Hargita, 1983. február (16. évfolyam, 25-48. szám)
1983-02-01 / 25. szám
Tusnád község az iramos fejlődés éveiben Ha Tusnádról beszélünk, az embernek három dolog jut eszébe : az üdülőtelep, az országosan elismert mísz és a borvíz. Akik nem ismerik a helyet, legtöbbször az egészet egy kalap alá veszik. Országos ritkaság ez : egymás mellett, ugyanolyan névvel, egymástól független város és község. Hogy jól megtérnek egymás mellett, mindketten járják sajátos útjukat — ez csak a tizenöt évvel ezelőtti döntés helyességét igazolja. Olvasom a helynévtáblán a felírást : Tusnád falu. „Sic transit..idézném magamban, de hirtelen megáll a gondolat, ugyanbira miért múlt volna el a dicsőség? Mert a községből kinőtt telep várossá nőtte ki magát, szülője pedig viszi tovább megszokott életét? Hisz ez az élet törvénye, ez így van jól. S ha a község, amellett, hogy „felnevelt" egy várost, még élközséggé is nőtte ki magát — a dicsőség annál nagyobb. A központban a borvízkút felé visznek lépteim. Hatalmas TIR-kamion áll meg mellettem (nem szakadna), mind a négy irányjelző lámpája villog, műszaki hiba, muszáj megállnia. A sofőr leugrik a vezetőfülkéből, a kúthoz rohan, „megszívja magát“, a kezében tartott üveget is megtölti, majd ugrál vissza a kocsiba, a hiba megszűnt, indít. Ez is egyfajta értékelése Tusnádnak. Habár nincs mindig szükség hasonló trükkökre, hogy tusnádi vizet igyon az ember, az 1974-ben működésbe lépett borvíztöltöde jóvoltából az egész országban hozzájuthatunk. Az mtsz elnökének irodájában a díszoklevelekkel, kitüntetésekkel tele szekrényt bámulom. 1971-ben a burgonyatermesztésben elért szép eredményeikért a Munkaérdemrend I. fokozata. '79-ben a burgonyatermesztésben országos elsőségért a Munkaérdemrend I. fokozata. 1980-ban a Mezőgazdasági Érdemrend ... Többszöri megyei elhelyezés ... Mivel fog tovább gyarapodni a szekrény? Amit tudnak : a tavalyi terméseredményeik alapján a burgonyánál megyei elsők, a búzánál negyedikek... A jól végzett munka elismerései. Hogyan jutottak ide? Molnár Imre, a Szocialista Munka Hőse, az mtsz elnöke sorolja : mindig jól tervezett, meghatározott munka folyt minden ágazatban; a legnagyobb hangsúlyt a föld gazdaságos hasznosítására, a vetőmag felfrissítésére, a magas biológiai értékű vetőmag beszerzésére helyezték. Ugyanakkor arra is vigyáztak, hogy termékeiket gazdaságosan értékesítsék. Ennek egyik alapfeltétele volt a kisipari tevékenység fejlesztése is, igyekeztek termékeik jórészét félkész- és készárunak feldolgozva eladni. Persze, az mtsz tevékenységében fő helyen a burgonyavetőmag termesztése áll. 1968-tól csatlakoztak a brassói kutatóintézethez, így megvan a lehetőségük az újjal való lépéstartásra. Ugyanakkor a termesztési technológiában szigorú rendet és fegyelmet tartanak. Az állattenyésztésben a létszám emelésére, a struktúra arányosítására, a megfelelő takarmányalap biztosítására helyezik a hangsúlyt. Már említettük, hogy nagy figyelmet szentelnek a kisipari tevékenységnek : idén mintegy 3,5 milliós össztermelést valósítanak meg ebben az üzemágban, de ‘85-ig 12-15 millió közé szeretnék emelni kisipari termelési összértéküket. Mivel? Fát termelnek ki és dolgoznak fel, pékségük, javítóműhelyük van. Idén és jövőre malmot és házi húsüzemet építenek (ez utóbbi mintegy ezer sertés és a kényszervágott szarvasmarhák feldolgozását fogja elvégezni). Míg 1966-ban az mtsz össztermelése 12,3 millió volt, tavaly ez a szám elérte a hat- DICSŐ PÁRTUNK POLITIKÁJÁNAK BESZÉDES TÉNYEI • A község lakosainak száma : 2365 , 9 Az utóbbi évek jelentősebb megvalósításaiból: új általános iskolát, óvodát, körorvosi rendelőt építettek. Elvégezték a három művelődési otthon és az újtusnádi általános iskola főjavítását, tekepályát létesítettek, 7 km utat és 2,5 km járdát építettek. A helyi mtsz székhelyének arculata teljesen megváltozott : új székház, 2000 tonna befogadóképességű burgonyatároló, 600 tonnás vetőmagtároló, központi műhely, pékség épült. Az állattenyésztő telepeken 6 szarvasmarha-istállót, 2 juhhodályt, igásállat-istállókat építettek. • Az mtszállóalapja 1966-ban 7 701 365 lejt tett ki, tavaly ez az összeg elérte a 24 milliót. • A termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet megalakulása (1977) óta a kereskedelmi forgalom volumene mintegy 3 millió lejjel nőtt. • Két könyvtár (ebből egyik közkönyvtár) működik a községben. • A 95 óvodást és 258 iskolást 20 tanügyi káder tanítja-neveli, mellettük még tíz értelmiségi dolgozik a községben, mint milliót. Ugyanakkor az mtsz állóalapjai szinte háromszorosukra növekedtek. Nőttek a terméseredmények, nőtt az állatlétszám, nőtt a dolgozók keresete. Hosszú lenne felsorolni mindazokat az objektumokat, amelyeket az utóbbi években építettek. Hosszú lenne felsorolni, mi mindennel gazdagodott az mtsz, következésképpen a község, annak lakói. És nemcsak az mtsz. Hisz míg 1971-75 között a községi beruházások összértéke 3,1 millió lej volt, 1976 és 1980 között ez a szám 36,5 millió emelkedett. Ami világos bizonyítéka a lakosság anyagi helyzetének, lehetőségeinek : csupán az utóbbi években 38 új házat építettek (ennek többszöröse a felújított, korszerűsített lakások száma), s csupán 1982-ben a községi néptanács 21 lakásépítési engedélyt bocsátott ki. A termelő, felvásárló és áruforgalmazó szövetkezet 1977-ben 7,3 milliós forgalmat bonyolított le, ez a szám tavaly 10,2 millióra nőtt. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke is megduplázódott. Növekedtek a lakosság anyagi lehetőségei, növekedtek szociális és kulturális igényei is. 1966-ban 230 rádió- és tévéelőfizetést tartott nyilván a posta, ugyanaz a statisztika '82- ben így módosult: 410, illetve 390. A szabadidő tartalmas, hasznos eltöltésére vágyóknak közkönyvtár és három művelődési otthon áll rendelkezésükre, ezekben nyolc műkedvelő művészegyüttes tevékenykedik. Két óvodában 95 gyermeket, a két iskolában 258 tanulót nevel, tanít a községben tevékenykedő 20 pedagógus. Változott körülmények között, hisz az iskolát az utóbbi években bekapcsolták a vezetékes vízhálózatba, más higiéniai körülményeket teremtve ezáltal az oktatás-nevelés munkájához. A község két rendelőjében két orvos és három középkáder vigyázza az emberek egészségét. Nagytusnád, Újtusnád ás Verebes. Három falu, egy közös mag, a föld köré tömörülve a fejlődés olyan útját választotta, amelyről most, 15 évvel az ország területi-adminisztratív átszervezése után nyugodtan elmondhatjuk : beváltotta a hozzá fűzött reményeket. S hogy ez a fejlődés nem áll meg, azt az eddigi eredmények, a megteremtett szilárd műszaki-anyagi alap, jól átgondolt terveik szavatolják. MOLNÁR GÉZA, a községi pártbizottság titkárhelyettese : — Eddigi eredményeinket lelkiismeretes, kitartó munkánknak, s a párt- és államvezetőség támogatásának köszönhetjük. Az eredmények munkánk még jobb folytatására ösztönöznek, s hisszük, továbbra is élvezni fogjuk a támogatást. Nyilván, további munkánk meghatározó programját jelentik a decemberi pártkonferencián elfogadott dokumentumok. Nagy figyelmet szentelünk az új minőség meghonosítására modon területen, a területi önigazgatási és önellátási program előirányzatainak valóra váltására. Természetesen a legnagyobb fejlődésnek továbbra is a mezőgazdaság néz elébe. Jelentősen növekedni fog a géppark, az mtsz melléküzeme, a malom és a házi húsüzem felépítésével megnégyszerezi termelésének volumenét. Ugyancsak az mtsz-ben még az idén egy ezer tonnás gabonaraktár, két sertéshízlaló istálló, egy ellető istálló felépítését tervezzük. A helyi alapok felhasználásával s a lakosság munkahozzájárulásával mindhárom faluba bevezetjük az ivóvizet, jelentős útjavítási-karbantartási munkálatokat végzünk. Terveink összhangban vannak lehetőségeinkkel, rajtunk múlik megvalósításuk. Bírták József Felelősségteljesen, igényesen, a termelő tevékenység magasabb minőségi szintre emeléséért (Folytatás az 1. oldalról) és energikus, tényleges ügyintézés. Éppen ezért ezekben a napokban egyik legsürgősebb teendő ebben a tekintetben is rendezni a dolgokat, a közgyűlésig tisztázni mindazt, ami nem tartozik közvetlenül az adott közösség hatáskörébe. Az idei tervfeladatok jó körülmények közti teljesítése, mozgósító jellegénél fogva arra kötelezi megyénk összes dolgozóit, hogy fokozzák erőfeszítéseket, következetesen törekedjenek a termelési folyamatok korszerűsítésére, a rend és a fegyelem megszilárdítására, az előremutató kezdeményezések cselekvő kibontakoztatására. A dolgozók tanácsai éppen ezért állhatatosan kell őrködjenek a műszaki-szervezési intézkedések végrehajtása, a különböző problémák operatív megoldása felett. A magas fokú igényesség szellemében kell lezajlaniuk a közgyűléseknek is, amelyeknek igen fontos szerepük van az idei tevékenység megalapozásában. Ne hagyjuk hát, hogy a jelentések „elvesszenek" a számok tömegében, a hozzászólások pedig a közhelyek puffogtatásában. A vita legyen érdemleges, bírálati és önbírálati szellemű, jobbító szándékú. Ne feledjük : közösen kell megoldjuk közös dolgainkat, mindanynyian felelősséggel tartozunk munkahelyünk, vállalatunk eredményeiért. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceauşescu elvtárs a párt Országos Konferenciáján előterjesztett jelentésében nyomatékolta : „Az új gazdasági mechanizmus tökéletesítésének az a célja, hogy az egész gazdasági-társadalmi tevékenységet az önigazgatás és önálló gazdálkodás elveire helyezze. Növekedni fog valamennyi dolgozói közösség, a közgyűlések és a vezetőtanácsok felelőssége a terv kidolgozásában és teljesítésében." Hassunk oda hát, hogy megyénk vállalataiban a közgyűlések e növekvő felelősség jegyében tartsák meg munkálataikat ! A székelykeresztúri mtsz tagjai hozzáértéssel vitatták meg tennivalóikat (Folytatás az 1. oldalról)konyságával (fejőgépet vettek, nem használják). Kielemezték a költségelőirányzatok teljesítésének mikéntjét és megállapítják, hogy esetenként többet költöttek indokolatlanul, mint kellett volna. Maguk a tagok is hozzászólásaikban értékelték a növénytermesztésben elért eredményeiket, és e téren nincs is kivetnivaló munkájukban, hiszen búza-, kukorica- és burgonyatermelési tervüket száz százalék fölött teljesítették. Nagyon jó eredményt értek el a zöldségtermesztők, s ez megérződött a város ellátottságában, még akkor is, ha olyan versenytársuk van, mint a nagy hajtatóház. És bár felemlegették eredményeiket, amelyek így százalékos viszonyszámokban kifejezve szépek, az elégedetlenség is kicsengett önmaguk iránt, megállapítva, hogy 1983 folyamán többre képesek. Ez a többlet egyébként tükröződik terveikben is. A növénytermesztéshez hasonló igényességgel, de korántsem a megelégedettség hangján szóltak az állattenyésztési ágazatról, amelyik nem teljesítette előirányzatait. Említsük például, hogy a múlt évben az ellési arány mindössze 54,2 százalék volt. A hibák és hiányosságok felsorolásánál nem álltak meg, hanem arról is részletesen beszéltek, hogy mit kell tenniük a helyzet megváltoztatásáért, az ágazat fellendítéséért. Figyelemre méltó az ipari tevékenységgel foglalkozó rész is. Az például, hogy most már az egész évi termelés 50 százalékát szerződésekkel lefedezték, de kihangsúlyozták, hogy termékváltoztatásra, jobban mondva változatosságra, skálabővítésre van szükség azért, hogy mind többen munkához jussanak a téli hónapokban is. A székelykeresztúri tagság érettségről tett tanúbizonyságot, arról, hogy hozzáértéssel és felelősségtudattal viseltetnek a termelési kérdések iránt és igyekeznek mindent elkövetni ez évi terveik maradéktalan teljesítéséért. VILLANÁSOK FOROG A LEMEZ Jó negyven évvel ezelőtti lemezfelvételek szólnak a rádióból, 1941. szeptember 26-án készültek Kodály Zoltán és Lajtha László irányításával. Ismerős dallamok egytől egyig, megyénkben nótafák, a bögözi Adám György,, Marosi József, László János énekelték a tréfás dalokat, csúfolódákat, táncdallamokat, betyárnótákat. A maradandóságnak énekeltek. Kihagyhat a bögöziek emlékezete, nem tudnak már a hajdani énekesekről, ám a lemez forog, egyre csakforog, az ilymódon megörökített dallamok állják a múló idő próbáját. Így aztán legfennebb az énekes emléke haloványulhat el, maga az ének megmarad, nemcsak a holt lemezen, tovább él a maga természetes környezetében, mai és holnapi örökösei ajkán. (Borbély László) - AKIK A VETÉSEKEN TAPOSNAK Igaza volt a székelykeresztúri Simó Juliannának, amikor az mtsz közgyűlésén a fogattal járók szemére hányta, hogy a mezőn jártukban nem nagyon gondolnak a holnappal, csak a mával törődnek. (A bírálat egyébként a vezetőséget is illette.) A mezei utak karbantartásáról beszélt, s arról, hogy a fogatosok nem egyszer eluralják a vetéseket. Gátlástalanul taposnak az őszi árpán, az őszi búzán, azért, hogy kikerüljenek egy gödröt. „Nem jut-e eszükbe ilyenkor, hogy a mindennapi kenyerünket tapossák?" — kérdezte a közgyűlésen. Szóval, igaza van, mert egy-két szekér kaviccsal betömhetnék azt a gödröt, az útszélen árkot húzhatnának a vadvíznek, s akkor jó lenne az út is, s megmaradna a vetés is. (Bogos Sándor) ISMÉT A HELYSÉGTÁBLAKRÓL ! Alkalmi ismerősöm Csikszentmártonba szeretne utazni, gyér mostanság az autóbuszjárat, jöjjön hát. Mondja, nem , szentmártoni ő, hanem csekefalvi, s a falusielekkel olykor tárgyalják is, miként adhatnák az arrajárók tudtára is, hogy a község központjától délre eső rész, ahol a gazdaság is van, a szolgáltatási egységek, az nem Csikszentmárton, hanem az azzal egybenőtt Csekefala, s tudtával az képezte hajdanán a mai község magját, mint legrégebbi település... Miután kiszáll az autóból, eltünedező faluneveket idézgetek magamban, vajon ismerik-e Mindszent tízeseinek nevét a legfiatalabbak a faluban? Továbbmenve: hányan ismerik, hogy Csicsó után hol kezdődik Madéfalva, Jenőfalva és Szenttamás között hol a határ? Azt hiszem, itt az ideje, hogy intézményesen felülvizsgálják a helységtáblák létét, állapotát. (Bálint András) AZ IDŐ PÉNZ... szeretjük hangoztatni mindenhol, ahol csak vádként emlegetik sietségünket. Persze, hogy ezt mindannyiunknak (nekem, neked, neki) figyelembe kellene vennünk, arról előszeretettel megfeledkezünk, s így felháborodva vesszük tudomásul, hogy bizonyos helyeken (elsősorban a legkülönbözőbb pénztáraknál) csak akkor érzi „kifizetődőnek“ az ottani „dolgozó személyzet“ velünk foglalkozni, ha már az — ugyebár sokkal magasabb munkatermelékenységet lehetővé tevő - szalagmunkát előidéző sor kialakult. De az is rosszul esik, ha némely helyeken arra figyelmeztetnek (néhol csak viselkedésükkel, de ez is figyelmeztetés), hogy mi élünk viszsza mások idejével. Mindenképp mindenki csak saját idejét szereti pénzben számolni. Így könynyebb(?) a másnak okozott kárt elviselni. (Birtok József)