Halászat, 1965 (11. évfolyam, 1-6. szám)
1965-11-01 / 6. szám
..HATVAN MÁZSA HARCSA KARÁCSONYRA" — írja a Petőfi Népe (júli. 31.) a bajai Új Élet Halászati Szövetkezet barkakötönyi tógazdaságából. Javul tehát a választék ! „HARINA DE PESCADO — magyarul halliszt — zsákhegyeit a limai kikötőben csodáljuk,” olvashattuk az Ország Világ szept. 8-i számában. A zsákokon a tartalom vegyi összetétele: „Protein 72,69%.” A csaknem 73 százalékos tiszta fehérjetartalom az, ami szenzációt jelentett, amikor a perui partokról először kezdték megrakni a távoli országokba induló hajókat. Az andiovitát, ezt a szardíniánál valamivel nagyobb, de étkezésre soha nem használt halfajt halásszák hallisztté feldolgozásra. Az első halászat döbbenetes eredményt hozott. Egyetlen halászbárka pár óra alatt száz tonnánál több andovitát fogott. A kifogyhatatlan halvagyon híre hamarosan misztikussá vált a halászköztudatban, ez lett perui csoda. Ma tízezerre tehető azokanak a halászoknak száma akik andovita-fogásra specializálódtak. E halfaj a Humbold-áramlatban él, s így a limai halászoknak nincs is más feladatuk, mint „behajózni” a Humbold-áramlatot, kivetni a hálót és beemelni az anchoviták tonnáit. Halfeldolgozó üzemek lepték el a perui partot, gomba módra szaporodtak a halászati társaságok. Az évtizedekre külföldnek eladott ásványi kincsek helyében új nemzeti vagyon született.” Nyilván az anchovitáknak köszönheti Peru, hogy 1964-ben a világ halászati rekordját fogta. Világszerte összesen 46,6 millió tonna halat fogtak ki a tengerből, egyedül perui halászok nem kevesebb, mint 6 901 300 tonnát. Japán, amely 1948-óta a világ legnagyobb halászati országának számított, a második helyre került, s a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Kína következik utána a sorban. (Napló aug. 25.) NAGYHARCSAK, nagypontyok Aug. 4. (Észak-Magyarország) Drizsek János miskolci horgász a Hernád egyik örvénylő szakaszán 25 kilós, 155 centiméter hosszú harcsát zsákmányolt. Aug. 5. (Dél-Magyarország) Máté János apátfalvi halász a Maroson varsával 40 kg-os harcsát fogott. Aug. 11. (Napló-Veszprém) Fülöp Sándor veszprémi lakost az alsóörsi horgásztelepen egy 15 kg-os ponty szerencséltette. Augusztus 20-án ugyancsak a Naplóból: „A Tihany környéki vizeken Borsos József budapesti horgász a Balatonon ritkaságnak számító 15 kilós pontyot fogott ki a tóból. Haraszin Árpád 13 kilós pontyot fogott. A tihanyi halászok hálóval 60 kilós harcsát fogtak. ORVHALÁSZAT, ORVHORGÁSZAT A Vas Népe (aug. 19.) panaszolja: „Arról kaptunk hírt a múltkoriban, hogy nagyon elszaporodtak a Marcalon az orvhalászok, s főleg a fiatalok azok, akik engedély nélkül lógatják horgaikat, vagy egyéb más halászó szerszámaikat a Marcal vizébe és válogatás nélkül pusztítják az amúgy sem nagy halállományt. Szakszerű kifejezéssel élve a horgászengedély, de legfőképpen horgászbecsület nélkül fogják a halakat. De, ha a Marcal — mivel elég alacsony „vérnyomású” folyócska — békésen szemlélné is garázdálkodókat, az orvhalász fiatalemberek egyszer könnyen az ellenőrök, vagy a hatóságok „horgára” akadhatnak! Zalai Hírlap (aug. 25.) „Drága halászat. A Lovászi Bányász Horgász Sportegyesület feljelentette Tóth Sándor torma*földi lakost, aki a Kerka holt ágán halászott. Tóth hálóját elkobozták és 300 forint pénzbüntetést kellett fizetnie. Zalai Hírlap (aug. 29.) „Halat nem fogott — mégis fizetett Iker Viktor nagyradai tsz tag engedély nélkül halászott a komáromi csatornán. Még nem fogott halat, máris észrevette egy rendőrjárőr. 100 forint pénzbüntetésre bírságolták és emelőhálóját elkobozták. Letagadta kilétét — ugyancsak a komáromi csatornán halászott engedély nélkül Rácz József garabonci útőr is. Amikor tetten érték Tóth Jánosnak adta ki magát, s a rendőrség így az ügyről mit sem tudó Tóth János garabonci lakatost jelentette fel. Később Rácz József 250 forint pénzbírsággal fizetett a kettős szabálysértésért. Éjjeli halászat — Szőke Gyula alkalmi munkás, komárvárosi lakos május 1-én az éjszakai órákban a Zalában halászott. Emelőhálóját és a halakat elkobozták, az orvhalászatért pedig 350 forint pénzbírságot fizetett. Kisalföld (aug. 28.) „Bírságolás. Pozsgai István győrszentiváni lakost 400 forintra bírságolta a győri Járási Tanács Igazgatási Osztálya, mert engedély nélkül halat fogott a Kis-Dunán.” Szolnok Megyei Néplap (szept. 24.) „Elkobozták a horgászfelszerelést Bakos János, Szolnok, Ságvári körúti lakostól, aki engedély nélkül horgászott. A Városi Tanács szabálysértési előadója ezenkívül 150 forintra bírságolta. Kevés, kevés! A hír is, a büntetés is, mert még mindig sokkal több a garázdálkodó, mint az elfogott és feljelentett. Az elfogottakra pedig a halászati törvény szerint lényegesen nagyobb bírságokat kellene kiróni. ÚJ ÉLŐHAL ELÁRUSÍTÓ ÜZLETEK megnyitását közli a Békésmegyei Népújság (aug. 12.) és a Dunántúli Napló. (szept. 8.) Előbbiben: Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 14. alatt a gyomai Viharsarok HTSZ utóbbiban: Pécsett, a Felsőmalom utcai piacon a pécsi fmsz., melyet a Villánykövesdi Új Élet Tsz tógazdaságából látnak el rendszeresen áruval. KÖLKED KÖZSÉG nevét gyakran hallottuk az árvíz idején. A Mohács melletti falu hatalmas körgáttal védekezett a víz ellen. S most? A község maga árasztja el vízzel a húszholdas gödröt, amelyből a körgát ötvenezer köbméter földjét kitermelték, halastónak hasznosítják. (Esti Hírlap, aug. 24.) A NÉPSZABADSÁG aug. 28.-i számában beszámol a Balaton halállományának kedvező alakulásáról: „A legutóbbi hetek fogási eredményeinek ismeretében most már határozottan kimondhatjuk: a jó halgazdálkodás eredményeképpen — a kora nyári pusztulás ellenére is — a Balaton a legjobb nagy horgászvizünk lett. Aki a Balaton mellett üdült s horgászott, mind a legjobb hírekkel tért haza, s még jobbak voltak természetesen a helybeliek eredményei. Szép pontyok, tekintélyes keszegek, jól húzó angolnák sora — ez az idei nyár balatoni mérlege.” Kisalföld (aug. 29.) „Tihanyban, „Gödrös”-től a kikötőig és azon túl nem a is jelentett szenzációt, ha valaki tíz kiló dévért zsákmányolt egy délelőtt.” A TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG közleménye (szept. 7.) „Megnyílt a paksi halászcsárda. Az ország legszebb panorámáiú halászcsárdáját adták át rendeltetésének hétfőn délután a paksi Dunakanyarban. A paksi Vörös Csillag Halászati Tsz a 6-os főútvonal melletti emelkedőn egy év alatt építette fel a helyi Ezüstkalász Tsz házi brigádjával a nemzetközi színvonalú vendégfogadót, amelynek a Dunára festői kilátást nyújtó emeleti éttermében és teraszán 250 vendéget fogadhatnak egyszerre. A korszerűen berendezett új csárda ötféle halétellel, köztük a hagyományos metélt tésztás paksi halászlével, túróscsuszával, és táj jelegű borokkal látja el vendégeit. Az ünnepélyes megnyitón részt vettek a termelőszövetkezet tagjai, meghívták K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, Szabópál Antalt, a megyei tanács vb. elnökét, Ribiánszky Miklóst az Országos Halászati Felügyelőség főigazgatóját. A vendégek sorában ott voltak a megye, a járás, és a község vezetői, képviselői. Bencze Ferenc a halászati tsz elnöke vette át a hangulatos új csárdát, amely naponta reggel 7 órától éjfélig áll ezután az átutazó vendégek szolgálatára. A megnyitó ünnepségről filmfelvételeket készített a Magyar Televízió.” PEST MEGYEI HÍRLAP (szept. 28.) „A szegedi Kossuth halászati termelőszövetkezet tagjai különleges zsákmányra tettek szert. Csillagos tokot, tudományos nevén sőregtok (Acipenser stellatus Pali.) fogtak, amely a Fekete-tengerből kalandozott el a szegedi halászok területére. A ritka példányt Budapestre szállították, ahol a Fővárosi Állatkert akváriumában helyezik el.” A HALÁSZ-HORGÁSZ BARÁTSÁGRÓL kapunk hírt a Heves Megyei Népújságból (szept. 24.) „Jó kapcsolat alakult ki az elmúlt évek során az egri horgászok és a poroszlói Május 1. Halászati Termelőszövetkezet között. A hivatásos halászok és a sportkedvelő horgászok kölcsönösen segítik egymást a tervszerű halgazdálkodás, az ivadéknevelés és a lehalászások nagy munkájában. Néhány nappal ezelőtt az egri horgászok részvételével nagy halászatot tartottak a poroszlói halászok a község határában, ahol egy holtág halállományát fogták ki.” KELLEMES HÍR a természet csendjét kedvelők számára: „Zajtalan csónakmotor horgászoknak. Észrevétlenül közelítheti meg a horgász a tanyáját, ha csónakját az új Jet Trol . . . , a 12 voltos akkumulátorral táplált vízsugárhajtású kanadai motor mozgatja. A motor egyetlen mozdulattal a hajófarhoz erősíthető, a csónak a hajtóművet mozgató kar elfordításával irányítható.” (Népszerű Technika, okt.) A MAGYAR NEMZET okt. 7.-i számából megtudjuk, hogy „Mégis lesz rétescsárda a 800 éves örvényesi vízimalomnál Az ország legidősebb, ipari műemléknek nyilvánított vízimalmának alapjait nyolcszáz évvel ezelőtt rakták le. Köztudomású, hogy a legjobb réteslisztet a vízimalmokban őrlik, s ez adta az ötletet — tíz évvel ezelőtt — az északi Balaton-part gazdáinak, hogy az örvényesi malomnál rétescsárdát építsenek. A műemlék vízimalmot eredeti stílusában felújítják, korhadt nádfedelét új nádfedélre cserélik, s homlokzatát is újjáépítik. A malom régi raktárában malomipari múzeumot rendeznek be, kiegészítve azt a parányi néprajzi múzeumot, amelyet a malom gazdája, a híres örvényesi „duplamolnár” — Molnár Antal molnármester — évek szorgalmas munkájával gyűjtögetett. A két terméskőből épült, nádfedeles magtárépület belső átalakításával megteremtik a rétescsárdát, amelyben a vízimalom finom lisztjéből a hozzáértő örvényesi asszonyok többféle rétest sütnek. A rétescsárdát borharapóval egészítik ki, amelyben az északi Balatonpart leghíresebb borait mérik. Mindehhez a jóhoz ajánljuk a keszegsütőt, sőt különlegességként talán a halasrétest is fel lehetne találni és tálalni. P. N. A szakszerű szákolás külön tudomány (Tőig felv.) JSS