Hargita Népe, 1995. január (7. évfolyam, 1-20. szám)
1995-01-04 / 1. szám
1995. január 4 VISSZATEKINTÉS AZ 1994-ES ÉVRE Dráma sorozatban Békétlen volt az 1994-es esztendő is. Egy évvel korábban úgy tűnt, hogy a konfliktushelyzetek feloldódnak, elnémulnak a fegyverek és az ENSZ közbeavatkozásával a világ számos térségében normális kerékvágásba terelődik az élet. Nem így történt, újabb tűzfészkek keletkeztek, polgárháborúk robbantak ki és egyre nagyobb erővel tört fel a terrorizmus. Kétségtelen az év legnagyobb sikere az izraeli-palesztin kibékülés, vagy még pontosabban a palesztin autonómia megvalósulása. Arafat és Perez Kairóban egyezményt ír alá, amelynek értelmében Izrael, kivonul a Gáza-övezetből és Jerikó környékéről. De az arab-izraeli közeledés a szélsőségesek ellenállásába ütközik. Márciusban egy izraeli katona Hebron egyik mecsetében 50 palesztint ölt meg. Ez nagy felháborodást váltott ki, de felülkerekedett a józan ész és folytatódtak a tárgyalások az izraeli és palesztin fél között. Május 4-én Kairóban aláírják a palesztin autonómiáról szóló egyezményt és rá 9 napra Izrael kivonul a Gáza-övezetből, július 1-én pedig 27 évi száműzetés után Arafat visszatér ide és az új palesztin hatóságok élére áll. Július 25-én az enyhülés folyamatában újabb mozzanat következik be, megszűnik a hadiállapot Izrael és Jordánia között. Október 26-án Rabin kormányfő és Husszein király Aquában ünnepélyes keretek között aláírja a két ország közötti békeszerződést. A szélsőséges arab szervezetek, mindenekelőtt a Hamasz, folytatják merényletsorozataikat, ami Tel Avivban egy zsidókat szállító autóbusz felrobbantásával tetőz és amelynek 23 halálos áldozata van. Ez az akció majdnem polgárháborúhoz vezet Arafat hívei és a Hamasz között. Közel-keleti vonatkozásban az év azzal zárul, hogy Arafat, Rabin és Perez átveszik a nekik ítélt Béke Nobel-díjat. Rosszul kezdődött az év a boszniai muzulmánok számára, január 18-án szerb-horvát egyezmény jön létre, amely azt sejteti, hogy Belgrád és Zágráb között, hallgatólagos egyezség létezne Bosznia területi megosztását illetően. A nyugati diplomácia közbelép és útját állja a szerb-horvát közeledésnek. Február 6-án Szarajevó legforgalmasabb piacán bomba robban, a merényletnek 68 halálos áldozata van. A világ felháborodik, a merénylet mögött a szerbeket gyanítják. Michael Rose tábornok, az ENSZ-erők újonnan kinevezett parancsnoka a NATO beavatkozását kéri. A NATO a szerbektől a nehézfegyverzet visszavonását sürgeti Szarajevó környékéről, amit a moszkvai diplomácia közbenjárására a boszniai szerbek meg is tesznek. Február 28-án a NATO-gépek négy szerb vadászgépet lőnek le. Eközben körvonalazódik egy bosnyák-horvát szövetség, de a muzulmánok a harctereken újabb vereséget szenvednek, elesik Gorazde is. Május 25-én a muzulmánok visszautasítják az összekötő csoportnak Bosznia megosztására vonatkozó tervét (51% jutna a muzulmán-horvát szövetségnek, 49% a szerbeknek), de később elfogadják. A boszniai szerbek viszont kezdettől elfogadják és végsőkig kitartanak álláspontjuk mellett, amit a referendummal erősítenek meg. Emiatt Belgrád megszakítja kapcsolatait a boszniai szerbekkel és megszünteti katonai és politikai támogatásait. Ez a döntés felháborítja a muzulmánokat, akik minden fronton támadásba lendülnek át, de a Bihacnál aratott győzelmek ellenére egészében csúfos vereséget szenvednek, annak ellenére, hogy a NATO légiereje bombázta Krajna tartományt azzal az ürüggyel, hogy az ottani szerbek támogatják a boszniai szerbeket. Amerika elismeri a szerbek győzelmét és változtat eddigi szerbellenes politikáján beismerve az egyesülés lehetőségét az anyaországgal. Ugyanakkor felvetődik az ENSZ-erők kivonásának gondolata, jelenlétük ugyanis teljesen fölöslegesnek bizonyult. Váratlan fordulat következett be azzal, hogy Carter volt amerikai elnök közbenjárásával négy hónapos tűzszünetet hoztak tető alá és ezt az időszakot a végleges rendezésre használják fel. Minden bizonnyal Bosznia ügye 1995-ben is napirenden marad. Az év fontosabb eseményei a környező országokban: Moldáviában, Ukrajnában és Fehéroroszországban lezajlott választások nyomán Moszkva-barát erők kerültek hatalomra. A magyarországi parlamenti választásokat a Horn Gyula vezette szocialisták nyerték (53%), őket követték a Szabad Demokraták. E két párt alakította az új kormányt. Roman Herzog személyében Németországnak új elnöke van. Az október 27-én lezajlott általános választásokon Kohl kancellár került ki győztesen, aki immár negyedszer foglalja el a kormányfői széket. (Folytatjuk) REBENDICS JÓZSEF Drámai lépést tett Jacques Chirac, Párizs polgármestere a hajléktalanok megsegítésére: az egyik francia tévécsatorna híradójában bejelentette, hogy de Gaulle tábornok 1945-ös (tehát közvetlenül a II. világháború pusztulásai után hozott ) rendeletével élve magántulajdonban lévő, de üresen álló lakásokat vesz igénybe a fedélnélküliek számára. Chirac tűrhetetlennek minősítette a jelenlegi helyzetet ( Franciaország-szerte több százezer hajléktalan él), s bár úgy vélte, hogy az irányítása alatt álló Párizs minden más francia városnál többet tesz a probléma megoldásáért, bejelentette: mivel a fővárosban nagyon sok olyan lakás és iroda van, amelyeket tulajdonosaik, nagy pénzügyi csoportok, bankok, ingatlanügynökségek spekulációs okokból üresen hagynak, ezek egy részét hivatala rekvirálja. ■4 krónikus anyaghiánnyal küszködő Sanghaji spermabank felszólította a város férfitársadalmának elitjét, hogy adakozzék a köz javára. A Sanghaj Csinghien Pao című helyi ifjúsági lap közölte Vang Ji-hszing professzornak, a Zsencsi nevű kórházban létesített bank vezetőjének kétségbeesett felhívását. A professzor úgy véli: a helybeli férfiak azért fukarkodnak intim javaikkal, mert a kínai közfelfogást átható tévhit szerint árt az ilyesmi az adakozó egészségének. Sietett leszögezni, hogy hetente kétszer-háromszor nyugodtan megkockáztathatják... A sangluiji spermabankot 1988-ban hozták létre. A Zsencsi kórházban azóta 400 mesterséges megtermékenyítést végeztek. ■ Észak-Írországban 350, fegyveres cselekményekért elítélt rabot ideiglenesen szabadon bocsátottak, hogy családjukkal tölthessék a karácsonyi ünnepeket. A kedvezmény egyes raboknak már évek óta kijár, idén azonban százzal kevesebben részesültek karácsonyi eltávozásban, ami máris tiltakozást váltott ki, hiszen a békefolyamat megindulásától minden téren enyhülést vársítanak. Az Ír Köztársaságban IRA-elítéltek szabadlábra helyezésére készültek karácsony előtt, de az intézkedést visszavonták, amikor a meghirdetett tűzszünet ellenére november végén újabb gyilkosság történt Észak Írországban. Az elszabadult infláció miatt a bolgár központi bank arra kényszerült, hogy a tervezettnél hamarabb, már múlt szerdán forgalomba hozta a minden eddiginél nagyobb címletű, 2 000 levás bankjegyet. Az új "csúcsbankjegy" 30 dollárral egyenértékű. ■ Szigorú határellenőrzésekbe kezdtek a beloruszok, legfőképp köztársaságuk lengyel határán, Bresztnél. Attól félnek, hogy elharapódzik az élelmiszercsempészés amiatt, hogy a hét közepétől a köztársaságban bevezették egyes élelmiszerek feladagolását. Az intézkedést az élelmiszerhiánnyal indokolják. Az árak a köztársaságban az utóbbi pár hónapban olyan ütemben emelkedtek, hogy a lakosság pánikszerűen igyekezett felvásárolni mindent, amit meg tudott fizetni. Ezt csak "segítette" a múlt hónapban Lukacsenko elnök, aki maga rendelte el egy sor élelmiszer árának befagyasztását, sőt, csökkentését. A vásárlók a megszerzett olcsó élelmiszer egy részét Oroszországba vitték eladni. Ukrajnában hasonló állapot fenyeget. Állítólag már készülnek az élelmiszerjegyek,s ezeket nemcsak a tejtermékek vásárlásához bocsátanák ki, hanem a húsféleségek beszerzésére is. A viszonylag olcsó árak itt is oroszországi seftelésre vették rá a lakosság egy részét, több élelmiszerrel, beleértve a kenyeret is. Immár bizonyos, hogy a Szabad Európa Rádió (SZER) és a Szabadság Rádió (RS) öt évre beköltözhet a volt csehszlovák szövetségi gyűlés Prága központjában lévő üres épületébe. Az erről szóló bérleti szerződést múlt szerdán írták alá a csehpénzügyi tárca és a két rádió képviselői. A cseh Nova kereskedelmi televízió értesülése szerint a szerződés az aláírás pillanatában életbe lépett. A két testvérrádió Münchenből Prágába telepítését augusztus végén hagyta jóvá az Egyesült Államok kormánya és kongresszusa. Előzőleg a SZER és az RS felszámolását tervezték Washingtonban, a cseh kormány azonban felajánlotta, hogy a müncheni költségek töredékéért helyet biztosít a hidegháború idején nagy érdemeket szerzett két rádiónak. A költségek csökkentése érdekében a cseh kormány - az amúgy Prágában is borsos ingatlanárak mellett - jelképes, évi 1 korona bérleti díjért bocsátja rendelkezésére a volt szövetségi parlament épületét. Egyúttal garanciát vállal a SZER- és RL-munkatársak elhelyezését biztosítani hivatott diplomatanegyed tervezett építkezésének bankhiteleire. Németek és törökök kölcsönös megértését és békés együttélését szorgalmazó török nő lett Az év asszonya az idén Németországban. Amikor 1993 májusában Solingenben újfasiszta fiatalok felgyújtottak egy törökök lakta házat, az 51 éves Mevlade Gene két lánya, két unokája és egy unokahúga a lángok között lelte halálát. ■ Kilenc embert, köztük öt gyermeket, mészárolt le három fegyveres a dél-afrikai KwaZulu-Natal tartomány egyik falujában. A meggyilkoltak az ANC-szimpatizánsok voltak, akiket korábban egyik szomszédjuk, az Inkatha párt egyik tagja már megfenyegetett. Helyi megfigyelők szerint a zuluk lakta területen elkövetett gyilkosság politikai indítékú. ■ A programnak megfelelően folytatja tudományos kutatómultiját a Mir űrállomás több mint egy hónapja a világűrben dolgozó legénysége. A három orosz űrhajós - Alekszandr Viktorenko, Valerij Poljakov és Jelena Kondakova - kedden geofizikai és asztrofizikai kísérleteket, valamint orvosi vizsgálatokat végzett. Mindhárom űrhajós jó egészségi állapotban van - közölte az irányító központ. Kényes helyzetben az olasz köztársasági elnök Oscar Luigi Scalfaro olasz köztársasági elnök tegnap folytatta kormányalakítási politikai konzultációit. A jelek szerint helyzete kényesnek tűnik, mivel a két szembenálló parlamenti erő álláspontja megingathatatlan.(Ezért is húzódik a kormányalakítás, amelyet a politikai megfigyelők már e hét elejére vártak.) Az elnök a kormányfőt (valamint a kormányt) a Forza Italia mérsékelt személyei közül szeretné kijelölni. A kormányválságot kirobbantó Északi Ligával kiegészült ellenzék egy szakértői kormány mellett voksol. Berlusconi volt kormányfő kizárólag az előrehozott választásokban látja a megoldást, s ezért követeli a parlament feloszlatását. A válság kimenetele azért is kétséges, mert még mindig nem dőlt el a hatalmi harc az Északi Liga vezetője, Umberto Bossi és az addigi belügyminiszter, Roberto Maroni között. Bossi véglegesen szakítani akar Berlusconival, Maroni és hívei azonban továbbra is az eddigi koalíció mellett foglaltak állást. Tűzszüneti egyezmény Boszniában Az óesztendő utolsó napján sikerült aláírni a boszniai szembenálló muzulmánok és szerbek közti 4 hónapos tűzszüneti egyezményt. Ehhez január 2-án csatlakoztak a boszniai horvátok is. Az elmúlt két nap során bár jobbára csend honolt Boszniában, mégis szórványos lövöldözésekre került sor, s aknatalálat érte az egyik szarajevói, külföldiek által lakott szállodát is. (A be-,csapódás nem követelt emberéletet, s az anyagi károk is jelentéktelenek.) Úgyszintén január 2 folyamán nem sikerült eljutnia rendeltetési helyére egy ENSZ-segélyszállítmánynak. A mai nap folyamán elfoglalják helyüket Szarajevó környékén azok az ENSZ-erők, amelyek a kormánycsapatok visszavonulását vigyázzák felül. Úgyszintén várható 30, segélyszállítmányt továbbító repülőgép érkezése is a szarajevói repülőtérre. A tűzszüneti egyezmény megkötése kapcsán B. Gáli, az ENSZ főtitkára annak a véleményének adott hangot, miszerint ez az első lépés a tartós béke megteremtése útján, s szerinte 1995. a békés rendezés éve lesz (lehet). Tovább tart a csecsenföldi véres konfliktus Igen ellentmondásos hírek érkeznek Csecsenföldről, éppen ezért a helyzet nehezen áttekinthető. (Egyébként orosz részről teljes hírzárlatot rendeltek el, arra való hivatkozással, hogy valótlan tudósítások láttak napvilágot.) Az viszont biztosra vehető, hogy a december 31-i sikeres támadások után - amikor is az elnöki palotát megrohamozták és Dudajev csecsen elnök menekülésre kényszerült - a csecsen erők ellentámadásai visszavonulásra késztették az orosz katonákat. Mi több, orosz részről is kénytelenek voltak elismerni, hogy több tíz páncélozott harckocsit vesztettek. A helyszínen jártak orosz parlamenti képviselők is, akik elítélték az orosz beavatkozást. Tegnap reggel ismét orosz páncélosok támadták az elnöki palotát, s egyes értesülések szerint a harcok a főváros központjában folytatódnak. Időközben Dudajev a francia televízió 3-as, kanálisán keresztül (nem tudni hol és milyen körülmények közt készült a felvétel) felhívással fordult az orosz kormányfőhöz, szorgalmazva a tárgyalások megkezdését. A felhívására - amelyet az orosz hírközlő szervek egyébként nem közöltek - tegnap estig semminemű választ nem kapott. És ugyancsak időközben felerősödött a nemzetközi szervezetek állásfoglalása is: francia részről - ez az ország látja el január 1-től az Európa Tanács elnöki tisztjét - szorgalmazták, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vállaljon közvetítő-békéltető szerepet a súlyos konfliktusban. Ehhez azonban a tagországok hozzájárulása lenne szükséges, ami időbe telik... Addig is: Dudajev bejelentette, hogy amennyiben orosz részről nem vetnek véget a fegyveres beavatkozásnak, akkor kivégzik a nagyszámú orosz hadifoglyot... Kisebbségi tévéműsorok kevesebbért A Magyar Televízió szinte minden műsorkészítő műhelyét érinti az idei költségvetésük csökkentése. , , A kisebbségi műsorok stúdiója körülbelül negyedével kevesebb pénzből gazdálkodhat. Ezért elég sok műsort megszüntetnek és ritkítják a határon túli magyarokhoz szólókat. Az bizonyos, hogy Deviánsok című műsorukat nem indítják be. Meg nem erősített értesüléseink szerint a tévés körökben, visszatervezésnek nevezett intézkedések viszonylagos nyertesei a hírműsorok, amelyek, ha csökkent is a költségvetésük, még mindig a legtöbb pénzből gazdálkodhatnak.