Hargita Népe, 2001. október (13. évfolyam, 230-256. szám)

2001-10-01 / 230. szám

2001. október 1. NAGYVILÁG Bush tervezi a válaszcsapást George Bush amerikai elnök és legfőbb biztonsági, valamint hír­szerzési tanácsadói vasárnap Camp Davidben stratégiai tanácskozást tartottak, miközben az elnök fehér házi munkatársai az ország gazda­sági életének fellendítésére és a szeptember 11-i támadások után mun­ka nélkül maradtak megsegítésére vonatkozó terveken dolgoztak. A Camp David-i tanácskozáson George Tenet CIA-főnök és Condolezza Rice nemzetbiztonsági tanácsadó is részt vett. A gaz­dasági szakértők olyan tervet dolgoztak ki, amely 13 hétre terjeszti ki a munkanélküli segélyeket, és további adócsökkentéseket is ajánlottak. A tanácsadók szerint Bush elnök a Demokrata Párttal egyetértésben a minimálbér emelésén is dolgozik. A New York-i rendőrség legújabb adatai szerint a Világkereske­delmi Központ felrobbanásánál 5641 az eltűntek száma, és össze­sen 309 holttestet találtak meg. A Pentagon elleni támadásban 189-en vesztették életüket. A Pennsylvaniában lezuhant repülő­gépben 44-en lelték halálukat. Mint John Ashcroft igazságügy-mi­niszter bejelentette: a hatóságok eddig több mint 480 személyt vet­tek őrizetbe az ügy kapcsán. A tálibok készülnek a háborúra Tálib vezetők Afganisztán több tartományában rendeztek gyűlé­seket, hogy az ország népét felkészítsék az Egyesült Államok eset­leges támadása elleni honvédő háborúra. A kabuli rádió jelentése szerint a hivatalos tálib személyiségek szom­baton legkevesebb nyolc tartományban találkoztak a helyiekkel, akik arról biztosították őket: készek a dzsihádra, azaz a szent háborúra. Az AP beszámolója szerint a tálibok ellenőrzése alatt működő rádióadó más részlettel nem szolgált. Az Arab Liga kész az együttműködésre Az Arab Liga kész a közös fellépésre az Iszlám Konferencia Szer­vezetével az iszlám civilizációt fenyegető támadásokkal szemben - jelentette ki vasárnap Amr Musza, a pánarab szervezet főtitkára. Amr Musza az iráni külügyminiszterrel, Kamal Harazival foly­tatott kairói megbeszélései után elmondta: tárgyalópartnerével megvitatta az iszlám világot fenyegető veszélyeket, és szót ejtettek arról is, hogy milyen eszközökkel lehet szembeszállni az iszlám országok elleni elfogadhatatlan vádakkal szemben. Szakadár parancsnokok közötti konfliktus Orosz titkosszolgálati források szerint a végeletekig elmérgese­dett a viszony a csecsen szakadárokkal együtt harcoló két arab pa­rancsnok, Hattáb és Abu al-Valid között. A Gazeta ru. internetes lap arról számolt be vasárnap, hogy anya­gi viták mellett pozícióharc vezetett odáig, hogy a két hadúr már egymás életét fenyegeti. Valszínűnek tűnik, hogy az állítólag Oszama bin Laden környezetéhez tartozó Hattáb át akarja venni a külföldi muzulmán szervezetek által folyósított pénzek fölötti el­lenőrzést, ami ez idáig al-Valid hatáskörébe tartozott. Az egyipto­mi fundamentalista Muzulmán Testvérek legutóbbi támogatásából mindenesetre hiányzott egy 100 ezer dollár körüli összeg, amelyet al-Valid gyanúja szerint Hattáb tett el. ■röviden • Izraeli katonák vasárnap reggel Ciszjordániában két palesztint lelőt­tek, három másikat pedig megsebesítettek. Mindkét áldozat azon a két gépkocsin utazott, amelyekre a katonák - egyelőre ismeretlen okból - tüzet nyitottak. • Rudolph Giuliani, New York polgármestere szom­baton bejelentette: nincs már remény arra, hogy a Világkereskedelmi Központ romjai között túlélőkre találjanak. Sajtóértekezletén az amerikai nagyváros első embere leszögezte: még ha most is el­utasítja azt, hogy a művelet „kutatás és mentés” elnevezését átkereszteljék „romeltakarításra”, a valóság az­ túlélőkre már nem számítanak. • A Washington által felállítani kívánt nemzetközi terro­rizmusellenes koalíció lehetőségéről tárgyalt szombaton Moszkvá­ban John Bolton amerikai külügyi államtitkár. Az Afganisztánnal szomszédos FÁK-államból, Üzbegisztánból érkezett Bolton Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettessel tanácskozott a moszkvai útjának tervbevétele óta időszerűvé vált témáról, de az ere­detileg kitűzött napirendről, a leszerelés kérdéseiről is. • A nyomozás megállapította, hogy nincs köze az Egyesült Államokat ért terrortáma­dásokhoz annak a hét iraki állampolgárnak, akiket a héten vettek őri­zetbe az ecuadori hatóságok. Az arabokat akkor fogták le, amikor a dél-amerikai ország egyik tengerparti kikötőjében egy Egyesült Álla­mokba induló hajóra készültek felszállni. • Kuvaitban őrizetbe vettek négy irakit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Bagdad megbízásából az Öböl menti országban állomásozó amerikai katonai alakulatok után akartak kémkedni. • Félezer bőrfejű újfasiszta részvételével rendezett koncertet szakítottak félbe a rendőrök szombaton éjszaka Szlovákiában egy Trencsénhez (Trencín) közeli faluban, Kosárfal­ván (Popradno). Az eseményre öt országból, Szlovéniából, Csehor­szágból, Magyarországról, Lengyelországból és Németországból ér­keztek a bőrfejűek, akik állítólag a mozgalmuk alapítójának emléke előtti tisztelgés szándékául rendezték meg nemzetközi találkozóju­kat. • Tony Blair brit kormányfő Vasárnap kijelentette: ő maga látta a cáfolhatatlan bizonyítékokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy Oszama bin Laden szaúdi milliomosnak köze volt a szeptember 11-i New York-i és washingtoni merényletekhez. A brit miniszterelnök a BBC1 televízió adásában kijelentette: ezek a bizonyítékok nem hozhatók nyilvánosságra, mivel „hírszerzési és egyéb érzékeny forrásokból” származnak. Bel- és külpolitikai ügyeletes: HECSER ZOLTÁN ■kaleidoszkóp Évtizedekig nőnek adta ki magát Kairóban a rendőrség a hétvégén letartóztatott egy 53 éves egyiptomi férfit, aki magát - lefátyoloz­va - évtizedekig nőnek adta ki. A csalásra akkor de­rült fény, amikor az illetékes hivatalban nőként megjelenve elhunyt apjának nyugdíját próbálta fel­venni. Az ügyet intéző tisztviselő ugyanis kötelezte a nőnek öltözött férfit, hogy vegye le a fejét borító kendőt, mert gyanúsnak találta arcán a friss borot­válkozás nyomait. Római kori múmiák Az egyiptomi el-Csarga oázisban régészek tizen­egy római kori múmiát találtak egy sírkamrában. A szakértők szerint Kr.e. 30 körül létesült sírkamra két rekeszből áll, amelyek közül a nyugati oldalon fekvő teljesen üres. A keleti rekeszben két szarko­fágra bukkantak, bennük egy házaspár múmiájával - jelentették a pénteki kairói lapok. A gyapotlepel­be bu­rkolt múmiák arcát álarc fedi, mellüket papi­rusz takarja. A feliratok szerint a sírkamra tulajdo­nosai „az istenek adományozói” voltak életükben. A férfi és felesége mellett a régészek még további ki­lenc múmiát találtak - feltehetően az elhunyt csa­ládtagokét. Végül Osiris egyiptomi istenség 64 cen­timéteres szobrát is meglelték a sírkamrában. A szobor fából készült talapzatán a sírkamra tervraj­za látható. Mellette Hórusz istenség öt kisebb szob­ra is előkerült - jelentette a dpa. •*c ' i * f ! A győztesek ítélkeztek Ötvenöt évvel ezelőtt, 1946. október 1-jén zárult az észak-ba­­jorországi Nürnbergben, az egykori náci pártrendezvények má­sodik világháborús romhalmazzá vált színhelyén a háború első­rendű német vétkeseinek pere, precedensértékű nemzetközi fele­lősségre vonása. Az előzmények 1943. október­­30-ra nyúlnak vissza, amikor az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia, Kína és a Szovjetunió Moszk­vában közös nyilatkozatot adott ki. Ebben leszögezték, hogy a Német­országgal kötendő fegyverszüneti egyezménnyel egy időben azokat a német katonai személyeket, vala­mint a nemzetiszocialista párt azon tagjait, akik a második világhábo­rús kegyetlenkedésekért, mészárlá­sokért és kivégzésekért felelősek, vagy azokban részt vettek, vissza­küldik azokba az országokba, ame­lyekben e bűncselekményeket el­követték, hogy a felszabadított or­szágok saját törvényeik szerint vonhassák őket felelősségre és ítél­kezhessenek fölöttük. Azoknak a személyeknek felelősségre voná­sa, akiknek bűncselekményei nem függnek össze valamely földrajzi hellyel, a szövetséges kormányok közös döntése alapján fog megtörténni. A moszkvai nyilatkozatban megfogalmazott elv végrehajtása­ként Anglia, Franciaország, , az Egyesült Államok és a Szovjet­unió 1945. augusztus 8-án Lon­donban egyezményt kötött az eu­rópai tengelyhatalmak háborús bűnöseinek üldözéséről és meg­büntetéséről. Ez az egyezmény kimondta, hogy a háborús bűnö­sök felelősségre vonására Nem­zetközi Katonai Törvényszéket kell létrehozni, amely négy tag­ból és négy póttagból áll, őket a londoni egyezmény aláírói jelö­lik ki. A négy nagyhatalom fő­vádlóinak feladata lesz a bűncse­lekmények és elkövetőik kinyo­mozása, a vizsgálat lefolytatása és a vádirat elkészítése. Az ítélet meghozatalához és a büntetés ki­szabásához legalább három bíró jelenléte szükséges. Három nemzetközi bűncselek­mény valamelyike miatt kell a háborús főbűnösöket a Nemzet­közi Katonai Törvényszék elé ál­lítani. Ezek: a béke elleni bűn­­cselekmények (támadó háború szervezése, előkészítése, kirob­bantása és viselése, a béke elleni bűncselekményre irányuló terv­ben vagy összeesküvésben való részvétel), a háborús bűncselek­mények (a háború törvényeinek és szokásainak megsértése, a ka­tonai szükségesség által nem­ in­dokolt pusztítások stb.), az em­beriesség elleni bűncselekmé­nyek (polgári lakosok meggyil­kolása, rabságba vitele, szám­űzetése, kegyetlenkedés a polgá­ri lakossággal). A Nemzetközi Katonai Tör­vényszék dönthetett arról is, hogy azok a szervezetek vagy csopor­tok, amelyekhez valamely bűnös­nek talált személy tartozott, ma­guk is bűnös szervezeteknek te­kintendők-e. A törvényszék szék­helyéül Nürnberget választották. A német háborús bűnösök nürnbergi pere 1945. október 18-tól 1946. október 1-ig tartott. A szóban kihallgatott 116 tanú mellett a Nemzetközi Katonai Törvényszék megvizsgált mint­egy kétezer írásbeli tanúvallo­mást is, összesen 403 nyilvános ülést tartott. (A pert angol, francia, német és orosz nyelven folytatták le.) Végeredményben 12 háborús főbűnöst kötél általi halálra, hármat életfogytiglani fegyházra ítélt, hár­mat felmentett. Bűnösnek nyilvá­nította a német nemzetiszocialista párt vezető testületét, a politikai rendőrséget (Gestapo), a párt vé­delmi osztagát (SS), biztonsági szolgálatát; ezeknek tagjait a lon­doni egyezmény aláírói (a négy nagyhatalomhoz további 19 állam csatlakozott) jogosultak voltak saját bíróságaik elé állítani, mégpedig sa­játos eljárással: nem a vádhatóságot illette a bizonyítás terhe, hanem a vádlottnak kellett igazolnia ártat­lanságát. A nürnbergi perben a háborús fe­lelősség eltérő értelmezése követ­keztében nem nyilvánították bűnös­nek egészben véve a német kor­mányt, a hadsereg vezérkarát és fő­parancsnokságát. A per során az agressziót a törté­nelemben először minősítették a „legsúlyosabb háborús bűncselek­ménynek”. Az ENSZ-közgyűlés 1946 de­cemberében hozott egyik határoza­tában jóváhagyta a nürnbergi eljá­rás elveit és azokat a nemzetközi jog elveinek szintjére emelte. Adolf Hitler birodalmi kancellár, 1938-tól a német fegyveres erők legfőbb parancsnoka, aki 1945. áp­rilis 30-án követett el öngyilkossá­got, Henrich Himmler, az SS, majd a Gestapo főnöke, belügyminiszter és Joseph Paul Goebbels, Hitler propagandaminisztere, akik a fele­lősségre vonástól való félelmükben szintén öngyilkosok lettek, már nem kerültek a nürnbergi Nemzet­közi Katonai Törvényszék elé. A Krupp konszern birtokosának, Gustav Kruppnak a perét egészségi okokból későbbre halasztották, Martin Bonnann, Hitler helyettese ügyében az eljárást távollétében folytatták le. Halálra ítélték egyebek között Hermann Göring birodalmi mar­sallt, a német légierő főparancsno­kát (kevéssel a kivégzés időpontja előtt öngyilkos lett), Joachim von Ribbentropot, a náci Németország külügyminiszterét, Wilhelm Keitel táborszernagyot, vezérkari főnö­köt, aki német részről a fegyverszü­neti okmányt aláírta, Alfred Jodl vezérezredest, Arthur Seiss-In­­quartot, aki osztrák belügyminisz­terként Hitler utasítására előkészí­tette az Anschlusst. A kegyelmi kérvények elutasítása után a halá­los ítéleteket 1946. október 16-ra virradóan a nürnbergi fegyházban végrehajtották. (MTI) ■hírháttérI Óriásmelltartó hadilobogóval Jó három méter nagyságú, rózsaszínű melltar­tót vontak fel a hét végén az angliai Portsmouth kikötőjében horgonyzó „HMS Warrior" kiörege­dett csatahajó egyik árbocára. A haditengerészet szóvivője szerint a női fehérneművel fel akarják hívni a közvélemény figyelmét a „Bras Over Britain ” (Melltartók Britannia fölött) mottóval a mellrák ellen folyó kampányra. A szupermelltar­tót, amelynek kosarai egy-egy méter átmérőjűek, saját kezűleg állították elő annak a társaságnak tagjai, amelyik az 1860-ban épült hadihajót gon­dozza. Másfél millió font sterling egy smaragdért Másfél millió font sterlingért kelt el a világ egyik legnagyobb smaragdja a Christie's aukciós ház e heti londoni árverésén. A „mogul-smaragd" néven ismert ritka drágakövet egy névtelenségét megőrző licitáló vette meg. A szögletesre csiszolt, kaligrafált iszlám imádsággal ékesített 217 karátos drágakő 1695-ben készült és feltehetően Aurangzeb nagy­mogul tulajdonát képezte, aki azokban az időkben India, valamint a mai Pakisztán és Afganisztán nagy területei fölött uralkodott. A szakértők többsé­gének véleménye szerint az akkor még nyers sma­ragdot spanyol hódítók találták meg Kolumbiában, ahonnan kereskedők vitték Indiába — olvasható az AP jelentésében. HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szer­kesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: 4100 - Csíkszereda. Pf. 36. Telefon: 066-110507-tájékoztatás: 066-172633- reklám, ügyvitel; telefax: 066-171322; e-mail: hargitanepc@topnet.ro; Web: http://www.topnet.ro/hargitanepc és http://www.hhrf.org/hargitanepc A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Rompres hírügynökségek infor­mációinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) 2 Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.

Next