Hargita, 1970. október (3. évfolyam, 229-255. szám)

1970-10-20 / 245. szám

2. OLDAL - HARGITA SZÍNEK es ízék Konyhaművészeti kiállítás Október 17-én, szombaton délelőtt nyílt meg a 107-es falatozóban az eladással egybekötött kiállítás. 32 féle étel sorakozik sűrűn egymás mellé rakott tálakban. Nem kis gond volt mindezt elkészíteni, főzni, díszíteni. Az üzletfelelős, Csergő Imre, izgatottan figyeli a vevők, illetve a nézők megjegyzéseit; szeretné, ha sikerük lenne. Időnként előbukkan a főszakács, Matis János is, hogy még egy pillantást vessen a megbontatlan tálakra. A vevők már türelmetlenek, nemsokára kezdődik az elárusítás. A 32 féle étel között természetesen újdonságok is találhatók: borszéki karaj, töltött bélszín, debreceni karaj, malac májpaszta és különféle aszpikos ételek. Fehér és színes aszpikban kapható nyelv, sonka, velő. A kirakott tálak között feltűnő helyet foglal el a ropogósra sült verőmalac. Az ételek jó része eddig is kapható volt, kevésbé díszes formában; a különlegességek ezután lesznek kaphatók, amennyiben a vásárlók igényelni fogják. Az ételek íze, díszítése semmi kívánnivalót nem hagy, csak dicsérni lehet a falatozó konyhaszemélyzetét, de talán a konyhaművészethez tartozik a tálak elrendezése is. Rontja a hatást a zsúfoltság. A madzaggal elkerített kicsiny rész körül tolongnak a földecizők. A helyiségben vágni lehetett a füstöt. Ha a megnyitás után legalább egy órára beszüntették volna az italmérést, élvezhetőbb lett volna a látvány. Ez a szépséghiba nem tartozik szorosan a kiállításhoz, de valamit levon az értékéből. Reméljük, hogy ezt a kérdést megoldják az ezután sorra kerülő kiállítások rendezői. A dicséret, a bírálat — mindkettő falra hányt borsó, ha csak egy napra szóló mindez. A novemberben sorra kerülő Csíkszeredai versenyekig külön-külön minden egység megmutatja, hogy mit tud, és jó lesz, ha tudásukat nem rejtegetik a jövő évi konyhaművészeti hónapig. G. Vári Marianna VERSEI!-FESZTIVÁL ÉS ZENEI NEVELÉS Beszélgetés Búzás Pál zongoraművésszel Zeneközépiskola, zongoraszak, kórusvezetés. A főiskolát — zongoraszak — 1962-ben végeze el; jelenleg a kolozsvári zenelíceum tanára és a filharmónia zenekari zongoristája. Egyébként Bánffyhunyadon született. A főiskolán, a zongoraszak mellett, a zenepedagógia kurzusait is hallgatta. Szeretettel beszél Nagy Istvánról, kórusvezető professzora volt, akiről tudja, hogy megyénkbeli. Repertoárjában Brahms, Bartók és Bach művek szerepelnek, főleg Bartók-művek. Zenekari koncerteken Mozart zongoraversenyét, Gershwin és Paul Constantinescu darabjait adta elő. A filharmónia tagjaként vendégszerepelt Olaszországban, a Szovjetunióban Magyarországon, Csehszlovákiában, Jugoszláviában. A következő állomás: Finnország, majd újból a Szovjetunió. - Az idei ősz rendkívül gazdag volt zenei rendezvényekben, eseményekben. Hogy csak a legrangosabbakat említsem az országos rendezvények sokaságából, szeptember folyamán zajlott le Bukarestben a hagyományos G. Enescu versenyfesztivál. De ide sorolnám az ugyancsak hagyománynyá izmosodó kolozsvári Zenei Ősz-fesztivált csakúgy, mint a Bartók-rendezvényeket, amelyekre halála 25. évfordulója szolgáltatott alkalmat. Mindezeken Ön résztvett, ezért a tapasztalatai, benyomásai érdekelnének. . . — Főleg az első héten voltam aktív résztvevője a Enescu-versenyfesztiválnak, mint a kolozsvári filharmónia tagja. Azonban majdnem mindent hallottam, ugyanis Kolozsváron felléptek azok a külföldi együttesek is, amelyeket Bukarestben elszalasztottam. A benyomást magát nehéz megfogalmazni, a szokványostól nem ütne el, ezért nem is próbálkozom meg vele. A résztvétel már önmagáért beszél. . . — Bukarest, s a nagyobb városok zenei élete, hogy úgy mondjam, világszínvonalú. A vidék zenei életének fejlesztéséről és a fejlődés szükségességéről azonban kevés szó esik mostanában, lehetőségeiről, módozatairól még kevesebb. Meg tudná magyarázni, miért ? - Tény, hogy a zenei nevelés vidéken pillanatnyilag még gyerekcipőben jár. Annak tulajdonítanám, hogy kevés a jó zenepedagógus, a szakkáder. A zenei nevelés materiális alapjai is eléggé gyérek. A vidéki városokban például leginkább csak pianinón lehet játszani, versenyzongora nincs. A zongoristák ezért fáznak fellépni, nem jönnek el, tehát a közönség nem részesül közvetlen zenei élményben. A vidéki közönségnek csak rádió-tévé-hanglemez élménye van, ez pedig gépzene. Úgy vélem azonban, minden vidéki városnak arra kellene törekednie, hogy minél több művész látogassa meg. Mivel a zenei nevelést az iskolában kell kezdeni, én valahogy úgy intézném a dolgokat, hogy az előadóművészek az iskolákban lépjenek fel, ahol a majdani értő közönség kinevelődik. Hogy ez anyagi bázist kér, áldozatokkal jár, és hosszú évek fáradtságos munkájába kerül, az nem vitás. • A kérdést másképp is feltehetjük. Igénylik-e a vidéki városok, hogy önálló zenei életük legyen? Föltétlenül igénylik. Nagyon jó példára hivatkozhatom, a szatmári filharmóniának bérlete van Nagybányán. Székelyudvarhelyre pedig a marosvásárhelyiek járnak . . . Vagyis ha egy kisebb város nem tudja megoldani, hogy önálló, saját zenekara legyen, meghívásos alapon biztosíthatja a rendszeres hangversenyt, előadásokat. Ezt viszont a városoknak kellene kezdeményezniük ... Aztán a kórusok szervezése is igen aktuális lenne. Tudom, itt Székelyföldön sok falusi kórus működik, szerepükről, jelentőségükről nem beszélek. Azt hangsúlyoznám, ismételten, hogy nagyon sok jó zenepedagógusra lenne szükség, mert tőlük függ minden . . . — Kevés tehát a zenepedagógus. Említette, hogy Nagy István tanítványa volt, a kórusában is énekelt. Miben rejlik a zenepedagógus és karvezető Nagy István titka? — Először, is nagyon jól képzett zenész, amellett rendkívül intelligens, nagytudású ember, akinek megvan az az adottsága, hogy közel tud férkőzni tanítványaihoz vagy a kórustagokhoz. Ugyanakkor szemléletesen, érzékletesen mondja el azt, amit közölni akar. Egy egész nemzedéket nevelt fel, karvezetőket, pedagógusokat, művészeket. Például a mai marosvásárhelyi zenei élet képviselői az ő tanítványaiból kerültek ki. Híres kórusa volt Nagy Istvánnak, egykori Kodály-estje ma is emlékezetes. Egyben olyan kiváló szervező is volt, hogy kórusa például nem fizetett tagokból állt. Teljesen voluntáris alapon, csak a zenéért énekeltek ... Lejegyezte: Miklós László VIVAT PROFESSORES t anár és tanító nemzedékek egész sora tevékenykedett a székelyudvarhelyi kollégium és utóda, a tanítóképző ikolában, közöttük olyanok, akiknek nevelői, irodalmi vagy tudományos munkássága országszerte ismertté és megbecsültté tette nevüket, s az iskolát is, ahol dolgoztak. Közülük néhánynak : a második iskolaalapítónak nevezett Baczkamadarasi Kis Gergelynek, a híres XVIII. századi historikus és füvész, Benkő Józsefnek, a polihisztor, bölcsész, Szigethi Gyula Mihálynak, Magyarosi Szőke Józsefnek, Gönczi Lajosnak, az iskola legkiválóbb igazgatóinak, a jeles műfordító Szabó Andrásnak, a helybeli néprajzi-múzeumi gyűjteményt megalapozó Haáz Ferenc Rezsőnek, avagy a tanítóképző neves pedagógusának, Szabó Juditnak az arcképét az emlékezés, a tisztelgés jegyében felvillanthatjuk. Tanítványa, későbbi életrajzírója feljegyzéseiből tudjuk, hogy Kis Gergely oly alaposan tanított, hogy aki kurzusát hallgatta, a vizsgálatot bárhol kiállhatta belőle. Ez a külföldet járt, éles eszű, művelt ember alig foglalja el a rektori széket — 1768-ban — máris reformokkal kezdi munkásságát, új, modernebb tantervet készít, az osztályok számát kettőrel szaporítja, s megkülönböztetett figyelmet fordít az énektanításra A régi iskolaépületet — amelyről Szeles János így írt : „régi módra igen helyesen, de a mostanira nézve igen dísztelenül és alkalmatlanul volt építve azon collégium" — megújította, ezért az iskola második alapítójának nevezik. Az építéshez szükséges pénzalapot közadakozásból gyűjtötte, beutazva ezért Udvarhelyszéken kívül Háromszéket és az Erdővidéket, így sikerült, hogy 1772-ben készen állt a kollégium épülete. Kis Gergely 1787-ben megüresedett tanári székét a közismert történetíró és Linnét követő botanikus, Benkő József foglalta el. Mint ennek az iskolának egykori tanítványa, sokat foglalkoztatta a kollégium története. Búvárkodása eredményeként megírja az UDVARHELYI NOVITIUS DEÁK című művét, az intézet első történeti áttekintését, ERDÉLY ISMERETLEN BARLANGJAIRÓL c. művéért a haarlemi holland Tudós Társaság Benkő Józsefet tagjai közé választotta. Nem sorolhatjuk fel az összes megjelent és kéziratban fennmaradt vagy elveszett 21 jeles munkáját. Székelyudvarhelyi tanárkodása idején a nem kedve szerint ráosztott tantárgyak oktatása mellett arra törekszik, hogy hasznos ismeretekkel vértezze fel tanítványait. Két neveskortársa, Gheorghe Şincai és Kazinczy Ferenc a vele szemben elkövetett méltánytalanság felett ítéletet mondva, alkotó magatartásának is emléket állítottak. A XVIII. század végén ,,e tanintézet egy sokoldalú és elménő férfiút nyert” Szigethi Gyula Mihály bölcsész tanár személyében, aki 26 évig tanított itt. „Erre lett vala minden készületem, erre volt hajlandóságom” — írja önéletrajzában. A filozófia tanítását új alapokra fektette, eklektikus módon tanított, nem kötvén le magát egyetlen irányzatnak se. „Állítottunk ez oskolában 1801-ben fel egy Jádzó színt is, melly lenne az ifjúságnak gyakoroltatásának, s fringa viselete formáltatásának helye”. — írta. Jelentékeny irodalmi munkássága egy részét a korabeli időszaki kiadványokban közli, de java része csak kéziratban maradt fenn. A főiskolai rangot nyert kollégiumhoz került 1832-ben Magyarosi Szőke József, aki hosszú ideig volt szaktanára és rektora az iskolának, s 1844—47 között Orbán Balázs oktatója is. A tanulóifjúság ügye iránt melegen érdeklődő, s érdekeit szem előtt tartó tanárnak bizonyult. Végrendeletében takarékossággal gyűjtött vagyonát : egy tanári lakhelyet és a kollégiumi kertet egy játszótér létrehozásához szükséges pénzösszeggel együtt az iskolának hagyta. Negyedévszázadnál is tovább volt az iskola vezetője Gönczi Lajos. „Bölcs ember volt, különösen hajlamos a meditációra... A világon mindent ennek a kollégiumnak a szempontjából nézett, életének minden gondja és terhe, küzdelme és szomorúsága ezzel az intézettel volt összefüggésben” — írja egyik tanítványa. Igazgatósága alatt az iskola jelentős fejlődésnek indult. Amikor átvette a kollégium kormányzatát, a főgimnáziumnak csupán 6 tanára és 150 tanulója volt, amikor nyugalomba vonult (1914- ben) 14 rendes tanár és 331 tanuló tette ki az összlétszámot. Az ő idejében egy emelet ráépítésével kibővítették a régi épületet. E kollégium neveltje, tanára és igazgatója volt Szabó András, nagyműveltségű, klasszika-filológus, Platon és Vergilius jeles fordítója. Ő ültette át először magyar nyelvre a humanisták fejedelmének, Erasmusnak kiváló művét, a Balgaság dicséretét, s fordította és rendezte sajtó alá Benkő Józsefnek a Transilvania speciálisából Udvarhelyszék és fiúszékeinek történetét. Az 1912- ben befejezett új iskolaépület építő munkálatait és az ezzel járó adminisztratív teendőket mint gazdasági felügyelő végezte, párratlan lelkiismeretességgel és nagy szakértelemmel. Negyvenkét évig szolgálta a kollégiumot és a tanítóképzőt a tanár és egyszemélyben néprajzkutató Haáz Ferenc Rezső. A népművészet csodálatos szépségeire és változatosságára hívta fel tanítványai figyelmét, s ezek megmentése érdekében is hozzájuk fordult. Tervszerű, tudatos és fáradtságos munkássága folytán Udvarhelyszék népi mesterségeit, gazdálkodási módját és népművészetét tükröző kiállítást nyithatott meg már 1913-ban a kollégium helyiségeiben. Népi értékeink hathetes kiállítását szervezte meg később Berlinben, s előadásokon ismertette népművészeti kincseinket. Néprajzi gyűjteménye a székelyudvarhelyi múzeum jelentős alapállományát képezi. „A hivatalos megemlékezés rendszerint csak azokat tartja számon, akik írásművet állítottak maguk helyett, de elfelejti a lélekformálás névtelen hőseit, akik nem betűkbe, hanem lelkekbe öntötték magukat” — írta Szabó Judit, az egyik XVII. századi pedagógusra emlékezve. Róla szólva, cáfoljuk őt, mert mi nem feledhetjük, s nem felejtjük a sokoldalú, nagy tudású és sziporkázó szellemű pedagógust, Szabó Juditot, a mindenki által Juci néninek szólított kiváló nevelőt, aki életének javarészét ebben az iskolában töltötte. Egykor mint tanítvány, később 30 éven át, mint tanár. Ma mintegy 50 tantestületi tag adja tovább tudása legjavát, hogy az iskola neveltjei, a leendő pedagógusok méltók legyenek az elődökhöz, becsülettel álljanak helyt pártunk, a Román Kommunista Párt által rájuk bízott felelősségteljes munkájukban. Molnár Éva, tanárnő T MIMI LÁG SERPENYŐI BENEDEK SÁNDOR ESETE Benedek Sándornak március 12-én az esztergagépből kipattanó vas eltörte a karját. Hat héttel később megoperálták — roszszul forrott a csont —, még két hónapig kellett gipszet viselnie a karján. Szeptember 24-én a maroshévízi Törvényszék Benedek Sándort 4864 lejt kitevő betegpénz visszafizetésére kötelezi. Egy embert munkabaleset ér, eltörik a karja, szenved, öt hónapig munkaképtelen és, mindezek után, fizet. ötezer lejt. És senkinek sem tűnik fel az embertelenség. Megdöbbentő. Embertelenül felületes itt minden, a baleset jegyzőkönyvtől, a Törvényszék ítéletéig. Felületesen összekapart papírokat lobogtatva, csak papírokat, vizsgáltak, döntöttek és ítélkeztek. Benedek Sándor a gyergyószentmiklósi „Partizán“ Helyiipari Vállalat, fémipari részlegén dolgozik. Családos, gyermeke van, feleségének nincs állandó munkahelye. Fizetése 1200 lej körül mozog. Mestersége géplakatos. Halk, megfélemlített ember. Soha el nem múló forradás van a bal karján. Az operáció helye. A baleset megállapító bizottság jegyzőkönyve a következőképpen meséli el az esetet. Március 12-én Benedek Sándor átvitt két vasat az eszterga műhelybe. Hideg Alajos esztergályos megkérte, hogy fogja meg a gépbe erősített vasat. Mivel Benedek elengedte, a mozgásban lévő vas kipattant és eltörte a karját. A vállalat jelenti a balesetet. A megyei Helyiipari Igazgatóság az 1903/1970-es átiratban javasolja az esztergályos és a mester szankcionálását. Hideg Alajost 1000, György Ágostont 600 lejre büntetik. Mindketten a bírói tanácshoz fellebeznek. Nyernek. S mivel csak hárman vannak a dologban, ki lehetne más a bűnbakk, mint a harmadik , Benedek Sándor. Fellebeznek. A maroshévízi Törvényszék anélkül, hogy kivizsgálná az ügyet, — még csak meg sem idézik Benedek Sándort ítélkezik : „Benedek Sándor adósa maradt az államnak“ — 4864 lejjel, és felszólítja a vállalatot az ítélet végrehajtására (1096/ 70-es átírat.) Így beszélnek a papírok. — Lezártnak tartja-e Benedek Sándor ügyét? — Van egy bírósági határozat. Mi nem vagyunk felelősek. — Ez nem lehet szempont az adott esetben. — Ennél többet nem mondhatok. De azért mondott, például, nem tehette zsebre a Helyiipari Igazgatóság átiratát. Utasították. Nem a vállalattól függött csupán, stb. * Így beszélt a vállalat főkönyvelője, Vişan Flaviu. — Minek alapján hozta határozatát a bírói tanács Benedek Sándor ügyében ? — Benedek Sándornak rendben voltak a papírjai —mondja Gergely Imre, a bírói tanács elnöke. — Rendszeresen balesetvédelmi kiképzésben részesült. Ez tökéletesen kitűnt az egyéni kiképzési lapon. A mester elvégezte feladatát. .. Hát érmek az alapján. Ismét papírok! Benedek Sándor március 12- én utasítást kapott Jáni Lászlótól (Név, mely egyetlen papíron sem szerepel), hogy két vasat vigyen át az eszterga műhelybe. Mivel Jáni magasabb beosztásban volt, Benedeknek kötelessége volt a feladatot végrehajtani. Hideg Alajos megkérte, hogy fogja meg a mozgásban lévő vasat, mivel, nagyobb mérete miatt, nem tudta tökéletesen gépbe szorítani (!) Mikor a második vas megmunkálására került sor, Benedek nem fogta a vasat, a gép mellett állt, s Hideg felszólítására ismét igyekezett segíteni. Mikor a gép felé közeledett, akkor pattant ki a vas és történt meg a szerencsétlenség. Figyeljünk: ha valaki nem fog valamit, nem tudja elengedni! Honnan szedte akkor megállapításait a baleseti jegyzőkönyv? Benedek Sándor sohasem dolgozott esztergagépen. Más a mestersége. Következésképpen nem ismerte és nem is kellett ismernie az esztergályozással járó balesetvédelmi szabályokat. Idézzük a beszélgetésből: — A baleset megtörténte előtt kapott-e hasonló feladatot ? — Nem. — Ez volt az első, hogy hosszú vasakat vitt az eszterga műhelybe ? — Igen. — Dolgozott-e még esztergapadon ? — Nem. — Ez volt az első eset ? — Igen. — Kötelessége végrehajtani a kapott feladatokat ? — Igen. Hideg Alajos is megerősítette az elhangzottakat. A szemtanúk is hasonlóképpen nyilatkoztak. Így történt. Ezek után — enyhén szólva — érthetetlen a bírói tanács felületessége, de érthetetlenebb a maroshévízi bíróság határozata, amit csak tetéz, hogy Benedeket még csak meg sem idézték a tárgyalásra. És végülis, miben hibás Benedek Sándor ? Milyen alapon kell fizetnie ötezer lejt? Mi ez, ha nem szemenszedett bürokrácia? Nem nehéz hasonlatot sem találni, mert olyan ez az egész, mintha az igazság mérlegének csak egy serpenyője lenne, csak egyet ismer'évek, amibe mindent belehánytak — nem igaz, hony a papír könnt tű, mert egy ember, pavitvomher kantélén volt envertsúlyban tartani. Tifívcsoport iitáli jól Psil. n'mhoyi ho.vnnt hallani. Mechrtvmodvi, hány tényleg van munkásbecsület . — Semmiben sem hibás Benedek Sándor — mondja Hideg Alajos. Az én génemen történt meg, én kértem, hogy segítsen. Amikor IeUeb°ztem, nem azért tettem, hogy Benedekre kenjék az enészet Beszélgettünk a dologról a mesterrel, s hogyha már muszáj összeadnánk azt a hathetes befepvénzt. Büntessenek meg, ha úgy találják, hogy hibásak vagyunk. Szóval összeadnánk a pénzt hat hétre, de mi sem fizethetünk meg öt hónapot, ötezer lejt, ennyire hibásak azért mégsem vagyunk. — Mikor hallottam az ügyről, rögtön felvetődött bennem, hogy ez nem maradhat ennyiben. Ez embertelenség. Nem hagyhatjuk annyiba, nyilatkozik Baricz Jenő, a pártbizottság titkára. Én nem tudom elképzelni, hogy kinek a fejében fordulhat meg olyasmi, hogy valaki képes lenne eltörelni a karját, csak azért, hogy betegpénzt kapjon. Meg kell büntetni azokat, akik nem tartják be a balesetvédelmi szabályokat. Nem ez ellen emelek kifogást. De ha már megtörténik, hát akkor meg kellene keresni az igazi hibást. És még valami: nem mindig abból kellene kiindulni, hogy hibás valaki, és törik-szabad bűnbakkot keríteni. Csupán egyet tudok mondani: rossz kerékvágásba került az egész ügy. Egy embert baleset ér, eltörik a karja, öt hónapig munkaképtelen, és mindezek után fizet. Ötezer lejt. Szerencsére vannak emberek, akiknek feltűnik az embertelenség. És többen vannak, mint a papírhalmazokat körmölő, paragrafusokban gondolkodó selyemlények. Sokkal többen. És a becsület, az igazság másik serpenyője, mégiscsak súlyosabb, mint a papírok. Gaál Péter TELEVÍZIÓ OKTÓBER 20. KEDD 18,00 — Kis előzetes. 18,05 — Gyermekek énekelnek. 18,45 — Gazdasági szemle. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Reflektor. 20,15 — Színházi est : Ion Bǎieşu „Megbocsátás“ című darabja. 21,50 — Közelkép : Filaret Barbu zeneszerző. 22,20 — Az electrecord zenekar folklór témájú szórakoztató műsora. 22:40 — Híradó. A nap rejtvénye ismert, Kossuth-díjas magyar író nevét rejtettük el a vízsz. 17 sz. sorban, akinek születésétől 92 év telt el. A vizsz. 34 és a függ. 2 és 8 sz. sorokban három színdarab címét idézzük. i 4 › T3®! ‘ •Λ 6 1 p ¤ Sm B to m N(4 iit €. J? )& ts 20a pia ?*. 25 2fc 2124 ,a li Ü$$ L ß M .v b'jd4,' 1970. OKTÓBER 10. KEDD Októberi havas táj Marosfőn (MEZEY LÁSZLÓ felvétele) 1970 október 20. kedd Napkelte: 6,36; nyugta: 17,23 Holdkelte: 21,16; nyugta: 12,58 Az évből eltelt 293 nap, hátra van még 72. HETIVÁSÁR: Székelyudvarhely, Gyergyóditró. ÁLLATVÁSÁR: Bögöz. RÁDIÓ A marosvásárhelyi stúdió műsora OKTÓBER 21. SZERDA Magyar nyelven : 0,30—7,00 — Reggeli híradó : hírek, zenés kaleidoszkóp. Szemafor: 16,30—18,00 — Hírek. tudósítások. Hangversenykrónika. Irodalmi élet : Csak tiszta forrástól — ballada műsor. Könnyűzene ABC- ben. Barangoló mikrofonok: riportműsor Maros, Hargita és Kovászna megyéből. MOZI OKTÓBER 20. KEDD CSÍKSZEREDAI Hargita : 4—6-ig, A számjegy titka. Román film. 6—8-ig, Isten hozta őrnagy úr. Színes, szélesvásznú magyar film. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród: Várj, amíg besötétedik. Szélesvásznú amerikai film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mioriţa: Várj amíg besötétedik Szélesvásznú amerikai film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Gyöngédség. Szélesvásznú szovjet film. MAROSHÉVÍZI Călimări : Ne menj el ! TUSNÁDFÜRBDI Olt : Egy elbűvölő lány. Román film. BORSZÉKI Borszék : Mint a bagoly nappal. Színes francia-olasz film. BORSZÉKI Forrás : Idő az élethez. Színes, szélesvásznú német film. VLAHICAI filmszínház : Illúziók. Csehszlovák film. BALANBáNYAI Bányász : Solymár nemzetség I-H. rész. Színes, szélesvásznú román film. GYERGYÓCSOMAFAI-IV Művelődés: Ezer közül egyetlen lehetőség. Színes, szélesvásznú szovjet film. GALOCASI Fenyő : Ki jön vacsorára? Színes amerikai film. LÖVÉTEI filmszínház : Titokzatos kozmoszbeli X. Japán film. PARAJDI tiimszínház : A bosszúállók újabb kalandjai. Színes szovjet film. DITRÓI filmszínház : Véres makedón esküvő. Jugoszláv film. GYERGYÓALFALUSI filmszínház : Moll Flanders. Angol film. CSÍKSZENTDOMOKOSI filmszínház : Tény, elment az eszed. Csehszlovák film. CSÍKSZENTMÁRTONI filmszínház : Lányok köztársasága. Lengyel film. CSÍKSZENTSIMONI filmszínház : Botcsinálta Don Juan. Csehszlovák film. CSÍKSZÉPVÍZI filmszínház : Az idő ablakai. Magyar film. HODOSI filmszínház : Legényszálló. Szélesvásznú csehszlovák film. VÍZSZINTES : 1) A főző alkalma tosság. 6) Ilyen érték is van. 9) . .. Dorian, ismert román drámaíró. 10) Gyógymód. 11) Algériai város. 12) Pengetőhangszer (ék. h.). 13) Némán mar ! 14) Korszak. 16) Női becenév. 20) Dicshimnusz. 21) Gyötrelem. 22) Azonos mássalhangzók. 23) Kicsinyítő képző. 25) Akasztófát. 27) Zaj. 30) Író szerszáma. 31) Visszafojtó szagú gáz. 33) Lám. FÜGGŐLEGES : 1) Térszíni kiemelkedések, névelővel. 3) Menyasszony. 4) Muzsikát. 5) Létezik. 6) Vízi jármű. 7) Ömlengő. 10) Kérdőnévmás. 12) Bonyodalom. 15) Ilyen part is van. 18) Napisten. 19) Női becenév. 24) Daráló. 26) Királyi szék. 28) Nem valódi. 29) Harap. 30) Személynévmás. 31) Fordított véna. 32) Kettős mássalhangzó. IDŐJÁRÁS Hétfőn az idő viszonylag szép volt, változékony, s délután főként tiszta égbolttal. Mérsékelt keleti északkeleti szél fújt. Az éjszaka folyamán Maroshévízen —8 fokig hűlt le a levegő. Csíkszeredában —7 Gyergyóalfaluban —3, Székelyudvarhelyen pedig —1 fokot mértek. Nappal a hőmérsékleti értékek az első három helységben 10, Székelyudvarhelyen pedig 13 fokig emelkedtek. Ma nagyobb hőmérsékleti ingadozás várható, de az idő továbbra is viszonylag szép marad, a délután folyamán változó égbolttal. Enyhe délnyugati széllel A nap folyamán 5—13, az éjszaka folyamán pedig —8 és —4 fokig hűl le a levegő. Apróhirdetés Eladó egy Fiat 1100/D típusú személygépkocsi. Cím: Székelyudvarhely, Templom utca 6 szám (László B.). ELADÓ egy üzemképes DEUTZ favágógép. Sepsiszentgyörgy, Olt utca 21 szám. ELADÓ egy Wakrsava személygép, kocsi. Csíkszereda, Műjégpálya utca B 7-es tömbház, IV. emelet 20-as lakrész.