Hargita, 1970. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-13 / 8. szám

Mit szánhat a lăszrii­­és az it . Interjú Ambrus Istvánnal, a Megyei Kereskedelmi Igazgatóság igazgatójával ? Mindenekelőtt azt szeret­nénk tudni, miként alakultak megyénk kereskedelmi vállala­tainak árueladási tervei az el­múlt években? Véleményünk szerint a válasz nemcsak váro­saink fejlődését, urbanizálódá­­sát, hanem a lakosság növekvő igényeit is szemléltetheti.­ ­ 1967 óta megyénkben az ál­lami kereskedelem évi árueladási terve mintegy kétszáz millió lejjel növekedett. Míg négy évvel eze­lőtt ez a terv 553 millió lej volt, az idén 747 milliót tesz ki. Ér­demes megemlíteni, hogy csupán a megyeközpontban három év u­­tán 82 millióval több az idei szük­séglet, ami szinte a maroshévízi helyi kereskedelmi vállalat 1967. évi árueladásával egyenlő. Az ál- rémi kereskedelem ez évi áruela­­dási tervével együtt megyénk többi vállalatai mintegy 1 483 310 000 lej értékű árut fognak eladni az idén. Ebből a szövetkezeti keres­kedelem terve 591 millió, a Zöld­ség- és Gyümölcsértékesítő Válla­laté 50, a gyógyszerárusításé közel 14, a könyv- és papírkereskedésé 8,5, a benzinárusításé 5,9 millió lej, hogy csak egy néhány vállalat 1970. évi tervét említsük. Vissza­térve az állami kereskedelemre, tervünk növekedése azt jelenti, hogy a városi lakosság mintegy hetven millióval többet vásárolhat üzleteinkben az idén, mint az el­múlt évben.­­­ Névlegesen, melyek azok az árucikkek, amelyekből több áll az idén a vásárlók rendel­kezésére a helyi kereskedelmi vállalatok üzleteiben? — Mielőtt erre válaszolnék, két dologról kell szólnom röviden. Egyik, hogy bizonyos árucikkekből országszerte a keresletnél keve­sebb a készleten lévő és termelhe­tő mennyiség, a másik pedig, hogy a többször tízezer áruféleség­ből még csoportokra osztva is ne­héz a leglényegesebbeket, a leg­fontosabbakat megemlíteni. Ezek előrebocsátásával íme néhány termék, amelyekből a tavalyinál nagyobb mennyiségre lehet számí­tani az idén. A különböző élelmi­szereket illetően említésre méltó, hogy a helyi kereskedelmi vállala­tok üzleteiben az év elejei tervek szerint 1200—1300 tonnával több kenyeret, ugyanennyivel több má­­lélisztet árusítunk. Ez utóbbit azon­ban csak egy kilogrammos csoma­golásban, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium utasításai szerint közel 200 tonnával több hús kerül ela­dásra. Hentesáruból közel 80, hús­konzervekből 30 tonnával lesz több, a friss hal pedig a tavalyi­nál kétszer nagyobb mennyiség­ben kerül eladásra üzleteinkben. Ugyanakkor mintegy 160 tonnával több sós szalonna és zsír, ennyi­vel több olaj és cukor kerül el­adásra. — Mi várható az ipari cik­kek mennyiségének bővülése terén? — Itt nem mennyiségben, in­kább értékben kifejezve említhető meg néhány áruféleség, így pél­dául 2,5 millió lej értékűvel több gyapot-méteráru, 0,5, illetve 3 millióval több készruha és kötött­áru, 5 millióval több textil és láb­beli. Ez utóbbiakból a bőrtalpú cipők mintegy másfél millióval na­gyobb mennyiségben kaphatók majd, de jóval több lesz a mű­anyag és gumitalpú cipők mennyi­sége is. Úgyszintén emelkedik a porszívógépek, mosógépek, varró­gépek, zománcozott edények meny­­nyisége is. Vegyi tisztító- és mosó­szerekből mintegy 68 tonnával lesz több, ami 40 százalékos emelke­dést jelent a tavalyihoz képest. A tervek szerint kétszer annyi ablak­üveget vásárolhatnak az igénylők, mint az elmúlt években; több bú­tort 7,5 millió lej értékben és 180, illetve 600 darabbal több aragáz­­kályhát és -tartályt. — Új termékekre számítha­tunk-e? — Igen, és nem is kevésre. Terveink szerint mintegy tízezer négyzetméter, tetőfedésre alkal­mas azbecement hullámlemez ér­kezik üzleteinkbe, ugyanakkor 60 köbméternyi, építkezéshez, főleg kerítések készítéséhez szükséges betonidom. Több mint harminc fé­le, új típusú porcelán, üveg és fa­jansz használati és díszítőtárgy áll majd a vásárlók rendelkezésére. Árusítunk ezeken kívül új típusú aragázkályhákat, hazai gyártmá­nyú vízpumpákat, elektromos főző­kályhákat, Termolux nevű melegí­tőkályhákat, újtípusú hűtőszekré­nyeket, konyhai ventillátorokat, több művelet (húsdarálás, zöldség­tisztítás, habverés, stb) elvégzésé­re alkalmas ún. konyharobotokat, hazai gyártmányú síléceket (Hicory típusúakat is), Pegas­ 11 és 14 jel­zésű gyermekkerékpárokat, újtípu­sú hazai robogókat, több mint har­mincféle háztartási felszerelést, száznál többféle, eddig nem áru­sított gyermekjátékokat is, hogy csak egy néhányat említsünk a sok közül. Lejegyezte: JANKÓ ISTVÁN HÍREK Szimfonikus hangverseny. A marosvásárhelyi Filhar- ____ mánia ma este 8 órai kez­dettel Sebastian Benda svájci vendégművész szereplésével a székelyudvarhelyi művelődési házban ad hangversenyt. Judozóink sikere. Medgye­­e­sen az országos egyéni ifjúsági judó-bajnokság zónaversenyén, a Csík­szeredai „Egészség" sportegyesü­let sikerrel képviselte megyénket Dolj, Prahova, Arges, Szeben és Brassó megyék versenyzőivel szem­ben. A 16—18 évesek korcsoport­jában Péter Gyula (58 kg súly­csoport) III, Erőss Antal (75 kg súlycsoport) II, Máthé Béla (85 kg súlycsoport) II. helyezést ért el. A 18—20 évesek csoportjában u­­gyancsak 4 versenyzőnk ért el he­lyezést. Bővülő üzlethálózat Gyer­­gyószentmiklóson. Az el­múlt év végén 145 000 lejes beruházással korsze­rűsítették a vasüzletet, csupán bú­torzata 40 000 lejbe került. Két új gyermek kötöttáru és bébi ruha részleggel bővülve nyílt meg a „Csipke" üzlet január 10-én. Ja­nuár 16-án játéküzletet avatnak, mintegy 50 000 lej értékű modern Eminescu születésének. A 120-ik évfordulója alkal­mzas kezdettel szimpoziont és sza­valóestet szervez a Művelődés- és Művészetügyi Bizottság. A szimpo­­zion keretében előadást tart Bucur Nicolae, Balázs Lajos és Bálint Jolán. Színházi előadások Csík­szeredában. A sepsi- _____ szentgyörgyi Állami Szín­ház művészei január 17- én és 18-án megyeszékhelyünk Művelődési Házának, színpadán a Gábor Áron és Charlye nénje cí­mű darabokkal lépnek fel. Györgyicze Simon, 26 é­ves, csíkszépvizi születési fiatalember, Csíkszereda, Kőbánya utca 19 szám no­vember 13-án 12 óra körül fel­használva sógora, Bakó Gábor távollétét, behatolt annak szobájá­ba. Felnyitotta a ruhásszekrény aj­taját, az ottlévő kazettából 600 lejt tulajdonított el. A lopott összeg egy részét Bálint Bélával és Kará­csony Jakabbal osztotta meg, hogy az előbbi málélisztet szerezzen ne­ki és az utóbbival kiegyenlítse tar­tozását, más részét pedig szeszes­italokra költötte. November 18-án 23 óra 30 perc körül ittasan haza­térve kést ragadott magához és bezúzta sógoráék üveges ajtaját. Bakó és felesége ablakon keresz­tül menekült. A nekiszabadult rom­boló ezúttal 105 lej értékű anyagi kárt okozott Bakóéknak. Tettének színhelyén törött pengéjű kést és egy 130 centiméteres dorongot ta­láltak, vércseppekkel. 3 ESEMÉNYEK HÍREK mából Csíkszeredában ja­nuár 15-én, délután 6­latti­g Jellegzetes téli táj a Maros völgyében (HARAGOS ZOLTÁN felvétele) mság proletárjai, egyesüljetek! AZ RKP HARGITA MÉRVÉI BIZOTTSÁGA ÉS A MÉRVEI HEPTAHACS NAPILAPJA 430/1969 számú VÉGZÉS Hargita megye Néptanácsának Végrehajtó Bizottsága, A néptanácsok szervezésére és működésére vonatkozó 57/1968 számú Törvény 23. és 47. szakaszai alapján, Tekintettel a megyei néptanács végrehajtó bizottságának 1970. I. évnegyedi munkatervére, ELHATÁROZZA: I. SZAKASZ: 1970 január 23-án délelőtt 9 órára összehívja Hargita megye Néptanácsát IV-ik rendes ülésszakra, *a megyei nép­tanács nagytermébe a következő napirend tervezettel: 1.­­ Előterjesztés és határozati javaslat Hargita megye Népta­nácsa 1970 évi gazdasági tervének elfogadására vonatkozóan. 2. — Előterjesztés és határozati javaslat Hargita megye Népta­nácsa 1970 évi költségvetésének elfogadására vonatkozóan. 3. — Az állandó bizottságok közös jelentése az 1969 évi gazda­sági terv és költségvetés végrehajtásáról. Javaslatok és intézkedések az 1970 évi gazdasági­ terv és költségvetés végrehajtása érdekében. 4. — A megyei néptanács végrehajtó bizottsága, — a két ülés­szak között kiadott —, egyes végzéseinek ratifikálása II. SZAKASZ: Jelen végzés végrehajtásával a végrehajtó bizott­ság első alelnökét és titkárát bízza meg. A Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Megyei Szövetsége tanácsának Tegnap, január 12-én zajlott le a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Megyei Szövetsége taná­csának plenáris ülése, melyen részt vettek a megyei szövetség tanácsának tagjai és póttagjai, a szövetség apparátusa és ellenőrző bizottságának tagjai. A gyűlésen jelen voltak a me­gyei pártbizottság bürójának tag­jai, a megyei néptanács végrehaj­tó bizottságának tagjai, a megyei pártbizottság terepirányítói, a vá­rosi és községi pártbizottságok tit­kárai, a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság apparátusa. A plenáris ülés megnyitása után FAZEKAS LAJOS elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a me­gyei néptanács Végrehajtó Bizott­ságának elnöke emelkedett szó­lásra és az RKP Központi Bizott­ságának határozata szellemében javasolta, hogy Ubornyi Mihály elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát válasszák meg a megyei szövetség elnöki tisztjébe is. Az előterjesztés elfogadása és megszavazása után Ubornyi Mi­hály elvtárs javaslatokat tett a me­gyei szövetség végrehajtó bizott­ságában szükségessé vált változ­tatásokkal kapcsolatban, mivel e­­gyes elvtársak időközben más be­osztást nyertek, így Gotthárd Dé­nes és Cimpean Ilie elvtársakat felmentették alelnöki tisztségükből, ugyanakkor kiegészítették a veze­tőséget, melyben az alelnöki teen­dőket Búzás Balázs és Jakab Ár­pád elvtársak végzik. A plenáris második napirendi plenáris ülése pontjának keretében Ubornyi Mi­hály elvtárs beszélt azokról a fel­adatokról, amelyek az RKP KB plenárisa határozatának, valamint a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Országos Szövetsége ta­nácsa határozatának végrehajtá­sából megyénk mezőgazdaságára hárulnak, a normázására, javadal­mazására és szervezésére vonatko­zóan. A plenáris ülést négynapos felkészítő követi, melyen részt vesz­nek az mtsz-ek elnökei, főmérnö­kei és főkönyvelői. A felkészítőn jelen vannak a megyei pártbizottság terepirányí­tói, a községi pártbizottságok tit­kárai, az mtsz-ek pártbizottságai­nak titkárai, alapszervezeti titká­rok, az állami mezőgazdasági vál­lalatok pártbizottságainak titkárai, e vállalatok főmérnökei, a mező­­gazdasági igazgatóság apparátu­sa, valamint más olyan intézmé­nyek képviselői, amelyek kapcso­latban állnak a mezőgazdasági termeléssel. A felkészítő célja megbeszélni a mezőgazdasági munkák átszerve­zésével kapcsolatos határozatok végrehajtásának módozatait, vala­mint az 1970-es mezőgazdasági év teendőit. B-osztályos jégkorong­bajnokság Gyergyó­szentmiklóson Egyhetes eltolódással, tegnap délután Gyergyószentmiklóson le­játszották az idei B-osztályos jég­korongbajnokság első mérkőzéseit. Az időjárás, akárcsak a múlt év­ben, ez alkalommal is „megtré­fálta" a rendezőket: párnapos va­lódi „jégcsináló" hideg után hét­főn enyhe idő, napsütés köszön­tötte a jégkorongozóktól hemzsegő várost. Éppen ezért a délelőtti technikai ülésen kénytelenek vol­tak határozatot elfogadni, misze­rint — további felmelegedés ese­tén — késő esti és kora reggeli órákban fogják lebonyolítani a mérkőzéseket. A jelek szerint a­­zonban erre egyelőre nem kerül sor, délutánra lejebb szállt a hő­mérő higanyszála, s így a hétfői találkozókat még nem fenyegette veszély. A vendéglátó gyergyószentmik­­lósiak ismét jelesre vizsgáztak szervezésből, a négy vendégcsa­patot — szerény lehetőségeikhez képest — kifogástalanul szállásol­ták és látják el. Ezzel szemben — s itt jön a már ismert szöveg — a Szövetség újból (ki tudja immár hányadszor?!) nemtörődömségé­vel, közömbösségével duplázott rá eddigi mulasztásaira. Mindamel­lett, hogy nem indokolta az egy­hetes eltolódást, Smerecinschi Igor mérnök személyében megérkezett a bajnokság igazgatója, a játék­vezetők — a csíkszeredaiak kivé­telével — még a délutáni órákban sem jelentek meg. Úgyszintén nem MORVAY ZOLTÁN (Folytatás a 3. oldalon) NICOLAE CEAUŞESCU, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország gazdasági és pénzügyminiszterét Hétfő délben Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnöke Predeálon fogadta Valery Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügymi­nisztert, a román—francia gazda­sági, tudományos és műszaki e­­gyüttműködési vegyes kormánybi­zottság második ülésszakán részt vevő francia küldöttség elnökét. A vendéget elkísérte Pierre Pe­­len, Franciaország bukaresti nagy­követe. A fogadáson ugyancsak részt vett Manea Mănescu, a Gazdasági Tanács elnöke, a román—francia vegyes kormánybizottság üléssza­kán résztvevő román küldöttség elnöke és Constantin Fittan, Ro­mánia párizsi nagykövete. Ez alkalommal Valery Giscard d’Estaing tolmácsolta Nicolae Ceauşescu, az Államtanács elnö­kének Georges Pompidou, Fran­ciaország elnöke szívélyes üdvöz­letét, amelyben felvirágzást kívánt a román népnek és kifejezte óha­ját, hogy Románia és Franciaor­szág kapcsolatai a jövőben is a két ország közötti jóviszony szelle­mében fejlődjenek. Nicolae Ceauşescu, az Államta­nács elnöke megköszönte az üze­netet és felkérte a vendéget, tol­mácsolja Georges Pompidou elnök­nek meleg üdvözletét, s azt, hogy a francia népnek felvirágzást, bé­két és haladást kíván. Kifejezte Romániának azt az elhatározását, hogy fejleszti sokoldalú kapcsola­tait Franciaországgal a két nép érdekében, a nemzetközi megértés, a béke és a biztonság érdekében Európában és az egész világon. A megbeszélés folyamán közös megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a Románia és Franciaország közötti együttműködési, gazdasá­­sági, tudományos és műszaki koo­­perálási kapcsolatok, a kereske­delmi cserék egyre jobban fejlőd­nek az együttműködés és a kölcsö­nös előny, a nemzetközi kooperá­­lás és a népek közötti béke érde­kében. A megbeszélés szívélyes légkör­ben folyt le. A IV. oldalon Tudósítás NGHEO­­GHE MAURERREK, a Minisztertanács elnökének jugoszláviai hivatalos látogatásáról M­egyénk állattenyésztésére 1970-ben az előbbi évek­hez viszonyítva nagyobb feladatok várnak. Elég­séges a tervekre pillantani, hisz összesítve i1 450 tonna hús­ra, 210 000 hektoliter tejre kell szerződést kötniük állattenyésztő­inknek. Talán túl korai a szerződések­ződések adatait megnézni, hisz a nehézségek is itt a legégetőbbek. Gondolok elsősorban a felnőtt ál­latszerződésekre, amelyeknek a megvalósítása ez évben is épp olyan nehézségekbe fog ütközni, mint az előbbiekben. Miért? Tu­dott dolog, hogy a gazdaságok terveikben szereplő állatlétszám eléréséért, és megtartásáért olyan INTENZÍV ÁLLATTENYÉSZTÉST e­lind­ül a FELADATOK helyzetével foglalkozni, hisz most készülnek a zárszámadások, s az idei tervek. Termelőszövetkezeteink pedig bizonnyal minden tőlük tel­hetőt megtesznek a megnöveke­dett feladatok teljesítéséért. Ellen­ben érdemes a fenti két száma­datot részleteiben is megnézni Néhány olyan probléma kerül a napvilágra, amelynek orvoslása állattenyésztésünk hiányoságainak a kiküszöbölését jelentené. Elegendő a szarvasmarha szer­állatokat is tartanak, amelyek évek óta nem termelnek, öregek, csak egyre jók: takarmányfogyasztók­­nak. Az okokról, hogy miért nem selejtezik ki ezeket az állatokat lehetne vitatkozni. Mindenesetre a szerződések tervéből érdemes két adat közül idézni. Az idén mintegy 13 574 darab növendéket fognak szerződni megyénkben. Ebből kö- FERENCZ­I ISTVÁN (Folytatás a 3. oldalon) Tóth Mária MONOLOG (Két hangra Az alkonyatban előttünk ka­nyarodott rá a híd nyugodt, biz­tos ívére a temetési menet. A­­karva, akaratlanul minden autó beállt a menetbe. Türelmesen és megadással. Elől három pap vonult, nyitott autón, nyitott ko­porsóban a halott. Feje besüp­pedt a virágok közé, csak a ke­zét láttuk szépen összetéve, a­­hogy illik és zsebkendőt ,,szo­rongatva". Minden úgy történt, ahogy illik. Még az autó sebes­sége is éppen az előírt volt: óránkénti öt kilométer. S ez annyit minden esetre jelez: nagy emberek bevonulása, kis emberek kivonulása nem akár­milyen pillanat... S a menet a fővárosi Grant hídon öt kilomé­teres sebességgel haladt, így állapította meg a temetkezési vállalat, ha sietni találna, rek­lamálnák a hozzátartozók. De a számomra láthatatlan halott, láthatatlan sofőrje csöppet se egy témáról­ sietett. A gyászoló család a ko­csi mögött, a gyászoló menet a híd gyalogjáróján s akkor arra figyeltünk fel, hogy minden szembejövő kocsi sofőrje lassít, és tovagördül, önként vállalt ötkilométeres sebességgel. Hát­ranézek, mögöttünk az egész autósor kigyűjtött lámpákkal kú­szik. Mi is gyújtunk. Az egész híd már fényárban úszik. Profik és úrvezetők mind tisztelegnek. Ismeretlen az ismeretlennek, ember az embernek adja meg a végtisztességet. Nem tudtam, hogy Bukarestben ez így szokás, egy sofőr mondta nekem, pedig nagyon régi szokás Azt se tu­dom más városban így van-e? A minap, találkoztam egy is­merősömmel, amolyan ráérős, magát és másokat sokat elem­ző, fecsegő emberrel. Sóhajto­zott most is­ ,tudod kérlek, utá­lom a nagyvárost. Itt nem veszi (Folytatás a 3. oldalon)

Next