Hargita, 1971. május (4. évfolyam, 102-127. szám)
1971-05-08 / 108. szám
HARGITA — 2. OLDAL 1971 MÁJUS 8. SZOMBAT NICOLAE CEAUŞESCU ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás az 1. oldalról) alárendelését jelentette, az ország kincseinek kifosztásához vezetett, súlyos szenvedéseket okozott a román népnek. Ugyanakkor a katonai-fasiszta diktatúra és a hitlerista megszállók kegyetlen üldözőhadjáratot indítottak a kommunisták ellen és más antifasiszta hazafias erők ellen. A kommunisták és antifasiszta harcosok százait és ezreit vetették börtönökbe és hurcolták gyűjtőtáborokba ; közülük sokat megöltek a kivégző osztagok. E véres megtorlás célja az volt, hogy felszámolják az antifasiszta ellenállást és a háborúellenes mozgalmat. De amint ismeretes, a román fasiszta reakció és a német nácik tervei teljes kudarcot szenvedtek, nem tudták megtörni az antifasiszta erők akaratát, ezek az erők a terror ellenére egyesítették soraikat és sikeresen folytatták a küzdelmet a fasizmus és a háború ellen. (Erős, hosszas taps.) A Román Kommunista Párt érdeme, hogy megalakulásától kezdve felemelte szavát a szovjet hatalom elleni imperialista intervencióval szemben. Mint tudják, az első kongresszus megszavazott egy szolidaritási nyilatkozatot is a Lenin megteremtette állammal. (Élénk taps.) Akkor pedig amikor a fasiszta Németország kirobbantotta agresszióját, a párt minden erejével állást foglalt az ellen, hogy Románia részt vegyen ebben az igazságtalan háborúban. A Román Kommunista Párt harcra szólította az összes nemzeti erőket a szovjetellenes háborúból való kilépésért, a fasiszta Németország elleni fegyverfordulatért és azért, hogy országunk csatlakozzék az antihitlerista koalícióhoz. Politikájával a Román Kommunista Párt megvédte a nép becsületét és az ország nemzeti érdekeit, a nagy szomszédunkkal — a Szovjetunióval való hagyományos barátság politikáját. A párt beható tevékenysége az antifasiszta hazafias erők összefogásához vezetett és ahhoz, hogy 1944 májusában megalakult a Munkásegységfront, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt között, majd a Nemzeti Demokratikus Blokk. Ugyanakkor a párt megszervezte a hazafias gárdákat és számos háborúellenes szabotázsakciót vezetett. Az 1944-es esztendőt az jellemezte, hogy a katonai helyzetgyökeresen megváltozott a hitlerellenes koalíció javára. A második világháború nehezét viselő Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásai alatt a fasiszta csapatok nagy veszteségekkel vonultak vissza; más arcvonalakon a szövetséges erők szintén súlyos csapásokat mértek a hitlerista hadseregre. A különböző országokbeli hazafias erők fegyveres harca nagy méreteket öltött, megsemmisítő csapásokat mért a fasiszta hadigépezetre. Felhasználva a kedvező belső és külső feltételeket, a romániai nemzeti hazafias erők, amelyeknek soraiban a kommunista párt volt a derékhad, az antifasiszta és háborúellenes akciók kezdeményezője és szervezője, megkezdték és sikeresen megvalósították a fegyveres antifasiszta nemzeti felkelést. (Élénk taps.) Ez az Antonescukormány letartóztatásához és oda vezetett, hogy Románia azonnal kilépett a szovjetellenes háborúból, s a Szovjetunió és a hitlerellenes koalíció többi országa oldalán bekapcsolódott a náci Németország elleni harcba. (Erős taps.) Az Augusztus 23-i történelmi aktus első pillanatától kezdve pártunk a nép ésa hadsereg összes akcióinak szervezője, lelke volt. A hazafias erők és a hadsereg gyorsan felszabadította a fővárost és az ország más központjait, nagy hitlerista katonai csoportokat ejtett foglyul. Jobban megértjük az akkori idők hangulatát, ha megemlítjük, az egész hadsereg azonnal válaszolt arra a felhívásra, hogy csatlakozzék a szovjet hadsereghez, az antihitlerista koalícióhoz. (Taps.) A román hadsereg minden rendelkezésre álló erővel belépett az antifasiszta háborúba, s a Vörös Hadsereg oldalán nehéz harcokat vívott a haza végleges felszabadításáért, részt vett Magyarország és Csehszlovákia felszabadításában, harcolt a hitleri Németország teljes legyőzéséig. Ezzel a hősiesség és dicsőség ragyogó lapjait írta meg Románia történetébe. (Erős taps.) Most pártunk 50. évfordulóján, a Győzelem Napjának előestéjén egész népünk forró hódolatát és kegyeletteljes háláját fejezzük ki a haza ama fiai iránt, akik vitézi tetteket vittek véghez, nagy odaadásról tettek tanúbizonyságot, életüket sem kímélték az ország felszabadításáért, a fasizmus legyőzéséért. (Erős, hosszas taps.) Ugyanakkor a hála érzéseit fejezzük ki a Szovjetúnió dicsőséges hadserege iránt, amely óriási áldozatok árán szétzúzta a náci hadigépezetet, s döntő módon hozzájárult Romániának és más országoknak a fasiszta iga alóli felszabadításához, a hitleri Németország leveréséhez. (Erős taps.) Népünk ugyanakkor tisztelettel adózik az antihitlerista koalícióhoz tartozó összes többi országok ama katonáinak emléke iránt, akik részt vettek a fasiszta Németország legyőzéséért vívott nagy katonai csatában. (Erős taps.) Kegyelettel gondolunk a millió és millió ellenállási harcosra, a leigázott országok hazafiaira, akik vérüket hullatták és életüket adták a fasizmussal folytatott drámai küzdelemben, s hősies harcukkal hozzájárultak az emberi civilizációnak a hitleri rabságtól való megmentéséhez. (Élénk taps.) A katonai-fasiszta diktatúra megdöntése történelmi fordulatot hozott Románia fejlődésében. Az antifasiszta, demokratikus harc hagyarosan az ország történetében példátlanul álló társadalmi mozgalommá változott, amely megnyitotta a legmélyrehatóbb forradalmi átalakulások útját, a román nép szabadságra, társadalmi és nemzeti igazságra irányuló eszményei megvalósításának útján. A sokoldalú politikai és szervező tevékenységet kifejtő Román Kommunista Párt ebben a mozgalomban egyesítette a nemzet fő erőit — a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a városi középrétegeket, sőt a burzsoázia bizonyos köreit is. A széles néptömegek harcának eredményeként 1945. március 6-án uralomra került az ország történetében az első, valóban demokratikus kormány — élén dr. Petru Grozával, a lánglelkű hazafival, a jeles államférfival és haladó harcossal. Ez a forradalmi-demokratikus erők nagy győzelmét, a munkások és parasztok forradalmi-demokratikus hatalmának meghonosítását jelentette, megnyitotta az utat a román társadalom mélyreható szociálispolitikai változásai előtt. (Hoszszas taps.) Az alkalmat megragadva, szeretném kifejezni pártunk köszönetét és háláját mindazoknak a demokratikus, hazafias pártoknak és szervezeteknek, amelyek azokban az években együttműködtek a kommunistákkal az ország forradalmi átalakításáért vívott harcban. (Élénk taps.) Köztudomású, hogy Románia romokban heverve és feldúlva került ki a háborúból, az országban gazdasági káosz és szegénység honolt, a dolgozó tömegek sötét nyomorban tengődtek. Az ország előtt álló legégetőbb feladat az volt, hogy kijusson ebből a katasztrofális helyzetből, hogy kijelölje az azonnali és távlati gazdasági és társadalmi fejlődés programját. Ennek a programnak a kidolgozásával foglalkozott a Román Kommunista Párt 1945. évi Országos Konferenciája, az a jelentés, amelyet Gheorghe Gheorghiu-Dej, a munkásosztály, a román nép hű fia, a kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa terjesztett elő, az az ember, aki 20 éven át pártunk élén állott, s az egész párt és állami aktívával együtt jelentősen hozzájárult e korszak nagy forradalmi átalakulásainak megvalósításához. (Erős taps.) Az Országos Konferencia kidomborította az iparosítás alapvető fontosságát az ország általános haladásának biztosítása és nemzeti függetlenségünk megszilárdítása szempontjából, s első szakaszként jelölte ki az áttérést az ország újjáépítésére, a háború által tönkretett és szétzüllesztett gazdaság gyors helyreállítására. Pártunk fokozott tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy e fő célkitűzés megvalósítására mozgósítsa a széles népi tömegeket. A sokrétű és nehéz építőmunka egybefonódott a reakciós erők, a kizsákmányoló osztályok és politikai pártjaik elleni állhatatos küzdelemmel; ezek az erők, a külső imperialista körök támogatására számítva, dühödten szembeszegültek a szociális átalakulásokkal, az ország demokratizálásával, a gazdaság talpraállítására és fejlesztésére irányuló intézkedésekkel. A forradalmi folyamat szüntelen kibontakoztatása odavezetett, hogy a társadalmi erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a dolgozó tömegek javára, a kizsákmányoló osztályok vereséget szenvedtek, a burzsoá pártok utolsó képviselőit eltávolítottuk a kormányból, megszüntettük a monarchiát és kikiáltottuk a Román Népköztársaságot. (Erős taps.) Gyakran kérdezik tőlem, hogyan nyerte meg pártunk a maga számára a nép többségét. Már az 1946 novemberi választások ékesszólóan bizonyították a reakciós politika kudarcát, a nép nagy többsége — a szavazók több mint 70 százaléka — demokratikus módon kifejezte bizalmát a kommunista pártban és a velünk együttműködő erőkben. (Erős taps.) A szocializmus útjára való rátérés tehát a román nép demokratikus módon, szavazással kifejezett akaratának megfelelően történt, a román nép pedig — azokban az években, amikor pártunk rettenthetetlenül küzdött a nemzet érdekeiért és mozgósította összes erőit a nép megmentéséért — maradéktalanul megbizonyosodott afelől, hogy csakis a kommunistákat követve biztosíthat magának boldog jövőt, a független fejlődés perspektíváját. (Erős taps.) Természetesen, nem tagadjuk — s erre már rámutattunk —, hogy mindig szoros kölcsönhatás áll fenn a belföldi és a nemzetközi feltételek között, hogy a nemzetközi körülmények kedveztek nekünk, de végső fokon a döntő szerep, amely nélkül semmit sem lehetett volna tenni, a népre hárult. Neki köszönjük meg, hogy szocialista hazánk új úton halad! (Erős, hosszas taps.) E folyamat során erősödött a munkásosztály egysége, létrejött és fejlődött a munkás-paraszt szövetség; a párt egyetlen áradatba fogta össze a munkásságnak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a nemzet összes hazafias és haladó tényezőinek erőfeszítéseit. A forradalmi folyamat sikeres kibontakozása szempontjából különleges jelentőségű volt, a kommunista párt és a Szociáldemokrata Párt akcióegységének megteremtése annak az egységfrontnak az alapján, amely még a fasizmus elleni küzdelem éveiben, az illegalitás körülményei között jött létre. A munkásosztály egyedüli forradalmi pártjának 1948 februárjában történt létrehozása, a marxizmus-leninizmus alapján, biztosította a proletariátus teljes politikai-szervezeti egységét, ami feltétele annak, hogy a társadalomban a munkásosztály és a munkásosztály pártja gyakorolja a vezető erő szerepét. A munkásosztály, a parasztsággal, a többi dolgozó kategóriával szövetségben, kivívta a teljes politikai hatalmat; ez azt jelezte, hogy az ország rátért egy új fejlődési szakaszra , a szocialista forradalom végrehajtására. (Erős, hosszas taps.) Ez a társadalmunk életében bekövetkezett minőségi ugrás elengedhetetlen feltételként szabta meg azt, hogy a nemzeti vagyon átmenjen a dolgozók kezébe. Ebben a tekintetben döntő szerepet töltött be a fő termelőeszközök államosításának forradalmi aktusa, majd pedig a mezőgazdaság szövetkezetesítése. Ezek nyomán a gazdaságban erős szocialista szektor jött létre és fejlődött. A párt az objektív törvények követelményeiből, Románia konkrét valóságának tanulmányozásából kiindulva, kidolgozta az új rendszer felépítésének politikáját, megszervezte és vezette a szocializmus műszaki-anyagi alapja fejlesztésének, a szocialista termelési viszonyok megszilárdításának és általánosításának, a dolgozók anyagi és kulturális színvonala emelésének egész tevékenységét. Az ország felszabadulása óta eltelt 27 esztendőn át, a kommunista párt vezette román nép óriási alkotó tevékenységet fejtett ki, amelynek eredményeként hazánk, Románia, virágzó szocialista állammá vált, fejlett iparral és lendületesen korszerűsödő mezőgazdasággal, olyan előrehaladott társadalmi rendszerrel rendelkezik, amely mind jobb életfeltételeket biztosít valamennyi városi és falusi dolgozónak. (Élénk taps.) Az ember ember általi kizsákmányolása mindörökre megszűnt, a nép a nemzeti vagyon tulajdonosává, saját sorsának urává vált, szabaddá és szuverénné vált országában. Ez a korszakalkotó vívmány, megtestesíti a nép felvilágosult, elméinek leghaladottabb törekvéseit, legmerészebb eszményeit. Három évtizeddel ezelőtt a vezető körök úgy vélték, Románia rendeltetése az, hogy „kifejezetten mezőgazdasági" ország maradjon. Ma az ország gazdasági földrajza ezer meg ezer korszerű,magas műszaki színvonalú ipari vállalatot tüntet fel. Húsz évi szocialista tervszerű gazdálkodás alatt az ipar évenkénti átlagos fejlődési üteme 13 százalék volt. Az összes ágazatok jó ellátása, az egész gazdaság gyors haladása érdekében hatalmas műszaki alapot hoztunk létre. Hogy felmérhessük azt a távolságot, amely a burzsoá földesúri rendszer legvirágzóbb gazdasági évétől elválaszt bennünket, elegendő megemlítenünk: 1970- ben az ipari termelés mintegy 17- szer volt nagyobb, mint 1938-ban. A nagy szocialista mezőgazdasági tulajdon létrehozása, a mezőgazdaság műszaki ellátása, a parasztság sokoldalú állami támogatása megnyitotta a falu gyökeres átalakításának, a mezőgazdasági termelés növelésének, a munkafeltételek megváltozásának, a falvak összes dolgozói jóléte növekedésének útját. A mezőgazdaság — gazdaságunk egyik alapága — jelentősen hozzájárult és hozzájárul a nemzeti jövedelem gyarapításához. A termelőerők és az ország gazdasági potenciálja rohamos fejlődésének fő eredménye az, hogy emelkedik az összes városi és falusi lakosok életszínvonala. Hatalmas fejlődésen ment át a közoktatás minden fokon. Románia, ahol mindössze egy negyedévszázaddal ezelőtt négymillió írástudatlan volt, ma ingyenes tízosztályos általános oktatást biztosít honpolgárainak. Számottevően fejlődött a tudományos munkásság, amely népünk értelmi képességeit, alkotó géniuszát testesíti meg; a tudomány a haladás egyik lényeges tényezőjévé, a szocialista társadalom szolgálatában álló óriási anyagi erővé vált. Társadalmi fejlődésünk minden területen a legrohamosabb ütemet az 1966—1970-es ötéves terv időszakában érte el, abban az időszakban, amelynek mérlegét nemrég vontuk meg és amely feltárta szocialista rendszerünk nagy erőforrásait, dinamizmusát, népünk lendületes munkáját a pártprogram megvalósításáért. E programban látja népünk bőséges és boldog jövőjének biztosítékát. (Hoszszas taps.) Természetesen az említett korszakban mindvégig sok nehézséget kellett leküzdenünk, ami együtt jár egy olyan nagyszabású művel, mint amilyent megvalósítottunk. Gyakran kellett megfizetnünk a tapasztalat és a felkészültség hiányát, a szocializmussal kapcsolatos szimplifikált felfogást, ami hátráltatta a gazdasági és társadalmi építés jó menetét. Tevékenységünkben sok hiányosság és fogyatékosság mutatkozott, sok hiba történt. Ismeretes, hogy bizonyos időszakban megsértették szocialista felfogásunk normáit és elveit, ami káros következményekkel járt az egész társadalmi életre, az új társadalmi rend építésének kibontakoztatására. Mint tudjuk, pártunk határozottan fellépett e szabálytalanságok és visszaélések ellen, mélyrehatóan elemezte ezek okait és a legerélyesebben intézkedett, hogy ne ismétlődhessenek többé meg a párt- és állami tevékenységben, egész társadalmunkban. Lényeges azonban hangsúlyoznunk: népünk, a kommunista párt mindig megtalálta a szükséges eszközöket ahhoz, hogy elhárítsa a nehézségeket, helyrehozza a hibákat, leküzdje az akadályokat. A romániai szocialista építés korszakának uralkodó jellemvonása a szakadatlan, lüktető, felfelé ívelő fejlődés, az előrehaladás valamennyi fronton, a tevékenység állandó tökéletesítése minden területen. (Hosszas taps.) Most, a párt 50. évfordulóján büszkén, a kötelességteljesítés tudatában vonhatjuk meg nemcsak a régi rendszer ellen folytatott forradalmi harcok dicsőséges mérlegét, hanem annak a sikeres munkának a mérlegét is, amelyet az ország kormányzásában végeztünk, abban, hogy vezessük a népet a szocializmus és a kommunizmus ragyogó útján. (Erős, hoszszas taps.) A hatalom kivívásáért, a szocialista forradalom végrehajtásáért, az új rendszer felépítéséért folytatott nagy csatában a vezető szereplős munkásosztályunké volt, amely teljes mértékben bebizonyította forradalmi képességét, kombattív szellemét, elszántságát és szorgalmát, becsülettel eleget tett a társadalom vezető osztályaként reá háruló történelmi küldetésének. (Hoszszas taps.) Az ország átalakításának munkájához, a nemzetgazdaság fejlesztéséhez, a szocializmus építéséhez jelentősen hozzájárult a romániai parasztság is, a munkásosztály megbízható szövetségese, mely mint már mondottam, a századok folyamán a legsúlyosabb harcokat vívta a társadalmi felszabadulásért és a nemzeti függetlenségért. A parasztság odaadással elsajátította a kommunista párt politikáját, és tevékenyen részt vett e politika valóra váltásában. (Erős taps.) Az ország értelmisége megértette az új társadalomban reá váró nagyszerű hivatást, valamennyi dolgozóval együtt, értékesen hozzájárult minden nagy sikerünkhöz, az ország anyagi és szellemi kincsei Kedvelt elvtársak ! Olyan feltételek között lépünk pártunk fennállásának második félévszázadába, amikor egész népünk erőteljes hazafias lendülettől áthatva fokozottan, munkálkodik, hogy egyre magasabbra emelje a szocializmus ragyogó építményét Románia földjén. A dolgozók a Román Kommunista Párt X. kongresszusa által feltárt perspektíváktól lelkesítve tevékenykednek. E kongresszus kidolgozta az ország fejlesztésének az 1971—1975-ös időszakra vonatkozó programját, valamint az 1980-ig terjedő irányelveket. Az év első négy hónapjának eredményei eleven tanúbizonyságot szolgáltatnak arról az elhatározásról, amellyel a dolgozók hozzáláttak , e program megvalósításához. Az ipari termelési tervet nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták, 11,7 százalékos fejlődési ütemet értek el a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Ezek az eredmények ismételten igazolják a magunk elé tűzött feladatok és célok realizmusát, népünknek azt a képességét, hogy példásan megvalósítja az új ötéves tervet, a X. kongresszus által kidolgozott programot. Társadalmunk fejlődésének új történelmi szakasza, mely valószínűleg néhány ötéves tervet ölel fel, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom létrehozásának szakasza. Ennek a szakasznak a lényege: korszerű iparral, és nagy hozamú belterjes mezőgazdasággal rendelkező fejlett gazdaság megteremtése; a tudományos tevékenységnek, a közoktatásnak, és a tömegek művelődési színvonala emelését szolgáló erőfeszítéseknek a széles körű kibontakoztatása; a városi és falusi dolgozók tárának gyarapításához, a szocializmus építéséhez. (Hatalmas taps.) Ki kell emelni a nők millióinak — a nemzet hatalmas erejének — önfeláldozó munkáját, azokét, akik férjeik és fiaik, fivéreik oldalán aktívan részt vettek Románia szocialista fejlesztésének egész művében. (Élénk taps.) Az ifjúság, amelyet mélységes hazafias szellem hat át, mindig lelkesen válaszolt a párt hívó szavára. Emlékezzenek a szocialista építés munkatelepeire! Milyen nagyszerű hősiességet tanúsított hazánk fiatalsága ebben a munkában, akárcsak az antifasiszta fronton, a társadalmi tevékenység összes területein ! Az ifjúság minden energiáját, egész munkabírását a szocialista haza haladása és jóléte nemes ügyének, saját napfényes jövője megteremtésének szentelte. (Hatalmas, hosszas taps.) Mindaz, amit Románia történetének e rövid, de gazdag időszakában megvalósítottunk, az egész nép, az összes városi és falusi — román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű — dolgozók hősies munkájának, óriási alkotó erejének a gyümölcse. A szocialista rendszer mindanynyiunk számára először nyitotta meg a társadalmi érvényesülés korlátlan lehetőségeit, a haladás és a jólét világos távlatait, a napfényes jövőt. Mindazokhoz a sikerekhez, amelyeket a román nép a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, az új társadalmi rend megteremtéséért vívott harcban elért, megkülönböztetett módon hozzájárultak a kommunisták, a párt és állami aktivisták tízezrei, akik nehéz feltételek között fáradhatatlan odaadással és hűséggel dolgoztak, minden erejüket latba vetve küzdöttek a pártpolitika valóra váltásáért, a nép szolgálatáért. (Erős, hosszas taps.) A párt e dicső jubileuma alkalmából, a Központi Bizottság, az Államtanács és a kormány nevében forró köszönetet mondok a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, az ifjúságnak, a nőknek, az összes dolgozóknak, nemzetiségre való tekintet nélkül, a kommunistáknak, a párt- és állami aktivistáknak és gratulálok a szocialista Románia felvirágoztatásának, szocialista nemzetünk jólétének és boldogságának szentelt hősies munkájukhoz. (Erős, hosszas taps.) anyagi és szellemi jólétének szüntelen emelése; a társadalom által termelt javaknak a szocialista igazságosság és méltányosság szerinti elosztása; a termelési viszonyok és a társadalomszervezés tökéletesítése; olyan szervezési keret megteremtése, amely lehetővé teszi a néptömegek, minden állampolgár széles körű részvételét a közéletben, a közügyek megoldásában; az állampolgári szabadságjogok bővítése, a szocialista demokrácia fejlesztése. E program végrehajtása Romániát a civilizáció és a jólét újabb csúcsaira emeli, megteremti annak a lehetőségét, hogy hazánk fokozatosan áttérjen a kommunizmusra. A Központi Bizottság plenáris ülése, amely tegnap fejezte be munkálatait, jóváhagyta az 1971— 1975-ös évek tervjavaslatát. A terv előirányzatait úgy értékelte, hogy azok megfelelnek a X. kongresszus által megállapított célkitűzéseknek, és hogy teljesítésüknek döntő szerepe lesz a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésében. A plenáris ülés pozitívan értékelte a pártos állami szervek, a fővállalatok és vállalatok tervelőirányzatokat megalapozó munkáját és azt, hogy a gazdasági és tudományos egységekben, a megyékben és a minisztériumokban alaposan, hatékonyan megvitatták ezeket a tervelőirányzatokat. A dolgozó tömegek közvetlen részvétele a terv kidolgozásában és véglegesítésében jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy újabb módozatokat találjunk a gazdasági potenciál fokozott kihasználására, a nemzetgazdaság tartalékainak jobb hasznosítására. A X. kongresszus irányelveihez képest az ötéves terv az összes fő mutatószámokkal kapcsolatban számottevő javításokat tartalmaz. Az ötéves terv előirányzatainak megfelelően, a tervezett mintegy 12 százalékos évi ütem alapján az ipar megerősíti vezető helyét a gazdaságban, s csaknem 65 százalékkal vesz majd részt a nemzeti jövedelem létrehozásában. Az új ötéves tervet különösképpen az jellemzi, hogy az erőfeszítéseket határozottan a korszerű, iparágak gyors fejlesztésére, a kiváló minőségű, nagyobb gazdasági értékű termékek előállítására irányítjuk. Ebben a tekintetben különleges feladatok hárulnak a gépgyártásra. Az előirányzatok szerint ez az iparág erőteljesen fejlődik, az ötéves terv során több mint kétszeresére növeli termelését, s ezt főképp az elektrotechnikai és elektronikai ipar, a finommechanika, a hajó-, szerszámgép-, technológiaifelszerelés-gyártás fokozott növelése alapján valósítjuk meg. Az elektronikai ipar és a finommechanika termelése 3,4-szeresen növekszik. Ez lehetővé teszi, hogy a gépipar egyre jobban betöltse szerepét az anyagi termelés összes ágazatainak jobb felszerelésében, az egész nemzetgazdaság műszaki haladásának gyorsításában. Biztosítjuk a kohászat további fejlődését és modernizálását is. 1975-ben 9,7 millió tonna acélt állítunk majd elő, növekedni fog a hengereltáru termelése, bővülni fog a színesfémek gyártása. Nagy hangsúlyt helyezünk az acélötvözetek termelésének fejlesztésére ; a termelés az ötéves terv végén meghaladja az 1 millió tonnát. A vegyipar továbbra is a leggyorsabban fejlődő szektorok között lesz, termelése az ötéves tervben 2,3-szer növekszik. Különösképpen fejlődik a nagy gazdasági hatékonyságú petrokémiai, a műszál- és műrosz-, valamint a műanyagipar. Erőteljesen fejlődik az építőanyagipar. A cement termelés kétszeresére növekszik és 1975-ben eléri a 16,5 millió tonnát. Intézkedéseket irányozunk elő új építőanyagok gyártásba vételére. Nagyobb mértékben értékesítjük majd a helyi lehetőségeket ezen a téren. Az ötéves terv tervezetének véglegesítésében szem előtt tartottuk a közfogyasztási javak termelésének, az élelmiszeriparnak és a könnyűiparnak a gyorsabb fejlesztését. Hogy jobban kielégítsük a fogyasztók ízlését és kívánságait, előirányoztuk az áruválaszték gazdagítását. Jobban értékesítjük a közfogyasztási javak termelésének növelésére fennálló széles körű lehetőségeket a helyi iparban és a kisipari szövetkezetekben, valamint a bedolgozás kiterjesztése révén is. Az ipar fejlesztésében döntő szerepe van az energetikai és a nyersanyagalap bővítésének. A gazdaság szükségleteinek gyors növekedése megköveteli, hogy megvizsgáljuk saját nyersanyag- és üzemanyagforrásaink intenzívebb felhasználásának lehetőségét, hogy megoldásokat találjunk potenciálunk gyarapítására ezen a területen. Iparunk gyors haladásához rendkívül fontos a szakosítás és a kooperáció fejlesztése. A termelőkapacitások intenzív kihasználása érdekében össze kell állítani az egységek ésszerű szakosításának, a kooperációs kapcsolatok kiterjesztésének konkrét programjait. Szükséges, úgyszintén, nagyobb gondot fordítani a műszaki-anyagi ellátás javítására; biztosítani kell a nyersanyagok és segédanyagok ütemes szállítását, minden egyes válallat szerződéses kötelezettségeinek pontos teljesítését. A termékek minőségének javítása a gazdasági szervek, egységek, valamennyi dolgozó figyelmének középpontjában kell hogy álljon. Ebből a szempontból nagy jelentőségű az új termékek gyártásba vételének meggyorsítása, a meglévők korszerűsítése. Az automatizálási problémák valamennyi termelőegység figyelmének homlokterében kell hogy álljanak. Rövid időn belül létre kell hoznunk egy központi vezetési és automatizálási intézetet, amely tanulmányokat és tervezeteket állít majd össze, tudományos alapon, a vállalatok tevékenységének tökéletesítésére, megoldásokat dolgoz ki a termelés automatizálására, a különböző ágazatokban. A jelenlegi ötéves tervben, előirányzat szerint a mezőgazdaság össztermelése 49 százalékkal növekszik az 1966—1970-es időszak évi átlagához viszonyítva. Amint a plénumon is hangsúlyozták mezőgazdaságunk még igen számottevő tartalékokkal rendelkezik és meg kell tennünk a szükséges intézkedéseket ezek kiaknázásáért. A mezőgazdaság számára előirányzott beruházások összege hozzávetőleg 80 milliárd lejre rúg. Igen fontos célkitűzés a traktor- és géppark gyarapítása és korszerűsítése, a mezőgazdasági munkálatok komplex gépesítésének megoldása. Ugyanakkor a mezőgazdaság az ötéves terv során 2,8-szer több műtrágyát — aktív anyagot — fog kapni, mint az 1966—1970-es időszakban, valamint nagyobb menynyiségű rovarirtó- és gombaölő szexieket. Fontos feladat az állattenyésztés fejlesztésére és az állattenyésztési termelés növelésére vonatkozó országos program megvalósítása. Ebből a célból intézkedéseket kell tenni a takarmányalap ésszerű kezelésére, a legelők feljavítására és intenzívebb kihasználására. Úgyszintén intézkedési programokat dolgoztunk ki a zöldség- és a gyümölcstermesztés fejlesztéséért, a lakosság jobb ellátása érdekében. A jelenlegi ötéves terv nagy fontosságú szakasz az országos talajjavítási program megvalósításában. 1975- ben az öntözött területek nagysága meghaladja majd a 2 millió hektárt. E feladat maradéktalan teljesítése és az öntözési rendszer hatékony kihasználásának biztosítása a mezőgazdasági termelés növelésének egyik döntő tényezője. Szükséges továbbá nagyobb támogatásban részesíteni a domb- és hegyvidéki egyéni gazdaságokat, amelyek számottevő lehetőségekkel rendelkeznek a termelés növelésére, főként az állattenyésztésben. A nemzetgazdaság általános haladásával lépést tartva az áruforgalom az ötéves terv során hozzávetőleg kétszeresére fog növekedni. A vasúti szállítás bővítésével és további korszerű sítésével egyidejűleg nagyobb súlyt helyezünk a gépkocsiszállításra, valamint a dunai szállítás fejlesztésére. Ebben az időszakban biztosítanunk kell a társadalmi munka magasabb fokú, egyre ésszerűbb felhasználását. Az alkalmazottak létszáma ebben az ötéves tervben több mint egymillió személylyel növekszik a X. kongresszus Irányelveiben megállapított 400— 500 ezerrel szemben. A munkaerő részaránya az iparban és a többi nem mezőgazdasági ágazatban megközelíti majd a foglalkoztatott összlakosság csaknem 60 százalékát. Előirányzat szerint a munka termelékenysége az iparban 42 százalékkal, az építésben-szerelésben 35 százalékkal, a vasúti szállításban pedig ma 33 százalékkal növekszik. Úgy véljük azonban, hogy ezek az előirányzatok nem felelnek meg teljes mértékben , lehetőségeinknek, a nemzetgazdaság győri ütemű fejlesztése szükségleteinek, a nép életszínvonalának növelése támasztotta követelményeknek, s ezért erőfeszítéseket kell tennünk túlszárnyalásuk céljából. . . . Ami az anyagi ráfordításokat illeti, ezek részaránya a társadalmi termékben az 1970. évi 59,2 százalékról 1975-ben 54,4 százalékra csökken. Noha az eredeti előirányzatokat ebben a vonatkozásban lényegében kiigazítottuk, újabb intézkedéseket kell foganatosítani a termelés anyagi ráfordításainak szüntelen csökkentése céljából, mivel ezek gazdaságunkban még mindig magasak. Ez egyik fő útja a nemzeti jövedelem növelésének, s következésképpen a tömegek létfeltételei javításának. A külkereskedelem volumene az 1971—1975-ös időszakban több mint 70 százalékkal növekszik az elmúlt ötéves tervhez képest. A legfontosabb feladatok egyike a kivitel gazdasági hatékonyságának növelése, struktúrájának javítása, az exportált áruk termelési költségeinek lemorzsolása, s az exportáruk előnyös áron történő értékesítése a külső piacon. Szükséges továbbá csökkenteni az importot, mégpedig a nyersanyagokkal, szerszámgépekkel és berendezésekkel való ellátás belföldi lehetőségeinek fokozottabb mértékű kihasználása révén. Ezzel egyidejűleg ki kell terjeszteni az ipari kooperációs akciókat más országokkal , mivel ez a gazdasági kapcsolatoknak olyan magas rendű formája, amely ösztönzőleg hat a cserékre és növeli hatékonyságukat. Románia továbbra is széleskörű gazdasági kapcsolatokat épít ki a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamaival, aktívan részt vesz a közöttük fennálló kooperációs formák tökéletesítésében. Tekintettel arra, hogy ez a szervezet a szocialista országoknak csupán egy részét ítéli fel, szükségesnek tartjuk a kooperálási formák olyan megszervezését, hogy lehetővé váljék a KGST bővítése, az, hogy részt vehessenek benne más országok is, szocialista és nem szocialista országok egyaránt. Továbbra is bővítjük együttműködésünket a KGST tagállamokkal, nemkülönben az összes többi szocialista országgal, a teljes egyenlőség, az elvtársi segítségnyújtás és a kölcsönös előnyök szellemében, mivel tudjuk, hogy ez az együttműködés megkönnyíti minden egyes ország anyagi és emberi erőforrásainak egyre hatékonyabb felhasználását, valamennyi szocialista nemzet sokoldalú felvirágzását. (Erős taps) Lépéseket teszünk a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kapcsolatok fokozásáért a fejlődő országokkal, a fiatal független államokkal , mivel e kapcsolatok jelentősége túllép a kölcsönös gazdasági érdekek szféráján, s kimondottan politikai fontosságuk is van. Egyszersmind, tekintettel a nemzetközi munkamegosztás elmélyülésére, bővítjük kapcsolatainkat a kölcsönös tisztelet és előnyök alapján a fejlett kapitalista országokkal. Románia egész gazdasági fejlődése — mint egyébként bármely állam gazdasági fejlődése — korunkban szorosan összefügg széleskörű részvételével a nemzetközi gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésben, az értékek világméretű cseréjében. (Erős taps.) A jelenlegi ötéves terv előirányozza, hogy továbbra is magas felhalmozási rátát valósítsunk meg, mivel ez a gazdasági és társadalmi haladás fő forrása; a felhalmozási alap részaránya a nemzeti jövedelemben 31—32 százalék lesz. Az állam központosított alapjaiból eszközlendő nemzetgazdasági beruházások az egész sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének programja Az 1971—1975-ös ötéves terv fő mutatói Dinamizmus — százalékban Mutató Az Irányelvek szerint Az ötéves terv előirányzatai Ipari össztermelés 150—157 CC 7 CC CD 1H Mezőgazdasági össztermelés (et évi időszak évi átlaga alapján számítva) 128—131 136—149 Munkatermelékenység egy ipari alkalmazottra számítva 137—140 142 A költségek csökkenése 1 000 lejnyi árutermelésnél az állami iparban 1975-ben, 1970-hez képest, százalékban 6,0—7,0 10— 12 A külkereskedelem volumene (öt évi időszakra) 140—145 160—170 Központosított beruházások állami alapokból (öt évi időszakra) — milliárd lejben 420—435 470 Nemzeti jövedelem 143—150 168—182 Az alkalmazottak számának növekedése a nemzetgazdaságban — 1 000 személyben 400—500 1010 Béralap 130—133 133 A kiskereskedelmi árueladás volumene 130—135 140—146 A lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumene 140—143 133—161 Reálbér 116—120 120 A parasztság mezőgazdasági termelésből származó reáljövedelmei egy aktív személyre számítva 113—120 122—130