Hargita, 1969. július (2. évfolyam, 154-179. szám)

1969-07-02 / 154. szám

KOHEPESSZIS­ A PÁRT­­ NÉPÜNK KIPRÓBÁLT VEZETŐJE A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS KITELJESÍTÉSÉBEN Dolgozó népünk egyemberként vesz részt a szocialista építés nagyszerű művében s új, egyre szebb eredményeket ér el hazánk felvirágoztatásában, az új társa­dalom építésének minden terüle­tén. A­ haladás és a civilizáció, az ország felvirágzása, a dolgozó nép életszínvonala emelésének felfelé ívelő útján biztos kézzel vezet a kommunisták pártja, mely bebi­zonyította — amint azt az RKP KB Tézisei is kiemelik­­—, hogy ,,irányíthatja a társadalom forra­dalmi átalakításának folyamatát.. .alkotó módon, országunk feltéte­leire alkalmazva a marxizmus­­leninizmus általános igazságait“. A párt vezetésével népünk leráz­ta válláról a kizsákmányolást és Románia földjén, győzelemre vitte a szocializmust,­ erőteljes, virágzó gazdasági életet teremtett, mely­nek alapja a szocialista iparosí­tás; biztosította a mezőgazdaság korszerűsítését, a tudomány és kultúra felvirágzását s kiemelkedő eredményeket ért el az életszín­vonal emelésében. Mint népünk társadalmi és nemzeti felszabadu­lásáért vívott harca nagyszerű hagyományainak folytatója, a­ Ro­mán Kommunista Párt hozzáér­téssel vezeti a gazdaság, az egész társadalmi élet forradalmi átala­kítását, a szocializmus építését hazánkban. A pártnak az a képessége, hogy az országot a jólét és a megújho­dás útján vezesse, a nép érdekei szolgálatába állított politikájának, hatalmas mozgósító erejének, an­nak a bizalomnak, szeretetnek és tekintélynek tudható be, amellyel a tömegek körülövezik; sorai ösz­­szeforrottságának, melyeket a leg­­előrehaladottabb munkások, föld­művesek és értelmiségiek, a haza felvirágoztatásának fáradhatatlan harcosai alkotnak. A szocialista építés sokrétű munkája folyamatában megnöve­kedett a párt szervező képessége, sorai szüntelenül erősödnek, gaz­dagodik a pártszervezeteknek és a pártkádereknek a tapasztalata, e­­rősödik a párt és a dolgozó tö­megek összeforrottsága. A párt vezető szerepe egyre na­gyobb mértékben növekedik ma, amikor a szocialista építés kitelje­sítésének új szakasza Romániában mind komplexebb feladatokat vet fel, melyeknek megoldása szüksé­gessé teszi a tömegek széles körű részvételét a gazdasági, politikai és társadalmi életben, a dolgozók összes kategóriás neveléséért vég­zett kitartó ideológiai és politikai munkát. A jelen időszak nagyszerű fel­adatainak sikeres megoldása, a párt vezető szerepének magas fo­kú érvényesülése a gazdasági és társadalmi élet minden területén szükségessé teszik tevékenységé­nek tökéletesítését, munkamód­szereinek és formáinak javítását. A Téziseknek, melyeket a X. pártkongresszuson vitatnak meg, nagy érdeme, hogy, világosan és mélyrehatóan megmutatják mit­­kell tenni­ a pártmunka megjaví­tásáért,­ rávilágítanak azokra a módozatokra, melyek által a párt betöltheti magasztos társadalmi­­hivatását, s a haza sokoldalú ha­ladásának alapvető tényezője le­het. A Tézisek hangsúlyozzák, hogy a párt vezető szerepe növekedési folyamatának egyik jellemző vo­nása a jelen időszakban az, hogy a pártszervezetek politikai és szer­vező tevékenysége egyre hatéko­nyabban érvényesül társadalmi életünk minden területén. Az Irányelv-tervezet az 1971—1975 évi ötéves tervről és a nemzetgaz­daság-fejlesztés irányvonalairól az 1976—1980-as időszakra komplex és átfogó tevékenységi program az egész népünk számára. A kor­szerű gazdaság építésének magas ütemű folytatása, erőteljes ipar és fejlett mezőgazdaság létrehozása, a jelenkori tudományos és műsza­ki forradalom vívmányainak al­kalmazása, az ország erőforrásai magas fokú hasznosítása, az egész termelő potenciál intenzív kihasz­nálása, a társadalmi munka magas termelékenységének biztosítása, a társadalom tagjai anyagi és szel­lemi szükségleteinek egyre jobb kielégítése — Íme azok a célkitű­zések, melyek megvalósítása kö­zelebb viszi országunkat a fejlett gazdasággal rendelkező országok színvonalához, hozzá fog járulni a szocializmus kiteljesítéséhez Romániában és a kommu­nizmusra való fokozatos áttérés feltételeinek a megteremtéséhez. Hazánk sokoldalú felvirágozta­tása e nagy célkitűzéseinek a megvalósítása gazdasági téren, a társadalom tökéletesítése, a tudo­mány, a művészet és a kultúra fejlesztése terén, a dolgozók szé­lesebb körű bevonása a közügyek vezetésébe, meghatározzák a párt­munka stílusának és módszereinek (Folytatás a 2. oldalon) Hulláik lelkesíti sikereiül kinint jik a I, pirlkugresszisl! Székelyudvarhely municipium pártszervezetének rendkívüli konferenciája Írta: Ţăran Petru, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára Június 28-án, szombaton került sor a kultúrház dísztermében Székelyudvarhely municipium pártszervezetének rendkívüli konfe­renciájára­ A konferencián részt vett közel 300 küldött, a város csaknem 7 000 kommunistájának képviselőjeként, hogy ez alkalom­ból továbbítsa véleményét, javaslatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának kongresszusi Téziseiről, valamint a Román Kommunista Párt X. kongresszusának Irányelv tervezetéről az 1971-1975-ös ötéves tervvel és az 1976-1980 közötti nemzetgazdaság­fejlesztés irányvonalával kapcsolatban. A konferencián jelen volt SZEKERES SÁNDOR elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottságá­nak titkára. TANÁCSKOZÓ MUNICIPIUM Patinás épületek, kiterjedt isko­lahálózat, új lakónegyedek, ahová beköltözött a hagyományos ven­dégszeretet, épülő üzemek — ta­lán így lehetne jó Babits-i tömör­séggel jellemezni a mai Székely­udvarhelyt És, hogyha a munici­pium pártbizottságának rendkívüli konferenciája a város rangosodá­­sa során kifejtett munkát kommu­nista őszinteséggel plusz vagy mínusz előjellel értékelte, ez mit sem rövidített a tekintélyén és ama töretlen elhatározáson, hogy kommunisták és pártonkívüliek egy akarattal haladnak azon úton, amelyet a kongreszusi dokumen­tumok kijelöltek. — A vita alá bocsátott párt­dokumentumokban felvetett kér­dések gazdag tartalmisága, moz­gósító ereje, távlatai ékesszólóan bizonyítják a X. pártkongresszus fontosságát — mondotta Szávuly Lajos, elvtárs, az RKP Székely­udvarhely municípiumi pártbi­zottságának első titkára a konfe­rencián tartott előterjesztésében. Megvonva a felszabadulásunk óta eltelt 25 év mérlegét, elemezve a IX. pártkongresszus határozatai­nak valóra váltásáért végzett munkát, a Tézisek és az Irány­elv-tervezet tudományos alaposság­gal körvonalazzák az elkövetkező évek bel- és külpolitikai alapjait, főbb irányelveit. Pártunk és kor­mányunk következetes, marxi­leuiai nemzeti politikája új arcu­latot teremt­ a­ mi vidékünknek. A konferencia résztvevői is mélyrehatóan elemezték az eddi­gi munkát, bátran feltárták a kü­lönböző munkahelyeken fellelhető hiányosságokat. — Számos ismerőssel találkoz­tam itt a teremben, ifjakkal, öre­gekkel — mondotta Veress Ká­roly mérnök, az épülő cérnagyár igazgatója. Azt hiszem, valameny­­nyien egyetértünk abban, hogy pártunk politikájának fő törekvé­se a szocialista Románia összes­ségének és az emberek összjólé­­tének az emelése. Sőt azt is mond­hatnám, hogy municípiumunk a „ranglistán“ előnyös helyet foglal el, amikor az ipari, kulturális, népjóléti célú beruházásokról van szó. Gazdag, gyakorlati tapasztala­taiból merítve, Veress elvtárs ez­után számos értékes javaslatot tett, kérte, hogy, ezeket juttassák el megfontolás végett­­ az illetéke­sekhez. Hasonlóképpen, az iparfejlesz­tésre vonatkozó gondolatokat fej­tegette hozzászólásában Petres Gyula mérnök, a Tehnoutilaj vál­lalat igazgatója, aki a távlatokról beszélve, ■az..ürgia..asszdo­lgozóiinak,,­­nevében vállalta, hogy a tervfela­datokat, valamint a kongresszus tiszteletére tett vállalásokat jelen­tősen túlhaladják. A székelyud­varhelyi Erdőgazdálkodási Válla­­ deaki lórend (Folytatás a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA A IX. pártkogressz­u­s után épült * * A Braz-i hőerőmű CSÍKSZEREDAI BLOKK­LAKÁSOKBAN ! Éimmy NEVEDEN... cUSkünk A III. OLDALON Felkelni reggel szép házban. Asztalhoz ülni reggel képeslap­ból kivágott reklám­konyha kellős közepén. Szépen elren­dezett saláták között válogatni, géppel pirított kenyeret enni, finom porcelán készletből ká­vét inni. Sétáim egy nagyon zöld füvű, fákkal teli kertben, esetleg a legmodernebb fűnyíró géppel füvet nyírni, no nem má­sért, pusztán csak azért, mert egy nadrágot viselő nőnek jól áll az ilyesmi — és utána virágot szedni, és utána a virágot fan­tasztikus kerámia vázákban el­rendezni, és utána úszni egy olyan kékvízű bazinban, ami­lyen nincs is a világon és este, nagyestélyiben operába menni és... és... Gondtalanul élni, ké­rem! Ha szőrszálhasogató akarok lenni, akkor így és csak így ér­tem a gondtalanul élni fogal­mát. Miként is érthetném más­ként?! Mert vagyunk és van­nak elég szép számmal, akik puszta megszokásból sóhajtoz­zak: „De nehéz ez az élet, de szeretnék gondtalanul élni!“ Engedjék meg nekem, hogy egy kurta eszmefuttatás erejéig kö­zös erővel tisztázzuk: hogyan éljünk gondtalanul és minek a terhes terhe nélkül. Ám legyek szemléltetőbb: van egy idős, nyugdíjas ismerősöm — újság­író szintén —, aki szívesen for­dít, cikkezik s valahányszor munkát továbbítok neki, a kol­legák a lelkemre kötik: „Ráér a cikk, szegény bácsi nehogy túldolgozza magát!“ És egy idő óta rájöttem, hogy én, ha csa-Iril/» ha snim­atpm. fi. ..SZeOOnY bácsi“ életébe elhozom a leg­szebb pillanatokat. Reggel a sarkon les a kész munkával és közli, hogy nagyon nehéz fel­adat volt, hogy egész éjszaka nem aludt, és aznap közli ezt minden szomszédjával. Reggel azért izgul, hogy jövök-e s u­­tána azért, hogy jónak találta­­tik-e a cikke vagy sem... Egy­ TÓTH MÁRIA GONDTALANUL ÉLNI NOTESZLAP szóval a „szegény bácsi“ gon­doktól terhelten a legboldogabb. Amiből aztán nem nehéz azt következtetni, hogy még nyug­díjason is, hogy még egy bizo­nyos anyagi jólét függetlensé­gében is kell az emberi élethez, a szellem frisseségéhez, az élni akaráshoz, az élni tudáshoz —, a gond. No ne túlozzunk, ne értsen senki félre, nem kenyér­gondra, nem „filléres“­gondra célzok, hanem az élni tudás, a munka szerezte gondokra. Mert képzeljük csak el, hogy mi len­ne velünk a gondtalanságban, hova vezetne bennünket a könnyen élés céltalansága? A mindennapok ismétlődésébe, ami taposó malomnál is borzalma­sabb a legszebb házban, a leg­ideálisabb élettárs oldalán. Sajnos még vannak, akik az élet s a munka napi, serkentő gondjait nem érzik, nem élik kellő erővel, vannak emberek nálunk, akik a szó legszorosabb értelmében önzők és kicsinye­sek, akik a gondok helyett ke­resztet fabrikálnak maguknak és másoknak, akik buták és fe­­csegők. Feleslegesen sokat fe­­csegők. Az ilyenek megannyi púp a társadalom hátán, az ilyenek a szép gondokból, a munka közös gondjaiból pok­lot tudnak kerekíteni s én az ilyen emberektől félek és nem szeretem őket. Mert nagyon nem a mi századunkba valók, s mert jól tudom, hogy meg­változtatni őket nem is könnyű munka. Mindenesetre ne csépeljünk régi fogalmakat meg szokás­sze­rűen, hiszen ha belecsöppen­nénk egy tartalmas élet kellős közepéből az úgynevezett gond­talanságba, mi lennénk a leg­boldogtalanabbak. A­ munka tette emberré az embert, s a munka adta gond teszi tartal­massá az emberi életet. Aki közömbös az lelki-halott, szel­lemi nulla bárki ember számá­ra, bármilyen ügy számára is. Az még annyit se érdemel, hogy sajnáljuk, bennünket kell saj­nálni, hogy kénytelenek va­gyunk elviselni. Ha kérni le­hetne valamit, valami nagyon biztosat, biztatót minden reg­gel, én annyit kérnék: a min­dennapi gond ne hiányozzék ma se az életemből. Gyimesi csángó népviselet (MARX JÓZSEF felvétele) Hargita Megye Művelődés- és Művészetügyi Bizottsága, július 1-én plenáris ülést tartott. a plenáris ülésen je­lenlévők — bizottsági tagok és meghívottak — meghallgatták a büró beszámolóját és határozati javaslatát, melyet Becze Antal el­nök terjesztett elő. A beszámoló felsorakoztatta a megye művelő­dési életének legjelentősebb ese­ményeit, a nagysikerű rendezvé­nyeket, az elért eredményeket. A határozati javaslat alapeszméje,­a­ két nagy esemény — pártunk kongresszusának és felszabadulá­sunk évfordulójának méltó köszön­tése. Számos jelenlévő kért szót, javaslatokkal egészítette ki a ha­tározati javaslatot. Végezetül a plenáris megválasztotta a Művelő­­dés-és­ Művészetügyi­ Bizottság­­új büróját. Tagjai: Becze Antal elnök, Bucur Nicolae alelnök, János Pál, Mirk László, Salló István, Csukás Károly, Czáka Rozália, Varga Ká­roly, Danis Jolán, Gaál András, Purcărea Nelu, Baczó Zoltán, Bo­­bric Dumitru. H­Í­R­E­K E­S­E­M­­­E­N­Y­E­K 1 Arany-fenyő versenyfesz­ _____ tivál Maros­hévízen. Az Augusztus 23 klub e­­lőadótermében rendez­ték meg a Maroshé­víz környéki zeneka­rok és szólisták vetél­kedőjét. Szívesen tap­solt a közönség a ma­roshévízi Művelődési Ház együttesének és a Sintop zenekarnak. Nagy sikert aratott Cornelia Natea, Maria Iacob szép előadása, valamint a galócaéi fa­ipari komplexum kis szólistája, Kassay E­­dit. A kirobbanó siker bizonyára továbbra is az érdeklődés központ­jában tartja ezt az ér­dekes kezdeményezést, amelynek még hátra van három szakasza. Több mint 800-an vettek, _____ részt a napok­ban a bögözi és nagygalambfalvi milicia szervei által rendezett előadásokon. Az előadások tárgya: a forgalmi szabályok ismertetése és a köz­vagyon megvédésére vonatkozó törvény­­cikkelyek ismertetése. A nagy érdeklődéssel­­kísért rendezvények befejezéseként doku­mentumfilmeket vetí­tettek. 3 Nemzetközi birkózó vetél­kedő Csíksze­redában. Be­mutató mérkőzésen mérik össze erejüket csütörtökön délután 17 órakor a megye­­székhely Művelődési Házában a Lengyel NK és hazánk legif­jabb szabadfogású bir­kózói. 5 000 hazafias munkaórát _____ végeztek mintegy 52 ezer lej értékben és 60 hektár legelőt ta­karítottak meg a vla­­hicai fiatalok a máso­dik negyedévben — jelenti a Vlahica vá­rosi néptanács. H­Í­R­E­K Sé i. H­Z mlZ rtJHl V­ 1 ip ii­|fm Háziünnep tilzoltóéknál Valljuk be őszintén, kevésszer gondolunk rájuk, bár itt élnek közöttünk. Az érdeklődés csak akkor riad feléjük, ha baj van, felüti fejét a vörös kakas és ők akár laktató ebédet, akár pihen­tető ágyat otthagyva rohannak se­gíteni, oltani, menteni a kezét s a magánjavakat. Erős, szinte csa­láddá fonódott közösségek az önkéntes tűzoltóalakulatok, íme a vasárnapi példa. BARTUNEK ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon)

Next