tea. Ez a házirend egy ország évszázados házirendje. Aki nem így csinálja — különc, vagy forradalmár. * ,,Szabadság" — ez a szó itt. Holland földön megszabadul propagand-ízű sallangjaitól. A szabadság e azelőtt olyan természetes valami volt, mint a levegő, vagy a víz. Nem beszéltek róla, mert megvolt. Amikor a németek elvették tőlük a szabadságot, némán, de foggal és körömmel küzdöttek érte. A kommunisták, a katolikusok, a liberálisok, a sokféle párt, a nem tu.domhány vallásfelekezet és szekta összefogott és négy éven keresztül nem volt pártkülönbség és felekezeti via Hollandiában. Csak kétféle ember volt: hazafi, vallv náci. A trónnik részt vettek a földalatti mozgalmakban, szabotáltak, üldözötteket ku itattak, német katonáikat öltek, élelmiszerjegyeket hamisítottak, stb. ,hogy a nácik mit csináltak — azt tudjuk. Ugyanazt, amit mindenütt Európában. A hollandok közt nem volt sok náci. Most, hogy a holland nép visszanyerte szabadságát, újból vannak nártok és újtól van sok'We vallásfelekezet. De világnézeti különbségeken túl jól megférnek .•?•.•más mellett. Szoros kapocs közöttük a vérrel szerzett drága szabadság. * Fiatal ügyvéddel beszélgetek a kávéházi asztalnál. A felszabadulás óta nem praktizál, fontos beosztású állami tisztviselő. Ellenőrzi az internálótáborokat és a politikai rendőrség felügyelete alatt lévő szabadlábon élő személyeket. Az a feladata, hogy ezeket az embereket, akik fasiszta tetteik, vagy németbarát magatartásuk miatt kerültek internálótáborba, meggyőzze helytelen felfogásukról és viszszavezesse őket a társadalomba. Nap, mint nap bejárja autón a kerületéhez tartozó internálótáborokat, ismeri minden egyes internált ügyét és minden egyes emberrel egyénileg foglalkozik. Azt mondja, ezek az emberek hihetetlenül hálásan fogadnak minden útmutatást, mellyel elromlott életükből kiutat találhatnak. A legtöbbje a jövőtől fél, mi lesz vele, ha kiszabadul? Fél a társadalmi eetaszítottságtól, az emberek megvetésétől. De a kormány felfogása az, hogy ha a büntetésüket letöltötték és őszintén hasznos polgárai kívánnak lenni az államnak — akkor, ezeknek az embereknek is módot kell adni arra hoggy útból elhelyezkedhessenek a polgári életben. * Hollandia lakói, potyánk. Életformájuk polgári életforma. Mindenki polgár. A királynő, a tisztviselő, a kereskedő, a munkás, mind elsősorban polgárok. A háború előtt gazdag, hatalmas birodalom volt Hollandia, most szegény, kifosztott ország. De mivel a holland polgár a jólét idejéén is szerény keretek között élt be szerény kispolgári kereteket, bár nagy erőfeszítéssel, még ma is fenn tudja tartani. Csak a paraszt nem polgár. Büszkén paraszt. Ha errefelé egy gazdag parasztisjú feleségül veszi mondjuk, a falusi tanítónőt, ez a parasztcslád részéről men-aillance-nak számít. Men ritkaság a nyolc-tízszobás paraszttanya, a zonroa és a folyóvizes csempézett istálló sem. A frízek nem holladok. Ők itt az őslakók. Norman-kelta keverék Kevés bennük a germán vonás. Kemény tekintetű, vad fickók. C.gy mondjuk, a fízek tere nem akadt árilló, de nem is tűrték mojg az árulót. — Aki az elnyomókkal barátkozott, azt a frízparasztok elüldözték falvaikból. Hana szép úri város. Székhely — rezidencia. Az irozi főváros Amsterdam. Vasernio délelőtt, a Nordeinden finnipi tömeg sítál. Egy túlméretezett kisváros vasárnapi korzója Az egyik oleszt büff"étterem előtt hosszú sor áll. ..Miért állnak sorba?" — kérdem egy kövérkés mosolygó asszonytól. — Ho'v hejimi'nk ttee b»z — feleli !A világ Wermes*e»e«ebb harc'án. — T'idja. Heckré' Mo forint a lunek és süteménytszflnak hozzá. Szóval sorb-válnak. órák'g és türelmes»má!Mo«*tnak a harisnya- és csiffüzetek e'ő't, ahol jegyre adják az árut, a mozik pánztárai e'ő't. emi különös és azt hiszem egyedül-A''ó a sorbiklósok történetében — a mi'ieum előtt is torbná'lunk. Mi van még itt? T'öd és rózsák. A sarkon stranolba hurkolva íru'lá't a hosszúszárú holland rózsákat Hentesüzlet, melyről azt hittem, virágüzlet, mert a kirakatban szétszórt óri'ási krizantémából nem láttam a rvér b''f«z'«i'.p». Mi van mé?? Politi''a, gyarmati kérdés, lassú pénzromlás, sok jegyre kevés étel, titkos, de virágzó feketebilac. Azután vs.rT'k csodálatosan zöld rétek, fekete tehenek, lomha testükön gyarú takaró, régi kastélyok és réri szélmalmok Eső, szél és napsugár váltakozó játéka. Rónai Gábor Marianna finom és halkszavú művészete most megnyílt kiállításán szomorkás hangulatú világba vezet minket. Képeinek dunai és körösparti tájairól alig tűz felénk villanó fény, alig találunk itt-ott vidámabb, piros foltot, a galambszürke s a szűrt fény ölel körül mindent. Az interieur képek melegebb, gazdagabb színei elárulják nemcsak annak a szeretetnek szelídségét, de hőfokát is, amivel e tehetséges fiatal festőművésznő a környezete felé fordul. A Nagymosás a szabadban, pasztelszerű, könnyű játéka pedig rámutat arra az optimizmusra is, amit még a szürkének látott külvilág szemlélete közben is rejteget a művész. Ennek az optimizmusnak a lírája a plasztikai értékekkel azonos rangban revelálja Rónai Gábor Marianne művészetének egységét. (M. K. e.) ITELBANK SBudapest V. Jássef nádor-tér 3-4 Telefon:1S6-S30, "188—840. "ÍM—S56 Alapíttatott 1867-ben Sürgényeim: HITEL ALAPTÖKE ÉS TARTALÉK: II.OtC.ftffi FT. Fiókok: Budapesten: Központi vílteüslet: IV. Apponyi-Mr t. n. Széna-tér 1 fb. VI. Terís körút 5. II. Szilágyi Deisfi-tér 1. VII, Somogyi Béla-út IV, Fővám-tér 1. VII, Rákóczi-út 28. V, Mart-tér 9. VII, Baross-tér 11 V, Pozsonyi-út 38. VII, Thököly-út 22. VI, Andrássy-út 13. VIII, József-körút SS. VI, Andrássy-út 83. IX. Isáday-utca 2. VI, Podmaniczky-utca 2. XI, Bartók Béla-út SS. Debrecen Eger Győr Kaposvár Kecskemét Vidéken: Miskolc Nyíregyháza Pécs Sápraljaújhely Sopron Szentes Székesfehérvár Szombathely Tatabányakirendeltség Király Dezső: Brandy kapitány és a többiek. Majdnem félszáz vidám és komoly verset, novellát, kisregényt tartalmaz ez a könyv, mely a népszerű és termékeny humorista írásainak legjavát tartalmazza. Király Dezső humorának legjellegzetesebb vonása, hogy minden csipkelődése, szarkazmusa, éles kritikai érzéke ellenére sohasem ragadtatja magát durvaságra vagy ízléstelenségre Ez már önmagában is nagy erény lenne. (Hungária-kiadás.) MOSZKVAI LEVÉL 227 amafajtáról, 24 új szőlői ti,tutót LS az l sarkon ismert termő íur-jongást és zödéről. A Szovjetúnióban a tudományos központok sorában tekintélyes helyet foglal el a Mezőgazdaságtudományi Akadémia. Alelnöke, V. I. Muszolov a következőket mondotta moszkvai levelezőnknk. — Mielőtt ismertetném azt a munkát, amelyet Akadt miénk végez, szeretném néhány vonással a mezőgazdasági tdomány területén a szovjet uralom alatt végbement változásokat ecsetelni. Az Októberi Forradalom győzelme Oroszországban mind a mezőgazdaság tudományok, mind pedig a kultúra és tudás más területén, a valódi felvirágzás kezdetét jelentette A cári Oroszországban tudományos munka a mezőgazdaságban igen korlátozott mértékben folyt. Csupán egyesek foglalkoztak vele. Az erre a célra rendelkezésre bocsátott eszkök szánalomraméltóak voltak. Olyan hatalmas országban, mint Oroszország, mindössze 44 kísérleti állomás és 78 kísérleti kertészet szolgált tudományos célokat. Ma a Szovjetúnióban a mezőgazdasági tudományos intézetek ezrei működnek. Közöttük több mint száz tudományos-kutató intézet és mintegy 400 kísérleti állomás. Hazánk határain túl is, messze földön ismertek a szovjet agronómia kiválóságai: Klimentij Timirjazev, Iván Micsurin, Vaszilij Williams. — A növényélettani intézet — folytatta V. P. Moszolov —, több mint 160 fajta új növényt gyűjtött össze a világ legkülönbözőbb országaiból. Mi választottunk ki és mi tenyésztettünk ki 498 különböző növényfajt. A Szovjetúnió szelekciós telepei és egyéb tudományos intézetei még 350 faj kitenyésztéséről adtak számot. Kidolgoztuk a földművelés alapfeltételeit sarkvidéki körülményekre is A Sarkvidék területén való termesztésre különleges zab-, burgonya- és zöldsénfajtákat tenyésztettünk ki. Ennek következtében mezőgazdaságunk új területet hódított meg és kiterjeszkedett a Távol-Észak felé. A központi öröklésüni laboratórium. Iván Micsurin munkája nymán haladva, 227 új cin.afajtát, 11 kötefajtát, 24 új meggy- és 12 új szőlőfajtát nevelt ki. A földművelés területén végzett mvn'-'ná semmivel sem kevésbé jelentékeny a mezőg azdradár*tudom*rlvj Akadémia intézetei által az á'M-tenyésztés különböző területein végzet' munka. M'nfcet, szovjet a»uniizmusokat — fei°zt° b^› az a'elnök az a tudat ízesít, h›wv m› is va‚rv"r‚k hn»*nk h*boTi'titáni fellendítéséért folyó küzdelemnek. P. S. Chaplin: A Diktátor. Hogy menynyire mélyen és egyetemesen ember volt Chaplinnek az az önmaga képére teremtett chető botló, keménykalapos, nagycipős figurája, melyet noha már a modorosság vádjával illettünk, fényesen igazolja ez a film Chaplin „chaplini" figurája most konkrét szemét játszik, a níp fiát, a gettó borbélyát, akit összetévesztem nek a Diktátorral A fasizmust, s diktatúrát, az elnyomást leplez; la Chaplin — és a mai filmtörténeti és filmesztétikai szempontból igen fontos — sehol sem tér el a hagyományos Chop'in ' nek szintendosszá lett eszköze.tö. Első M^^ Dugatt^gyűrű Üze: Dugattyúgyűrűk minden méretben raktárról Ipari gyűrűk gyártása Főtengelycsiszolás Hengercsiszolás Csapágyöntés Dugattyúk Budapest, VHL, Baross u. 80. T.: 139-238 mmm* NTAIu Vasciatétele és Gépgyár Itt Budapest X., Asztalos SásuaSorratca fi Tetefon: 139-366*