Hargita Népe, 2004. július (16. évfolyam, 152-178. szám)
2004-07-01 / 152. szám
2004. július 1. ■ NAGYVILÁG2 Elbúcsúzott hivatalától a német elnök Elbúcsúzott tegnap hivatalától, csaknem öt évtizedes politikai pályájától Johannes Rau német államfő. Utódját, a május 23-án megválasztott Horst Kohlert ma iktatják be. Kedden este, az államfői hivatalként szolgáló berlini Bellevue-kastély kertjében kiemelten ünnepélyes katonai ceremóniával vettek búcsút a 73 éves Rautól, a szövetségi köztársaság nyolcadik elnökétől, aki nem kívánta magát újra jelöltetni az államfői posztra. Az államfő megválasztására hivatott szövetségi közgyűlésben az ellenzéknek van többsége, Rau a kormányzó, de a szövetségi közgyűlésben kisebbségben lévő szociáldemokratákhoz tartozik. A napi katonai teendők végének ünnepélyes, zeneszóval történő jelzését 1838-ban honosították meg Poroszországban. Miután elhangzott a trombitaszó, az italmérést is be kellett fejezni, a söröshordókat is lezárták. A nyugovóra térés jelzésének különösen ünnepélyes ceremóniája a Grosser Zapfenstreich, amely nem csak a távozó német államfőknek, de a kancellároknak is kijár. Rau a Bellevue-kastély kertjében fáklyák lobogása és általa választott zenedarabok hangjai közepette búcsúzott. A távozó államfő „szerenádként” Edward Elgar brit zeneszerző katonai indulóján kívül egy Bach-korált választott. A ceremónia trombitahangokkal, imával és a nemzeti himnusszal fejeződött be. Amerikai törvényhozók levele Amerikai törvényhozók hamarosan levelet intéznek Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökhöz, hogy kifejezzék aggodalmukat a vajdasági magyarokat érő támadások miatt. Közbenjárásukat az Amerikai Magyarok Kongresszusi Kapcsolatainak Központja nevű lobbiszervezet (CHACR) kezdeményezte. Az amerikai magyarok közben levelekkel, faxokkal és telefonokkal hívták fel képviselőik figyelmét a vajdasági helyzet tarthatatlanságára. A kezdeményezéshez eddig tíz kongresszusi képviselő csatlakozott. Fej-fej mellett Bush és Kerry Döntetlenre áll a verseny George Bush elnök és demokrata párti kihívója között Floridában, abban az államban, amely a legutóbbi amerikai elnökválasztáson döntőnek bizonyult. Egy közvélemény-kutatás kedden közzétett adatai azt mutatták, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakója és John Kerry szenátor Floridában egyaránt a szavazatok 43 százalékát kapná, ha most tartanák az elnökválasztást, s azon független jelöltként indulna Ralph Nader is. Ha csak George Bush és John Kerry szállna versenybe, akkor a demokrata párti kihívó a szavazatok 46 százalékát, Bush elnök pedig a szavazatok 44 százalékát kapná. A 2000-ben tartott legutóbbi amerikai elnökválasztáson George Bush mindössze 537 szavazattal többet kapott Florida államban, mint Al Gore volt alelnök. Bel- és külpolitikai ügyeletes: SURÁNY ISTVÁN Ünnepélyes búcsúceremónia Johannes Rau tiszteletére Mostantól minden nap a gyereked napja lehet! KID BANK és annyit nőtt naponta, mint mások tíz nap alatt!I mM/j. § KID CONT A számla, mely együtt nő a gyerekekkel! Gyűjtőletét lejben vagy valutában. w-bancatransilvasia.ro ■hírháttér A legnehezebb politikai tisztség Európában Az Európai Bizottság elnöki tisztsége, amelyet novembertől José Manuel Durao Barroso jelenlegi portugál miniszterelnök fog betölteni, a legnehezebb és legkényesebb politikai megbízatás az EU-ban. A körülötte folyó küzdelmek lezajlása és kimenetele ennek megfelelően sokat elárul az unió mindenkori állapotáról. A brüsszeli bizottság döntéselőkészítő, javaslattevő, ellenőrző, több fontos területen pedig döntéshozó és végrehajtó feladatokat lát el. Ez utóbbi szerepkörével összefüggésben bukkan fel néha „az EU kormánya” kifejezés, amely pontatlan és félrevezető, mert az unióban a végrehajtói jogosítványok legnagyobb része a miniszterek tanácsát, vagyis közvetlenül a tagállamokat illeti meg. A bizottság ezzel együtt is képes arra, hogy meghatározó befolyást gyakoroljon a közösségi politikák formálására vagy akár az integráció fejlődésére. Ehhez nem kell kormányként működnie; elég, ha kihasználja az uniós intézményi rendben elfoglalt egyedülálló és némileg ellentmondásos helyzetét. Az EU fő intézményei közül a bizottság képviseli a folytonosságot és az elvileg politikamentes, tisztán technokrata szakértelmet. A tagállami különérdekek iránt hivatalból és kötelezően érzéketlennek kell lennie, mert egyik fő feladata a közösségi („európai”) érdekek képviselete és védelme. A szerződések őreként ezeknek az érdekeknek a nevében tehet jogi lépéseket a közösen elfogadott szabályokat megsértő tagállamok ellen. Kezdeményezési és javaslattételi joga a közös politikák (mezőgazdaság, külkereskedelem, versenypolitika, regionális politika) területén kizárólagos, vagyis ezekben csak bizottsági indíttatásra születhetnek uniós szintű jogszabályok. A versenypolitikában emellett kivételesen erős jogosítványokkal rendelkezik: milliárdos vállalati fúziókat, állami támogatásokat engedélyezhet vagy tilthat meg, és ugyanilyen nagyságrendű bírságokat szabhat ki a szabályokat megsértő cégekre. Hasonlóan nagy a befolyása a közösségi költségvetés és a többéves pénzügyi tervek kialakítására. Az éves költségvetések ugyan a tanács és az Európai Parlament közötti alkufolyamatban kapják meg végleges formájukat, de szerkezetüket és súlypontjaikat tekintve döntő jelentőségűek lehetnek a kiinduló bizottsági javaslatok. Ugyanez érvényes a hosszabb távú pénzügyi előirányzatok fő kereteinek meghatározására, valamint a fontosabb közös politikák időnkénti refomjaira. Mindez rendkívül nagy igazgatási hatalmat jelent, amelynek gyakorlásában a bizottság több mint 24 ezer fős, magasan képzett, elkötelezett (és ennek megfelelően kitűnően megfizetett) tisztviselőkből álló apparátusra támaszkodhat. Másrészt viszont a szűkebb értelemben vett bizottság, a biztosok kollégiuma már nem tisztviselőkből és technokratákból, hanem politikusokból áll, és olyan testületként működik, amelynek politikai döntéseket kell hoznia. A bizottság mindenkori elnökétől elsősorban azt várják, hogy - ugyancsak szigorúan függetlenítve magát a tagállamikülönérdekektől és egyedi szempontoktól - az európai közjót szem előtt tartva jelöljön ki távlati politikai irányokat az integráció fejlődésének. Ez eddig roppant nehéz feladatnak bizonyult, nagyon kevés olyan bizottsági elnök akadt, aki általános megelégedésre tudott megfelelni neki. Az EU-val foglalkozó elemzők körében kialakult közmegegyezés szerint legutóbb a francia Jacques Delors (1985-1995) volt ilyen, aki az egységes belső piac megteremtéséhez, valamint a valutaunió megalapozásához vezető folyamatokat irányította, azóta sem tapasztalt eréllyel és szakértelemmel. Utóda, a luxemburgi Jacques Santer kompromisszumos jelöltként, nehezen kibékíthető tagállami érdekek legkisebb közös nevezőjeként került hivatalába és okozott ennek megfelelően nagy csalódást. Az általa vezetett bizottság volt eddig az egyetlen, amely - pénzügyi visszaélésekkel és szabálytalanságokkal kapcsolatos gyanúk miatt - lemondásra kényszerült. A Santert követő Romano Prodinak, a bizottság néhány hónap múlva távozó elnökének a megítélése legalábbis ellentmondásos. A volt olasz miniszterelnököt hívei valóban európai kitekintésű politikusnak tartják, akinek vezetésével a bizottság olyan eredményeket könyvelhetett el, mint a tíz országra kiterjedő bővítés levezénylése vagy az eurókészpénz forgalomba hozatalának megszervezése. Bírálói elsősorban katasztrofálisan gyenge kommunikációs képességét, valamint a kelleténél - legalábbis ezen a szinten - jóval gyakoribb politikai melléfogásait vetik a szemére. Sokan állítják, hogy Prodi ideje alatt továbbhanyatlott a bizottság tekintélye és befolyása. Kérdés azonban, hogy még ha így is volna, ez mennyiben tudható be az elnök személyének, és milyen mértékben magyarázható az intézményközi erőviszonyok vagy a tagállami törekvések változásával. E törekvések mostanában feltűnően csekély mértékben kedveznek annak, hogy a bizottság tekintélye és befolyása visszanyerje régi fényét. A legutóbbi példa erre éppen az új elnök kiválasztása volt. Durao Barroso neve a múlt hétig csak elvétve bukkant fel az esélyesnek tartott jelöltek között, ami arra vall, hogy az egymást kölcsönösen kioltó tagállami szempontokat ismét csak a legkisebb közös nevező elve alapján lehetett összebékíteni. (MTI) Barroso: Kényes megbízatás elé néz ■ H■kaleidoszkóp Antonio Banderas és a Shrek 2 Antonio Banderas egyik legkedvesebb szerepének tartja a Shrek 2 animációs film Csizmás Kandúrjának „szinkron” szerepét, amelyhez az ihletet anyósa macskáitól kapta. Minden más animációs fimnél nagyobb sikert aratott eddig a Shrek 2, amely a minap kezdte meg angliai diadalútját. A londoni premieren a figurákat életre keltő valamennyi sztár megjelent. Antonio Banderas elmesélte a fogadáson, hogy azért tudta megragadni a bajszos kardforgató karakterét, mert sokat tanulmányozta anyósa, a világhírű Hitchcock-kedvenc, Tippi Hedren macskáit. A vékony, platinaszőke sztárt, Tippi Hedrent, aki a Madarak című Hitchcock-fimben vált világhírűvé, különös kapcsolat fűzte mindig is az állatokhoz. Jelenleg 72 nagymacskát tart a farmján. Antóniának, a vőnek volt tehát honnan ellesni az állatok viselkedését, Csizmás Kandúr figurája ugyanis ötvözi egy tigris és egy házi cirmos magatartá si formáit. Banderas és Csizmás Kandúr HARGITA NÉPE - közéleti napilap. Kiadja a Hargita Népe Kiadóvállalat. Szerkesztőbizottság: BORBÉLY LÁSZLÓ (főszerkesztő), FERENCZ IMRE, HECSER ZOLTÁN (felelős kiadó), SURÁNY ISTVÁN, SZONDY ZOLTÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 530190 Csíkszereda, Szentlélek u. 45 sz. Levélcím: Csíkszereda. Pf. 36. Szerkesztőség: telefon/fax: 0266-371322; e-mail: hargitanepe@topnet.ro. Tájékoztatás: 0266-310507. Reklám: ügyvitel: telefon/fax: 0266-372633; e-mail: hargitanepe.reklam@topnet.ro. Web: http://hhrf.org/hargitanepe. A lap bel- és külföldi hírösszeállítása az MTI és a Mediafax hírügynökségek információinak felhasználásával készül. (ISSN 1221-0153) Számítógépes szedés, tördelés: Hargita Népe Lapkiadó. Nyomás: Europrint Kft.