Hargita, 1969. szeptember (2. évfolyam, 208-231. szám)
1969-09-12 / 216. szám
A TANERŐK ŐSZI TANÁCSKOZÁSA Minden évben, tanévnyitás előtt, tanácskozáson vesznek részt megyénk tanügyi dolgozói. A hagyományos őszi tanácskozásra, amelyre szeptember 11-én, csütörtökön délelőtt került sor megyénk több körzetében, abban az időszakban gyűltek össze tanerőink, amikor hazánk egész dolgozó népe lelkesedéssel teszi magáévá az RKP X. kongresszusa nagy jelentőségű határozatait, amikor egy új és rendkívül számottevő oktatási év kezdődik: a 10 osztályos kötelező általános oktatás bevezetése. Az alábbiakban beszámolunk olvasóinknak a körzeti tanácskozások lefolyásáról. Csíkszeredában Szeptember 11-én, csütörtökön délelőtt a Csíkszeredai Művelődési Ház nagytermében gyűltek össze Csíkszereda, a Gyimesek, Közép- Csík óvónői, tanítói és tanárai. Jelen volt FAZEKAS LAJOS, az RKP Hargita megyei bizottságának első titkára, a megyi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Simon András, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának alelnöke, Ráduly Elek polgármester és Király István, a megyei KISZ-bizottság titkára. A tanácskozás célja, az új tanévben a tanügyi káderekre háruló feladatok ismertetése és a múlt év hiányosságainak feltárása volt, a X. kongresszus szellemében, a kongresszus irányelveinek haladéktalan megvalósítása érdekében. Ilyés László, megyei főtanfelügyelő jelentésében kitért számos olyan hiányosságra, amelyek az elmúlt tanévet jellemezték, amelyeket a tanügyi káderek önképzésében és továbbképzésében észleltek. Élesen bírálta a továbbképzés terén tapasztalható lemaradást. Kifogásolta az első-második fokozati vizsgát letett tanerők minimális számát, hiszen a megye 2000-et megközelítő tanügyi dolgozójából, csupán 5 rendelkezik az első fokozattal, de a második fokozatúak száma is csekély. A jelentés úgyszintén bíráltaaz oktató-nevelő tevékenységben mutatkozó hiányosságokat, ami elsősorban a tanulók középszerűségében az elsajátítottismeretanyagában észlelhető,, s káros' következménye a főiskolákra bejutott tablók feltűnően alacsony számában nyilvánul meg. Ilyés László a továbbiakban elemezte az anyanyelv és a román nyelv tanításának fogyatékosságait, amelyek megszüntetésére a jövőben sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Feltárta azokat a hiányosságokat is, amelyeket a tanulók hazafias nevelésében észleltek. A küszöbönálló tanévben mindezeket a hiányosságokat meg kell szüntetni. Az előterjesztett jelentést több órás vita követte, melynek során a felszólalók értékelték a feltárt problémákat, kitértek és lelkesen beszéltek a X. kongresszus tanügyi vonatkozású célkitűzéseiről. Különböző javaslatokat tettek, ismertettek számos modern munkamódszert, melyekkel a jelentésben feltárt hiányosságokat mellőzni lehet Valamennyien valósnak nyilvánították a jelentésben szereplő fogyatékosságokat, s vállalásokat tettek ezek megszüntetésére. A tanácskozást FAZEKAS LAJOS elvtárs felszólalása zárta. A szónok beszédében kitért a tanerők munkájának és tevékenységének nagyszerű voltára, nagy felelősségükre, ami az elkövetkezendőkben még több lelkesedést igényel. A felszólaló méltatta az RKP X. kongresszusának Irányelveit, s azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják hazánk gyors előmenetelét, a szocialista építés minden területén. Felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy hazánk iparának, egész "gazdaságának ,"gyorsütemű fejlődésével az oktató-nevelő tevékenységnek is kötelező módon lépést kell tartania. Ugyancsak csütörtökön Székely Udvarhelyen is munkaülésen vettek részt a tanügyi dolgozók. A munkaülésen jelen voltak Farkaslaka, Homoródszentmárton, Bögöz, Oroszhegy, Székelyderzs, Varság, Fenyéd, Zetelaka és Kányád községek tanerői. A tanácskozáson részt vett SZEKERES SÁNDOR, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára, Hermann Gusztáv, a municípiumi pártbizottság titkára, Kovács Mihály municípiumi főtanfelügyelő, továbbá a megyei KISZ-bizottság iskola-komissziója, a Pionír Tanács, valamint az általános és középfokú oktatás képviselői, óvónők, tanítók, tanárok— csaknem hatszázan. Az évkezdést megelőző munkaülés beszámolója híven tükrözte az elmúlt iskolai év megvalósításait, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a történelmi fontosságú év minden eddiginél nagyszerűbb lehetőségeket biztosít oktatás- és nevelésügyünk gyümölcsöztetésére. Az idén öt új osztály várja az 1-es számú általános iskola tanulóit. Csak a városnak közel hatezer tanulója van. Oktatásunkban, nevelésünkben szép eredményeket mutat fel a pedagógiai közösség: az előbbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkent a bukások és javítóvizsgák száma, fokozottabban érvényesült a tudományosság és a hazafias nevelés elve. A beszámoló kitért a káderproblémákra is. A város és környéke alapos felkészültségű tanerőkkel van ellátva. Csak a Dr. Petru Groza líceum kerete két matematika és sportszakos tanárral bővült. A hozzászólók beszámoltak eredményeikről, jövőbeni elképzeléseikről. Mindannyian hangsúlyozták, hogy az elkövetkezők legfontosabb feladata továbbra is a pártos szellemben történő nevelés, a középszerűség elleni küzdelem. Margera Ecaterina, a pedagógiai líceum igazgatója, TörökIstván, a mezőgazdasági iskolaközpont igazgatója és mások a jó eredmények állandósításának módozatairól, a minőségi munkáról, annak feltételeiről beszéltek. Figyelemreméltó volt Hermann Gusztáv állásfoglalása az iskolák közösségi szellemének, a politikaiideológiai nevelés szükségességének, az ifjúsági tömegszervezetek eddigi tevékenységének kérdésében. A tanácskozás főbb tanulságait Szekeres Sándor összegezte, aki beszédében elmondotta, hogy a jövőben még többet kell foglalkozzunk az új nemzedékkel. Az ifjúság nevelése amúgy is felelős feladat, növeljük tehát a felelősségérzetet, mert csak így tudunk eleget tenni a X. pártkongresszus szellemében fogant feladatainknak. Székelyudvarhelyen A bentlakó tanulók szempontja - Szeptember 15-i előzetes — Az elmúlt tanévben Székelyudvarhely tanulóinak száma 5 576 volt. Az idén, hozzávetőleges számítással, megközelíti a 6 000-t. Meggondolkoztató szám — a város jellegének sokatmondó kifejezője — egy olyan sztigma, amely mozgalmas oktató-nevelő tevékenységet jelez. Ezért választottuk tehát, e város bentlakásainak, s ezek nyújtotta feltételek vizsgálatát, amelyekről Kovács Mihály, a municípium tanfelügyelője a következőképpen vélekedett: — Az elmúlt tanévben 1515 tanulónak tudtunk bentlakást biztosítani. Az igénylés ennél sokkal több volt. Azok a tanulók, akik nem kaptak bentlakást a városban helyezkedtek el, vagy ingáztak a környező falvakból. Az idén is hasonló a helyzet. A különböző iskoláktól beérkezett igénylés 1 677, tehát körülbelül 150-nel több, mint amennyit biztosítani tudunk. Fleşeriu Florica, a „Dr. Petru Groza“ líceum aligazgatója mesélte el a következőket: — Az iskola bentlakása már évek óta gondot okoz nekünk. Tulajdonképpen nagyobb befogadóképességű, mintsem tanulóink megtöltenék, s így más iskolák,mint az Egészségügyi iskola, a közgazdasági líceum tanulói is helyet kapnak itt, amiből, egyrészt, nehézségeink adódnak. Ezeknek az iskoláknak más programjuk, más időbeosztásuk van, ami majdnem lehetetlenné teszi az egységes internátusi tevékenységet. Másrészt, ami a nevelői munkát illeti, meg kell mondanom, hogy tanulóinkra, főleg lányokról van szó, nem a legkedvezőbben hatott, az idősebb és „felvilágosultabb“ egészség-vügyisek befolyása. Nehézségeink voltak a szabadidő felhasználása szempontjából is. Az internátusban, ilyen, hogy klubterem, nem létezett. Számolnunk kellett a túlzsúfoltsággal is, egyszóval csak roppant körülményesen tehettünk eleget a bentlakó tanulók igényei kielégítésének. Ennek természetesen megvolt a konkrét következménye is, ami által igazoltnak tekintem, hogy körülmények nélkül csak nehezen, mindenesetre nehezebben lehet célt elérni a tanulásban, ami — elméleti líceumról lévén szó — a főiskolákra való bejutásban áll. Vagyis, a jelen esetben, a főiskolákra bejutott tanulók 26%-ka kintlakó, s csupán csak 5,4°/o-ka volt bentlakó. A két szám közti gaál Péter (Folytatás a 3 oldalon) ★ Számontartjuk kis és nagy eredményeinket, dicséreteket osztunk a felelősséggel végzett, kiváló munkáért, néha azonban éppen csak tudomásul vesszük az öntudatos, szép cselekedeteket, ha több figyelmet érdemelnének is. Pedig zajtalanul, magakelletés nélkül sok ember aleredetéről keveset tudunk. Nem ismerjük, kik és mikor építették, talán a XIV. században, de lehet, hogy korábban. Ma gondosan ápolt, Budvárra néző kőfalai mögött virágerdő pompázik. Építkezési formája Bizáncot juttatja eszünkbe, és kultúrák egymásba hatolásáról be- TAMÁS GÁSPÁR Jószándékból jeles PÉNTEKI LEVÉL kötő tevékenysége teszi jobbá életünket. Székelyudvarhely ma mozgalmas munkatelep. A befejezéshez közeledő cérnagyár építése, a vízmű, a várost keresztül-kasul szelő csatornahálózat, a mégis mégis elkezdődő szállodaépítés, az új tömbházak környékének rendezése, útépítés mellett egy rég szétduzadt fürdő életrekeltése bizonyára nem nagy esemény. Mostani méretében meg éppen nem az. És mégis arra ösztökél, hogy szóljunk róla. A város déli végében, a Segesvárra vezető műút mellett több évszázados kápolna áll. Legendák fűződnek hozzá, de szél. Körülötte lila színbe borult a virágos rét, s a bokrok között csalogató ösvény hív egy festői völgybe, ahol a homokkő tömbök alatt rég fürdő állott. Az egykori Solymossyfürdő már jó félévszázada elsorvadt, roskadozó épületeit elhordták, gyógyforrásai betemetődtek-Persze, mindenki tudta, hogy itt fürdő volt, de sem tulajdonosai, sem a város váltakozó vezetői nem sokat törődtek vele. És egyszercsak akadt néhány ember, aki a betemetett vagy szivárgó forrásokat, kezdte kutatni. A kutatás pedig arra (Folytatás a 2. oldalon) A kalangyok mint felállított gyalogosok védik a határt. Elszállításra várnak, tetejük az esőtől kissé megfeketedett. Távolabb hatalmas tábla árpa vár learatásra. Leszáradt a pityóka inda, a kaszálásra váró sarjú, fű is jócskán van még. Öszszetorlódtak a munkák Madarason, akárcsak Felesik összes gazdaságaiban. Aratás, csöprés, takarmány készítés. Ha megsokszorozódnának a munkáskarok, akkor sem jutna mindenüvé, ezért nem szükséges bizonyítani milyen nagy felelősség hárul a gépkezelőkre, a traktorvezetőkre. Az ők lelkiismeretességük. Hozzáállásuk a leghatékonyabb gyógyír a lemaradások behozására. Madarason az mtsz vezetősége dicséri is a gépesítési vállalat kirendelt traktorosait. Nagyobbrészt madarasiak, ismerik a határt, étt is nappá tesznek, ha szükség. Igenám, de nem áll ez mindenkire. Akadnak boszszantó esetek is, mint például a múlt hét szombatján. A cséplőgépeket szerették volna a szérvre juttatni. De a kijelölt két traktorost megbüntette a közlekedési milícia (mert nem volt engedélyük a közúti közlekedéshez). Erre azok hagytak csapot-papot. S a cséplők hétfő reggeli próbálkozása is sikertelen volt. A 8 traktorból kettő nem dolgozott. Csupán csak 11 óra után indultak el a várakozó cséplőgépek a mező felé. Csütörtök óta a kirobbant gumi miatt az egyik kombájn egy helyben csépelt. Többletmunka, Kieséskiesésre. Egy óra, két óra, egy nap, két nap. Előfordul a legjobb háznál is mondhatják. Igenám, de az mlsz vezetősége megemlítette, hogy gyakran kellemetlenvitáik támadnak a traktorosokkal, mert a brigád csoportfelelőse nem elég erélyes, a munkák elosztása nem mindég zavartalan. Szóvá tették azt is, hogy a dánfalvi vezetőség (ahová a madarasi brigád tartozik) nagyon ritkán látogatja, ellenőrzi a madarasi traktorosokat. Márpedig a munkafegyelem, a munkák jó megszervezése többet igényel a kéthetenkénti futó levizitálásnál. Apró hibák igaz, de ahhoz, hogy minél hamarabb raktárakba kerüljön a gabona, hogy minél gyorsabban végezhessenek a megkésett begyűjtéssel, ahhoz szükséges, hogy az effajta kiesések is teljesen elmaradjanak. Mert még rengeteg tennivaló vár a traktorosokra. S minden mostani kiesés későbbi nagyobb veszteség. Ezért sem engedhető meg (mint hétfőn is történt), hogy délután 3 órakor két traktor a brigádszékhely udvarán kihasználatlanul álljon. BÁLINT ANDRÁS Minden perc kiesés, veszteség [Világ proletárjai, egyesüljetek'! AZ RKP HARGITA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS NAPILAPJA II. évfolyam 216 (484) szám 1969. szeptember 12. pénteki Ára 30 bamk Gyergyószentmiklóson A líceum dísztermében megtartott tanügyi tanácskozáson a város tanügyi dolgozóin kívül részt vettek a Gyergyói-medence községeinek oktatói, nevelői is. Jelen volt KÖMIVES JÁNOS, az RKP Hargita megyei bizottságának titkára. Czáka Lajos, a megyei tanfelügyelőség felügyelője, a városi pártbizottság és a városi néptanács küldöttei. Czáka Lajos tanfelügyelő jelentést terjesztett elő, amely részletesen foglalkozott az oktatónevelő évtevékenységben elért eredményekkkel, de rámutatott a hiányosságokra, a hibákra is. Ezek között említette meg a középszerűséget, amely még mindig megnyilvánul egyes tanügyi dolgozók részéről. A gyergyószentmiklósi Líceum 111 végzőse közül mindössze 13-an jutottak be egyetemre. A jelentés behatóan foglalkozott a beiskolázás, a fegyelem megerősítésének kérdéseivel, hangsúlyozta, hogy különös gondot kell fordítani az új ■ IX. osztályok tanulóinak oktatására A nagyszámú hozzászóló, SzabóIndít, Csató István, Tertze Ferenc, Páll István, Modvai Laurenţia, Bíró Rozália és mások a szakember nevelés kérdéseiről beszéltek, az oktató-nevelő tevékenységükben használt módszereket ismertették, és egyben javaslatokat tettek az oktató-nevelő munka megjavítására. Az értekezlet végeztével Kőmíves János elemezte a Gyergyósmedence községeinek és Gyergyószentmiklós város nevelőinek tevékenységét, majd értékes útmutatásokat adott az elkövetkező időszakra. FRANZ JONAS, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének hivatalos látogatása hazánkban Nicolae Ceauşescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására csütörtök délelőtt hivatalos látogatásra a fővárosba érkezett Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. A szövetségi elnök fogadására a Báneasa repülőtéren megjelent Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke, Ilie Verdeţ, a Minisztertanács első alelnöke, Manea Menesed, ',az Államtanács alelnöke, Dumitru Popa, a főváros főpolgármestere, Mihai Marinescu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények vezetői, tudományos és kulturális személyiségek, tábornokok és törzstisztek, valamint számos román és osztrák újságíró, külföldi tudósítók és különtudósítók. Ott volt dr. Eduard Tschop, Ausztria bukaresti nagykövete, az osztrák nagykövetség több tagja, diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testületek más tagjai. A Baneasa-repülőtér épületén Románia Szocialista Köztársaság Ausztria Köztársaság zászlóin lengtek. A repülőtér központi épületének homlokzatán Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének és Franz Jonas szövetségi elnöknek az arcképe látható, valamint a következő üdvözlő szavak: „Köszöntjük Franz Jonas Őexcellenciáját, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökét!" „Éljen román és az osztrák nép barátsága!“ 11 órakor a hivatalos repülőgép, amelyet az országhatártól (Folytatás a 4. oldalon) NICOLAE elnök CEAUŞESCU beszéde TISZTELT ELNÖK ÚJR! Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Romániába érkezésekor az Államtanács, a kormány és az egész román nép részéről szívélyesen köszöntsem Önt- Fővárosunk lakosai vendégszeretettel és barátsággal fogadják ma önt, Ausztria Köztársaság első elnökét, aki hivatalos látogatást tesz Romániában, egy olyan béke- és haladásszerető európai ország legmagasabb rangú követeként fogadják, amely iránt a román nép a tisztelet és a barátság érzelmeit táplálja. (Taps.) Románia és Ausztria között — mely országokat mind a földrajzi közelség, mind pedig maga a kontinens sorsa is egymáshoz kapcsolja — a háború utáni időszakban egyre szorosabb baráti kapcsolatok honosodtak meg, amelyeket szüntelenül ösztönzött a két országot és népet eltöltő közös béke-, és kooperálási törekvés. Nyilvánvaló tény, hogy a román—osztrák baráti és együttműködési kapcsolatok felfelé ívelnek, mindkét nép javára, Európa és a világ békéje és biztonsága ügyének javára. A következő napokban alkalma lesz megtekinteni az országot, s közvetlenül megismerni a román nép életét és törekvéseit, erőfeszítéseit a haladás és a civilizáció útján, azt az óhaját, hogy együttműködjék és megértésben éljen a világ összes népeivel. Meggyőződésünk, hogy az ön látogatása hozzá fog járulni a két ország közötti barátság mélyüléséhez, a román—osztrák kapcsolatok egyre gyümölcsözőbb fejlődéséhez. A mai körülmények között, amikor bolygónk különböző övezeteiben még feszültségek és katonai konfliktusok forrásai léteznek, amikor a béke és a biztonság szavatolása, mélységesen foglalkoztatja a világ, népeit, úgy véljük, az összes államok alapvető kötelessége hozzájárulni a nemzetközi légkör javításához, az országok és népek közötti normális kapcsolatok érvényre juttatásához — a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előny alapján, minden nép ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga döntsön sorsáról. Meggyőződésünk, hogy a sorra kerülő megbeszéléseinken gyümölcsöző véleménycserét folytathatunk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg mélyrehatóan és méltán foglalkoztatják kontinensünk népeit, az egész mai emberiséget. Azzal az óhajjal, hogy érezzék magukat minél jobban országunkban, kérem, tisztelt elnök úr és tisztelt vendégeink, engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket Románia földjén. (Hosszantartó taps.) Szakmai ismertető a gyergyószentmiklósi lenfonodában FRANZ JONAS elnök beszéde ELNÖK ÚR! Köszönetet mondok önnek a hozzám és kíséretemhez intézett meleg szavakért. Örömmel fogadtam a meghívást, hogy látogassak el Románia Szocialista Köztársaságba, mert ez lehetővé teszi számunkra, hogy újból kifejezzük közös óhajunkat az országaink közötti baráti kapcsolatok további fejlesztését illetően, Ausztria, az Európa szívében lévő semleges ország igyekszik a legjobb kapcsolatokat fenntartani minden állammal, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerük különbözőségére. Különösképpen szorgalmazzuk azonban a kapcsolatok elmélyítését ennek a térségnek az országaival, amelyekhez kulturális és történelmi hagyományok fűznek bennünket. Ezért tulajdonítunk ugyanakkor oly nagy jelentőséget az Önök országával való kapcsolataink fejlesztésének. Kölcsönös törekvéseink eredményeként az Ausztria Köztársaság és a Románia Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években örvendetesen fejlődhettek. Azországaink államférfiéi közötti személyes találkozások lényegesen előmozdították e kapcsolatok fejlődését. Ilyen értelemben nagy érdeklődéssel tekintek romániai látogatásom elé, mert meggyőződésem, hogy megbeszéléseink az országaink közötti baráti kapcsolatok további bővüléséhez vezetnek. Meggyőződésünk, hogy ezzel nemcsak nemzeteink érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk térségünk népeinek egyetértéséhez is, s így a béke biztosításához. ELNÖK TJR! Engedje meg, hogy tolmácsoljam önnek és a román népnek a magam és az osztrák nép üdvözletét. (Hosszas taps.) Négy hónappal év vége előtt a beruházásokról A helyben topogás iskolapéldája Ez évben folytatódtak a vlažnicai vasüzem öntödéjének korszerűsítési munkálatai. A beütemezett beruházás közel 17 millió lej, amelyből építkezési-szerelési munkálat: 9,3 millió lej. A munkálat üzembehelyezése nyomán, amelynek határideje november 30-a, az üzem termelőkapacitása 4 500 tonna öntvénnyel növekedik. Régi vajúdó problémák orvoslását célozta a jelentős beruházás, s az öntöde korszerűsítésén kívül magába foglalja az új faszén-tárolót (ezt át is adták az elmúlt évben az új transzformátor-állomást, egy homokraktárt és a Csíkszeredai vasúti rakodót. Egyszóval a termelőtevékenység hatékonyabbá tételét, a munkakörülmények megjavítását eredményezi. Ez rendben is lett volna, ha a kivitelezés nem ütközött volna bonyodalmakba Már az első perctől nehézségek akadtak, amelyeket nem sikerült legyűrni, s így nem véletlen, hogy jelentős lemaradással zárták az elmúlt évet. „Az építkezések tervszerűsítése és tervezése lehetővé kell tegye a munkálatok ésszerű beütemezését, hogy ezáltal biztosítsák a termelőkapacitások folyamatos és gyors üzembehelyezését. Ugyanakkor határozott intézkedések szükségesek az építőtelepeken folyó munka megszervezésére, a munkálatok minőségének megjavítására, az anyaggal és a berendezésekkel történő ésszerű gazdálkodásra...“ — olvassuk a X. kongresszus jelentésében Mindezt nem sikerült érvényesíteni a vlahicai vasüzem építőtelepén, ellenkezőleg az egész tevékenységet az egyhelyben topogás jellemezte. Ho- HECSER ZOLTÁN (Folytatás a 3 oldalon) Iskolások mezei munkán Ebben az évben is az előző esztendőkhöz hasonlóan csaknem 90 000 X. és XI. osztályos líceumi tanuló és II. éves mezőgazdasági mechanikai szakiskolai növendék vesz részt az őszi mezei munkában. A Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezetei által mozgósított fiatalok több mint 1 300 mezőgazdasági farmon működnek közre a különböző idénymunkák elvégzésében. A tanulók az agronómusok és technikusok irányításával részt vesznek a kukorica betakarításában, a gyümölcsszedésben és az őszi vetemények begyűjtésében.