Hargita, 1971. január (4. évfolyam, 2-25. szám)

1971-01-05 / 2. szám

I OLDAL - HARGITA Mint a halat... Egy üvegszedéssel foglal­kozó atyafi meghökkentő morfandirozásaiból. — Tudja-e uram, a gyarlóság meg van bennem is... Nagyon gyarló vagyok, de még­se bírom azt az embert, akinek nincs e­­sze ! Igyék, na ! Ne vesse meg egy ilyen gya­rló ember szíves kí­nálását, s hallgassa meg, ha ti­kár, de inkább ne is hallgassa meg az én erősen gyarló beszé­demet, pedig el kell mondjam, mert nem tudom bírni, nem tu­dom bírni . .. ! ! Tudja-e, a halat hogy éltetik? - s egy-egy embert is sokszor ? . . . Ha kifogták a vízből s látják, hogy döglődik, megfogják a far­kánál fogva s vissza­eresztik egy kicsit a vízbe, nyel egy kicsi vi­zet, életmagra kap, aztán me­gint kiveszik és tartják, ameddig bírja... Tudom én, hogy a kutya, a me­lyik a saját vackát megugatja, nem jó kutya, ezért ha kontroll­ba jöttek Vásárhelyről, mindig elsüllögtem valamerre, nem szóltam semmit, nem vagyok én az a jelentgetős fajta, de ha már nem tudom bírni, nem tu­dom bírni...!!? Mert tudja meg uram, ha nem ismerné, nagy sártenger veszi­ kö­rül az én házamat, oda hordja be a sok szegény ember s asz­­szony az üvegeit, én átveszem s fizetek értük. De van egy főnö­köm, a vállalat főnöke —, az is­ten éltesse, de ne sokáig —, ad tízezer lejt, s azután felém se néz két hétig ! Ha odamegyek szóba se áll az emberrel, nem láttam én még ilyen nagy urat, hiába köszönök neki s mondom, hogy a tízezer lej öt nap alatt elfogyott, s a szegény emberek billegnek be a nagy sáron, a sok üveggel, tiszta hiába, mert nem tudok nekik fizetni, mert nincs a­­miből! Most oda kerültem, hogy el kell küldözzem, el kell igaz­gassam a sok szegény embert! Miért pirongassam én az embe­reket, este én egy életen át, ki­­virradástól sötétig habakoltam, hogy kiszolgáljam az embereket, míg megfeketedtem, "s hogy most én pirongassam, igaztalanul el­­pirongassam őket a nagy sárba... S ha hallaná, hogy szidnak, en­gem szidnak uram...!! Nem érti meg az a főnök, hogy mi ez az emberekkel való dolog, de Jegyzetek igyek na, látom maga is csak félig érti nem is kellett volna magának se mondjam ! De any­­nyit elmondok, hogy én ezt nem vállalom, én felmondok... S ez így folyik, érti ? É s én úgy érzem magam, mint a hal,­­melyiket a farkánál fogva tarta­nak, s még vissza-vissza eresztik, hogy nyerjen egy kicsi vizet... Nagy Benedek így látja a Négy év után, fülpirosító haj­nalban szálltam le a vonatról Csíkszeredában. Azonnal társul szegődtem egy városba igyekvő bőrön,dús emberhez, hogy köny­­nyebben igazodjam el az utón. Mindjárt örömmel tapasztaltam, kellemes útitársat választottam magamnak. Hamar megtudtam, hogy Csíkban a rossz időjárás ellenére elég jó volt a pityóka­termés. Meg, hogy igazi tél nem volt eddig a Hargita aljában, csak most csikorog a hó a talp alatt. Még az Olt sem fagyott be mostanáig. Aztán elmesélte, hogy Tusnádfürdőn teljében a téli szezon. Hála a jó feltételek­nek, sokkal többen keresik fel, mint régebben. Szóval mondom, mindenről be­szélt bő szavú útitársam, csak ar­ról nem, amit útközben láttam. Arról faggatni kellett. Csak így mondotta el aztán, hogy ..ott é­­pül az ország második fedett mű­jégpályája". Aztán, hogy az a nagy megvilágított épület lesz ,,az új szálloda”, s hogy „végre Csíkszereda is korszerű filmszín­házat kapott". Azt is csak 1s­ vendég gyelmeztetés után mondta el, hogy a művelődési ház külső fa­lát mozaik-képekkel borították be, így, faggató kérdések után szereztem tudomást arról, hogy mi épült és mi van épülőfélben a városban. Valahogy hasonlóképpen jár­tam másnap is. Egyetlen jó bará­tom, régi ismerősöm sem büsz­kélkedett, vagy mutatta meg, hogy „né, ott épül az új kórház, meg a hatalmas gimnázium . . ., arra van a Tudor negyed .. ., ez az út vezet fel az új nyomdá­ig ..és így tovább. Nem szaporítom a szót : e­­gyetlen idegen sem várja a vá­ros fiától, hogy két lábon járó propaganda füzet legyen. De at­tól se féljen, hogy gondolatban valaki a nyakába akasztja a hiú lokálpatrióta feliratú táblát, ha a régen itt járt vendégnek szépen sorjában elmondja városa új é­­kességeit. A hazaszeretet, ugyan­is a szűkebb környezet gyarapo­dása felett érzett örömből-büsz­­keségből táplálkozik. Szekeres Lajos A Csíkszeredai Jégpálya-negyed (KÉM­NES VINCE felvétele) Megjelent a KORUNK 12. száma A TARTALOMBÓL Mircea Malița : Az előrejelző ku­tatások irányvonalai - Selye János : In Vivo - Weiszmann Endre : A ku­tatás örömei - Ifj. Váró György : A modern fizika köznapi haszna - Czimbalmos László : A bolygókuta­tás új távlatai - Călina Mare : En­gels és a filozófiai világkép - Egyed Ákos : A tájtörténetkutatás néhány kérdése - Mihail Cernea : A mun­kaerővándorlás szociológiai előre­jelzése - Kőváry László közgazda­­sági eszméi - Nicolae Iorga, az együttélésről 1925-ben - Lucreţiu Făltaşcanu : A vasgárdista kormány­zás öt hónapjáról - Balogh Edgár : Történelmi kosztüm nélkül - Az iro­dalomközpontúsághoz — Mit olvas­hatna a falu? Költészet és robot — Kányádi Sándor : ünnepek háza (színmű) - Hervay Gizella versei: KRÓNIKA, TÉKA, TALLÓZÁS A KORUNK szerkesztősége az 1. számra is elfogad előfizetése­ket január 10-ig a pontos pos­tacím és 24 lej negyedévi előfi­zetési díj beküldése (Cluj, Căsu­ţa poştală 65) ellenében. A Kriterion könyvkiadó GONDOZÁSÁBAN MEGJELENT ARNOLD HAUSER : Adolf Som­mer megidézése. Kisregény. fordította Ferencz Jagamas Zsuzsanna. 124 oldal. Ára fűzve 4 kötve 8,75 lej. KÁNYÁDI SÁNDOR : Fától fáig. Versek 1955-1970. 248 oldal. Ára kötve 20 lej. KIRÁLY LÁSZLÓ : A Santa Maria makettje. Novellák. 184 oldal. Ara fűzve 4,50, köt­ve 7 lej. KOVÁTS JÓZSEF : Emberek útra kelnek. Regény. Elbeszélések. A bevezetőt Kicsi Antal írta. RMI. 488 oldal. Ára fűzve 13,50, köt­ve 22,50 lej. PÁSKÁNDI GÉZA : Az eb olykor emeli lábát. Párbeszédek, szín­játékok. 360 oldal. Ára kötve 18,50 lej. SÜTŐ ANDRÁS : Rigó és apos­tol, Úti tűnődések. 112 oldal. Ára fűzve 2,75, köt­­ve 5,10 lej. Közös összefogással a hatékony tevékenységért Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban vetődik fel a kultúrotthonunk tevékenységével kapcsolatosan az a kérdés, hogy a korszerű audio­vizu­ális információs eszközök mellett miként maradhat a népművelés köz­pontja továbbra is a városi vagy a falusi kultúrotthon. Cikkeztek már e lap hasábjain a művelődési otthonok működésének körülményeiről természetes, hogy valamennyien egyet­értünk abban, hogy a kultúrotthon minden helyiségét csakis arra a célra használják, amiért azt annak idején megépítették, és ne mindenféle limlomok raktá­rának, mint ahogy sokfelé manap­ság is teszik. Nem könnyű a művelődési irányító és szervező, más szóval a­­kultúr­­otthon-igazgató munkája sem, ha valamennyi feladatának hiánytala­­­nul eleget akar tenni. Ezt a tevékenységet hathatósan, e­­redményesen csakis az képes irányítani, aki csak ezt vég­zi, olyan sokoldalú tudással ren­delkező értelmiségi, akinek nincs sok más hivatalos elfoglaltsága, némelykor olyan tennivalókkal a­melyeket sokkal „fontosabbnak" tar­tanak a művelődésirányítói tevékeny­ségnél. Mint aki már évtizedekben szá­molja a népművelés terén kifejtett tevékenységet úgy látom, továbbra is szükség van a műkedvelő együt­tesek, csoportok tevékenységére, a­­kár a legkisebb faluban is mert ennek célja hangsúlyo­­ ­zta a nép­művelésről­ zottan társadalmi jellegű, a fia­talok, a felnőttek érzelmi neve­lése, ízlésük nemesítése, finomítása. Mindezen túlmenően, ezzel párhuza­mosan a sok helyen feledésbe merült helyi szokások, dalok, táncok, bal­ladák felújítása, feldolgozása, mű­vészi értékük átmentése. Ahhoz, hogy ezen a téren is tel­jes igényű munkát végezhessünk, sok esetben nekünk magunknak kel­lene még többet tudnunk, még töb­bet tanulnunk, alaposabban megis­mernünk a folklórt , a néprajzi is­mereteinket a teljesség felé kell kö­zelítenünk, fel­ kell készülnünk a népdal, a népi tánc feldolgozására, szakszerű betanítására. Igen sok el­fekvő kulturális anyag hever falvain­­kon feldolgozatlanul, és nagyon sok esetben nem az akarat, hanem a hozzáértés hiányán múlik az ilyen­irányú tevékenység pangása. A tanítókat, tanárokat hagyomá­nyosan népművelőknek tekintik fa­lun, ha mindenikük nem is az, a szó legszorosabb értelmében. Az igények és feladatok növekedése követeli meg, hogy a falun élő, dol­gozó értelmiségi réteg is bekapcso­lódjék a művelődési otthonok tevé­kenységébe. Sokat nagyon sokat se­gíthetnének ezek a falu kulturális­nevelő munkájában. Van persze, nem egy mérnök, orvos, agronómus, egészségügyi középkáder stb, aki felismeri mi a feladata e téren is, anélkül is vállalkozik a munkára, hogy annak szükségéről, hasznáról hosszasan kellene meggyőzni. Még mindig sok azonban azoknak a szá­ma, akik elvégzik ugyan hivatali kö­telességüket, de a közösségért ezen kívül vajmi keveset vagy egyáltalán semmit sem tesznek. Sokan félre­értik a műkedvelő­toborzást is, akadályt vélnek felfe­dezni, ha a táncra, éneklésre kisze­meltek nem kimondottan művészi hajlamúak. Sajnálatos tévedés az ilyen mentalitás, hiszen a cél nem hivatásos együttesek kovácsolása — amihez egyébként hivatásos, sokol­dalúan képzett szakirányító, rende­ző szükséges —, hanem egy olyan közösség formálása, amelyben az énekelni, táncolni, verset szavalni szerető fiatal és idős még egy ott­honra lel, s adottságai vagy egysze­rűen csak kedve-hajlama megnyilat­kozása révén másoknak is ünnepi perceket szerez. Az ilyen munka azonban csakis az értelmiség közös összefogásával teremhet igazi gyümölcsöket. Sara Stella tanítónő r: • y,■ . k \, v:­ ki " .t ■ . M mm mmrmi mm B K -1 mm/mmt * M§§| P WI mm, Tél a tran\ 'kor-telepen (KOVÁCS LÁSZLÓ felvétele) 1971 január 5. kedd Napkelte : 7,52 ; nyugta : 16,50 Holdkelte : 12,01 ; nyugta : 1,35 Az évből eltelt 5 nap, hátra van még 360. ÉVFORDULÓK: - 1910-ben halt meg Petelei István író. - 1878-ban született Emil Gir­­leanu román író (megh. 1914- ben). - 1919-ben e napon tört ki a berlini munkások Karl Liebk­­necht, Rosa Luxemburg és Clara Zetkin vezette lázadá­sa. HETIVÁSÁR: Székelyudvarhely, Gyergyóditró. TELEVÍZIÓ JANUÁR 5. KEDD 18,00 — Zenei aktualitások. 18 30 — Szakmai tanácsadó — ifjúsági műsor. 19,15 — Hirdetések. 19,20 — 1001 este — gyermekeknek. 19,30 — Híradó. 20,00 — Színház — Victor Ion Popa : Őzike. 21,30 — Közelképben : Virgil Ianovici professzor, az Akadémia le­velező tagja. 22,05 — Híradó. 22,15 — Könnyűzene. RÁDIÓ JANUÁR 6- Magyar nyelven . 6,00—6,30 — Reg­geli híradó. Hírek zene. Orvosi ta­nácsadó. 18,00—19,30 — Hírek, tudósí­tások. Szimfonikus zene Irodalmi é­­let.­­ Az egyetemes irodalom nagy képviselője — Paul Verlaine. Köny­­nyűzene ABC-ben. Barangoló mikro­fonok. Zene. MOZI JANUÁR 5. KEDD CSÍKSZEREDAI Transzilvánia : King-Kong szökése. Színes, széles­vásznú japán film. CSÍKSZEREDAI Hargita : Tanulók filmfesztiválja. SZÉKELYUDVARHELYI Homoród : Távol a felbolydult világtól (I—II. rész). Színes, szélesvásznú angol film. GYERGYÓSZENTMIKLÓSI Mi­oriţa : Mayerling (I-II. rész). Színes, szélesvásznú francia-angol film. MAROSHEVIZI Căliman : Szerelem és sebesség. Színes spanyol film. SZÉKELYKERESZTÚRI Haladás : Melegség. Román film. GYERGYO­­CSOMAFALVI Művelődés : Nagyva­káció. Színes, szélesvásznú francia­olasz film BALÁNBÁNYAI Bá­nyász: A menyasszony feketében volt. Színes francia-olasz film. GA­­LÓCÁSI Fenyő: Hölgy a síneken. Színes, szélesvásznú csehszlovák film. TUSNÁDFÜRDŐI Olt : A szim­patikus ,,R" úr. Román film. BOR­ Mai rejtvé­nyünk A vízszintes 1, folytatva a függ. 9 sz. sorban, vala­mint a vízsz. 39 folyt, a függ . és vizsz. 33 sorok­ban két közmondást rej­tettünk el, amit az új év kezdetétől érdemes meg­fogadni . VÍZSZINTES : 9. Vétség. 10. Szé­dült, eszét vesztett. 11. Kis Attila. 12 Száraz kukoricaszár. 13. Igás állat. 14 Olasz szent. 15. Bárkás mitológi­ai alak (ék. h.). 17. Száradt, ráncos. 17. VDT. 18. Kettősbetű. 19. Kibetűz. 22. Román hajnalok. 23. Loire-ban van! 24. Deka! 25. Ez az a hangszer, amivel nem lehet verebet fogni. 27. Fél hangár! 29. Vissza , annál in­kább. 30. Létezik? 31. Időmérő. 36. Talál. 37. Szabályos zárt görbe 38. Tojás, románul. FÜGGŐLEGES . 2. Ókori legendák. 3. Kis Ibolya. 4. Kettőzve, becézett szülő. 5. Előleg. 6. Bátor igéje 7. Személyi jótulajdonság. 8. Gaál Gá­bor. 12. Becézett leánynév. 15. Hős­költemény. 20. Mint a vízsz 13. 21. Szél vetéséből keletkezik! 26. Japán város, a legutóbbi világkiállítás szín­helye. 28. Negatív töltésű ion. 29. cipő része. 30. Szabó teszi. 38. . . . Sylvia, Romulus és Remus any­ja. 34. Szikladarab, végén fölös­z. 35. Jó tanuló igéje. Az ítéletet kihirdették, de...­ ­ Kövek, öklömnyi és to­jás nagyságban, kisebbek, hogy egy gyermek mar­kában is jól elférnének. Kövek a gyermekágyon... kövek a szék alatt... kövek... kenyér helyett, az asztalon... Mindenütt, mindenütt jó nagy kövek neandervölgyi módon, mintha az őshorda járt volna itt. Betört ablakok, üvegszilánkok össze­tört lámpa. Egy feldúlt családi ott­hon vetül az ember recehártyája elé a képeken. A brutalitás letagadha­tatlan nyomait viselik a tárgyi bizo­nyítékok... 2 Az asztalon fokos doszár, kaligrafikus betűkkel. A vád­pontokat tartalmazza aprólé­kos megfogalmazásban. Egy törté­netet, ami jóidőre megbolygatta Csíkmadaras közvéleményét. Ocsmány, otromba ez a történet, és olyannyira embertelen, hogy leírni is csak igen sommásan lehet. Egy szép napon Antal Lukács, öccse Antal Gergely és Páll Gyula, reggeltől estig tartó italozás után felkeresték N.N. lakását (a felperes nevét családjára való tekintettel megváltoztatott iniciáléval közöljük) és bekopogtattak. A család nem ör­vendett a látogatásnak. Az emberek általában nem örvendenek a részeg látogatóknak, és — ha futja az ere­jükből - igen határozottan tiltakoz­nak akkor ha ez erőszakossággal is együtt jár, mint esetünkben. A válasz elutasító volt, mert a lány nem tartózkodott otthon a család pedig lefekvéshez készülődött. A látoga­tók ekkor visszavonultak és újból megszívták magukat szíverősítővel. Folytatásképpen jókora köveket ra­gadtak és szabályosan megostro­molták N. N. házát. (Az eseményről tanúskodtak a fényképek.) Hogy mindennek megadják a módját, végül rátörtek a házra, dulakodás, fojtogatás és verekedés után, a férj szeme láttára, a legtrágárabb módon viselkedtek annak negyven­öt esztendős feleségével. A segély­kiáltásokat állítólag fél kilométerről is hallotta az éjjeli­őr...­­ A vádlottak padján három fiatalember ül. Tizenhét, tizen­kilenc, huszonegy év körüliek. Fiatalok az élet tavaszán, amikor az embernek szakmát kellene tanul­nia, becsületet tudnia. Nyeszlettek és szárnyaszegettek. Remegnek a félelemtől és igen illemtudóak. Az embernek az az érzése, hogy elég lenne egy hangos szó vagy jókora kiáltás és menten elsírnák magukat. Lehervadt az arcukról a virtus az a sokat hangoztatott és tömjénezett hamis, pálinka szagú hősiesség, ami annyi gondot és kiábrándulást szo­morúságot és szégyent hozott még a vidék lakosságára. Rájuk sem le­het ismerni, hangos szájukra, köve­ket tartó kezükre, vandál mivoltukra, olyanok, most mintha csak kizáróla­gosan róluk mintázták volna meg az ártatlanság szobrát, a ma szüle­­tetett húsvéti bárány képében.­­ A vád a társadalom nevében érvel, a védelem keresi az eny­hítő körülményeket. A feszült­,­ség két pólusa között ingadozik a köz­ség népe. Sok sok becsületes em­ber, akinek az élete tiszta és ma­kulátlan mint a hó. Keramikusok, akik agyagba formálták szép iránti vonzalmukat s ezzel világszerte is­mertté tették községük nevét. Föld­mívesek a legjavából. Ácsok, akik kitörölhetetlenül belefaragták a ne­vüket a szocializmus nagy építkezé­seinek a történetébe. Fonó és szö­vőasszonyok, akik háziszőtteseikkel megint csak tiszteletet szereztek lakóhelyüknek és fiatalok, akik friss, életerős kulturális életükkel, a né­pük legszebb hagyományainak to­­vábbápolásával, tehetséges és szor­galmas apáik nyomdokaiba léptek. Ezek az emberek most megdöb­benve, lehajtott fejjel ülnek és azt kérdik maguktól, hogyan lehetsé­­ges ?... Letaglózza őket ez a ciniz­mus, ez a naturalista gátlástalan­ság. A község lakóinak döntő többsé­ge mélységesen fel van háborodva és elítéli a történteket és szereplőit. Nincs az az ember, aki ne akarná nyugodtan lefeküdni, családjának álmát biztosnak tudni. Mert ha vala­hol, akkor itt az emberek tudják, hogy mit jelent a családi otthon tisztasága melege :­­ évszázadokon át messze földre kellett vádorolniuk a betevő falatért. Keresve is ritkán találni olyant, aki vacsora helyett köveket kívánna az asztalára, aki ne féltené kedveseit. Nehéz elhinni, hogy létezik ember, aki nem hábo­rodik fel az ilyen ocsmány megle­petések miatt, ne érezne mélységes ellenszenvet azok ellen, akik sáros csizmával akarják eltaposni a nap­sugarat.­­ Pedig ha elvétve is, de lé­tezik. Ott ül az első, a harma­dik, az ötödik sorban, ott áll a fal mellett. Ő a vádlottakkal érez együtt, vagy közömbös. Felháboro­­­­dott moraj közepette ajkáról nem 1971. JANUÁR 5., KEDD SZÉKI Borszék : Az alvilág pro­fesszora. Magyar film. BORSZÉKI Forrás : Hibernatus. Színes, széles­vásznú francia film. LÖVÉTEI film­színház : A lanfieri település. Szí­nes csehszlovák-szovjet film. pa­­RAJDI filmszínház : Karamazov testvérek (I-II. rész) Színes szovjet film. DITROI filmszínház: Az idege­nek. Színes amerikai film. GYER­­GYÓALFALUSI filmszínház : Ez a nő. Színes spanyol film. CSÍK­­SZENTDOMOKOSI filmszínház : Tá­vol a felbolydult világtól. Színes an­gol film. CSIKSZENTMÁRTONI filmszínház : Hosszú láb, hosszú ujj. Színes német film. CSÍKSZENTSI­­MONI filmszínház : Tiffany memo­randum. Színes olasz film. CSÍK­­SZÉNVIZI filmszínház : Patricia és a zene. Spanyol film. HODOSI filmszín­ház­­.Karamazov tetvérek (I—II. rész) Színes szovjet film. IDŐJÁRÁS Tegnap megyeszerte változékony idő volt, esővel, erős északi-észak­nyugati széllel. Csíkszeredában —4 és —6, Maroshévízen —4 és -7, Gyer­­gyóalfaluban —4 és —6, Székelyud­varhelyen 0 és -4 fok között válta­kozott a hőmérséklet. A mai napra a Meteorológiai In­tézet előrejelzése szerint hideg idő várható, helyenként gyenge hava­zással. Gyenge, néhol erősödő nyu­gati szél. A legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet —8 és —5, a legma­gasabb nappali hőmérséklet —2 és +2 fok között váltakozik. ADAS Az ADAS közli, hogy az életbizto­sítási kötvények 1970. december 31-i törlesztési húzásán a következő nyolc betűkombinációt húzták ki : E. R. W. I. E. T. I. G. X. V. V. X J. L U. G. Y. O. A. I. Z. V. Z. X. Mindazok a biztosítottak, akiknek érvényes kötvényein a fenti betű­kombinációk valamelyike szerepel a húzás eredményének sorrendjé­ben, jelentkezzenek az ADAS-egy­­ségeknél, hogy átvegyék a nekik járó összegeket. A szilveszteri húzás nyerőszámai : I. húzás : 49 76 46 38 6 81 25 33 74 II. húzás: 89 56 71 15 21 2 47 III. húzás: 89 58 29 65 90 53 IV. húzás: 63 57 17 1 62 14 V. húzás: 4 54 16 18 49, 75 79 34 Nyereményalap: 5 200 000 lej. LOTTÓ | Apróhírdetés ELCSERÉLŐDÖTT 1971 január 3-án a Csíkszentmárton-Csíkszereda közötti útvonalon közlekedő autó­buszon egy barna levéltáska, a­­melyben egy szignográf és egy pár bőrkesztyű volt. Kérem a megtalálót, hogy a fen­tieket juttassa el a Csíkszeredai vá­rosi néptanács 5-ös szobájába. ELVESZTETTEM Székelyudvarhe­lyen okirataimat. Kérem a becsüle­tes megtalálót, értesítsen az aláb­bi címen : SIMON MÁRTA, Simén­­falva község, Bencéd falu 6 szám, Hargita megye,.

Next