Siketek és Nagyothallók, 1967 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1967-01-01 / 1. szám

1967. JANUAR Kedves Elvtársak! Ezúton mondok azért, hogy munkámat köszönetét könyvvel jutalmazták. Írok magamról. Három évvel ezelőtt azért mentem fel a fővá­rosba, mert itthon, mint hallási fogyatékost nem vettek fel szak­munkás­­iskolába. Önök a fővá­rosban lehetővé tették, hogy az általam választott pályán szak­­munk­ás lehessek. Most már mint szakmunkást alk­almaztak szülő­falumban. Én erre vártam, és ezért mentem haza, pedig talán fővárosi munkahelyemen na­gyobb szükség lett volna rám. Munkámmal tudomásom szerint meg vannak elégedve. Éppen úgy kapok prémiumot minden hónap­ban, mint munkatársaim. Már önállóan is dolgoztam, szerintem ez a munkám is jól sikerült, egy­szer a művezető személyesen is megdicsért. A Martfűi Tisza Cipőgyárban dolgozom, mint karbantartó lak­a­­tos. Fent voltam Budapesten az Ör Utcai iparitanuló-otthonban ren­dezett bálon. Jó v­olt a színi elő­adás, szórakoztató volt. Dicséret illeti a KISZ-alapszervezet veze­tőségét, Lehoczky Miklós KISZ- titkárt, és segítőtársaikat. Munkahelyemen munkatársaim szívesen segítenek nekem, meg­magyarázzák nekem, mint új munkásnak az egyes munk­afolya­­matokat. Nekem, a siket dolgo­zónak szívesen segítenek. Befejezésül köszönetemet feje­zem ki a váci ipari tanuló lá­nyoknak és nevelőiknek, hogy az ipari tanulók meghívásának ele­get tettek. Madarász Sándor Martfű, Tiszah­ajlat A­lapszabálymódosítás Az utóbbi küldöttközgyűlésen és választmányi ülésen szó volt a szövetség alapszabályának to­vábbi módosításáról. Felkéretnek a tagok az alap­szabály-módosítással kapcsolatos esetleges elgondolásaik közlésére az ez ügyben összehívandó tag­gyűlésükön való előterjesztésre, avagy hogy azt írásban bocsássák a csoport vezető cég rendelkezésé­re. A fiókok és részlegek tagsága szintén gyakorolhatja ezen jogát a csoportjukon keresztül. Kihangsúlyozzuk, hogy csakis komoly, a szövetség fejlődését, a tagság érdekét szolgáló javasla­tok vehetők figyelembe. A megfelelő javaslatokat a cso­portvezetőségek a magukéval együtt terjesztik fel a központ­nak. A javaslatokat a központban egy erre a célra alakított bizott­ság fogja feldolgozni és a fel­ügyeleti hatósággal a jogi szem­pontok figyelembevételével össze­állítani. Ezután kerül sor a kül­döttközgyűlésen való bemutatás­ra, végső fokon pedig a szakmi­nisztérium általi jóváhagyásra. N. E. SZERKESZTŐI ÜZENETEK !Horváthné, Bacsó Magdolna, Győr. t Örömmel olvastuk beküldött írásait, amelyek kedves formában adtak vis­­­sza apró eseményeket. Emlékeztetjük sikeres elbeszéléseire, és kérjük, ír­jon ismét munkahelyének eseményei­ről, valamint a csoport életéről. Vár­­juk írásait. Csányi József, Kecskemét. Jó stílus­ban, de egyoldalúan foglalkozik bu­dapesti élményeivel, s így írása s­em közölhető. Jó az íráskészsége, helyes­nek tartanánk, ha csoportjuk életé­ről, eseményeiről, munkahelyével kapcsolatos élményeiről küldene szí­nes, sokrétű beszámolót. /.«/»Síirf« február 6-án, hétfőn A szerkesztő csak a hozzá feb­ruár 6-ig, hétfőig beérkező cik­kek, fényképek közlését tudja biztosítani. Minden eseményről, rendez­vényről idejében tájékoztassák lapunkat, hogy tájékoztatni tud­juk a szövetség tagságát. A kése­delmesen átadott cikkek, fényké­pek akadályozzák lapunk tervsze­rű szerkesztését. SIKETEK fiS NAGYOTHALLOK Bruno Schliebenov B. Schliebenov elvtárs, sorstárs, a Német Demokratikus K­öztársa­­ság-beli Siketek Szövetségének elnöke, Samuel Heinicke­ filmes, 1966. november 19-én Berlinben szívbetegségben, rövid szenvedés után, 57 éves korában elhunyt. Schliebenov elvtárs az NDK- ban 1957-ben megalakult Siketek Szövetségében szervező volt, majd 1959 óta haláláig titkár el­nök. Szervezés terén, kulturális és szociális fejlesztési munkában kimagasló eredményeket ért el, ezért kapta a Sámuel K­einicke emlékérem kitüntetést. Önmagát nem kímélve dolgozott a siketek és nagyothallók ügyéért hazájá­ban és nemzetközi téren. A Né­met Szocialista Egységpártnak hűséges, áldozatkész tagja volt. Az NDK-beli Siketek Szövetsé­ge Schliebenow elnököt saját ha­lottjának tekintette. November 28-án ravatalozták fel a berlini krematóriumban elhamvasztása előtt. A ravatalnál a szövetség vezetőségi tagjai felváltva díszőr­séget álltak. Az NDK-beli Siketek Szövetsé­ge nevében Friedberg elnökhe­­helyettes búcsúzott az elhunyttól. Méltatta példamutató, harcos küzdelmekkel teli, áldozatkész, fáradhatatlan és sokoldalú mun­kásságát. Az NSZEP nevében mondott beszédben a párt egy­szerű katonáját, becsületes, kö­telességtudó pártmunkását bú­csúztatták. E sorok írója a ma­gyarországi Siketek és Nagyot­hallók Országos Szövetsége kép­viseletében vett részt szertartáson, és helyezett a gyász­os ko­szorút. Megemlékezett Schliebe­­nov elvtárs budapesti hivatalos látogatásáról, amikor egy tapasz­talt, értékes sorstársat ismertek meg Schliebenov elvtársban. Az NDK-beli Siketek Szövet­ségének küldöttei az ország min­den részéből eljöttek, hogy jelen­létükkel rójják le kegyeletüket, elhelyezték koszorúikat és virá­gokkal borították a koporsót. Déri Sándor Siketek bélyeggyűjtő köre híres Mihalovits Miklós, a bélyegkör elnöke jelentős számú résztvevő előtt beszámolt a kör tevékeny­ségéről. A bélyeggyűjtés szép és hasznos és örvendetes, hogy mind többen lépnek be a bélyeg­körbe. A bélyegkör vezetőségének ha­tározata szerint január 1-től min­den bélyeggyűjtő tag igazolvá­nyát hozza magával, mert befi­zetést csak így fogadnak el. A vezetőség kéri a kör tagjait, hogy 1967-es tagsági díjukat rendez­zék­. Mihalovits Miklós azt is szó­vá tette, hogy bár a látogatott­ság jó, de hiányosság, hogy nem hozzák magukkal bélyegalbu­mukat, és így nem elég élénk a bélyegcsere. Nem elég az, hogy a tagtársak bejönnek és befizetik a sorozatokat. Takács Gábor, Füzesi Géza szólaltak fel, majd Liptay Dezső elnökhelyettes tartott előadást: „Gyalogos és lovas futár, Ga­lambposta, Római posta, Feuda­lizmus, kora, A tőkés társadal­mi rendre való átmenet ideje, A rabszolgatartó társadalom postái, Távjelzés optikai jelekkel” és még sok érdekes hírt közölt. El­mondta pl., hogy Olaszországban egy 8 éves kisfiú Párma melletti községben feladott egy levelet, amelyre nem forgalmi bélyeget ragasztott, hanem egy igen ritka bélyeget, amelyet a régi pármai hercegség adott ki. Az apa kér­désére a kisfiú megmutatta azt a romházat, ahol megtalálták az egykori pap bélyeggyűjteményét, és felbecsülhetetlen értékű le­vélcsomót 100 éves bélyegekkel. Minden héten pénteken van összejövetel 5 órától 8 óráig. A vezetőség szívesen lát vendége­ket is. Bélyeggyűjtő kör vezetősége 5 BUDAPESTI HÍREK A fotó- és filmszakkör alaku­ló ülése december 4-én volt. Az ideiglenes vezetőség tagjai: Rent­ner Kálmán, Szegedi Gyula, Ko­vács József. Januárban lesz az öttagú vezetőséget megválasztó gyűlés. A szakkör célja: művé­szi ízlés kifejlesztése, a szépér­zék kinevelése, részvétel pályá­zatokon. Külföldön is vannak kiállítások, így Varsóban a Si­ketek Világszövetsége kongres­­­szusa alkalmából. Dokumentum jellegű fényképeket is elfogad­nak. December 4-én, délután Rent­ner Sándor, mint Télapó 95 édes­ségcsomag ajándékot osztott ki a kisgyermekeknek. Előzően me­sefilmeket vetítettek a gyermek nézősereg számára. A helyi csoport kulturális év­záró volt a ünnepsége december 17-én pedagógus vendégotthon külön­termében. Fehér asztalok mellett jó hangulatban voltak együtt a kultúraktívák. Műsor keretében Kentner Kálmánné öz Kató elszavalta Petőfi Sán­dor Színészdal című költemé­nyét. Farkas Zoltán csoportel­nök megnyitó beszéde után Ga­lambos Ernő csoporttitkár mon­dott beszédet. Foglalkozott az év kulturális eseményeivel, méltat­ta a kultúrgárda tagjainak egyé­ni teljesítményeit. Beszélt a kul­túra feladatáról, jelentőségéről, a siketek kulturális mozgalmának múltjáról, jelenéről. Említést tett arról, hogy előadást kíván tarta­ni régi mozgalmi emlékeiről, az Edison asztaltársaság, az SSC kultúréletéről. Hangsúlyozta a kulturális és a sportélet fontos­ságát a siketek társadalmi életé­ben.­­ Ezután jutalmakat osztottak ki kulturális élet terén elért eredmények megbecsülésekép­pen. Kentner Kálmánná, Szebeli Józsefné, Mink Mátyásné, Kol­lár Lászlóné, Ábrahám Félix kerámiatárgyat és oklevelet, Kentner Kálmán, Papp József könyvet és oklevelet, özv. Kent­ner Antalné, özv. Vida Gáborné oklevelet, özv. Lőwenstein Sán­­dorné kerámiatárgyat és okleve­let, Varjú Mária oklevelet, Be­nedek György és Benedek Sán­dor kerámiatárgyat és oklevelet, Scholtz P. Kornélné oklevelet kapott. A vendégek közül felszólaltak: Bogner Gyula a nagyothallók csoportja, Déri Sándor a alapszervezet, Boros Sándor párt­­az SSC, Ábrahám Félix a jutalma­­zottak nevében. Scholtz P. Kor­nélné a múlt idők kultúréleté­ről beszélt. A kulturális évzárón a KISZ-alapszervezet képvisele­tében Szabó György vett részt. A kulturális évzárón a nagyot­hallók csoportja is részt vett, szintén évzáróval együtt ünne­peltek a helyi csoporttal, mél­tatták kultúrmunkájukat, vendégek kellemes, jó hangulat­­­ban a késő esti órákig voltak együtt. Barcza Dénes G. E. Nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára Barcza Dénes tag­társat január 4-én a kispesti új köztemetőben. A gyászolók kö­zött feleségén, legközelebbi hoz­zátartozóin kívül ott voltak mun­kahelye, a Goldberger Textilmű­vek kelenföldi gyáregysége kép­viseletében Leitner László gyár­­egységvezető, a pártszervezet és a szakszervezet képviselői, vala­mint sokan munkatársai közül. A szövetség képviseletében Déri Sándor központi elnök, Nándor főtitkár, Nagy Ernő Rudas or­szágos szervező titkár vett részt a gyászszertartáson. Sok tagtárs kí­sérte utolsó útjára Barcza Dénest. Búcsúztak a gazdaglelkű, drága sorstárstól, a művelt szellemű, önérzetes munkásembertől­ .Min­denki szerette, becsülte, jó kap­csolatai voltak dolgozótársaival, hallókkal, nem hallókkal egy­aránt. A sírnál a szövetség vezetősége és tagsága nevében Déri Sándor központi elnök búcsúztatta Bar­­cza Dénest, aki sok-sok éven végzett kimagaslóan jó társadal­­l­mi munkát. A Goldberger Textil­­művek kelenföldi gyáregységében dolgozó siketek és nagyothallók bizalmija volt, és munkahelyén a szövetség alapszervezetének tit­kára. Öntudatosan, becsületesen, fáradhatatlanul végezte munká­ját Felejthetetlen emlékét meg­őrizzük. Fájdalommal teli szív­vel búcsúztunk tőle sírjánál. Nyu­godjál békességben. A modern nevelésről és oktatásról Lapunk októberi, novemberi és de­cemberi számában beszámolónk rész­leteit közöltük Sz A. Zikov profes­­­szor, a Szovjetunió Defektológiai In­­ézetének osztályvezetője előadásso­­rozatáról, amelyet szeptember 21-én, 22-én és 23-án Budapesten, a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főiskolán tartott a hallási fogyatékosok neve­lésénél­ és oktatásának kérdéseiről. Rövid tájékoztatást adtunk az első, és részben a második napon elmondot­takról. Most folytatjuk az előadásso­rozat ismertetését: A gyerekek hogyan olvasnak arcról? Amit a tanár ujj-arc­­vel jelel, kísérje hangos beszéd­del. A daktilológiai jelelést ös­­­szekapcsolják az arckifejezéssel.­­ A gyerekek együttesen érzékelik szóbelileg és daktilológiailag látottakat, azután következik, amikor hangos beszéddel, szó­belileg foglalkoznak velük. Ami­kor a tanár nem jelel, a tanuló az arckifejezésből észleli, olvassa a szót. A gyermek saját beszédének kialakítása két úton: Az elsőn a szóbeli beszédet elsősorban a tanár utánzása út­ján tanulják. Ösztökélik a gyer­mekeket a hangok szóbeli kiej­tésére. Artikulációs apparátusuk nem fejlődik meg kellően. Dakti­­lologikus beszédüket szóbeli be­széddel kísérik. Egyszerre egész szavakat sajátítanak el. Minde­nekelőtt a szó struktúráját sajá­­títják el a gyerekek. Egyes ese­tekben a szó struktúráját a ma­gánhangzókon keresztül igyekez­nek visszaadni. Megjelennek mássalhangzók is. Speciális taní­a­tás nélkül, pusztán utánzással képesek a szókiejtést megtanul­ni. magánhangzók, mássalhang­zók, egyéni képesség is szerepet játszik. Mikor hibás elem jelenik meg, a tanár igyekszik azt javí­tani. A második út a kiejtés követ­kezetes, egymás utáni tanítása, itt lehetséges a hangok egymás után való fokozatos kiejtése, fonetikai elvnek megfelelően vá­­­logatják ki a beszédanyagot. Mindazt, amit a második úton kidolgoznak, igyekeznek átvinni az első útra. A két út találkozik egymással az oktatási év harma­dik negyedévében. A negyedik negyedévben mindaz, amit a ta­nárok daktilológiailag elsajátí­tottak, a szóbeli beszédben is megjelenik náluk. Az előkészítő osztályban 200— 220 szót tud elsajátítani a gyer­mek, önállóan ennek a felét tud­ja használni. Nyolc különböző formájú, fajta mondatot tud el­sajátítani. A módszer megváltoz­tatásával az előkészítő osztályban 500—600 szót, nyolcvan fajta mondatot sajátít el. Az arcról olvasás milyen prob­lémát vet fel? Régi szisztémával az arcról olvasásnál körülbelül ötven százalék volt a helyes fe­lelet. Az új módszer szerint het­venöt százalék a helyes feleletek aránya. Az arcról olvasás is ha­tékonyabbá vált. Hogyan lehet a daktilológiát felhasználni az arc­ról olvasás tekintetében? A gya­korlat mutatja, hogy az arcról olvasás sokkal jobb lett. Nem a daktilológia segítette elő, az a szókincset gyarapította. A fejlesz­tés hatására ment végbe a fej­lődés. Ha a szavakat a daktilo­­lógia segítségével megismeri, ez hasznára válik a szavak felisme­résében az arcról olvasásnál. A kiejtést is elősegíti a daktiloló­­gia. A szókincs gazdagabbá vált. A kiejtés érthetőségét is javí­totta. Az előadássorozat harmadik napján az előadó először azzal foglalkozott: az ujj­beszédet? hogyan használják Ez hozza a leg­több kérdést. Szóbeli és az ujj­­beszéd között milyen kapcsolat létesült? Beszélt az írásbeli be­szédről. Nincsen igény arra, hogy siessenek az írásbeliséggel. Az ol­vasási írás megtanításával kap­csolatban elmondta: a gyerekek­nek az ujjbeszéd kezdetétől ol­vasni kell a tanár kezéről, vagy a tábláról. Az olvasás folyamat az ujjbeszéd tanításával folyama­tosan együtt történik. Elsajátít­ják az analízis, szintézis képes­ségét. A didaktikai anyagot kü­lönböző körülmények között kü­lönböző módon adják a gyere­keknek. Egy: kép alatt ujj­beszéd jele. Kettő: kép alatt ren­des írás. Nem lesz szükség külön olvasni tanítani a gyermekeket az ilyen tanítás mellett, a gyere­kek olvassák a nyomtatott szö­veget. A nyomtatott írás olvasá­sa, tanulás. Az első negyedévben a gyere­kek a szóbeli beszéd, az ujj­beszéd abc-jét külön lapocskákon kapják, betűk, jelek. A második negyedévben, ami­kor az ujjakkal a bánásmód megvan, másik abc-t kapnak. Fe­lül az ujjbeszéd jele, alul az abc. A gyerek ismeri az ujjbe­széd jeleit, figyelmét az abc-re fordítja, s külön tanítás nélkül megtanulja. A harmadik negyedévben csak nyomtatott betűs lapocskákat kapnak a gyermekek, nyomtatott szöveget olvasnak. Amit nyomta­tásban megismer, azt a gyerek­nek tudnia kell helyesen ki­mondani. A negyedik negyedévben egész oldalon már csak nyomta­tott szöveget kap a gyermek, s mindazt már tudnia kell monda­ni is. Az év végére ujjbeszéddel leírt szó már nincsen. Ismertetett az előadó egy mód­szert az írás megtanítására. Az első és második negyedévben nem tanítanak külön betűket ír­ni. A második negyedévben nyomtatott szöveget olvas a gyer­mek. A harmadik negyedévben kezdik az írásos tanítást. Előké­szítő gyakorlatok, díszítések raj­zolása után térnek elemek megtanítására, rá a betű­majd a betűkre. Félév alatt megtanulja a gyermek az összes kis és nagy betűk írását. Befejezésül azt a véleményét hangoztatta az előadó: leghatáso­sabb, ha a gyermekek ujjaikat is használhatják és beszélhetnek is. A gyerek, ha rendelkezik ujj­beszéddel, lecketanulás közben is használja. Beszélt a kapcsolat­ról az írásbeliség, a beszéd és az ujjbeszéd között. Kapcsolat van a beszédmozgások és a kéz izom­­mozgása között. Az ujjbeszéd és a szóbeli beszéd között szilárd kapcsolat jön létre. Oktatási év végén ezt szétválasztani nem le­het. Az ujjak beszélnek, az ujjak mozgása beszédmozgás. A szóbe­li és az ujjbeszéd között nin­csen semmilyen Jobban elsajátítják ellentmondás. az anyagot ujjbeszéd alkalmazásával, ezért fontos azt használni. (Folytatjuk.)

Next