Hargita, 1970. augusztus (3. évfolyam, 178-202. szám)

1970-08-07 / 183. szám

2. OLDAL - HARGITA A homoródi borvízkútnál A SZÉKELYUDVARHELYI SÓSFÜRDŐ TÖBBET ÉRDEMEL Ha a Segesvár felőli országúton érkezel Székelyudvarhelyre, balkéz felől az állami mezőgazdasági vál­lalat istállói fogadnak. Másfelől ú­­jonnan épült lakóházak zárják el a Ruvar homokkő-sziklái elől a kilá­tást, csaknem a nevezetes műemlék, a Jézus-kápolna falai alá érnek... Az utat errefelé száz és száz szarvasmarha tapossa szeszélyessé, sivárrá, elriasztóvá. Semmi sem u­­tal arra, hogy az oszágúttól alig száz méterre, a domb mögötti völgyben tucatnyi gyógyvízforrás rejtőzködik, hogy fürdő van itt, mely mindenképpen méltó lehetne e név­re. A környéken Solymosi-féle Sós­fürdőnek ismerik, bár jelenleg in­kább hasonlít deszkabódéival gaz­dasági udvarhoz, mint gyógyfürdő­höz. HOGY MI VOLT ITT EGYKOR? Arra már csak az idősebbek em­lékeznek. Elmondják, hogy a fürdőt nemcsak gyógyulást kereső betegek látogatták, de pihenést, szórakozást kereső vendégek is. Hideg és me­legfürdő állt rendelkezésükre, te­raszos vendéglő, tikkasztó nyári dél­utánokon hűs, árnyékos völgy, gon­dozott sétányokkal. Mindig volt vendég itt, igaz, sohasem annyi, hogy el ne férjen. Aztán leégett a fürdő. S minden jel arra vallott, hogy a közönség (még a helybeli is!) lassan megfeledkezik az egy­kor keresett pihenőhelyről, gyógyító hatású sósvizeiről. Egyre keveseb­ben vittek disznóöléskor is a sós­vízből, korsókban. AZ ÚJRAFELFEDEZÉS Néhány beteg úgy másfél évti­zeddel ezelőtt újra használni kezdte a Sósfürdő vizeit, iszapját. Érezték jótékony hatását. Aztán minden szabad órájukat itt töltötték, csino­­sítgatni kezdték a környéket. A gyógyforrásokat deszkával padolták ki, tűzhelyet építettek, s került egy ócska vashordó is, hogy vizet lehes­sen melegíteni, padokat készítettek, az eső ellen bódékat emeltek, az ormótlan kád számára szintén. Ma Fancsali Mózes és Duka Fe­renc a „szolgálatos": szítják a tü­zet, készítik a fürdővizet, mert hát valakinek csak kell gondoskodnia minderről. Szeretnék, ha mások is gyógyulást találnának betegségük­re, akárcsak ők. Rajtuk kívül akad még két vendég is: Kenyeres Jenő, a nyugdíjas, reumás lábain szárítja az iszapot,Molnár István csak úgy üldögél az árnyékban, pihen.­­ Csak ezeket az állatokat ne te­relnék nap mint nap errefelé, így nem lehet rendet, tisztaságot tarta­ni, pedig az minden vendégnek, minden betegnek kötelessége - - mondják s odamutatnak a géppel írt rendszabályra, melyet az ön­kéntes „fürdőbizottság"’ állított ösz­sze tizenhárom pontban s függesz­tett ki a kunyhó oldalára a külön­böző források vizének gyógyjavalla­­ta mellé. - Meg aztán nagyon kellene még egy kád - fűzik tovább a szót,­­ egyelőre csak ennyi, pedig ez a hely többet is megérne többet is megérdemelne. Lehet, hogy valami­kor valóban, a szó szoros értelmé­ben fürdő lesz belőle. . . A betegek akarnak dolgozni für­dőjükért. Már az is szép, amit ed­dig jóformán a semmiből építettek. Az idegen, persze kezdetlegesnek találja ezeket a deszkaalkalmatossá­gokat, özönvíz előtti időkre gon­dol, de akik készítették, akiknek ré­sze van a végzett munkából, azok­nak tekintete büszkén simogatja vé­gig a kincseket rejtő völgy minden talpalatnyi helyét. Nem rajtuk mú­lik, hogy a székelyudvarhelyi Sós­fürdő nem válik keresetté és ismert­té. Érdeme szerint. Ezért várunk több törődést az illetékes — népta­nácsi és egészségügyi — szervek ré­széről. Mert korszerű fürdőt létesí­teni néhány köbméter faanyaggal vagy csak a kiutalással még nem lehet. Balázs András Petróleumosztás — eredeti módon kereskedőnek lenni, kereskedelmi egységet vezetni, irányítani, szép hivatás. Megyénk városaiban, köz­ségeiben és falvaiban nem egy e­­setben figyelhetjük meg a kereske­dői hozzáértést, a pedáns kiszolgá­lást, a kereskedelem, korszerűsíté­sét. Sajnos, imitt-amott olyan kirívó esetekkel is találkozunk, amelyek épp a fentieket cáfolják meg s így jogosan háborítják fel a vásárlókat. A székelykeresztúriak például nem hiába marasztalják el a városi fo­gyasztási szövetkezet vezetőségét a petróleum-kiszolgálás miatt. Az el­látásnak ez a formája olyannyira fura, nevetséges formában történik, mint talán sehol máshol. Az 1969-es év második felében történt, amikor a megyei tűzoltóság küldöttei megtiltották, hogy petró­leumot árusítsanak a vasüzlet helyi­ségében. A kapott utasítás helyén­való volt. A petróleum gyúlékony, nem tárolható olyan helyen, ahol más áruk is vannak. De hová lehet elhelyezni egy városban ilyenszerű kiszolgáló egységet? A gyors meg­oldás arra vall, hogy a városi fo­gyasztási szövetkezet vezetősége so­kat nem töprengett a dolgon, szem előtt tartva az „ahogy esik, úgy suppan" elvét. És hogy fölösleges személyzetet se kelljen alkalmazni, a vasüzlet kertjében, egészen hátul állították fel az új „üzlethelyiséget”. Mert annak kell neveznünk, hisz ott is árut — petróleumot­­ szolgálnak ki. Csupán arra nem gondoltak, hogy egy városban annyira csú­nyán, rondán összetákolt bódéval nem szabad gyarapítani kereskedel­mi hálózatunkat. Nem jutott eszébe senkinek az sem, hogy esős időben vajon hogyan fog történni a kiszol­gálás. Hányszor figyelhetjük meg, hogy a városiak meg a környékbe­liek hosszú sorokban várakoznak, sokszor térdig sárban. S még jó, ha petróleumhoz jutnak, kiszolgálják ő­­ket a hétnek azon a hét bizonyos délutánján, a keddi és pénteki na­pokon. És a miértek egész sora foglal­koztatja az embert. Miért helyezték éppen erre a helyre azt a bódét, de miért kel­lett bódét építeni? Miért osztanak hetente csak kétszer (két délután) petróleumot? Miért és miért? A városi fogyasztási szövetkezet elnöke szerint van lehetőség a megoldásra, a jobb kiszolgálásra, ha az egykori, kissé elhanyagolt benzin­raktárt kevés befektetéssel ki­javítják és állandó nyitvatartási időt vezetnek be. A vezetőséget - mondja az elnök - már régebb fog­lalkoztatja e kérdés helyes megol­dásának lehetősége, de ilyen meg olyan okok miatt mindig elnapoló­­dott. Vajon meddig? Lőrinczi János Több mint egy hónapja felállították a Csíkszeredái T. Vladimirescu ne­gyedben ezt a kioszkot, de még a mai napig nem került gazdája. Mi lehet a rendeltetése? A TV JÖVŐ HETI MŰSORA AUGUSZTUS 9, VASÁRNAP AUGUSZTUS 12, SZERDA AUGUSZTUS 14, PÉNTEK 9,00 — Gyermekműsor. 10,00 — Fa­­luműsor. 11,15 — Közkívánatra : Mar­gareta Pislaru és Udo Jürgens énekel 12,00 — A haza vártáján. 12,30 —Szim­­fonikus hangverseny. 13,15 — Magyar nyelvű adás. 16,00 — Visszapillantás a mexikói világbajnokságra ; részletek a Románia—Csehszlovákia mérkőzés­ről. 17,00 — N-stúdió. 19,00 — Hirdeté­sek. 19,10 — Bányásznapi műsor. 19,30 — Híradó. 20,00 — Az első szinten — zsilvölgyi riport. 20,30 — Salvatore Adamo — Bukarestben. 21,45 — Lu­­na-park — riport. 22,00 — Rajzfilmek. 22,15 — Híradó. 22,25 — Sport. AUGUSZTUS 10. HÉTFŐ 18,00 — Románia—Lengyelország női röplabda-mérkőzés — közvetítés Kons­­tancáról. 19,00 — Tudományos adás. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 19,55 — Tv-riport : Navodari-tól északra. 20,10 — Elvesz­tett illúziók — folytatásos film (IV). 21,15 — Románia—USA egyetemi vál­­logatott kosárlabda mérkőzés máso­dik félideje, közvetítés a Floreasca sportcsarnokból. 21,45 — Sztárparádé. 22,25 — Híradó. 22,35 — Rivalda-fény. AUGUSZTUS 11. KEDD 18,00 —­ Kis előzetes. 18,05 — Ifjúsá­gi adás. 18,05 — Zenés műsor. 18,45 -­­Gazdasági szemle. 19,15 — Hirdeté­sek. 19,20 — 1001 este — gyermekek­nek. 19,30— Híradó. 20,00 — Színház — Arisztophanész A béke című darab­ja 20,45 — Folklórműsor. 21,05 — Kö­zelkép : Cristofor Simionescu akadé­mikus. 21,30 — Zenés műsor. 22,00 — Híradó. 22,10 — Visszapillantás a lab­darúgó Vb-re : részletek a Románia- Brazilia mérkőzésről. 18,00 — Kis előzetes. 18,05 — Ifjú­sági adás. 18,30 — Gazdasági szemle. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Filmmúzeum : A kulcs — fő­szerepben Sophia Loren és William Holden. 21,50 — Marina Voica és Cristian Popescu énekel. 22,10 — A Mihai Eminescu könyvkiadó tevé­kenységéből. 22,30 — Nagy román e­­lőadóművészek : Mihai Constantines­­cu. 23,00 - Híradó. AUGUSZTUS 13. CSÜTÖRTÖK 10,00 — Elvesztett illúziók — folyta­tásos film (II) megismétlése a közön­ség kérésére. 11,00 — Fúvószenekar. 17,30 — Magyar nyelvű adás. 18,00 — A modern román nyelv. 18,25 — Gép­kocsivezetőknek. 18,40 — Nemzetközi szemle. 19,15 — Hirdetések. 19,20 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Malom a Po-n — folytatásos film (III). 21,10 — Ideoló­giai viták. 21,40 — A cigánybáró cí­mű operett. 22,40 — Irodalmi élet. 23,10 — Híradó. 17,00 — Az otthon. 18,00 — Atlétikai Balkán-torna — közvetítés a Köztár­sasági stadionból. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 —­ Híradó. 20,00 — Szovjet játékfilm. 21,35 — Hazafias versek és dalok. 21,50 — Tudományos műsor. 22,50 — Híradó. AUGUSZTUS 15. SZOMBAT 16,00 — Kis előzetes, német nyelvű adás. 17,00 — Atlétikai Balkán-torna — közvetítés a Köztársasági stadion­ból. 18,15 — Jó estét lányok, jó estét fiúk. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Hír­adó. 20,00 — Enciklopédia. 20,50 — Folklórműsor. 21,20 — Riport Piatra Neamţ fejlődéséről. 21,40 — A meg­vesztegethetetlenek — folytatásos film. 22,30 — Folyóiratszemle. 22,40 — Híradó, sport. 23,00 — Az Arany­­szarvas részvevőinek műsorából : Connie Francis. MAGYAR NYELVŰ ADÁS 13,15-14,45 - Heti jegyzet • Barangolás az országban - filmriport • A marosvásárhelyi Ének- és Tánc­együttes műsorából • Kolozsvári képzőművészek tárlata • Páll Lajos költő és festőművész • Gyermekműsor - A csodálatos kis­ködmön. CSÜTÖRTÖK 17,30-18,00 - Barangolás Kovászna megyében (II. rész). VASÁRNAP ­ Napok óta vitatom magam­ban: szóvá tegyem-e vagy hall­gassak SZ. I. esetéről. Nekünk, íróembereknek azonban, még ha kellemetlen is, vállalnunk kell olykor a fogadatlan próká­tor szerepét. Az időjárás szeszélye minden bizonnyal, hogy ezen az augusz­tusi reggelen, amikor e sorok megírásához fogtam, sűrű köd ülte meg Csíkszeredát. Jelkép­nek is tekinthetném, mert min­den konkrét tény ellenére SZ. I. esetét is valami ködszerű ho­mály fedi s ez ugyancsak meg­nehezíti a tájékozódást. Ez lehet az oka annak, hogy az illetékes törvényes hatóságok sem bizto­sak abban — noha kerek esz­tendeje tanumányozzák az ü­­gyet —, miként is kell most el­járniuk. De nyomban hozzá kell tennem, hogy ezért a bizonyta­lankodásért most nemcsak, hogy nem hibáztatom őket, hanem e­­gyenesen becsülöm. Annak a jele ez, hogy valóban szeretné­nek igazságot tenni. Hogy aztán sikerül-e vagy sem, azt a jövő mondja meg De miről is van szó? SZ. I. két esztendeig dolgozott a kereskedelemben. Pontosab­ban egy dohányárudát vezetett másodmagával. Forgalmas he­lyen volt a dohányáruda, s SZ. I.-nek és váltótársának nem igen volt idejük az unatkozás­ra. Végezték is szorgalmatosan a munkájukat, illedelmesen és figyelmesen kiszolgálták vevői­ket, úgyhogy mind a vásárlók, mind a kereskedelmi vállalat meg voltak elégedve velük. Tör­tént azonban, hogy az elmúlt év tavaszán SZ. I. váltótársa megvált a dohányárudától s SZ I. vagy két hónapig egyedül dolgozott. Végül egy napon hi­vatják az igazgatóságra és köz­­lik vele, hogy május elsejétől kezdve P. M. lesz az új váltó­társa. Komoly, megbízható nő, igaz ugyan, hogy még nem dol­gozott a kereskedelemben, de megvan a megfelelő képesítése s a gyakorlatot majd SZ. I. mellett rövidesen elsajátítja. Két nappal később annak rend­je és módja szerint a vállalat hiteles könyvelőivel együtt megejtették a dohány árudában a leltározást — hiba nem volt, aláírták a szokásos leltározási jegyzőkönyveket és P. M. elfog­lalta új munkakörét SZ. I. i­­gyekezett segítségére lenni s jó egy héten át szabad napjain is bejárt a dohányárudába, hogy bevezesse új váltótársát a mun­kába. Valóban értelmes és szor­galmas asszonynak bizonyult P. M., csakhamar elsajátította a tudni- és tennivalókat, s egy hét után már minden a rendes kerékvágásban haladt. Egyik nap egyik, másik nap a másik árult s jó ideig úgy látszott, nem lesz itt semmi baj. Kisebb-na­gyobb hibák, rendellenességek ugyan előfordultak az árukeze­lésben, a kiszolgálásban P. M.­­nél, de ezt SZ. J. egyelőre a já­ratlansággal magyarázta. Ma­­gyarázgatott, tanácsokat adott váltótársának, aki figyelmesen meg is hallgatta s rossznéven se vette idősebb és gyakorlottabb kolleganője tanácsait Így telt el közös munkában, gondban vagy három hónap. Ekkor SZ. I. azzal a kéréssel fordult felet­teseihez, hogy időszerűnek tar­tana egy leltározást már csu­pán önmaguk megnyugtatására is, hiszen új emberrel dolgozik, aki csak most tanult bele a ke­reskedésbe. Az igazgatóság a­­zonban azt válaszolta, ne izgas­sa magát, majd leltároznak, a­­mikor eljön annak az ideje. El is jött ez az idő pontosan hat hónappal azután, hogy P. M. belépett az üzletbe. Meglepő, szinte hihetetlen eredménnyel zárult a leltározás: harminckét­ezer nyolcszáz lej volt a hiány. Maguk a leltározók is elképed­tek. Egy százötvenezer lejes á­­rukészlettel dolgozó dohányáru­dában ekkora hiány! Meglepőd­tek az elárusítók is, különösen SZ. I., aki hét éve dolgozott már ugyanabban az üzletben és soha hiánya nem volt. Csak a leltározás során követhettek el valami hibát. Kezdjék elölről a dolgot. Új leltározók jöttek és újra ellenőriztek mindent, szám­lát és árut, le az utolsó rajzsze­gig. A harminckétezer nyolcszáz lejes hiány azonban, bárhogyan is forgatták a dolgot, fennállt. Mit lehetett és kellett tenni? Miután jelenleg az a szabály, hogy a két váltásban dolgozó dohányárudat elárusítók közös „geszióban“ vannak, vagyis mindketten felelősek, a hiányzó harminckétezer nyolcszáz lejt SZ. J.-nek és P. M.-nek három napon belül be kellett fizetniük, ugyanakkor pedig előbb igazga­tósági szinten, később a gazda­sági milicián eljárást indítottak ellenük. Ekkora összegű hiány ilyen kicsiny üzletben csak ak­kor következhetik be, ha az el­árusítók lopnak Ez világos. De ki lopott? Vagy mind a ketten loptak? És hogyan? SZ. J.-ről maga a vállalat sem tudta fel­tételezni ezt, hiszen hét éven át dolgozott ugyanabban az üz­letben, mindig megbízható, ki­fogástalanul dolgozó elárusító­ként ismerték. Egyáltalán nem valószínű, hogy ennyi idő után, s fél évvel a nyugdíjazása előtt követett volna el ekkora meg­gondolatlanságot. P. M., az új váltótárs lenne a hibás? De hi­szen őt sem fogta meg soha senki, nincs konkrét bizonyíték ellene. A pénztárnapló alapján ugyan kimutatható, hogy P. M. a múlt év júliusától novemberé­ig mintegy 28 ezer lejjel keve­sebb pénzt adott le, mint SZ. I., vagyis ebben az időszakban na­ponta feleannyit forgalmazott, mint SZ. I., de ez nem bizonyí­ték arra, hogy lopott. A pénz a­­zonban eltűnt, mert annak kel­lett eltűnnie, hiszen dohányáru­ból harminckétezer nyolcszáz lej érték egy teherautó rako­mány, annyit elvinni észrevét­lenül nem lehet. S amint az i­­lyenkor történni szokott, a vál­lalat mind Sz. J.-vel, mind pe­dig P. M.-mel azonnali hatály­­lyal felbontotta a munkaszer­ződést. Ezek a tények. Ennél többet sem a gazdasági milícia szervei, sem az ügyészség mindezideig nem tudott tisztázni. Hogy ho­gyan zárul le végülis az ügy, nem tudhatom. A bizonytalan­kodásért, mint fentebb is írtam, ebben az esetben nem hibázta­tom a törvényes szerveket. Az igazságot szeretnék meglelni és az igazság értelmében szándé­koznak eljárni. Ezt diktálja megbízatásuk és emberségük egyaránt. Az igazság fölött a­­zonban egyelőre köd ül, akár­csak ezen az augusztusi regge­len Csíkszeredán. Az utóbbit azonban csakhamar elűzi a fénylő nap, de mikor oszlik el a köd az SZ. I. és P.­M ügye fölül? Nem vagyok kereskedelmi szakember s így nem is szándé­kozom beleszólni a kereskedel­mi dolgozók és munkanormák ügyébe. Azt viszont tudom, hogy főleg SZ. I. idegileg csak­nem teljesen ráment erre a sze­rencsétlen ügyre, hogy az a­­nyagi veszteségről ne is szól­junk. Ezért tettem szóvá. Mert mindent el kell követnünk való­ban a korszerű és minden igényt kielégítő kereskedelmi há­lózat, a szocialista kereskedelmi szellem­ kialakításáért, de annál is többet az emberért. Legyen tiszta és ízléses a pult és legyen tiszta és boldog a pult mögött álló ember is. Ez utóbbiról se feledkezzünk meg. MI TÖRTÉNT A PUTT MÖGÖTT? KORMOS GYULA PÉNTEKI TÁRCÁJA 1970 augusztus 7. péntek Napkelte : 5,09 ; nyugta : 19,33 Holdkelte : 10,11 ; nyugta : 21,28 Az évből eltelt 219 nap, hátra van még 146 ÉVFORDULÓK: - 1904-ben született Iosif Rang­­het, a romániai munkásmoz­galom jeles harcosa (megh. 1952 IX. 1.). - 1960-ban Elefántcsontpart ki­kiáltotta függetlenségét . - 1941-ben meghalt Rabindra­nath Tagore, Nobel-díjas hin­du költő és filozófus (sz. 1861 V. 6.). - 1921 - meghalt A. Block (sz. 1880. XI. 28.). HETIVÁSÁR : Balánbánya, Tus­­nádfürdő, Gyergyóalfalu, Madé­­falva. TELEVÍZIÓ AUGUSZTUS 7. PÉNTEK 16,00 Női röplabda: Románia—Német DK — helyszíni közvetítés Konstan­­cáról 18,00 Turisztika — nyári szünidő 18,10 Rajzfilmek 18,20 Otthonunk 19,15 Hirdetések 19,20 1001 este — gyermekeknek 19,30 Híradó 20,00 Né­ma barátok — román—kanadai ko­­produkciós film 21,25 Tessék kérdez­ni — tudományos adás 22,25 Marioa­­ra Tanase énekel 22,45 Híradó. RÁDIÓ A MAROSVASARHELYI RADIO MŰ­SORA AUGUSZTUS 8. SZOMBAT Magyar nyelven: 6,30—7,00 Falvaink hullámhosszán. Népi muzsika és könnyűzenekari egyvelegek. 16,30—18,00 Hírek. Kívánságzene. Szo­cialista hazánk tájain. Találkozzunk szombaton. Zene. Román nyelven: 6,00—6,30 Gazdasági horizont. Szórakoztató zene. 18:00— 19:30 Hírek. Emil Frantz és népi zene­kara játszik. Rádiómagazin. Szórakoz­tató zene. 1970. AUGUSZTUS 7. PÉNTEK MOZI AUGUSZTUS 7. PÉNTEK CSÍKSZEREDAI Hargita : A titok­­zatos kozmoszbeli „X“. Színes, széles­vásznú japán film. SZÉKELYUD­­VARHELYI Homoród : Ragyogás a fűben. Amerikai film. GYERGYÓ­­SZENTMIKLÓSI Mioriţa : A hajsza. Színes amerikai film. SZÉKELYKE­­RESZTÚRI Haladás : Férfiaknál ve­szélyesebbek. Angol film. MADÉFAL­­VI Vasutas : Beru és San Antonio komisszár. Színes, szélesvásznú fran­cia film. VLAHICAI fimszínház : Mint a bagoly nappal. Színes francia­olasz film. MAROSHÉVIZI Caliman : Ilyen lakodalom még nem volt. Szí­nes román film. BALÁNBÁNYAI Bá­nyász : A Crosbow akció. Színes, szé­lesvásznú angol film. GYERGYÓCSO­­MAFALVI Művelődés : Babák völgye. Színes, szélesvásznú amerikai film. GALÓCÁSI Fenyő : Lakáskiutalás. Színes lengyel film. TUSNÁDFÜR­­DŐI Olt : A vén huncut. Színes fran­cia film. BORSZÉKI Borszék : Hol vagy most Maxim. Színes szovjet film. BORSZÉKI Forrás : Várj amíg besötétedik. Szélesvásznú amerikai film. LÖVÉTEI filmszínház : Monte Cristo jegyében. Színes francia film. PARAJDI filmszínház : Robbanás a hegyekben. Színes jugoszláv film. DITRÓI filmszínház : A bosszúálló. Színes olasz film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : A pillanat embere. Angol film. CSÍK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Ra­gyogás a fűben. Amerikai film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : A szimpatikus .... úr. Román film. CSIKSZENTSIMONI filmszínház : Dr. Mabusse ezer szeme. Német film. CSIKSZÉPVIZI filmszínház : Mi lesz veled emberke? (i-ll. rész). Német film. HODOSI filmszínház : Azután született a legenda. Román film. GYILKOSTŰI filmszínház : A sas ak­ció. Színes jugoszláv-amerikai film. IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet jelentése szerint tovább tart a szép, meleg idő. Helyenként, főleg a délután folyamán villámlással kísért zápor­eső. Az éjszakai hőmérséklet 10—14, a nappali 24—27 fok között változik. Északnyugati szél fúj. Reggel he­lyenként ködképződés. MAI REJTVÉNYÜNK 1871 augusztusában szüle­tett THEODOR DREISER, IS­MERT ANGOL ÍRÓ. A VIZSZ. 1 SZ. SORBAN EGYIK MÜVÉNEK CÍMÉT. A VIZSZ. 29 ÉS A FÜGG. 6, 15 SZ. SOROKBAN A MÜ NÉ­HÁNY SZEREPLŐJÉNEK NÉVÉ® IDÉZZÜK. VÍZSZINTES . 9. Ez évit. 10. Keret (ék. csere). 11. Éktelen görög pász­toristen. 12. Királyi székem. 14. Bom­lasztó. 16. Az arany vegyjele. 17. Közepében vágnak . 18. Kerekes Tibor. 19. Gyors. 22. Arab fiú. 23. Román férfinév. 25. O-val a végén népművészeti kincseiről híres falu hazánkban. 28. Minden keringő kel­lős közepében . 31. Szóösszetételek­ben kettőst jelent. 32. Tagadószó. 33. Dokumentum. 34. Vissza : közép spanyolországi város lakosa. 25. Mint a vizsz. 16. FÜGGŐLEGES : 1. Kenyereket. 2. Nótát, névelővel. 3. Sor. 4. Köny­­nyet hullat. 5. Nem ott. 7. Fokoza­tok. 8. Egyiptomi istenség. 13. Fo­goly. 20. A hazai munkásmozgalom ismert élharcosa. 21. Közismert szovjet fizikus. 22. Közepében kirúg . 24. Időhatározószó. 26. A Mississipi baloldali mellékfolyója. 27. Néma Kata. 30. Utolsó betűjét duplázva, a gőzgép feltalálója. 31. Mint a vizsz. 31. Apróhirdetés ELADÓ Csíkszentimrén egy azon­nal beköltözhető (két szoba, konyha, kamra), lakás nagy udvarral, gaz­dasági épülettel és kerthelyiséggel együtt. Cím: Csíkszentimre 321 szám. (özv. Gergelyné).

Next