Hargita Népe, 2004. július (16. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-01 / 152. szám

2004. július 1. ■ NAGYVILÁG2 Elbúcsúzott hivatalától a német elnök Elbúcsúzott tegnap hivatalától, csaknem öt évtizedes politikai pá­lyájától Johannes Rau német államfő. Utódját, a május 23-án meg­választott Horst Kohlert ma iktatják be. Kedden este, az államfői hi­vatalként szolgáló berlini Bellevue-kastély kertjében kiemelten ün­nepélyes katonai ceremóniával vettek búcsút a 73 éves Rautól, a szö­vetségi köztársaság nyolcadik elnökétől, aki nem kívánta magát újra jelöltetni az államfői posztra. Az államfő megválasztására hivatott szövetségi közgyűlésben az ellenzéknek van többsége, Rau a kor­mányzó, de a szövetségi közgyűlésben kisebbségben lévő szociálde­mokratákhoz tartozik. A napi katonai teendők végének ünnepélyes, zeneszóval történő jelzését 183­8-ban honosították meg Poroszor­szágban. Miután elhangzott a trombitaszó, az italmérést is be kellett fejezni, a söröshordókat is lezárták. A nyugovóra térés jelzésének különösen ünnepélyes ceremóniája a Grosser Zapfenstreich, amely nem csak a távozó német államfőknek, de a kancellároknak is kijár. Rau a Bellevue-kastély kertjében fáklyák lobogása és általa válasz­tott zenedarabok hangjai közepette búcsúzott. A távozó államfő „szerenádként” Edward Elgar brit zeneszerző katonai indulóján kí­vül egy Bach-korált választott. A ceremónia trombitahangokkal, imával és a nemzeti himnusszal fejeződött be. Amerikai törvényhozók levele Amerikai törvényhozók hamarosan levelet intéznek Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, hogy kifejezzék aggodalmu­kat a vajdasági magyarokat érő támadások miatt. Közbenjárásukat az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja nevű lobbiszervezet (CHACR) kezdeményezte. Az amerikai ma­gyarok közben levelekkel, faxokkal és telefonokkal hívták fel kép­viselőik figyelmét a vajdasági helyzet tarthatatlanságára. A kezde­ményezéshez eddig tíz kongresszusi képviselő csatlakozott. Fej-fej mellett Bush és Kerry Döntetlenre áll a verseny George Bush elnök és demokrata párti kihívója között Floridában, abban az államban, amely a legutóbbi amerikai elnökválasztáson döntőnek bizonyult. Egy közvéle­mény-kutatás kedden közzétett adatai azt mutatták, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakója és John Kerry szenátor Floridában egyaránt a szavazatok 43 százalékát kapná, ha most tartanák az elnökválasz­tást, s azon független jelöltként indulna Ralph Nader is. Ha csak George Bush és John Kerry szállna versenybe, akkor a demokrata párti kihívó a szavazatok 46 százalékát, Bush elnök pedig a szava­zatok 44 százalékát kapná. A 2000-ben tartott legutóbbi amerikai elnökválasztáson George Bush mindössze 537 szavazattal többet kapott Florida államban, mint Al Gore volt alelnök. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN Ünnepélyes búcsúceremónia Johannes Rau tiszteletére Mostantól minden nap a gyereked napja lehet! KID BANK és annyit nőtt naponta, mint mások tíz nap alatt!I mM/j. § KID CONT A számla, mely együtt nő a gyerekekkel! Gyűjtőletét lejben vagy valutában. w-bancatransilvas­ia.ro ■hírháttér A legnehezebb politikai tisztség Európában Az Európai Bizottság elnöki tisztsége, amelyet novembertől José Manuel Durao Barroso jelenlegi portugál miniszterelnök fog betölteni, a legnehezebb és legkényesebb politikai megbízatás az EU-ban. A körülötte folyó küzdelmek lezajlása és kimenetele en­nek megfelelően sokat elárul az unió mindenkori állapotáról. A brüsszeli bizottság döntés­előkészítő, javaslattevő, ellenőrző, több fontos területen pedig döntés­hozó és végrehajtó feladatokat lát el. Ez utóbbi szerepkörével össze­függésben bukkan fel néha „az EU kormánya” kifejezés, amely pon­tatlan és félrevezető, mert az unió­ban a végrehajtói jogosítványok legnagyobb része a miniszterek ta­nácsát, vagyis közvetlenül a tagál­lamokat illeti meg. A bizottság ez­zel együtt is képes arra, hogy meg­határozó befolyást gyakoroljon a közösségi politikák formálására vagy akár az integráció fejlődésé­re. Ehhez nem kell kormányként működnie; elég, ha kihasználja az uniós intézményi rendben elfoglalt egyedülálló és némileg ellentmon­dásos helyzetét. Az EU fő intézményei közül a bizottság képviseli a folytonossá­got és az elvileg politikamentes, tisztán technokrata szakértelmet. A tagállami különérdekek iránt hivatalból és kötelezően érzéket­lennek kell lennie, mert egyik fő feladata a közösségi („európai”) érdekek képviselete és védelme. A szerződések őreként ezeknek az érdekeknek a nevében tehet jogi lépéseket a közösen elfoga­dott szabályokat megsértő tagál­lamok ellen. Kezdeményezési és javaslattételi joga a közös politi­kák (mezőgazdaság, külkereske­delem, versenypolitika, regioná­lis politika) területén kizáróla­gos, vagyis ezekben csak bizott­sági indíttatásra születhetnek uniós szintű jogszabályok. A ver­senypolitikában emellett kivéte­lesen erős jogosítványokkal ren­delkezik: milliárdos vállalati fú­ziókat, állami támogatásokat en­gedélyezhet vagy tilthat meg, és ugyanilyen nagyságrendű bírsá­gokat szabhat ki a szabályokat megsértő cégekre. Hasonlóan nagy a befolyása a közösségi költségvetés és a több­éves pénzügyi tervek kialakítására. Az éves költségvetések ugyan a ta­nács és az Európai Parlament kö­zötti alkufolyamatban kapják meg végleges formájukat, de szerkeze­tüket és súlypontjaikat tekintve döntő jelentőségűek lehetnek a kiinduló bizottsági javaslatok. Ugyanez érvényes a hosszabb távú pénzügyi előirányzatok fő keretei­nek meghatározására, valamint a fontosabb közös politikák időnkén­ti refom­jaira. Mindez rendkívül nagy igazgatási hatalmat jelent, amelynek gyakorlásában a bizott­ság több mint 24 ezer fős, magasan képzett, elkötelezett (és ennek meg­felelően kitűnően megfizetett) tiszt­viselőkből álló apparátusra támasz­kodhat. Másrészt viszont a szűkebb értelemben vett bizottság, a bizto­sok kollégiuma már nem tisztvise­lőkből és technokratákból, hanem politikusokból áll, és olyan testü­letként működik, amelynek poli­tikai döntéseket kell hoznia. A bi­zottság mindenkori elnökétől első­sorban azt várják, hogy - ugyan­csak szigorúan függetlenítve ma­gát a tagállami­­különérdekektől és egyedi szempontoktól - az európai közjót szem előtt tartva jelöljön ki távlati politikai irányokat az in­tegráció fejlődésének. Ez eddig roppant nehéz fel­adatnak bizonyult, nagyon kevés olyan bizottsági elnök akadt, aki általános megelégedésre tudott megfelelni neki. Az EU-val fog­lalkozó elemzők körében kiala­kult közmegegyezés szerint leg­utóbb a francia Jacques Delors (1985-1995) volt ilyen, aki az egységes belső piac megterem­téséhez, valamint a valutaunió megalapozásához vezető folya­matokat irányította, azóta sem tapasztalt eréllyel és szakérte­lemmel. Utóda, a luxemburgi Jacques Santer kompromisszumos jelölt­ként, nehezen kibékíthető tagál­lami érdekek legkisebb közös ne­vezőjeként került hivatalába­­ és okozott ennek megfelelően nagy csalódást. Az általa vezetett bi­zottság volt eddig az egyetlen, amely - pénzügyi visszaélések­kel és szabálytalanságokkal kap­csolatos gyanúk miatt - lemon­dásra kényszerült. A Santert követő Romano Pro­­dinak, a bizottság néhány hónap múlva távozó elnökének a megíté­lése legalábbis ellentmondásos. A volt olasz miniszterelnököt hívei valóban európai kitekintésű politi­kusnak tartják, akinek vezetésével a bizottság olyan eredményeket könyvelhetett el, mint a tíz ország­ra kiterjedő bővítés levezénylése vagy az eurókészpénz forgalomba hozatalának megszervezése. Bírá­lói elsősorban katasztrofálisan gyenge kommunikációs képessé­gét, valamint a kelleténél - leg­alábbis ezen a szinten - jóval gyakoribb politikai melléfogásait vetik a szemére. Sokan állítják, hogy Prodi ide­je alatt továbbhanyatlott a bizott­ság tekintélye és befolyása. Kér­dés azonban, hogy még ha így is volna, ez mennyiben tudható be az elnök személyének, és milyen mértékben magyarázható az in­tézményközi erőviszonyok vagy a tagállami törekvések változásá­val. E törekvések mostanában feltűnően csekély mértékben kedveznek annak, hogy a bizott­ság tekintélye és befolyása visszanyerje régi fényét. A leg­utóbbi példa erre éppen az új el­nök kiválasztása volt. Durao Barroso neve a múlt hétig csak elvétve bukkant fel az esélyesnek tartott jelöltek között, ami arra vall, hogy az egymást kölcsönö­sen kioltó tagállami szemponto­kat ismét csak a legkisebb közös nevező elve alapján lehetett összebékíteni. (MTI) Barroso: Kényes megbízatás elé néz ■ H■kaleidoszkóp Antonio Banderas és a Shrek 2 Antonio Banderas egyik legkedvesebb szerepé­nek tartja a Shrek 2 animációs film Csizmás Kan­dúrjának „szinkron” szerepét, amelyhez az ihletet anyósa macskáitól kapta. Minden más animációs fimnél nagyobb sikert aratott eddig a Shrek 2, amely a minap kezdte meg angliai diadalútját. A londoni premieren a figurákat életre keltő vala­mennyi sztár megjelent. Antonio Banderas elmesél­te a fogadáson, hogy azért tudta megragadni a baj­szos kardforgató karakterét, mert sokat tanulmá­nyozta anyósa, a világhírű Hitchcock-kedvenc, Tip­­pi Hedren macskáit. A vékony, platinaszőke sztárt, Tippi Hedrent, aki a Madarak című Hitchcock-fim­ben vált világhírű­vé, különös kapcso­lat fűzte mindig is az állatokhoz. Je­lenleg 72 nagymacs­kát tart a farmján. Antóniának, a vőnek volt tehát honnan ellesni az állatok vi­selkedését, Csizmás Kandúr figurája ugyanis ötvözi egy tigris és egy házi cirmos magatartá­­ si formáit. Banderas és Csizmás Kandúr HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szer­kesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím:­­ Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám: ügyvitel: telefon/fax: 0266-372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek infor­mációinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.

Next