Hallássérültek, 1980 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
2 POLITIKAI KÖRKÉP • Az új év első munkanapján Nagy-Britanniában százezer acélipari dolgozó lépett sztrájkba, hogy érvényt szerezzen a béremelési követeléseknek. 1926 óta Angliában ez volt az első országos acélipari sztrájk. □ Nem sokkal Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár iráni látogatását követően a Biztonsági Tanács is napirendre tűzte az inkai válság ügyét. Az iráni—ameEgyesült Államoknak azonban nem sikerült elfogadtatnia az Irán elleni gazdasági szankciókról szóló határozati javaslatot. □ A nemzetközi feszültséget fokozzák azok az amerikai lépések, amelyeket a washingtoni kormány szovjetellenes kampány keretében határozott el. Carter amerikai elnök korlátozásokat rendelt el a Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, kulturális és politikai kapcsolataiban. □ Amerikai kezdeményezésre a Biztonsági Tanács, majd az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka is foglalkozott az úgynevezett afgán kérdéssel, s határozatot fogadtak el, amely „a külföldi csapatok kivonását sürgeti” Afganisztánból, annak ellenére, hogy a viták során felszólaló küldöttek közül többen ellenezték már a kérdés megvitatását is, rámutatva, hogy mindez nyilvánvaló beavatkozást jelent Afganisztán belügyeibe, s ellentétes az ENSZ alapokmányával. □ A vártnál nagyobb arányú győzelmet szerzett Indira Gandhi pártja az indiai választásokon, s abszolút többsége lesz a jövőben a parlamentben. □ Olaszországban tizennégymilliió dolgozó tartott általános sztrájkot. Rómában, és Velencében tízezrek Milánóban tiltakoztak tömegtüntetéseken a kormány gazdaságpolitikája ellen. Az 1980. évi tervekről tárgyalt az elnökség Szövetségünk központi elnöksége január 11-én tartotta évi első ülését, melynek napirendi pontjai között első helyen 1980. főbb tervei szerepeltek, valamint az elmúlt év néhány fontosabb feladatának végrehajtásáról szóló beszámolók. Jafcsák Pál elnöki megnyitója és tájékoztatója után az ülés résztvevői a központi elnökség idei munkatervét, az országos, illetve központi események tervezetét vitatták meg. Dr. Vitányi József, a Hallássérültek Testnevelési és Sportbizottságának titkára az elmúlt év nemzetközi és főbb hazai sporteseményeiről, a sportbizottság irányítása alá tartozó klubok munkájáról és az 1980-ra tervbe vett sportmozgalmakról adott tájékoztatást. Külön foglalkozott az elnökség az 1981. évi világjátékok előkészületeivel, a magyar sportolók részvételi lehetőségeivel. Ezt követően Torday Ilona, a kulturális bizottság elnöke tett jelentést az elmúlt esztendő kulturális tevékenységéről. A beszámoló kapcsán az elnökség a jövő kulturálisát szabályozó szervezeti munkakérdésekről határozott. A pénzügyi gazdálkodás 1980. évi tervét Illésfalvi Béla főtitkár ismertette. Végül az ülésen tagsági ügyekben és szervezeti kérdésekben hoztak döntést. HALLASSERÜLTEK 1989. JANUAR Érdekvédelmi látogatásaink során a közelmúltban egy fővárosi nyomdát kerestünk föl a munkahelyi felmérés végett, s hogy olvasóinknak beszámolhassunk látottakról, az ott dolgozó hallás a sérültek helyzetéről. Most ismét egy neves budapesti üzem, a Kossuth Nyomda volt látogatásunk célja.crx Közel száz esztendeje a szép könyvek előállításának műhelye. Nemcsak hazánkban, a határokon kívül is nagy az érdeklődés az itt készülő nyomdatermékek iránt. S ennek nem utolsósorban a minőségi munka iránti igényesség, korszerű felszereltség az oka.. A a Kossuth Nyomda többszörös élüzem, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját négy alkalommal nyerték el, s egy ízben megkapták az V. kerületi pártbizottság Vörös Zászlaját. A „Szép magyar könyv” versenyében évek óta az első helyet foglalják el. Megnyerték „A világ legszebb könyve” versenyét, s a „Novgorodi ikonok” című kiadványuk aranyérmes lett, akárcsak a nemzetközi könyvkiállításon a „Magyar Anjou Legendárium” című könyv. A kiváló eredmények a Kossuth Nyomda dolgozóinak nagyszerű munkáját dicsérik. S ebből jelentős részt vállalnak hallássérült dolgozóik is. Először Budai László főművezetővel beszélgetünk arról, hogyan sikerült sérültek megvalósítani a hallásmunkahelyi beilleszkedését itt, a Kossuth Nyomdában. Budai elvtárs elmondja, hogy hallássérült dolgozóik már tíz-tizenöt éve vannak a nyomdában, s ennél végeredményben nem is kellene többet mondani; az adat önmagáért beszél. A vezetőség elégedett a munkájukkal, s ez mind az anyagi lehetőségekben, mind Látogatás a Kossuth Nyomdában az erkölcsi elismerésben kifejezésre is jut. Jövedelmük 3—4 ezer forint között években négyen van, s az utóbbi kaptak kiváló dolgozó kitüntetést. S hogy a megelégedés kölcsönös, erről rögtön meg is győződhetünk. Belépünk a szedőterembe — csupa ismerős arc, mint egy nagy család. Itt van Pányi Béla, Varga Béla, Fehér István, Nejtek József, Laczkó Gyula, Torma Sándor, Varsányi György, Csima Ferenc, Dávid Gyula, Szőnyi Pál és Haller Magdolna — a budapesti szervezet híreiből olvasóink előtt is jól ismert nevek. Haller Magdolna elmondja, ő még „csak” öt éve dolgozik a nyomdában, mint betanított szedő. Örömmel újságolja: a vezetőség lehetőséget nyújtott, hogy idén szakmunkásvizsgát tehessen. — Nagyon szeretek itt dolgozni — mondja —, hiszen becsülnek és elismernek. És még valami: nem szégyellem kimondani, mióta itt dolgozom, nagyon sokat gyarapodott a szókincsem, s hiába együtt jár ez a munkával, mégis személyes siker. Olyan egyéni plusz, amely felbecsülhetetlen, akár a leghétköznapibb kapcsolatban is. Pányi Béla a Heisz András brigád tagja. — Már háromszor nyertük el a Vállalat Kiváló Brigádja címet — meséli. — öt évvel ezelőtt kiváló dolgozó kitüntetést kaptam. Két éve pedig Fehér Istvánnal mesterszedő tanfolyamon vettünk részt, s ez nemcsak sikert, de órabéremelést is jelentett. Most négyezer forintot keresek. Tíz éve dolgozik már a Kossuth Nyomdában. És rögtön láthatom is, nem akárhogyan. Egy nagyon szép újságot mutat, amely a Kereskedelmi Kamara részére készül, a magyar ipar exporttermékeit propagálja. Ő tördeli a négy nyelven készülő, nagyon szép lapot. Budai László még elmondja, hogy novemberben „szedőnapot” rendeztek, s a bálon mindegyik hallássérült dolgozójuk ott volt. Hiszen nemcsak munkatársak vagyunk — mondja a főművezető —, hanem barátok is. Mindannyian fontosnak tartjuk a baráti viszonyt, enélkül a munkatársi kapcsolat sem lehetne ilyen bensőséges. S erre számtalan példa is adódik. Például a sportolók ügye. Támogatják őket, lehetőséget kapnak az edzésen való részvételre, sőt, ha úgy adódik, a kollégák a meccsre is elmennek. Mindannyian büszkék eredményeikre. S a segítség, a támogatás a munkateljesítményekben nyer viszonzást. Búcsúzom. Szorgos ujjak látnak ismét munkához. A betűk lassan szavakká formálódnak, aztán mondattá, sorokká, oldallá és végül könyvvé. S amikor elismeréssel forgatjuk a nyomda egyegy szép kiadványának lapjait, őróluk sem feledkezhetünk meg: részesei ők is a sikernek. Csóka Béláné □ d Szövetségünk működésében és szervezeti felépítésében igen nagy szerepe van a megyei hálózatnak, egy-egy megyén belül a csoportok együttműködésének. Ez a viszonylag új szervezeti rend — amelyet szövetségünk alapszabálya rögzít — a tervszerű, összehangolt munka számtalan lehetőségét foglalja magába, s garanciát nyújt a mind jobb eredményekhez. Nemrég alakult, fiatal szervezeteink, ahol már a kezdeti lépések is a megyei hálózat lehetőségeire épültek, kiváló bizonyítékát zeti felépítés adták az új szervelétjogosultságának. Most azonban olyan megye eredményeiről szeretnénk szólni, ahol több évtizedes múltra kintő csoportok fedezték visszafelöl a megyei hálózat, a kölcsönös együttműködés kínálta lehetőségek új forrásait. Összehangolt tervek A Győr-Sopron megyében működő három szervezetnek, a győri, a soproni és a mosonmagyaróvári csoportnak az 1979-es év jelentős előrelépést hozott a megyei együttműködés terén. A múlt évben rendszeressé váltak a megyei vezetőségi ülések, amelyek a közös programok, az átgondolt, szervezett tevékenység együttes végrehajtását biztosították. De nemcsak a közös szervezeti élet kialakítását sikerült megoldani; az egyes csoportok munkájára is nagy hatással volt az összehangolt megyei tervezés. Megerősödött az érdekvédelem képviselete mindhárom városban. A mindig másutt megtartott megyei ülésekre meghívást kaptak a városi szociálpolitikai szervek vezetői is, s tájékoztatásuk révén, segítségükkel a egyéni problémájú tagság számos megoldódott, lett légyen az lakásügy, szociális gondozás, városi segélyezés vagy örökösödési ügy. A rendszeres találkozók eredménye, hogy mindhárom szervezeten belül megindult egy egészséges kezdeményezés a csoportok nagyothalló tagságának közeledésére. Az idei év feladata, hogy számukra találkozókat szervezzenek az egyes városokban. ' К и Hurá I is együttműködes dél A megyén belüli együttműkökiemelkedő sikere és látványos formája a kulturális kapcsolatok fejlődése. A megyei vezetőség már januárban elhatározta, hogy a három csoport részvételével közös kulturális bemutatót szervez. Erre Mosonmagyaróvárott került sor, a József Attila Kultúrházban. A soproni iskolások Fazekas Lúdas Matyijét és bűvészmutatványokat, a győri színjátszók a Vándorkomédiások című színdarabot adták elő. több mint háromszáz fős nézősereg között a városi tanács és a Hazafias Népfront városi szervezetének számos vezetője is helyet foglalt, többek között Bedő János tanácselnök, és a népfront mosonmagyaróvári szervezetének elnöke is. A bemutatót meglepő siker fogadta, annál is inkább, mert a városban először került sor ilyen rendezvényre. A közönség tetszésnyilvánítása mellett, őszinte elismeréssel nyilatkoztak az előadásokról a város vezetői, a bemutató után adott fogadáson. Itt zajlott le egyébként a díjkiosztás is; mindkét csoport népművészeti kerámiavázát kapott, a tanulók pedig a mosonmagyaróvári üzemek ajándékcsomagjait. A találkozó egyúttal alkalmat adott a megyei vezetőségnek arra, hogy részletesen tájékoztassák a városi szervek képviselőit a szövetség munkájáról, céljairól, s a Győr- Sopron megyei csoportok terveiről. A közös bemutatókon kívül a kulturális együttműködés még sokféle lehetőséget kínál. A kultúrcsoportok tagjai év közben rendszeresen találkoztak egymással, megvitatták és kicserélték tapasztalataikat, s mindezen túl szakmai fortélyokat, fogásokat is át tudtak adni egymásnak. Sokat jelentett, hogy a vezetőség mindig tudta, mikor, hol, milyen darabbal készülnek a győriek, a soproniak. Gazdag volt a 79-es év a szélesebb kulturális kapcsolatokban is. A soproni iskolások bemutatót tartottak Vácott, Székesfehérvárott, Budapesten, Győrött, majd Zalaegerszegen és Mosonmagyaróvárott. S természetesen a jövő tervei célul tűzik a sor folytatását. Fejlődő sportkapcsolatok A sport terén a megyei együttműködés még nem teljes. A múlt évi szervezés az egyes csoportok rendezésére összpontosított, győriek gazdag labdarúgóprogramot bonyolítottak le. Kiemelkedik ebből a Rába Kupa szervezése, amelyen hat csapat vett részt. Ezen kívül szerepeltek a szombathelyi és a zalaegerszegi csoport kispályás labdarúgó tornáin is. A soproni kispályások a városi bajnokságban vettek részt. A soproni ünnepi hetek alkalmával megrendezték a Lővér Kupát. S ezen túl három labdarúgótalálkozót bonyolítottak le a szomszédos burgenlandi szövetség csapatával. Az együttműködést rövidesen kiterjesztik a sportkapcsolatokra is. 1980-ra már tervbe vették egy megyei sportnap és találkozó rendezését, amelyen végre a megye két csapata is megmérkőzhet egymással. Soproni „statisztika” Szövetségünk központi elnöksége, legutóbbi ülésén értékelte a soproni szervezet munkáját, s ez ad alkalmat arra, hogy a megye csoportjai közül a soproniakról külön is szót ejtsünk. Sajnos e cikk keretében nincs lehetőség arra, hogy részletesen bemutassuk azt a sokrétű és minden területen eredményes munkát, amellyel a soproniak méltán büszkélkedhetnek, de — ha szinte adatszerűen is — legalább keresztmetszetét szeretnénk fölvázolni múlt évi tevékenységüknek. Első helyen kell említést tenni tanfolyamaikról, amelyek a szakmai munka gerincét jelentik. Kezdő és haladó csoportban folyik a szájról olvasó tanfolyam. Háromhavonta versennyel, és díjazással ösztönzik a hallgatókat. Közismereti tanfolyamaik közvéleménykutatás és csoportos kívánságok alapján választják tematikájukat, igen széles skálán, a politikai kérdésektől a hivatali okmányok kitöltésének tudnivalóiig. A tanfolyamok mellett nagy látogatottságúak a különböző szakkörök, az intarzia, a hímző, a sakk és a könyvbarát szakkör. Végül figyelemre méltó a már évek óta sikerrel végzett beszédhibajavító tanfolyam a tagok gyermekei részére. A kulturális tevékenység sokrétű. Külön kell szólni a színis játszó-, báb- és bűvészcsoportokról, amelyek nemcsak az országos rendezvényeken vesznek részt, hanem különböző ünnepélyek alkalmával is műsort adnak. Igen kedvelt a tagok körében a „Gondolkozz gyorsan — felelj okosan!” címmel tartott vetélkedők. Ezeket havonta tartják. Míg aktualitásuknak megfelelően tárlatlátogatásokat, rázi- és színházlátogatást és kirándulásokat szerveznek. Az érdekvédelmi munka is jól szervezett. A csoport képviseli tagjait rendőrségen, bíróságon, bizottságok előtt, házassági tanácsadáson és házasságkötésekkor, kórházakban, tanácsi hivatalokban, s a város nyolc üzeméből rendszeresen kérnek jeltolmácsot ABEO-tanfolyamokra, brigádértekezletekre. Fiataljaik is aktív szervezeti életet folytatnak. Az ifjúsági klubon belül működik politikai vitakör, filmkör, több hobbykör. Rendszeresen tartanak ki mittudokat, parlamenteket, s részt vesznek az országos ifjúsági parlamenten is. Új feladatként tűzték célul, hogy a városi alkotópályázatokon kívül az országos pályázatokon is részt vesznek. Az ifjúsági klub védnöksége alatt folyik a sportmunka. A labdarúgás mellett atlétikai versenyeket rendeznek, s élénk sakk és asztalitenisz iránti érdeklődés. A csoport életéről szólva feltétlenül ki kell emelni a tagság dicséretes társadalmi hozzáállását. Maguk festik, szépítik a helyiségeket, készítik a színpadi kellékeket, vagy virágokkal díszítik a ház udvarát. A közelgő pártkongresszus tiszteletére igen jelentős felajánlások születtek a soproniak részéről. S hogy mindez mit jelent, érezteti a konkrét számadat is: 1919-ben a végzett társadalmi munka értéke közel tizenháromezer forint. Fokozott beilleszkedés Az együttműködés bővítése, a kapcsolatok elmélyítése mind a három csoport munkatervében fontos helyen szerepel. S nem véletlen, hogy a korábban évtizedekig önállóan is jó eredményekkel működő szervezetek gyorsan fölismerték a lehetőségben rejlő új forrásokat, s az eredmény sem váratott sokáig magára. Hiszen az együttes munka, s a közössé formált feladatok nemcsak új színt és frissességet jelentenek az abban résztvevőknek — nem közömbös, hogy a Győr-Sopron megyében élő hallássérültek általános érdekvédelme tovább erősödött, társadalmi beilleszkedésük fokozottabb megvalósulása vált lehetővé. S ez az eredmény már túllép a megye határain; az országos célkitűzések közt a helye. PÉLDAMUTATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS GYŐR-SOPRON MEGYÉBEN