Hargita, 1969. március (2. évfolyam, 50-75. szám)

1969-03-01 / 50. szám

3 NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) nemesítését és hozamuk növelését illetően. .A Központi Bizottság Végrehajtó Bizottsága Irányelveinek értelmé­ben a következő ötéves tervben fokozódik a lakásépítés üteme, fejlődik az oktatásnak, a tudo­mánynak és a nép­egészségvédel­mének anyagi alapja. Figyelembe véve a­ tudomány növekvő szerepét a gazdasági-társadalmi fejlődés­ben, fokozni fogjuk a kutatótevé­kenységet, s azoknak a kérdések­nek a megoldását helyezzük elő­térbe, amelyektől a haza gyors és sokoldalú haladása függ. Folytat­nunk kell az oktatás tökéletesíté­sére és korszerűsítésére irányuló akciót, hogy az összes tevékenysé­gi területek számára biztosítsuk a szükséges mérnökök, technikusok és szakmunkások felkészítését. Ha­sonlóképpen kellő figyelmet fordí­tunk a kulturális-művészeti tevé­kenység fejlesztésére, az egész nép kulturális színvonalának szüntelen emeléséhez szükséges feltételek­ megteremtésére. Hogy megértsük Románia fejlő­désének nagy arányait a következő ötéves tervben, megemlítek né­hány összefoglaló adatot: a követ­kező ötéves terv nemzetgazdaság­­fejlesztési programjára vonatkozó előzetes tanulmányok szerint az 1971—1975-ös időszakban az anya­gi termelés volumene nagyobb lesz, mint az 1951 és 1965 közötti első három ötéves terv egész idő­szakában. Az előirányzat szerint az ipar­nak — a gazdaság vezető ágának — a következő ötéves tervben 1,5- szer nagyobb , termelést kell bizto­sítania, mint a 15 év alatt (1951— 1965) elért, ipari termelés. Jelentős növekedést irányoztunk elő az ipari alaptermékeknél. Így az acél-, a villamosenergia-, a te­hergépkocsi- és a bútortermelés körülbelül kétszerese lesz annak, amelyet az egész 1951—1965-ös időszakban megvalósítottunk. A szén-, a földgáz-, a traktor-, a ce­ment-, a cipő-, a hús- és az olaj­­termelés a következő ötéves terv­ben túlhaladja az első három öt­éves terv együttes termelését. Ezen az alapon előirányozzuk a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem fokozott ütemű növeke­dését: ezek volumene a következő ötéves tervben nagyobb lesz an­nál, amelyet 15 év folyamán (1951—1965) értünk el. Az ország gazdasági potenciál­jának növekedése nyomán az 1951 — 1965-ös évekhez viszonyítva Lő­ször nagyobb lesz a produktív ágazatok és a szociális-kulturális tevékenység fejlesztését szolgáló beruházások volumene. Az anyagi termelés fejlődése, a nemzeti jövedelem gyors növeke­dése lehetővé teszi a lakosság élet­színvonalának megfelelő emelkedé­sét. Az 1971—1975-ös ötéves terv­ben a fizetési alap és a szocialista kereskedelem útján a lakosság számára eladásra kerülő áruk vo­lumene nagyobb lesz az egész 15 éves időszak (1951—1965) fizetési alapjánál és a lakosságnak eladott áruk volumenénél. Állami alapokból és hitelek alapján kétszer annyi lakás épül majd, mint az első három ötéves terv folyamán. Amint látják, elvtársak, nagy­szerű távlatok nyílnak meg előt­tünk. E feladatok megvalósítása a nép általános jólétének növekedé­séhez, hazánk civilizációs színvo­nalának emelkedéséhez vezet. (Erős taps.) E nagyszerű távlatok eléréséért a Szocialista Egység­front az erőfeszítések egyesítésé­re hívja fel Önöket. A március 2-i szavazással a dolgozók kinyil­vánítják azt a szilárd elhatározá­sukat, hogy megvalósítják ezeket a törekvéseket, teljesítik a hala­dásnak és a jólétnek ezt a prog­ramját, biztosítják szocialista nem­zetünk szüntelen felvirágzását. (Hosszantartó taps, ováció, éljen­zés.) KEDVES ELVTÁRSAK! A párt és a kormány belső tevé­kenysége képének kiegészítéséért röviden foglalkozom a gazdasági tervezés és vezetés, az egész társa­dalmi élet tökéletesítésére tett in­tézkedésekkel. Mint ismeretes, a párt IX. kon­gresszusán és Országos Konferen­ciáján elfogadott határozatok al­­­apján a Központi Bizottság és a kormány fokozott tevékenységet fejtett ki társadalmunk megszer­vezésének szüntelen javítása cél­jából. Ezeknek az intézkedések­nek a foganatosításakor pártunk abból indult ki, hogy a Románia társadalmi struktúrájában végbe­ment változások, a termelőerők gyors fejlődése objektív szükségsze­rűségként követeli meg az egész gazdasági-társadalmi tevékenység szervezési, tervezési és vezetési formáinak tökéletesítését. Az élet lépten-nyomon tanúsítja, hogy az, ami megfelelt bizonyos feltételek­nek, egy bizonyos fejlődési sza­kasznak, már nem felel meg a je­lenlegi szakasznak, hogy előreha­ladásunk érdekében helyettesíteni kell mindazt, ami túlhaladott és a mai konkrét feltételeknek meg­felelő, új szervezeti formákat és munkamódszereket kell bevezet­nünk. Az utóbbi években foganatosí­tott intézkedések fő irányainak e­­gyike társadalmunk egész felépít­ményének tökéletesítése, annak a megfelelő keretnek a megteremté­se, hogy a széles népi tömegek aktívabban és közvetlenebbül ve­gyenek részt a bel- és külpolitika alapvető kérdéseinek megvitatásá­ban, azoknak a határozatoknak és intézkedéseknek a kidolgozásában, amelyek Romániának a szocializ­mus útján való szüntelen előreha­ladására vonatkoznak. (Taps.) Úgy véljük, hogy a szocialista demok­rácia szüntelen fejlesztésének kér­dése lényegében annak kérdése, hogy a nép részt vegyen az egész állami tevékenység vezetésében. A tömegek szocialista szabadságjo­gait szentesítette országunknak a IX. kongresszus után elfogadott új alkotmánya, amely — összes előírá­sai révén — gyakorlatilag garantál­ja, hogy maga a nép gyakorolja az államvezetést. Az ilyen irányú intézkedések között központi he­lyet foglal el az ország új terü­leti-közigazgatási megszervezése, az összes kategóriájú néptanácsok széles körű autonómiája és meg­­növekedett hatásköre. Szocialista demokráciánk elmélyítése vonalán új törvényeket hoztunk, többek között a Büntetőtörvénykönyvet, intézkedések történtek az állami szervezés javítására, a Nagy Nem­zetgyűlés, az Államtanács és a Minisztertanács tevékenységének tökéletesítésére. Ezeknek az in­tézkedéseknek célja erősíteni a szocialista törvényességet, meg­felelő törvényes keretet teremte­ni a társadalmi élet legjobb fel­tételek közötti kibontakoztatására, mindennemű visszaélés és tör­vénytelenség megszüntetésére, a szabadságjogok és a honpolgári jogok tényleges szavatolására. (Erős taps.) Hasonlóképpen nagy jelentősé­ge van annak, hogy ebben az idő­szakban megalakult a Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetsége, amelynek hivatá­sa biztosítani a szövetkezeti pa­rasztság szervezett részvételét a mezőgazdaság és az egész társa­dalmi élet vezetésében. A közös­ségi élet fejlődéséhez tartozik a szakszervezetek szerepének nö­velése társadalmunkban, valamint annak rendezése is, hogy miként vesznek részt a szakszervezetek képviselői az összes gazdasági és az állami szervek tevékenységé­ben. Társadalmi életünkben ha­sonlóképpen növekedett az ifjú­sági és a nőszervezetek szerepe, a tudományos dolgozók egyesüle­teinek, az irodalmi-művészeti al­kotási szövetségeknek és más kö­zösségi szervezeteknek a szerepe. A párt kongresszusán és Or­szágos Konferenciáján elfogadott határozatok, amelyek előírják a kollektív vezetés elvének megho­nosítását az összes tevékenységi területeken, a párt- és állami szervek, a társadalmi szervezetek, a munkaközösségek életében, ha­talmas befolyást gyakoroltak e­­gész társadalmunk demokratizá­lásának irányába. Ezzel kapcso­latban a­ vállalati igazgató-bizott­,­ságok megalakítása, és az alkal­mazottak közgyűléseinek intéz­ményesítése — noha még tevé­kenységük első évében vannak — rendkívül hatékony a szakem­bereknek, az alkalmazottak szé­les tömegeinek a vállalatok ve­zetésébe való bevonásában. Ez év folyamán és 1970-ben megvalósítjuk az Országos Kon­ferencia útmutatásait a gazdaság tervezésének és vezetésének, a társadalmi tevékenység szervezé­sének tökéletesítésére. Ez a tö­rekvés természetesen 1970 után sem szűnik meg, és nem is sza­bad, hogy megszűnjön, ellenkező­leg, a társadalmi szervezés töké­letesítésének kérdése állandóan pártunk­­ és államunk vezetősége figyelmének homlokterében fog állni, minthogy újabb szervezeti és politikai intézkedéseket tesz szükségessé az élet, szocialista társadalmunk fejlődése követel­ményeinek megfelelően. Az említett intézkedési kom­plexum elfogadása nem csökken­ti, hanem növeli a tudatos ténye­ző szerepét a társadalmi fejlődés­ben, a központi terv funkciójá­nak a szerepét, az állam szerepét a szocialista társadalom tervsze­­rűsítésében és vezetésében. U­­gyanakkor ezeknek az­­ intézkedé­seknek célja harmonikusan össze­hangolni a központi vezetést a helyi szervek és a gazdasági-szo­ciális egységek széles körű auto­nómiájával, biztosítva államunk egész megszervezésének és tevé­kenységének alapját alkotó de­mokratikus centralizmus elvének következetes alkalmazását. A termelőerők szüntelen fejlő­dése, a társadalmunkban végbe­ment összes átalakulások erősítet­ték a munkásosztály és a szövet­kezeti parasztság sokoldalú együtt­­működését, magasabb színvonalra emelték a társadalmunk többségét alkotó két nagy osztály forradalmi szövetségét. (Hosszantartó taps.) Ugyanakkor fejlődött a munkások és a parasztok szövetsége az ér­telmiséggel, az összes dolgozók­kal, nemzetiségre való tekintet nélkül. Elmondhatjuk, hogy ezek­ben az években szüntelenül erő­södött az egész népnek a Ro­mán Kommunista Párt és a kor­mány körüli egysége, s szocialis­ta társadalmunk óriási hajtóereje lett. (Hosszantartó taps, éljenzés, ováció.) Pártunk marxi-leniai nemzeti politikájának ragyogó eredménye a haza összes állampolgárai teljes jogegyenlőségének megvalósítása, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ez mindenekelőtt megmutatkozik az ország összes vidékeinek iparo­sításában, az anyanyelvű oktatás, biztosításában, azoknak a feltéte­leknek a megteremtésében, ame­lyek lehetővé teszik a más nem­zetiségű állampolgárok aktív rész­vételét az egész társadalmi tevé­kenységben. E politika alkalmazá­sa szüntelenül erősítette a román nép és az együttélő nemzetiségek testvéri barátságát abban a közös harcban és munkában, amelynek célja a szocializmus megteremtése Románia földjén. (Hosszantartó taps.) Az együttélő nemzetiségek tanácsainak megalakítása újabb megnyilvánulása a párt gondosko­dásának arról, hogy biztosítsa a más nemzetiségű dolgozók egyre cselekvőbb részvételét hazánk e­­gész társadalmi tevékenységében. Egész népünk egységének legbe­szédesebb kifejezője a nemrég megalakult Szocialista Egység­front, az a társadalmi-politikai szervezet, amely a Román Kom­munista Párt vezetésével magában foglalja országunk összes társa­dalmi szervezeteit és összes erőit, megfelelő szervezeti keretet bizto­sítva ahhoz, hogy a dolgozók szé­les tömegei tevékenyen részt ve­gyenek a politikai életben. Az országnak a szocializmus út­ján való felfelé ívelő fejlődése természetes eredményeként meg­nőtt az egész nép bizalma a Ro­mán Kommunista Párt iránt, s a nép egyöntetűen szocialista társa­dalmunk politikai vezető erejeként ismerte el a pártot. (Hosszantartó taps.) Ez annak tulajdonítható: az összes dolgozók maguk győződtek meg arról, hogy a Román Kom­munista Párt marxi-leniai politi­kája mindenben megfelel szocia­lista nemzetünk létérdekeinek. Tömören ismertetve az orszá­gunkban végbement nagy változá­sokat, a IX. kongresszuson kijelölt program megvalósításában elért sikereket, a jövőbeli távlatokat, a leghatározottabban állíthatjuk, hogy Romániában a szocializmus biztos kezekben van — a kommu­nista párt, a munkásosztály, az egész nép kezében. (Hosszantartó taps, éljenzés, ováció.) Íme, ezért állíthatjuk, hogy nincs olyan bel­ső erő, amely valamilyen formá­ban veszélybe sodorhatná Romá­niában a szocializmus ügyét. (Erős taps.) Ha valaki megpóbálna kezet emelni nemzetünk forradalmi vívmányaira, egész népünk szi­lárd és határozott visszavágásában részesülne. (Erős, hosszantartó taps, éljenzés, ováció.) Feltehető a kérdés, fenn­­áll-e egy esetleges­ veszély a külső reakciós erők részéről? Mi úgy véljük, hogy a jelen pillanatban nincs ilyen veszély; kijelentem azonban, hogy ha bár­ki megpróbálna kezet emelni szo­cialista vívmányainkra, egy húsz­milliós, szoros egységbe tömörült nép, egy olyan nép ellenállásába ütközne, amely a legnagyobb e­­nergiával és önfeláldozással, az összes rendelkezésére álló eszkö­zökkel harcolni akar új életének, a szabadsághoz és a függetlenség­hez való szent jogának a megvé­déséért. (Hosszas, ismétlődő taps, hatalmas éljenzés, ováció.) Tud­juk, hogy ebben a harcban nem lennénk egyedül, hogy számíthat­nánk a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom, a világ összes antiimperialista és haladó erői segítségére. Egy ilyen harcban a győzelem kétségtelenül a miénk lesz. (Hosszantartó taps.) Ugyanakkor pártunk kötelességé­nek tartja mindent megtenni a haza védelmi képességének szün­telen erősítéséért. Megfelelő fi­gyelmet fordítottunk és fogunk fordítani továbbra is fegyveres e­­rőink felszerelésére, harci képes­ségük növelésére; néphadsere­günk bármikor kész teljesíteni a haza, a szövetségeseink, a szocia­lizmus és a béke ügye iránti kö­telességét. (Hosszantartó taps.) Éppen ezért most, amikor a vá­lasztások alkalmából a tömegek­hez szólunk és szavazatukat kér­jük a Szocialista Egységfront je­löltjei számára, ünnepélyesen biz­tosítjuk egész népünket arról, hogy minden erőt latba vetünk a ránk bízott felelősség betölté­séért, hogy mindent elkövetünk szocialista rendszerünk további fejlesztéseiért, nemzetünk jólét- és szabadságeszményének megva­lósításáért. (Hosszantartó taps, él­jenzés, ováció.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Az előző választások óta eltelt négy év alatt a párt Központi Bizottsága és országunk kormá­nya nemzetközi síkon is fokozott tevékenységet folytatott a világ összes népeivel való együttműkö­dés és barátság fejlesztése irá­nyában. Politikánk alapja az a meggyőződés, hogy dialektikus egység áll fenn a nemzeti és a nemzetközi feladatok között. Az ország gazdasági és társadalmi haladására törekedve, egy percig sem feledkezünk meg arról a kötelességünkről, hogy tevéke­nyen hozzájáruljunk a szocializ­mus és a világbéke ügyének dia­dalához. (Erős taps.) Mint szocialista ország, Romá­nia külpolitikájának középpont­jába állítja az összes szocialista országokkal való barátságot és együttműködést, a szocialista vi­lágrendszer összeforrottságának erősítését, mely rendszer csak egységben gyakorolhat egyre na­gyobb befolyást a mai nemzetközi életre. Úgy véljük, hogy a szo­cialista építés és a nemzetközi é­­let egyes kérdéseivel kapcsolatos véleménykülönbségek és nézetel­térések átmeneti jellegűek, s min­den kormánypártnak kötelessége ezek leküzdésén, az összes szocia­lista országok közötti kapcsolatok normalizálásán és egységük erő­sítésén munkálkodni. (Erős taps ) Ebből a célból azonban őrköd­nünk kell azon, hogy az orszá­gaink közötti kapcsolatokban szi­gorúan tiszteletben tartsák a jog­egyenlőség, a szuverenitás, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás a kölcsönös elvtársi segítségnyúj­tás, a szocialista internacionaliz­mus marxi-leniai elveit. A viha­rokat csak­ azoknak az egysége állja ki, akik minden tevékenysé­­gi területen egyenlők, csak a szo­cialista országok közötti ilyen egység növelheti a szocializmus befolyását és tekintélyét a vilá­gon. (Hatalmas taps.) Ezen elvek bármelyikének megsértése csak árthat a szocialista országok egy­ségének, a szocializmus tekinté­lyének világviszonylatban. Vitathatatlan igazság, hogy egyetlen szocialista ország sem szigetelheti el magát, nem csele­kedhet egymagában anélkül, hogy kárt ne okozna saját fejlődésének. De ugyanilyen tagadhatatlan igaz­ság az is, hogy egy szocialista or­szág függetlenségének bármilyen korlátozása, a belügyeibe való bármilyen külső beavatkozás nemcsak, hogy nem jelent segít­séget, hanem komoly károkat okoz mind a szocializmus építésé­nek az illető országban, mind pe­dig a szocializmusnak általában (Taps.) Íme ezért szállt síkra és száll síkra következetesen pár­tunk és kormányunk annak érde­kében, hogy a szocialista orszá­gok közötti együttműködést és kooperálást a marxizmus-leniniz­­mus és a proletár internacionaliz­mus fentemlített elvei alapján fejlesszék. Biztosítani kívánom a szocia­lista országokbeli barátainkat, hogy a román népnek szilárd el­határozása mindent megtenni a szocializmus diadaláért, hogy nincs a világon olyan erő, amely eltérítheti népünket ettől az út­tól. Mindig teljesíteni fogjuk in­ternacionalista kötelességeinket az összes szocialista országok né­pei iránt, valamint az állami szö­vetségeinkből fakadó kötelezettsé­geket­ (Taps.) A legmelegebb baráti érzelme­ket tápláljuk nagy szomszédunk, a Szovjetunió népei iránt, a szov­jet kommunisták iránt; mindent megteszün­k a két ország és párt közötti barátság és együttműkö­dés fejlesztéséért. (Taps.) Egy­szersmind az az őszinte óhaj ve­zérel bennünket, hogy mind erő­sebbé és tartósabbá tegyük a­ kap­csolatokat a szomszédos szocialis­ta államok — Bulgária, Jugoszlá­via, Magyarország — népeivel és pártjaival. (Élénk taps.) Ugyan­ilyenek érzelmeink Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokrati­kus Köztársaság és Albánia népei iránt, s ezekkel a szocialista or­szágokkal a legjobb együttműkö­dési és baráti kapcsolatokat óhajt­juk kifejleszteni. (Élénk taps.) Me­leg barátság szálai fűznek bennün­ket Kína —­ a nagy ázsiai szocialista ország — népéhez, a kínai kom­munistákhoz, s egyre inkább fej­leszteni óhajtjuk a barátságot, .és. Az együttműködési­ pártjaink és országaink között. (Élénk taps.) Ugyanilyen érzelmiekkel viseltetünk Vietnam Demokratikus Köztársa­ság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköz­­társaság népei iránt; ezekhez az ázsiai szocialista országokhoz jó baráti és együttműködési kapcso­latok fűznek bennünket, s a jö­vőben is fejleszteni kívánjuk eze­ket a kapcsolatokat. (Élénk taps.) Kuba, az amerikai földrész első szo­cialista országa iránt hasonlóképpen az őszinte elvtársi rokonszenv ér­zését tápláljuk és az az óhajunk, hogy szüntelenül fejlődjenek a kapcsolatok pártjaink és népeink között. (Élénk taps.) A szocialista országok összes népeinek a legmelegebben sikert kí­vánunk ahhoz a munkához, ame­lyet az új társadalom megterem­téséért, a tömegek haladáseszmé­­nyeinek megvalósításáért, a szo­cializmus és a kommunizmus ügyéért folytatnak. (Élénk taps.) Az új társadalmi rend építésében minden egyes országban elért sike­rek szilárdítják az egész szocialista világrendszer erejét, növelik a szocializmus tekintélyét a világon. A Román Kommunista Párt és országunk kormánya, a Szocialista Egységfront vállalja az egész nép előtt, hogy a jövőben is tántorít­­hatatlanul fog küzdeni az összes szocialista országokkal való barát­ság és együttműködés fejlesztésé­ért, a szocialista világrendszer összeforrottságának erősítéséért. (Hosszantartó, erős taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Románia aktív külpolitikát foly­tat, é­s ennek célja fejleszteni az együttműködési kapcsolatokat a világ összes államaival, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. Ma 90 országgal tartunk fenn dip­lomáciai kapcsolatot és gazdasági síkon az összes kontinensek több mint 100 államával működünk e­­gyütt. Megelégedéssel tapasztal­juk, hogy sok nép tisztelettel és barátsággal viseltetik irántunk, s mi ugyanolyan érzelmekkel visel­tetünk irántuk. A jövőben is a legjobb kapcsolatokat akarjuk ki­építeni a világ összes népeivel, a­­zoknak az elveknek az alapján, a­­melyek egyre nagyobb tért hódí­tanak a nemzetközi életben: a nemzeti függetlenség és szuvereni­­tás tiszteletben tartása, a jog­­egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden népnek az a joga, hogy maga döntsön sor­sáról, társadalmi-politikai fejlődé­sének útjáról. (Taps.) A román nép nagy rokonszenv­­vel követi az imperializmus igája alól nemrég felszabadult országok erőfeszítéseit független gazdasági és szociális fejlődésükért, tovább­ra is minden tevékenységi terüle­ten széles körűen kooperálni aka­runk ezekkel a népekkel Szolida­ritásunkat fejezzük ki a még gyar­mati rabságban lévő és az idegen járom lerázásáért, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért küz­dő népekkel. (Taps.) A mai világban egyre erőtel­jesebben, az egész társadalmi fej­lődés döntő tényezőjeként érvé­nyesül a nemzetközi munkásosz­tály, élén a kommunista és mun­káspártokkal. Ahhoz, hogy ez az óriási erő egyre hatékonyabban betöltse szerepét a nemzeti és a nemzetközi életben, létre kell hoz­ni az összes dolgozók, a kommu­nista és munkásmozgalom akció­­egységét, amely csakis a pártok teljes jogegyenlőségét, belső és nemzetközi kérdésekben önálló vonalvezetését biztosító pro­letár internacionalizmus marxi­leuiai elvei alapján valósítható meg. (Hosszantartó taps.) Pár­tunk, ezeknek az elveknek az alap­ján, továbbra is fejleszti szoros e­­gyüttműködési és nemzetközi szo­lidaritási kapcsolatait az összes kommunista és munkáspártokkal, lépéseket fog tenni a jelenlegi né­zeteltérések megszüntetéséért, a kommunista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők egy­ségének erősítéséért. Romániának, mint európai or­szágnak létfontosságú érdeke kon­tinensünk összes államai együtt­működési és baráti kapcsolatainak létrehozása, az erőszak bármilyen alkalmazásának mellőzése az ál­lamközi kapcsolatokban. Úgy vél­jük, folytatni kell az enyhülést, fokozva a harcot az európai, bizton­ság útját, álló reakciós, revansista erők ellen. E cél megvalósítása szükségessé teszi, hogy a valóság­ból induljanak ki, hogy elismerjék a fennálló határokat, hogy elis­merjék a két német állam létezé­sét, és létesítsenek diplomáciai kapcsolatokat velük. A román kor­mány továbbra is küzdeni fog a sokoldalú együttműködési kapcso­latok fejlesztéséért az összes eu­rópai államokkal, a népek közötti kölcsönös tisztelet és bizalom erő­sítéséért, mert meggyőződése, hogy megvan a lehetőség a biztonság és a béke megteremtésére kontinen­sünkön és az egész világon. (Ha­talmas taps.) Románia úgy véli, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az összes balkáni államok közötti megértés megvalósításáért, a Balkán átala­kításáért a béke és az együttmű­ködés övezetévé. A balkáni orszá­gok népeinek nem szabad elfelej­teniük, hogy a köztük fennálló nézeteltérések mindig az imperia­lista nagyhatalmak érdekeit szol­gálták. A balkáni országok közötti békés együttműködés senkinek sem árt, s az övezet népeinek, az európai és a nemzetközi békének az ügyét szolgálja. (Élénk taps.) Ugyanakkor, azzal a meggyőző­déssel, "Hogy az összes népek bé­­k­’ére e tfágynak, továbbra­ is lépése­ket teszeinie a más kontinenseken lévő országokkal való együttmű­ködés fejlesztéséért, a béke bizto­sítása és olyan kapcsolatok érde­kében, amelyek lehetővé teszik minden nemzet zavartalan haladá­sát. Aggodalommal tölt el bennün­ket, hogy a világ különböző ré­szein továbbra is háborús tűzfész­kek, a világbékét fenyegető ve­szélyforrások vannak, hogy az ér­telem helyett még az erőszak cse­lekszik, noha köztudomású, hogy az erőszak még sohasem vezetett az államok közötti viták megoldá­sához. Kinyilvánítva teljes szoli­daritásunkat a vietnami nép har­cával, kifejezzük reményünket, hogy a párizsi tárgyalások a hábo­rú megszüntetéséhez, az idegen csapatoknak Vietnamból való visz­­szavonásához vezetnek, hogy a vietnami nép minden külső be­avatkozás nélkül maga oldhatja meg problémáit. (Taps.) Egyben úgy véljük, hogy a Biztonsági Ta­nács 1967 . novemberi határozata alapján minél gyorsabban meg kell oldani a közép-keleti konfliktust és teljesen helyre kell állítani a békét a világnak ebben a térségé­ben. Tudjuk, hogy a világon működ­nek az imperialista és a reakciós erők, amelyek veszélybe sodorhat­ják a békét és egy újabb világhá­borút robbanthatnak ki. Ezért ma inkább, mint bármikor, a népek­nek fokozniuk kell harcukat az imperializmus ellen, a békéért. Újabb erőfeszítéseket, kell tenni a leszerelés megvalósítása útján, olyan konkrét intézkedésekkel, mint az idegen csapatok visszavo­nása más államok területeiről a nemzeti határok mögé; a más or­szágok területén lévő katonai tá­maszpontok megszüntetése, atom­­mentes övezetek létrehozása, a NATO és ezzel egyidejűleg a var­sói katonai paktum megszünteté­se. Meg kell értenünk, hogy a bi­zalom légkörét megteremtő kon­krét intézkedések nélkül nem le­het előrehaladni a leszerelésnek, egy újabb világháború veszélye elhárításának az útján. Az embe­riség érdekei megkövetelik, hogy végleg­es tettekben lemondjanak a hidegháborús politikáról, a kard­­csörtetésről, az olyan erődemons­trációkról, mint a más államok te­rületén vagy­­ határán megtartott katonai gyakorlatok, a fenyegető­zésről, amelyek csak mélyítik a bizalmatlanságot és a nemzetközi feszültséget. (Hatalmas taps.) Románia úgy véli, hogy az euró­pai államok kormányai nagy szol­gálatot tennének a kontinens és a világ biztonsága és békéje ügyé­nek, ha elhatároznák, hogy nem rendeznek hadgyakorlatokat és más erődemonstrációkat más álla­mok határainál vagy területén. (Hosszas, ismétlődő taps.) Nap­jainkban a népek már nem eléged­nek meg jószándékot hangoztató nyilatkozatokkal, általános béke­­nyilatkozatokkal, hanem olyan konkrét akciókat és titeket vár­nak, amelyek az enyhüléshez, a népek közötti együttműködés és a béke erősödéséhez vezetnek. Úgy véljük, ezen az úton kell cseleked­niük az összes — nagy vagy kis — népeknek, mert a béke ügyéért a világ összes államai egyaránt fele­lősek. (Hatalmas taps.) Napjainkban az imperialista körök politikája elllen, a béke megvédéséért olyan óriási erők szállnak síkra, mint a szocialista országok, a kommunista és mun­káspártok, a nemzeti felszabadí­­tási mozgalom, az antiimperialista mozgalom, a békére áhítozó ösz­­szes népek. Ha ezek az erők egy­ségesen lépnek fel, kétségtelenül biztosíthatják a világbékét. Ro­mánia minden erőfeszítést meg­tesz, hogy aktívan előmozdítsa győzelmüket a népek békéjéért és boldogságáért vívott Harcban. (Ha­talmas taps.) A Szocialista Egységfront „fel­hívja az egész népet, hogy a már­cius 2-i szavazattal fejezze ki az összes népekkel való barátság szándékát, a világbéke biztosítá­sáért vívott szüntelen harc szán­dékát. (Hatalmas taps.) Felhívjuk önöket, kedves elvtársak, hogy sza­vazatukkal hagyják jóvá az eddig folytatott külpolitikát, kifejezve egyúttal azt a szilárd elhatározá­sukat, hogy a jövőben is támo­gatják ezt a politikát, amely min­denben megfelel népünk, a szo­cializmus és a béke ügye érde­keinek. (Erős, ismétlődő taps.) TISZTELT ELVTÁRSAK! Összefoglaltam a párt és a kor­mány tevékenységét a IX. kon­gresszuson kidolgozott program­nak és az Országos Konferencia határozatainak megvalósításáért, a szocializmus teljes felépítéséért hazánkban. Utaltam a gazdasági­társadalmi fejlesztés politikájá­nak és a külpolitikának az irány­vonalaira, amelyek alapján pár­tunk a következő években vezet­ni fogja az országot. A minden tevékenységi területen eddig el­ért eredmények a legékesebben bizonyítják, hogy teljes az egy­ség a kommunisták szavai és tet­tei között, hogy a Román Kom­munista Párt mindenek fejébe helyezi a román nép érdekeinek, a szocializmus ügyének lankadat­lan szolgálását. (Hatalmas taps, hosszantartó éljenzés, ováció.) A széles néptömegeknek szilárd meggyőződésük, hogy tántorítha­­tatlanul megvalósítva pártunk marxi-leniai politikáját, biztosít­ják Románia egyre határozottabb előrehaladását a szocializmus út­ján, hozzájárulnak a béke és a népek közötti együttműködés dia­dalához. (Hosszas taps.) Szocialista Románia állampol­gárai! A március 2-i szavazásnak kifejezésre kell juttatnia az e­­gész nép egységét a Román Kom­munista Párt körül, erőteljesen ki kell nyilvánítania a tömegek csatlakozását a párt bel- és kül­politikájához, s ugyanakkor meg kell mutatnia az összes dolgozók­nak azt az egyöntetű szándékát, hogy egész munkaképességüket a szocialista haza további fejleszté­sének szolgálatába állítják. (Erős taps, éljenzés.) Március 2-án a Szocialista Egy­ségfront jelöltjeire — a nép je­löltjeire — szavazva, elvtársak, saját eszményeik és törekvéseik megvalósítására szavaznak, egy eredményes és alkotó lendülettel telített, a haza anyagi és szellemi felemelése, a román nép élet­­színvonalának emelése tekinteté­ben nagy eredményekben bővel­kedő, új munkaszakasz határkö­veinek kijelölésére szavaznak. (Hosszas taps.) A Szocialista Egységfront fel­hívja az egész népet — a mun­kásokat, parasztokat, értelmiségi­eket, férfiakat, nőket, fiatalokat és öregeket, románokat, magyaro­kat, németeket és­­más nemzeti­­ségűeket —, hogy a március 2-i választásokon fejezzék ki bizal­mukat az összes jelöltek iránt. Ez a szavazás kifejezi egész nem­zetünknek azt az elhatározását, hogy tántorít­hatatlanul előreha­lad a Román Kommunista Párt vezetésével, a nagy Szocialista Egységfrontban, a szocializmus grandiózus épületének kiteljesíté­se felé hazánkban, azon fennkölt szabadság-, társadalmi igazság- és jóléteszmények megvalósítása fe­lé, amelyekért sok nemzedék har­colt, annak az útnak a feltárása felé, amely az emberiség arany­­jövőjéhez — a kommunista tár­sadalomhoz — vezet. (Hatalmas taps.) A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT VEZETÉSÉVEL, A SZO­CI­ALIST­A EGYSÉGFRONTBA TÖMÖRÜLVE, ELŐRE, ÚJABB GYŐZELMEK FELÉ A SZOCI­A­LIZMUS TELJES FELÉPÍTÉSÉ­BEN! (Hatalmas taps, éljenzés, ováció.) VIRÁGOZZÉK SZÜNTELENÜL, SZABADON ÉS FÜGGETLENÜL DRÁGA HAZÁNK — ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG. (Hatalmas taps, éljenzés, ováció.) SZAKADATLANUL FEJLŐD­JÉK A SZOCIALISTA ORSZÁ­GOK, A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK, AZ ÖSSZES ANTIIMPERIALISTA ÉS DE­MOKRATIKUS ERŐK BARÁTSÁ­GA ÉS EGYSÉGE! (Hosszas taps.) ERŐSÖDJÉK A VILÁG ÖSZ­­SZES NÉPEI KÖZÖTTI EGYÜTT­MŰKÖDÉS ÉS BARÁTSÁG, DIA­DALMASKODJÉK A BÉKE A FÖLDÖN! (Hatalmas, hosszasan ismétlődő taps és éljenzés. A je­lenlevők helyükről felállva perce­ken át éltetik a Román Kommu­nista Pártot, annak Központi Bi­zottságát, szeretett hazánkat — Románia Szocialista Köztársasá­got.) (Folytatás az 1. oldalnál) jelöl, nagy jelentőséget ad e találkozónak, amely a március 2-i választások küszöbén tartott rendezvények kiemelkedő moz­zanata. Számunkra, Bukarest muni­­cípium lakosai számára, akár­csak az egész nép számára, a választási kampány kitűnő al­kalmat jelentett, hogy újból ki­nyilvánítsuk maradéktalan csat­lakozásunkat a Román Kommu­nista Párt bel- és külpolitikájá­hoz, a jövőbe vetett töretlen hitünket, valamint azt az elha­tározásunkat, hogy lankadatlan munkánkkal egyre újabb és egyre nagyobb győzelmeket ví­vunk ki a haza fejlesztésének, a szocialista építés kiteljesíté­sének művében Románia föld­jén A bukaresti választók tudatá­ban annak, hogy március 2-án egyik alapvető alkotmányos jo­gukat hivatottak gyakorolni s eleget tenni magasztos hon­polgári kötelességüknek — ami abból fakad, hogy a szocialista Romániában a hatalom a népé,­­s hogy csakis a nép dönthet az ország sorsáról — azzal az el­határozással jelennek meg az urnák előtt, hogy szavazatukat az érdekeiket valóban szívükön viselő Szocialista Egységfront jelöltjeire, az egész nemzet akaratának és törekvéseinek igazi képviselőire adják le. A Szocialista Egységfront mu­­nicípiumi tanácsa nevében meg­nyitom a fővárosi dolgozók vá­lasztási gyűlését. A gyűlésen felszólaltak: Ni­colae Popa, a szerszám- és cél­gépgyár pártbizottságának tit­kára, Marian Avram, a „23 Au­gust“ üzem munkása, Nicolae Teodorescu akadémikus, Ruxan­­dra Răşcanu, a Bukaresti Egye­tem filozófiai fakultásának hall­gatója és Traian Hulubescu nyugdíjas, a Román Kommu­nista Párt­ illegalításbeli tagja. Nagy taps és erős éljenzés közepette beszédet tartott NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitká­ra, az Államtanács elnöke, a Szocialista Egységfront Orszá­gos Tanácsának elnöke. Az RKP KB főtitkárának be­szédét a teremben levők több ízben erősen megtapsolták. Mindannyiszor tapsvihartól visszhangzott a Palota-tér is, ahol tíz- és tízezrek hallgatták hangszórón és kísérték figye­lemmel Nicolae Ceauşescu elv­társ szavait. A párt Központi Bizottságának nagy mozgósító erejű eszmegazdag programbe­szédét egyöntetű érdeklődéssel fogadták országszerte: millió és millió ember a televízió és a rádió helyszíni adásában kísérte figyelemmel a választási kam­pányt bezáró bukaresti nagy politikai megnyilvánulást. A gyűlés a hatalmas lelkese­dés légkörében ért véget. A je­lenlevők hosszasan éljenezték a Román Kommunista Pártot, a Központi Bizottságot, a főtit­kárt, akinek személyes közre­működését országunk bel- és külpolitikájának kidolgozásá­ban, valamint e politika megva­lósításának szolgálatában álló munkásságát az egész nép jól ismeri és nagyra értékeli. Egyidejűleg a nagy téren is felcsattan a szűnni nem akaró taps és éljenzés. Az összes je­lenlevők szívében mély vissz­hangot keltett Nicolae Ceauşescu elvtárs beszéde ,­ az eredmé­nyek e gazdag számvetése és a további tevékenység lelkesítő programja. A reflektorok fé­nyében számos feliratos tábla emelkedik hirtelen a magasba, a Szocialista Egységfront vá­lasztási győzelmét, drága ha­zánk felvirágzását, az összes szocialista országokkal való test­véri együttműködés erősítését hirdetve. Más jelszavas táblák a Román Kommunista Pártot — társadalmunk vezető erejét — és annak Központi Bizottsá­gát, élén Nicolae Ceauşescu elvtárssal, éltetik. A téren­­több helyen is piros sárga és kék kendőket bontanak ki, a párt KB főtitkárának nevével, mi­közben a tömeg szakadatlanul és ütemesen ismétli: Ceauşescu! Ceauşescu! Ceauşescu! A ragaszkodás és a bizalom e megnyilvánulására válaszolva Nicolae Ceauşescu elvtárs és a többi párt- és államvezető kilép az Államtanács Palotájának központi erkélyére. Megkapó pillanatok ezek. A párt Közpon­ti Bizottságának főtitkára ha­sonló baráti érzelmekkel vála­­­szol a tömeg tapsára és éljenzé­sére. A párt­- és államvezetőktől búcsút véve a lakosok tízezrei szétszóródnak a főváros utcáin, s megelégedéssel állapítják meg, hogy ezúttal is, mint az utóbbi években már annyiszor népünk életének nagy hordere­jű eseményénél voltak jelen.

Next