Hargita Népe, 1999. május (11. évfolyam, 100-124. szám)

1999-05-03 / 100. szám

1999. május 3. NAGYVILÁG Elengedték az amerikai katonákat A jugoszláv hatóságok tegnap reggel átadták a Belgrádban tartózko­dó Jesse Jackson amerikai tiszteletesnek azt a három amerikai katonát, akik harminckét napja kerültek szerb fogságba. A katonák átadásáról szóló nyilatkozatot az amerikai közéleti személyiség és Blagoje Kovacevic, a jugoszláv hadsereg tábornoka írta alá a hadsereg belgrádi sajtóközpontjában tartott ceremónián. Nem sokkal később az amerikai­ak már el is hagyták Belgrádot. A katonák szabadon bocsátásáról szombaton döntött Slobodan Milosevic jugoszláv elnök, miután meg­beszélést folytatott Jesse Jacksonnal. A tiszteletes 26 tagú ökumenikus egyházi küldöttség élén csütörtökön érkezett Belgrádba humanitárius küldetéssel. Tíz óra előtt néhány perccel Jesse Jackson és a korábban szabadon engedett amerikai katonák már át is lépték a lipovaci határát­kelőhelynél a jugoszláv-horvát határt. Jessen Jackson Bill Clintonnak szóló levelet visz magával a jugoszláv elnöktől. A levélben Slobodan Milosevic személyes találkozót javasol az amerikai elnöknek. ­ Újabb polgári áldozatok Legkevesebb 34 ember halt meg, köztük 15 gyermek, amikor a NATO egyik rakétája szombaton eltalált egy autóbuszt egy hídon Koszovó tartomány székvárosától, Pristinától északra. A Nis Express elnevezésű autóbusz két darabra tört, amikor szombaton délután negyed kettőkor találat érte a luzanei hídon Pristinától 20 kilométerre északra. A jármű egyik fele a vízbe csúszott, a másik a pályatesten maradt. A híd nem semmisült meg. Röviddel a támadás után onnan 18 kilométerre légicsapás ért egy másik hidat, melynek következtében megrongálódott egy mentőautó, és megsebesült egy orvos - közölte a szerb rendőrség. Brüsszelben a NATO illetékesei azt mondták, hogy vizsgálják az esetet. Egy szövetségi forrás szerint a híd nem szerepelt a NATO célpontjainak listáján, de ez nem jelenti azt, hogy nem mérhettek rá légicsapást. Tanácskozás Jelcin rezidenciáján A Moszkva melletti Rusz elnöki rezidencián tanácskoztak tegnap az orosz vezetők Borisz Jelcin államfő elnökletével a koszovói válságról és a rendezés érdekében szükséges erőfeszítésekről. A meg­beszélésen jelen volt Jevgenyij Primakov kormányfő, Igor Ivanov külügyminiszter és Igor Szergejev védelmi miniszter, Alekszandr Volosin, az elnöki hivatal vezetője, Vjacseszlav Trubnyikov, a felderí­tés igazgatója, Szergej Prihogyko, az orosz elnök külpolitikai tanács­adója és Viktor Csernomirgyin balkáni különmegbízott. A Kreml saj­tószolgálatának közlése szerint a tanácskozást annak ellenére megren­dezték, hogy a hosszú hétvége miatt - összevonva a május elsejei, illetve a győzelem napi, május kilencedikei négynapos ünnepét - az orosz vezetők is általában dácsájukon, az állami nyaralókban töltik ezeket a napokat. A Rusz rezidencián elsősorban a megbízott tárgyalásainak tapasztalatait vitatták meg a vezetők - azt, hogy a koszovói válság politikai rendezése érdekében milyen további lépéseket lehet tenni. Amerikai-orosz megállapodás-tervezet Amerikai képviselőknek állítólag sikerült olyan megállapodás­­tervezetet kidolgozniuk orosz törvényhozók egy csoportjával közösen a koszovói válság rendezésére, amely közlésük szerint bírja Slobodan Milosevic jugoszláv elnök támogatását. Curt Weldon republikánus képviselő tegnap bejelentette, hogy az általuk egyeztetett rendezési javaslat magában foglalja a NATO öt alapvető követelését, ugyanakkor figyelembe veszi az orosz és szerb felvetéseket is. A honatya és demok­rata párti kollégája, Neil Abercrombie Bécsben folytatott tanácskozá­sokat két napon át orosz törvényhozókkal, köztük Vlagyimir Rizskovval, aki az orosz elnök balkáni különmegbízottjának, Viktor Csernomirgyinnek a pártjához tartozik, Vlagyimir Lukinnal, a liberális Jabloko párt képviselőjével és a kommunista Alekszander Sabanovval. Az orosz küldöttség tanácsadójaként a konzultációkba bekapcsolódott Dragomir Karic jugoszláv üzletember is, aki Slobodan Milosevic kö­zeli, személyes barátja. Curt Weldon közlése szerint a közösen kidol­gozott megállapodástervezetet faxon eljuttatták a jugoszláv elnökhöz, aki - legalábbis a tanácskozáson részt vevő üzletember állítása szerint - válaszként azt­ mondta: nem lát okot arra, hogy miért ne fogadhatná el a javaslatot kiindulási alapként. ■ RÖVIDEN • A NATO elfogott egy jugoszláv katonatisztet, és jelenleg Németországban őrizetben tartja - jelentette be szombaton Lane Van de Steeg alezredes, a Pentagon szóvivője. A szóban forgó tiszt a második jugoszláv hadifogoly a légihadjárat megindítása óta. • Szerbia fölött lelőttek egy F-16-os amerikai vadászgépet, a pilóta katapultált, sikerült kimenteni - közölte tegnap reggel az amerikai adminisztráció egyik illetékese. A pilóta már egy NATO-támaszponton tartózkodik. • Belgrádban péntek délután befejeződött Slobodan Milo­sevic jugoszláv elnök és Viktor Csernomirgyin balkáni orosz különmeg­bízott 6 órás találkozója. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint a felek egyetértettek abban, hogy folytatni kell a vitákat a béke helyreállí­tásáért, valamint azért, hogy olyan elfogadható megoldást találjanak, amely a problémák politikai rendezésének alapjául szolgál. • Két moszkvai zsinagóga közelében szombaton este csaknem azonos időben pokolgépet robbantottak ismeretlen tettesek. Senki nem sebesült meg, s az imaházakban sem esett kár. • Amerikai katonai repülőgépek tegnap délelőtt újabb iraki légvédelmi állásokra nyitottak tüzet A támadás az ország északi részében történt a repüléstilalmi övezetben, Moszul környékén. Az amerikai légierő törökországi támaszpontján közölték, hogy a gépek önvédelemből lőttek, miután az iraki légvédelem tüzet nyitott rájuk. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN — A sajtó szabadsága­­ és halottai A világ ma ünnepli a sajtószabadság napját. 1991 őszén nyilvánította az ENSZ május 3-át a nemzetközi sajtószabadság napjává-nevezete­sen annak emlékére, hogy 1991-ben ezen a napon tették közzé a „Windhoek Nyilatkozatot”, amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg. E napon emlékeznek meg azokról az újságírókról is, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg tevékenységükért bebörtönöztek, munkájukban akadályoztak, illetve akadályoznak. A Sajtószabadság Chartája 10 pontban foglalja össze a sajtó sza­badságának, mint az emberi szabad­ságjogok egyik fontos pillérének követelményeit és ajánlásait. A chartát az 1987. január 16-18-án, Londonban, a Szabadság hangjai címmel megrendezett világkonfe­rencián fogadták el. A sajtószabadságot és az újság­írókat védi a franciaországi székhe­lyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontieres) nevű szervezet, a bécsi székhelyű Nem­zetközi Sajtóintézet (IPI) és a Nem­zetközi Újságíró Szövetség (IFJ). A sajtószervezetek jelentései szerint 1997-ben 14 országban 26 újságíró vesztette életét munkája során, megtorló akciók, illetve ter­­rorcselekmények következtében. A helyzet azonban romlik: 1998- ban már több mint ötven újságírót ö­ltek meg szerte a világon és mint­egy százan vannak börtönben munkájuk miatt. A sajtó minde­nekelőtt Latin-Amerikában vált az erőszak céltáblájává, ott annyi új­ságírót gyilkoltak meg, mint a vi­lág többi részén összesen. Tavaly csak Kolumbiában 10 újságíró életét oltották ki, Mexi­kóban öten, Brazíliában pedig né­gyen váltak gyilkosság áldozatá­vá. Legtöbbször korrupt hivatal­nokok, kábítószer-csempészek és a bűnbandák tagjai igyekeztek - általában büntetlenül - elhallgat­tatni az újságírókat. A Föld népességének kétharma­da él olyan országokban, ahol nem tartják tiszteletben a szólásszabad­ság alapvető jogát. E téren a helyzet Törökországban a legrosszabb, itt 25 újságíró van börtönben, több, mint bármely más országban. Az IPI elmarasztaló képet fes­tett Kelet- és Délkelet-Európáról is. Rámutatott, hogy Oroszországban a gyilkosságok az utóbbi öt évben a cenzúra gyakorlásának kedvelt esz­közévé váltak, Grúziában pedig 14 újságírót öltek meg 1992 óta hivatá­sának gyakorlása közben. Azerbajdzsánban tavaly több mint száz erőszakos­ cselekményt követtek el a sajtó munkatársainak sérelmére. Fehéroroszországban Alekszandr Lukasenko elnök sú­lyosbította tovább intézkedéseivel a média amúgy is kétségbeejtő helyzetét. Ukrajnában elszaporod­tak a sajtószervek és munkatársaik ellen kézigránáttal és tűzfegyver­rel végrehajtott támadások, a tájé­koztatási minisztérium közbelé­pésére két ellenzéki lapnak kellett beszüntetnie megjelenését. Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az újságok és az újságírók súlyos pénz-, sőt bör­tönbüntetéssel néznek szembe, ha vezető politikusokat bírálnak. A terror nem kímélte Nyugat- Európát sem: néhány nappal ez­előtt Jill Dandót, a BBC televízió egyik népszerű újságírónőjét gyil­kolták meg - emlékeztetett az IFJ. Külön foglalkozott a szervezet Jugoszláviával. A szerb parlament drákói törvényt fogadott el a kül­földi programok belföldi sugárzá­sának tilalmáról, s a hatalom ha­dat üzent a sajtó azon részének, amely megpróbált objektív képet adni a koszovói eseményekről. Gyakran előfordult, hogy újság­írókat fenyegettek meg vagy ver­tek meg. Különösen nagy veszély közepette dolgoztak a koszovói albán újságírók. A jugoszláviai NATO-bombá­­zások megkezdése után a sajtó­­szabadság helyzete tovább rom­lott. A hatóságok gyakran lépnek fel erőszakosan külföldi újság­írókkal szemben. A támadások kezdete óta több mint ötven újság­írót vettek őrizetbe a szerb hatósá­gok, többségüket ki is utasították Jugoszlávia területéről. A N­ATO-bombázások másfelől nem kímélik a sajtóközpontokat, a rádió- és televízió-állomásokat sem, mivel a hatalom propaganda­­eszközének tekinti őket. Nemzet­közi tiltakozást váltott ki a jugo­szláv televízió épületének bombá­zása, ahol nyolcan vesztették életüket, s tizennyolcan megsérültek. (MTI - Sajtóadatbank)­ ­ HÍRHÁTTÉR ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I I KALEIDOSZKÓP „ Gólyafalu ” Lengyelországban John Travolta repülni készül Egy észak-lengyelországi kis faluban kétszer annyi a gólya, mint az ember. Az Oroszországgal határos Zywkowóban nyolcvannál több gólyát számláltak meg, míg az állandó lakosok száma mindössze har­minchat. Ezért aztán - no meg a turisták odacsalo­­gatása végett is — a falu nevét nemrég Bociania Wioska-ra (Gólyafalura) változtatták és alapítványi pénzen kis múzeumot rendeztek be, ahol a látogatók többet tudhatnak meg a fehér gólyákról. Füstbe ment cigarettázás „ Életfogytiglan " kizárt egy házaspárt ügyfelei kö­zül egy brit utazási iroda, mert leplezett cigarettázá­­sukkal kisebb tüzet okoztak egy repülőgépen. A repü­lőgép Las Vegasból szállt Manchester felé, és a hosszú utat igen nehezen viselte dohányzás nélkül a 28 éves feleség és a 36 esztendős férj. Végül azt talál­ták ki, hogy kabátot borítanak magukra, és a rögtönzött kis sátorban szívnak el észrevétlenül egy cigarettát. Hama­rosan azonban a kabát is füstölni kezdett, majd lángra kapott. A kabáttüzet végül a többi utas riadóztatására a légikísérő plédekkel oltotta el. Elefánttal a kalózlemezek ellen Egyre gazdagabb a kalózlemezek elleni harc esz­köztára• Indiában elefántot bérelt a számítógépes szoftvergyártók szövetsége az illegálisan másolt le­mezek megsemmisítésére — a nagyobb „nyomaték" kedvéért. Kalózlemezek és -kazetták nyilvános meg­semmisítésére eddig már alkalmaztak egyebek között úthengereket, ám elefántot most vetettek be először. A rendőrségi razziák során elkobzott több száz lemez elefánterővel történő agyontiportatása Újdelhi irodaházközpontjában zajlott le népes közönség előtt. A szoftvergyártók azért választották ezt a hely­színt, mert az irodák - szerény becslések szerint is - több száz lemezkalózt rejtenek. John Travolta a magasból készül,, megtekinteni ” az ezredforduló lezajlását. A hobby-pilóta szilveszter éj­szakáján körül akarja repülni a Földet magánrepü­lő­­gépével, egy Boeing-707-essel. Hogy azonban ne unat­kozzék az „évezred-repülésen”, másodpilótaként fele­sége, Kelly Preston ül majd mellette a pilótafülkében. Sörösdoboz-jacht Sörösdobozokból készült vízi járművön vágott neki a Csendes-óceánnak a japán Hirie Kenicsi, aki ma már reménykedhet abban, hogy sikeres lesz a kísér­lete. Márciusban San Franciscóból indult el, hogy népszerűsítse a „környezetbarát" óceáni hajózást. „Jachtja" 528 üres sörösdobozból és újrahasznosí­tott műanyagtartályból készült, hajójának elektromos motorját pedig a szél energiája hajtja. A 60 éves ka­landvadász egy hete érkezett Hawaibra. Tokióba várha­tóan július elején fut majd be a japán, aki 1962-ben először kelt át vitorlással Amerika és Ázsia között, három éve pedig szintén magányos hajósként napener­giával hajtott jachtján szelte át a Csendes-óceánt. Kilencvenéves a holland anyakirálynéi Kilencvenéves lett pénteken Julianna holland anya­­királynő. Április 30-át Hollandiában ötven éve a királynő napjaként ünnepült Julianna tiszteletére. Bár a trónt időközben az anyakirálynő egyik lánya, Beatrix birtokolja - aki január 31-én született -, a Hollandiát narancsszínbe borító uralkodói ünnepet nem helyezte át másik napra. A királynő minden évben más városban ünnepli ezt a napot. Idén Houtené és Utrechté a megtiszteltetés. Hollandiában 1898.­­ Vilma királynő­­ óta folyamatosan nők ural­kodnak. Vilma pontosan fél évszázadnyi országlás után, 1948-ban adta át a trónt egyetlen lányának, Julianna hercegnőnek. A királynő akkor még kiter­jedtebb funkciókkal rendelkezett a mainál. HARGITA NÉPE-közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HF­CSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szent­lélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda, Pf. 36. Telefon: (066)-­ 10507 - tájékoztatás (15-08 óra közön Üzenetrögzítő), (066)—172633 - reklám, ügyvitel; telefax: (066)—171322; e-mail: hargitanepe®topnctro; Web: http://www.topnet.ro/hargitanepe A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek információinak felhasználásával készül. 2 Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Alapítvány. Nyomás: Europrint Kft.

Next