Hargita, 1970. március (3. évfolyam, 49-74. szám)
1970-03-28 / 72. szám
Beszámoló Románia szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi Ménéről Előterjesztette CORNELIU MANESCU elvtárs, külügyminiszter TISZTELT ELVTÁRSAK! A kormány megbízásából az a megtisztelő feladat hárul rám, hogy magas fórumunk előtt ismertessem a román állam 1969. évi nemzetközi tevékenységét. Országunk külpolitikája dialektikus egységben, teljes harmóniában fejlődik a belpolitikával, s a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését szolgálja. Azok a jelentős sikerek, amelyeket a román nép új életének megteremtésében, a szüntelen haladás és a civilizáció útján ért el, jelentősen előmozdítják a szocializmus szilárdításának ügyét, a szocializmus tekintélyének és vonzerejének növekedését. A román nép sorsa, az emberiség jövője iránti mélységes felelősségtől áthatott következetes párt- és állampolitika szellemében országunk hozzájárult az összes államok közötti együttműködési kapcsolatok előmozdításához a fontos nemzetközi problémák megoldása, a béke és a biztonság meghonosítása céljából Európában és világszerte. A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa, amely a nép életének történelmi jelentőségű eseménye volt, nagyra értékelte pártunk és kormányunk külpolitikáját, kijelölte ennek céljait és irányvonalait. A román kormány egész külpolitikai tevékenysége a párt- és államvezetőség, közvetlenül Nicolae Ceauşescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének állandó irányításával folyt. Románia úgy véli, hogy a nemzetközi élet reális normalizálása, a béke és a biztonság konszolidálása megköveteli a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és erősítését, s ezért kitartóan szorgalmazta és szorgalmazza a kapcsolatok bővítését az egész világ államaival. Országunk 1969-ben diplomáciai kapcsolatot létesített Dél-Vietnam Köztársasága ideiglenes forradalmi kormányával, Bolíviával, Csáddal, Niggerrel, Malaysiával, Ugandával és Új-Zélanddal. Románia jelenleg 95 állammal tart fenn diplomáciai és konzuli kapcsolatokat. Románia kapcsolatait az összes államokkal a következő elvekre helyezi, amelyek egyre nagyobb jelentőségűek a nemzetközi életben és amelyeket a népek egyre inkább magukévá tesznek: a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség, a kölcsönös előnyök, a belügyekbe való be nem avatkozás, minden állam azon joga, hogy önállóan döntsön bel- és külpolitikájáról. Románia, amely külpolitikáját tántoríthatatlanul az összes szocialista országokkal való barátságra, testvéri szövetségre és sokoldalú együttműködésre alapozza, fokozott tevékenységet folytatott politikai, gazdasági, kulturális-tudományos kapcsolatainak elmélyítéséért és bővítéséért a szocialista államokkal. Ide tartoznak Nicolae Ceauşescu és Ion Gheorghe Maurer elvtársak találkozásai Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin elvtársakkal, Wladyslaw Gomulka, Marian Spychalski és Jozef Cyrankiewicz elvtársakkal. Sor került Nicolae Ceauşescu és Joszip Broz Tito elvtársak két találkozójára, valamint Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke és Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének megbeszéléseire. Érintkezésekre és megbeszélésekre került sor különböző szinten Bulgária NK-val, a Csehszlovák SZK-val, a Német DK-val, a Magyar NK-val. Országunk kapcsolatai Albánia NK-val a kölcsönös megértés szellemében fejlődtek és megvan a lehetőség e kapcsolatok további bővítésére. A találkozók és a megbeszélések az együttműködés mélyüléséhez vezettek, kidomborították az újabb lehetőségeket a kétoldalú kapcsolatok bővítésére az összes felek előnyére, alkalmat nyújtottak a hasznos eszmecserére az európai szocialista államokat érdeklő problémák tekintetében, értékesen előmozdították a szocialista államok egységének erősödését, a szocializmus, a béke és a népek közötti együttműködés ügyét. Fejlődtek a Románia Szocialista Köztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti együttműködési kapcsolatok. Tavaly ősszel Pekingben Ion Gheorghe Maurer elvtárs a két ország szocialista építésére vonatkozó kérdésekről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a nemzetközi helyzetről tárgyalt Csu Enlaj elvtárssal és a Kínai NK más vezetőivel. Országunknak Vietnam DK-val és a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal fennálló kapcsolatai annak a sokoldalú támogatásnak a talaján bontakoztak ki, amelyet a román nép a hős vietnami népnek nyújt az amerikai agresszió elleni igazságos harcához. Pozitíven fejlődtek Románia kapcsolatai a Mongol NK-val és a Koreai NDK-val. A Kuba Köztársasággal fennálló kapcsolatok több síkon fejlődtek. A román kormány, abbeli törekvésében, hogy szüntelenül tökéletesítse a szocialista államokkal fennálló kapcsolatainak jogi keretét, 75 új együttműködési és kooperálási okmányt írt alá a legkülönbözőbb területeken. Románia cselekvően hozzájárul a gazdasági együttműködés és kooperáció bővítéséhez a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában, amelynek tagja. Románia ugyanakkor fokozza árucseréjét, gazdasági együttműködését és kooperációját az összes szocialista országokkal. Országunk fejleszti katonai együttműködési kapcsolatait a Varsói Szerződés tagállamaival amelyek közé maga is tartozik, és kész a baráti hadseregek oldalán harcolni egy olyan agresszió esetén, amelyet az imperialista erők Európában a Szerződés valamelyik tagállama ellen indítanának. Ugyanakkor Románia bővíti együttműködését az összes szocialista államok hadseregeivel. 1969-ben Nicolae Ceauşescu elvtárs vezette párt- és állami küldöttségek részt vettek a KGST rendkívüli ülésszakán, a Varsói Szerződésben résztvevő államok Politikai Konzultatív Bizottságának tanácskozásán, valamint Bulgária NK, a Csehszlovák SZK, a Német DK, a Lengyel NK, Románia SZK, a Magyar NK és a Szovjetunió párt- és államvezetőinek decemberben megtartott moszkvai találkozóján. Ezek a találkozások és a szocialista országok többi összejövetelei, amelyeken Románia részt vett, bebizonyították, hogy ha a kérdéseket elvszerű és elvtársi szellemben, a kölcsönös tisztelet jegyében és minden egyes állam véleményének és érdekeinek megértésével vetik fel, olyan megállapodások jöhetnek létre, amelyek elfogadhatók ez összes felek számára s ilyképpen jelentősen hozzájárulhatnak a kölcsönös együttműködés magasabb fokra emeléséhez, a szocialista országok közötti szolidaritás erősítéséhez. Szilárd meggyőződésünk, hogy ha a közös rendszer, ideológia és a közös célok révén egyesült Szocialista országok a marxizmusleninizmus és a szocialista internacionalizmus, az elvtársi segélynyújtás elveire, és a jelenlegi nehézségeket túlhaladva a szocialista államok közötti kapcsolatokban fennálló normákra építik kölcsönös kapcsolataikat, példát nyújthatnak az összes népeknek a megértés és a sokoldalú kooperáció tekintetében, kedvező és egyre erősebb befolyást gyakorolhatnak a nemzetközi kapcsolatok alakulására és a mai világ fejlődésére. (Folytatás a 2. oldalon] Világ proletárjai, egyesüljetek! A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának harmadik napján megvitatták Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi politikáját. A teremben jelen voltak az ország nagy tanácsának képviselői, valamint számos meghívott vendég — központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, párt- és állami aktivisták, gazdasági, tudományos és kulturális személyiségek, újságírók. A meghívott vendégek között voltak bukaresti, diplomáciai képviseletek vezetői és számos külföldi sajtótudósító. A képviselők és a meghívott vendégek élénk, hatalmas tapssal fogadták a párt és az állam vezetőit, a következő elvtársakat: Nicolae Ceauşescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaraş, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Rădulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdeţ, Maxim Berghianu, Florian Dănălache, Constantin Dragan, Fazekas János, Petre Lupu, Manea Mănescu, Dumitru Popa, Dumitru Popescu, Leonte Răutu, Gheorghe Stoica, Vasile Vîlcu. Ştefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta az ülést, majd átadta a szót Corneliu Mănescu képviselőnek, külügyminiszternek, aki előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről szóló beszámolót. Az általános vitában felszólaltak a következő képviselők: Mihai Dalea, a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke, Gheorghe Roşu, az RKP Bákó megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke, Stanciu Stoian, az Ázsiai és Afrikai Népek Román Baráti Ligájának főtitkára, Mihail Lupşan, a resicai kohászati kombinát művezetője, Ion Coman altábornagy, a fegyveres erők miniszterének helyettese, Eduard Eisenburger, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Ursu, a Nukleárisenergia-ügyi Állami Bizottság elnöke, Péterfi István, az Államtanács alelnöke, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke, Ion Spatarelu, a Ialomiţa megyei Gheorghe Doja mezőgazdasági termelőszövetkezet elnöke, Ion Dumitrescu, a Zeneszerzők Szövetségének elnöke és Maria Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az Országos Nőtanács alelnöke. Ştefan Voitec elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés Bárója nevében javasolta, hogy a Nagy Nemzetgyűlés fogadjon el határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, amely határozatot a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai bizottsága megvizsgált és magáévá tett. Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése egyöntetűen nyílt szavazással elfogadta a Határozatot Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről. Az ország legfelsőbb fórumának képviselői, a meghívott vendégek hosszas tapssal fejezték ki teljes egyetértésüket, a nép teljes csatlakozását Románia Szocialista Köztársaság külpolitikájához, amely mindenben megfelel szocialista nemzetünk érdekeinek és törekvéseinek. Délben az ülésszak félbeszakította munkáját; a Nagy Nemzetgyűlés VI. törvényhozási ciklusa negyedik plénumának következő ülését idejében közölni fogjuk. Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke bejelentette, hogy a nyílt ülésszakok elvének megfelelően a munka állandó bizottságokban folytatódik. (Agerpres) NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs elnökletével tegnap, március 27-én plenáris ülést tartott a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa. NICOLAE CEAUŞESCU elvtárs záróbeszédét, valamint a plenárison jóváhagyott Az európai biztonságról című dokumentumot lapunk következő számában közöljük. ■—V* Élenjáró vasúti egység kitüntetése A Román Kommunista Párt X. Kongresszusa és hazánk fasiszta iga alóli felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére szervezett szocialista versenyben kimagasló eredményeket értek el a gyergyószentmiklósi L6 vasúti pályafenntartási részleg dolgozói, amiért elnyerték a Szállításügyi Minisztérium vasútügyi igazgatósága és a Szállítási és Távközlési Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsa által adományozott országos oklevelet. A tegnap délután a fagazdálkodási vállalat klubjában került sor az országos oklevél átadásának ünnepségére, amelyen részt vett a Marosvásárhelytől Madéfalváig terjedő szakasz vasúti dolgozóinak mintegy 200 küldötte, Bigea Costache elvtárs, a Szállítási és Távközlési Szakszervezetek Általános Szövetsége végrehajtó bürójának tagja, Ionescu Paul mérnök, a Szállításügyi Minisztérium küldötte, Citrom Sándor elvtárs, az RKP Hargita megyei bizottsága részéről, valamint a helyi párt-, állami és szakszervezeti szervek küldöttei. Az ünnepségen Sasu Virgil mérnök, az LG pályafenntartási részleg főnöke, jelentést terjesztett elő az 1969-es év megvalósításairól, s az ez évi feladatokról. Ebből megtudtuk azt, hogy az elmúlt év folyamán, mintegy 488 km vasútvonal megfelelő karbantartását és nagy részének a korszerűsítését végezték el. Mintegy 122 km hosszú vasútvonal fenntartására a műszaki ellenőrzés alkalmával a kitűnő minősítést kapták. 3,46 százalékkal növekedett a munkatermelékenység és 4,5 százalékkal csökkentették az önköltséget, az áb 89 ezer lej megtakarításához vezetett. Országos viszonylatban is jó eredménynek számít az, hogy ebben az időszakban, hibájukból egyetlen baleset vagy kiesés sem származott. Az országos oklevelet Bigea Costache elvtárs nyújtotta át a jelenlevők lelkesedése és tapsa közepette. A jelenlévők fogadalmat tettek, hogy az 1970-es esztendőben, az ötéves terv utolsó esztendejében, még szebb eredményeket fognak elérni. thomán béla A Nagy Nemzetgyűlés határozata Románia Szocialista Köztársaság nemzetközi tevékenységéről A Nagy Nemzetgyűlés megvitatta a külügyminiszter beszámolóját Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi nemzetközi tevékenységéről, és ELHATÁROZZA: Jóváhagyja Románia Szocialista Köztársaság 1969. évi külpolitikai irányvonalát és nemzetközi tevékenységét. Újra megerősíti Románia Szocialista Köztársaságnak azt az elhatározását, hogy külpolitikájában a jövőben is az összes szocialista országokkal való barátság, szövetség és sokoldalú kooperáció erősítésére, az összes államokkal való együttműködés bővítésére törekszik, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre — a szuverenitás és a nemzeti függetlenség, a jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján —, támogatja a gyarmati uralom alatt álló népek harcát és bővíti az együttműködési kapcsolatokat a fiatal független államokkal szabad, önálló fejlődésük érdekében, előmozdítja az európai és a világbéke és biztonság légkörének biztosítását, a korunk antiimperialista erőivel való egység és szolidaritás erősítését. Megbízza Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsát, hogy tegyen meg minden intézkedést e politika megvalósításáért. Pethő Ilona képviselő felszólalása Az egyes kiskorú kategóriák védelmének rendszeréről szóló törvénytervezet, amelyet az államhatalom legfelsőbb szerve megvitatott, sokatmondóan kifejezésre juttatja a párt és az állam széleskörű és állandó gondoskodását az ifjú nemzedék neveléséről, oktatásáról és megvédéséről, ismételten aláhúzza szocialista rendszerünk mélységes humanizmusát — mondotta Pethő Ilona képviselő. A nőbizottságok lelkes támogatása is elősegítette a helyi pártos állami szervek állandó, figyelemteljes gondoskodását arról, hogy a Hargita megyében működő gyermekotthonok, különleges iskolák, idényóvodák megfelelően működjenek, hogy biztosítsuk az anyagi alapot és a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok e kategóriái is ssfuktiriib körülmények között fejlődjenek. Magától értetődő, hogy a nők az őket jellemző, anyai és honpolgári tudatukból fakadó érzékenységgel, szívük melegével mindent elkövetnek, hogy az ilyen gyermekek egy pillanatra se érezzék a szülői otthon hiányát, hogy maradéktalanul élvezzék mindazt, amit államunk nagylelkűen és ugyanakkor felelősségérzettel nyújt az ország e jövendő honpolgárainak. Ennek megfelelően számos akciót bonyolítottunk le, hogy megfelelő légkört teremtsünk, biztosítsunk a neveléshez és az oktatáshoz az illető intézményekben, hogy a gyermekek élete minél örömteljesebbé váljék A szülői otthon melegétől megfosztott gyermekek születésnapjának megünneplése, a télifa-ünnepség, a karneválok, a Gyermeknap alkalmából tartott ünnepségek, a kulturális-művészeti előadások hozzájárulnak egy olyan légkör megteremtéséhez, amely igazi családi otthonná varázsolja az iskolások és óvodások gyermekotthonait, a különleges kisegítő iskolákat. A felszólaló a továbbiakban ezeket mondotta: Az eddigi munkán kívül, azt hiszem, a nőbizottságoknak fokozottabb mértékben hozzá kell járulniuk a családok erősítéséhez, mégpedig olyan állandó akciók révén, amelyek csökkentik a széthullott családok számát, hozzá kell járulniuk az anyák olyan szellemű neveléséhez, hogy morális és honpolgári felelősséget érezzenek az általuk életre hozott gyermekek neveléséért és képzéséért. Teljesen méltányosnak tartom, hogy azokat a személyeket, akiknek kötelességük eltartani a törvénytervezet értelmében védelemben részesülő kiskorúakat, kötelezzék arra, hogy jövedelmük arányában pénzbeli hozzájárulást nyújtsanak a védelmi intézkedés egész ideje alatt. Ez a rendelkezés minden bizonnyal nevelő jellegű lesz a gyermekek nevelésével és gondozásával kapcsolatos szülői felelősség tekintetében. A megvitatott tervezetben előirányzott lényeges javítások véleményem szerint szükségessé tesznek bizonyos intézkedéseket is a pedagógiai intézmények és egyes fakultások felépítése és programja tekintetében, oly értelemben, hogy nagyobb számú tanerőt kell képezni a különböző fogyatékosságokat mutató kiskorúak védelmére, nevelésére és oktatására szolgáló különleges intézmények és iskolák oktatási terveiben előirányzott specialitásokban, hogy pedagógiai tevékenységük megfeleljen a legmagasabb igényeknek is. 1 X • . c .X jj| ■ . * .•I V * V ■ Cimpian Alexandru gőzgépkezelő, a maroshévízi fafeldolgozó üzem hét gáterének és más munkagépeinek zavartalan működése felett őrködik Nemcsak az iskolának, mindenkinek kötelessége... Kétségtelen, hogy kissé zajosabbanvonult hazafelé a jókedvű gyermeksereg a szombati műsoros teadélutánról. A vidámságtól tobzódva, az egyik fiúcska dobot rögtönzött,a tésztástálból s rárávort, ütemet intonálva. Nem kellett volna gyermeki meggondolatlansága, a többiek hangos beszéde zavarta az utca csendjét — de véleményem szerint nem annyira, hogy egyesekből nyomban kifakadjon az ellenvetést nem tűrő értékelés: „mit tanulnak ezek az iskolában, hát, ezek iskolások? Valóban feladata az iskolának a minél teljesebb értékű ember formálása, nevelése. Az is igaz, hogy a gyermek napjainak 24 óráiból, hat-nyolc az iskolában telik el, szellemi és fizikai képességei fejlesztésére, gyarapítására. És az sem mellékes, hogy az iskolának kötelessége a tantárgyakban foglalt tudományos anyag átadásán kívül is- éppen, a teljességre való törekvés jegyében — az ifjúság erkölcsi arculatának kialakításához való minél hatékonyabb hozzájárulás. Mindannyiunk ábrándja, nevelői feladataink teljesítésének serkentője az ismeretekkel felfegyverzett, munkájához öntudatosan viszonyuló, a társadalmi együttélés szabályait is élő, művelt ifjú. Ez egyben XX. századi mérce, fiatal BORSODI LÁSZLÓ tanár (Folytatás a 3. oldalon) V i Megyénk több ipari egysége határidő előtt teljesítette első negyedévi tervfeladatait. A parajdi sóbánya munkaközössége a tervezettnél 200 000 lej értékűvel több terméket állított elő, a gyergyószentmiklósi fakitermelő és feldolgozó egység össztermelési értéke pedig mintegy 3 millióval emelkedett a tervezett fölé. Párt- és szakszervezeti aktivisták, valamint a gyergyószentmiklósi szakszervezeti klub agitációs brigádja és dalcsoportja látogatott el az elmúlt napokban az Eszenyő és Bakta vágterekre. A fakitermelő munkásokkal szervezett találkozó egyik fontos célja volt az RKP KB március 17—19-i plenáris ülése anyagának ismertetése. A látogatások során Lemhányi Pál, a gyergyószentmiklósi fakitermelő és feldolgozó egység fiatal mérnöke a fa szakszerű felhasználásáról, Panigai Róbert orvos pedig a reumatikus megbetegedések és a tetánusz megelőzéséről beszélt a vágtéri dolgozóknak. Csíkszeredában megkezdődött és jó ütemben halad a város zöldövezetének rendbetétele.Az elföldelt rózsatövek kiásása után, mintegy 3 000 rózsatövet ültetnek ki városszerte. A városi néptanács kertészetében jelenleg kétszer anynyi a kiültetésre váró virág, mint a tavaly. Az idén olyan helyi újdonságoknak számító díszcserjékkel is találkozhatunk majd, mint a tiszafa, a piramidális tufa, a henye boróka. A Néptanács és a Jégpálya utcai új tömbházak lakóinak összefogásával remélhetően hamarosan rendeződik a lakótelep zöldövezete A Nagyküküllő középső folyása vidékének népi textiliái tekinthetők meg a székelykeresztúri múzeum kiállító termében. A csütörtökön nyílt kiállításon régi népviseleti darabok, házi textiliák, szőttesek, szedettesek, szálán varrott népi hímzések, kecseti csipkék, stb. láthatók. A kiállítás anyaga főleg Szentábrahám, Románandrásfalva, a Sólymosok, Siklód és a néprajzilag ugyancsak ide tartozó Bán falu vidékéről származik. B-OSZTÁLYOS JÉGKORONGBAJNOKSÁG Tegnap Brassó-Pojánán befejeződtek a B-osztályos jégkorongbajnokság mérkőzései. Az utolsó találkozó eredménye: Gyergyószentmiklósi Lendület — Rădăuţi Metalul 10—6 (3—1, 4—2, 3—3). Góllövők: Lénárt I. (2), Tódor (1), Kémenes (2), Szász (2), Török (3), illetve Moroşan (6). A mérkőzés után Smeredinschi Igor, a Román Jégkorong Szövetség küldötte átnyújtotta a bajnoki serleget a vetélkedő győztes csapatának és egy-egy bajnoki mezt a Lendület játékosainak. Ezzel a gyergyószentmiklósi korongozók hivatalosan is bekerültek az A-osztályba. hírek rmmmaamm események