Hargita Népe, 1996. május (8. évfolyam, 85-106. szám)

1996-05-01 / 85. szám

1996. május 1. NAGYVILÁG Holbrooke-Horn tárgyalások Horn Gyula magyar kormányfő­ hétfőn fogadta hivatalában Richard Holbrooke-ot, az USA külügymi­niszterének volt asszisztensét, aki gratulált a miniszterelnöknek Ma­gyarország felvételéért az OECD- be. A kormányfői hivatalhoz közel álló források szerint az amerikai po­litikus-üzletember magánszemély­ként tartózkodik Budapesten és va­lószínűleg ellátogat más országokba is. Richard Holbrooke találkozott Kovács László külügyminiszterrel is, aki tájékoztatta amerikai vendé­gét a Magyarország és szomszédai közötti kapcsolatok alakulásáról, a magyar-szlovák alapszerződés rati­fikálásának stádiumáról, valamint a magyar-román kapcsolatok egyes vetületeiről. Beszámoltak az EU-társult országok Hétfőn a társult országok ismer­tették az Európa Bizottsággal a Fe­hér Könyv előírásainak alkalmazása terén elért eredményeiket. Ezen elő­írások a csatlakozás perspektívájá­ban az unió belső piacába való in­tegrálódást célozzák. A belső piac koordinációjával foglalkozó kon­zultatív bizottság bővített ülésén ugyanakkor tárgyaltak a közép-eu­rópai partnereknek a következő mi­niszteri szintű találkozók előkészí­tésében való aktívabb részvételének módozatairól. Hivatalos források szerint többek között felmérték az információcsere és műszaki támo­gatási iroda működését. Az irodát a Fehér Könyv előírásai alapján hoz­ták létre azzal a céllal, hogy támo­gassa a társult országok vonatkozó törvényeinek egyeztetését, képezze ki a törvények egyeztetését, a módo­­sítások összehangolását végző szükséges szakszemélyzetet. Gheor­­ghe Prisacari, Románia képviselője, az Európai Integrációs Főosztály vezetője az ülésen beszámolt a ro­mán kormány által tavaly decem­berben elfogadott, az EU belső pia­cába való bekapcsolódás érdekében kidolgozott országos program alkal­mazásának stádiumáról. Pakisztáni merényletek A Pandzsáb pakisztáni tarto­mányban 52 ember vesztette életét vasárnap, amikor felrobbant egy au­tóbuszban elrejtett pokolgép. Az utóbbi hat hónap során szá­mos, mind ez ideig tisztázatlan hátterű, sok emberéletet követelő robbanás történt az országban. A hatóságok általában az indiai tit­kosszolgálat felforgató cselekmé­­­­nyének minősítették a merénylete­ket, de ez az állítás soha nem ha­ladta meg a programhadjárat szintjét: a hatóságok egyetlen esetben sem tudtak az "indiai kap­csolatra" utaló bizonyítékokat fel­mutatni. 1995. november 19.: robbanó­anyaggal megrakott autó robbant Iszlámábádban az egyiptomi nagy­követség épületénél, 17 ember halá­lát, 60 sebesülését okozva. 1995. december 1.: Lahore váro­sában 3 embert megölt egy autó­buszban elhelyezett pokolgép. 1995. december 21.: Pesha­var vá­rosban 45 embert megölt és mintegy százat megsebesített egy felrobbanó autó. 1996. január 7.: Karacsiban 7 em­bert megölt egy autóbuszban elhe­lyezett pokolgép. 1996. április 14.: bomba robbant egy rákkórházban, 6 halottat, 30 se­besülést okozva. 1996. április 28.: Lahore közelé­ben 52 ember halálát okozta egy autóbuszban elhelyezett pokolgép. A legelső - az egyiptomi követ­ség ellen elkövetett - merényletet egyiptomi ellenzéki szervezetek vállalták magukra, a többinél nem jelentkezett elkövető. A legutóbbi merényletet köve­tően Benazir Bhutto kormánya óvakodott attól, hogy Indiát tegye felelőssé. Mint az AFP felhívta a figyelmet, a rutinszerű kormány­zati reagálás elmaradása összefüg­gésben lehet azzal, hogy a pakisz­táni merényletet megelőző napon Indiában robbantottak fel egy uta­sokkal zsúfolt autóbuszt, 13 em­ber halálát okozva, néhány nappal korábban pedig kasmíri muzul­mán szeparatisták bombája ölt meg 17 embert az indiai főváros egyik szállodájában. ­ Egyetlen könyvoldalért szenzációs árat, 1,7 millió márkányi összeget fizetett egy ame­rikai gyűjtő a Sotheby 's árverési ház londoni aukcióján. Az arannyal díszített lap a világ egyik legszebb illusztrált kötetéből, a XVI. században, Perzsiában készült Sahnama - azaz Királyok könyve­­ című könyvből való, s az európai mitológia Herkulesének megfelelő perzsa hős, Rusztam legendájából­­ábrázol egy jelenetet. A Sotheby’s ezúttal 59 darab perzsa és indiai kéziratot és miniatúrát bocsá­tott árverésre, s a gyűjtők összesen 5,3 millió márkának megfelelő összeget adtak a becses darabokért. A Rusztam legendáját ábrázoló lap volt a legértékesebb darab az aukción, de a Sahnama további három oldala szintén 810-960 ezer márka közötti áron cserélt gaz­dát. 1­4 kanadai légierő egyik pilótája CF-18 típusú vadászbombázójával rendszeresen az USA-beli Oklahomába repül, ahol meny­asszonya lakik. A kanadai légierő egyik szó­vivője, Gary Hooks őrnagy elmondta az AFP francia hírügynökség tudósítójának, hogy Pa­ul Ransbury kapitány, a Kanada nyugati ré­szén fekvő Alberta melletti repülőtérről az Oklahoma állambeli Túlzóba szokott repülni ünnepnapokon. A sétarepülés hossza hétezer kilométer, s óránként körülbelül 20 ezer kada­­nai dollárba (14 600 USD) kerül. A szerelmes kapitány azonban nem sérti meg a szolgálati szabályzatot. Előírás ugyanis, hogy a kanadai vadászbombázóknak évente legalább 210 órát kell repülniük, hogy­ megtarthassák mi­nősítésüket, s az úticéljaikat ha egyéb pa­rancs nincs - maguk jelölhetik ki. Mi sem természetesebb, mint hogy Rans­bury kapitány előírt repülési idejének teljesí­tését összeköti magánéletének legfontosabb ügyével. Május 4-én feleségül kívánja venni szerelmét.­­ A világhírű tenor kezdeményezésére az olasz Luciano Pavarotti, az angol Elton John és az amerikai Liza Minelli június 20-án klasszikus és rockzenei jótékonysági hangver­senyt ad az olaszországi Modenában Bosznia megsegítésére - jelentették be a koncert szer­vezői. A Bécsben elhangzott bejelentést ismer­tetve közölte az AFP, hogy a koncert bevételét Bosznia újjá­építésének elő­mozdítására fordítják. Pa­varotti tavaly szeptemberben már fellépett Modenában jóté­konysági hangversenyen a boszniai gyermekek megsegítésére Michael Boltonnal, valamint az U2, a Meat Loaf a Cranberries és a Chi­eftains együttesekkel.­­ Az idén három százalékkal emelték a legrangosabb tudományos elismeréssel, a Nobel-díjjal járó pénzjutalmat, s az így díjan­ként eléri a 7,4 millió svéd koronát (1,09 millió dollárt) - közölte a Nobel-díj Alapít­vány. A Reuter által ismertetett bejelentés sze­rint az alapítvány összesen 42,2 millió svéd koronát (6,24 millió dollárt) bocsát a díjakat odaítélő intézmények rendelkezésére. A No­bel díjakat Alfred Nobel (1833-1896), a vi­lághírű tudós, a dinamit feltalálója alapította (a közgazdaságtudományi kivételével) vég­rendeletében, és azokat 1901. óta évente de­cember 10-én adják át. A közgazdaságtudo­mányi Nobel-díjat a Svéd Állami Bank alapí­totta 1968-ban. Az átadásra kerülő Nobel-dí­­jak a következők: a fizikai, a kémiai, az orvosi, az irodalmi, a közgazdaságtudományi és a Nobel-békedíj (ez utóbbit a norvég parlament, a Storting ítéli oda). H Rlasztóan megcsappant a flamingók szá­ma az egyik legnépszerűbb kenyai idegenfor­galmi helyen, a Nakuru-tóról elnevezett nem­zeti parkban. A Nairobitól 150 kilométernyire északnyugatra elterülő tó évtizedek óta világ­híres arról, hogy rózsaszín flamingók sző­­nyegszerűen borítják el a vi­zét. A magas, hosszú nyakú, élénk rózsa­szín, skarlátvörös és fekete tollazatú flamin­gók miatt látogatnak el a külföldi turisták a Nakuru - egy gyorsan fejlődő mezőváros - közelében fekvő parkba, ahol a flamingók populációja 1994-ig milliókat számlált. Mára azonban már csak körülbelül tízezer maradt belőlük, mondták el a Reuter tudó­sítójának a parkban dolgozó kutatók. A Na­irobi Egyetem egyik ökológus-professzora szerint a flamingók menekülésének legfőbb oka az, hogy egy víztisztító üzem megépülé­se után többé már nem ömlik a tóba szenny­víz, amely kulcstényező volt a kékeszöld al­gák, a flamingók legfontosabb táplálékának növekedésében. H .46 egyiptomi Luxor mellett álló karnaki templom - a világ egyik leglátogatottabb tu­ristalátványossága - idén december 21-én napfelkeltekor ünnepli 3922. születésnapját, legalábbis egy francia egyiptológus számí­tásai szerint. Luc Gabolde a karnaki Egyip­tomi-francia központ egyiptológusa és egyben a Francia Tudományos Kutatóköz­pont kutatója a csillagok, a klasszikus idő­számítás, az ókori papiruszok és egy számí­tógép segítségével jutott e következtetésre. A hatalmas karnaki templomegyüttesen két­ezer év leforgása alatt szinte valamennyi fáraó rajta hagyta keze nyomát. A régészek egészen a Középbirodalom idejéig vezetik vissza alapítását, amikor is I. Szeszósztrisz leromboltatott egy korábbi fáraó, II. Antef által. i.e. 2100 körül építtetett kis templo­mot - ahol Ámont, a nap és a termékenység istenét még helyi istenségként imádták­­, hogy felépítse helyén az első nagy templo­mot. Ez a dátum nem határozható meg pon­tosan, de a Kr. e. 1950-re teszik. Ebből a templomból már csak három gránitküszöb maradt fenn.­­ Az Egyesült Államokban egyre többen­­hasznosítják a lámát őrzőállatként - írja a Reuter. A púp nélküli tevére emlékeztető iga­vonó állat kiválóan bevált birkapásztorként. Az Iowa Egyetem egy tanulmánya szerint a juhnyájat lámákkal védő kaliforniai farmok vesztesége átlagosan 66 százalékkal csökkent, s a farmok felénél egyetlen bárány sem vált ragadozók zsákmányává. A láma ösztönös el­lenszenvet érez a kutyafélék iránt, ezért találni sem lehet nála jobb védelmet a kutyák és prérifarkasok ellen, amelyek 80 százalékban felelősek a juhnyájak veszteségeiért az Egye­sült Államokban. RÖVIDEN • Borisz Jelcin orosz elnök bírál­ta a NATO kelet-európai bővítésé­vel kapcsolatos tervet, szorgalmaz­va egy új, korszerű, a délszláv konf­liktushoz hasonló események meg­előzésére hivatott európai bizton­sági rendszer létrehozását. • Zsan Videnov bolgár kor­mányfő Bécsben határozottan tilta­kozott Borisz Jelcinnek a NATO bővítésével kapcsolatos kijelentései ellen, hozzáfűzve, hogy a bővítést nem kell sürgetni, hisz ez feszültsé­geket kelthet. • A pozsonyi látogatáson tartóz­kodó NATO-főtitkár, Javier Solana a szlovák tévének nyilatkozva kije­lentette, hogy minden országnak jo­ga van a nyugati védelmi rend­szerhez csatlakozni. • A Reuter szerint a NATO engedélyt tett Oroszországnak,­ válaszolva annak a szövetség ke­let felé bővítésével kapcsolatos aggodalmaira. Moszkvában diszkréten sugalmazták, hogy nincsenek reális tervek, amelyek három-négynél több új tag felvé­telét céloznák. " • Az ENSZ pénz nélkül maradt és kénytelen kölcsönökért folya­modni a békefenntartók javadalma­zására szánt összegek előteremtése érdekében. • Franz Vranitzky osztrák kan­cellár bejelentette, hogy országa ezentúl kész részt venni állandó jelleggel a békepartnerség kere­tében a NATO békefenntartó ak­cióiban. • Az izraeli Maariv napilapban megjelent közvélemény-kutatás eredményei szerint Simon Peresz kormányfő a szavazatok több mint felét elnyeri a május 29-i választá­sokon - közli az AFP. • A Gallup szerint Bill Clinton amerikai elnök jelen pillanatban a szavazópolgárok 58 százalékának bizalmát élvezi, míg vetélytársára, Robert Dole szenátorra csupán 37 százalék szavazna. • Pénteken utoljára árusítják Magyarországon az Ausztria Lot­tó jegyeit. A sorsjáték tulajdono­sai beszüntetik a játékot Magyar­­országon, mert a szerencsejátéko­kat ellenőrző magyar szerv nem ismeri el a közös nyere­ményalapokat - közölte az Auszt­­ria Lottó igazgatója, Bettina Kremsner. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SARANY ISTVÁN Megemlékezés az örmény holocaustról Az elmúlt hét végén a budapesti örmény kisebbségi önkormányza­tok több rendezvényt szerveztek az örmény holocaust 81. évfordulója előtt tisztelegve-e rendezvényeken a magyarországi örmény kisebbség a honfoglalás 1100. évfordulóját is ünnepelte. Mint ismeretes, a XII. és XIV. kerületi önkormányzat test­vérkapcsolatban áll Csíkszeredával, így e rendezvényeken meghívott­ként részt vett Ajtony Gábor taná­csos, a megyeszékhely polgármes­teri hivatalának jóvoltából pedig je­len lehetett e sorok írója is. A helyi­ek igen kedvesen fogadtak, Isekutz Sarolta, a fővárosi önkormányzat el­nöke, a Zárug család, Zachariás Klá­ra és sokan mások mindent megtet­tek azért, hogy a kicsiny Csíkszere­dai küldöttség jól érezze magát. A rendezvénysorozat péntektől vasárnapig tartott, szavalatok, visszatekintő beszédek, zenedara­bok, teadélután stb. egyaránt szere­pelt a zsúfolt, de nem fárasztó prog­ramban, melynek mintegy megko­ronázása volt a Musza Dagh negy­ven napja című világhírű Versel­­könyv műkedvelők által történő színpadravitele. A budapesti ör­mény közösség körében töltött pár nap után levonható néhány követ­keztetés: a magyar-örmények több­sége Erdélyből vagy a Trianon előtti Magyarország más részeiből szár­mazott el különböző okok miatt Bu­dapestre. Őseik nyelvét már nem be­­szélik, azonban - magyarságuk mellett - büszkén vallják örmény­nek magukat. Mi sem jellemzi ezt jobban, mint az a tény, hogy örmény nyelvtanfolyamot indítottak, mely­re lelkesen járnak fiatalok és időseb­bek egyaránt. A magyar-örmények teszik ki a magyarországi örmény­­ség döntő többségét, nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy e kisebbség soraiban megtalál­hatók az ún. keleti örmények is. Ez a csoport az Örményországból az utóbbi években Magyarországra te­lepült örményekből alakult meg. Ők természetesen jól beszélnek örmé­nyül - magyarul persze kevésbé - de iparkodnak. Ott-tartózkodásunk alatt meggyőződhettünk róla, hogy Budapest örmény önkormányzatai megfelelnek feladatuknak, főként kulturális tevékenységüknek kö­szönhetően e népcsoport vállalja és őrzi identitását. És azt is érdemes hangsúlyozni, hogy az örmények nemcsak eredeti hazájukat, de nagy­­szüleik, szüleik hazáját, azaz Er­délyt sem feledik el... Mint fentebb említettük, a ma­gyarországi örmények a holocaust 81. évfordulójáról emlékeztek meg. Évezredes történelme során az ör­mény nemzet többször került rend­kívül nehéz, mondhatni kilátástalan helyzetbe: az ókori Armenia Kr. e. 190 körül nyerte el függetlenségét, de már Kr. e. 65-től Róma vazallusa lett. Örményország az első állam, ahol a kereszténység államvallássá lett­­ a IV. században. Ez azonban szigetté változtatta a nemzetet a kö­zépkor muzulmán előretörésekor, különösen Bizánc összeomlása után. Timur Lenk 1387-ben feldúlta Örményországot, tulajdonképpen ez az örmény történelem első olyan történése, amikor nem az államiság, a kultúra megőrzése, hanem maga a nemzet léte forgott veszélyben. Ké­sőbb, a török uralom évszázadai alatt az örmények bizonyos mérték­ben privilegizált helyzetbe kerültek, mint bankárok, kézművesek, keres­kedők megbecsült alattvalói voltak a mindenkori szultánnak. A XIX. századi orosz előretörés azonban ra­dikális változást hozott. Örményor­szág Kaukázuson túli részét, vala­mint Batumi környékét bekebelez­ték az oroszok,­ így az örmény nem­zet két idegen birodalomban élt. És amint történni szokott, a török hata­lom azonnal gyanakodni kezdett az örményekre. Tetézte ezt a század­vég pántörök mozgalma: a Törökor­szág a törököké szlogen ismerősen cseng számunkra is. És bekövetke­zett a katasztrófa: 1890 és 1915 kö­zött a török szultán, majd az ifjútö­rök forradalom után az új kormány programként tűzte ki a törökországi örmények teljes kiirtását. Ez a geno­cídium 1915-ben érte el tetőpontját. Az eljárás kísértetiesen emlékeztet a magyar történelem gyásznapjaira, hisz a törökök a piszkos munka nagy részét egy másik kisebbségre, a kurdokra bízták... A népirtás kö­vetkezménye: mintegy hárommillió örmény vesztette életét, százezrek hagyták el hazájukat. A mészárlás­nak az európai nagyhatalmak késői beavatkozása vetett véget. Április 24-én erre a genocídiumra emléke­zett a világ örménysége. SZONDY ZOLTÁN

Next