Megyei Tükör, 1971. április (4. évfolyam, 290-315. szám)
1971-04-22 / 308. szám
VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK ! TÜKÖR AZ RKP KOVÁSZNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI NÉPTANÁCS LAPJA 1971. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK ÁRA 30 BANI IV. ÉVFOLYAM, 308 SZÁM Szépítsük a falut, de óvjuk is megszépített környezetünket A köröspataki községközpont, a hozzátartozó Árkos és Kálnok falu lakói a termelő munka mellett mindig arra törekedtek, hogy környezetüket szebbé, barátságosabbá tegyék. Apró parkok létesültek minden alkalmas központi helyen. Köröspatakon a tűzoltószertár körül a középületek, magánházak előtt jelentek meg a virágágyások, pihenő padok, juhar-, hárs-, nyár- vagy más csemeték, s a két másik faluban sem maradtak le községszépítés terén. A falvakat átszelő patakok partjára évről évre újabb és újabb csemeték kerülnek, részben díszítő, részben hasznossági szándékkal, gondolva például a mézelő akácra. Ebben a tevékenységben jó példát szolgáltattak a tantesület tagjai és a tanulók, mintegy tovább vive a régi gyümölcsfatelepítő, virágkedvelő iskolamesterek környezetformáló munkáját. A faluszépítés nagy ellensége volt minden időben némely ember nemtörődömsége, gondatlansága. A hazatérő tehéncsorda is nagy veszély, s nemcsak ellenség, hanem átok a kecske. A tehenek szívesen fejezik be a legelést a virágágyásokban, a kecskék a csemeték meghámozásával tesznek pontot a dolgos nap végére, s kezdődik minden élőből. Új ültetés és új tárolás az idők végezetéig, amíg a kecske ki nem megy a divatból. A község vezetősége néha kétségbeesett védekezést foganatosít. A köröspataki szövetkezettel szemben, pár évvel ezelőtt, napokig olyan magas léckerítés védte a tenyérnyi virágágyást, hogy abból csak akkor lehetett valamit látni, ha közvetlen közelről bekukucsált a kíváncsi ember. Egyedüli megoldás pillanatnyilag csak az lenne, ha a közhasznú zöldövezetet, a virágágyásokat mindenki magáénak vallaná s legalább közvetlen a háza előtt mindenféle pusztítást megakadályozna. Ellenkező esetben végtelen időtöltéssé válik az egész, s mégsem lehet soha befejezni, mint például a Súgás-fürdői utat, ahova idestova egy évszázada járnak közmunkázni a sepsiszentgyörgyi lakosok, s nemzedékünkre is jócskán maradt tennivaló. Pedig a faluszépítésre sokat áldoztak pénzben, időben Köröspatakon az idén is, amit már csak azért is érdemes felsorolni, hogy lássuk, mit építünk jobb kézzel s mit pusztíthatunk el a ballal. (folytatása a 2. oldalon) Tompa Ernő A pártévforduló tiszteletére Ezekben a napokban megyeszerte lázas munka folyik a városok és községek szebbé tételéért, a hazafias munkavállalások teljesítéséért május 1 és a közelgő pártévforduló tiszteletére. Ebbe be egy emberként a tevékenységkapcsolódik be a megye fiatalsága is. Kilis hónap közepéig nagy épvonalakban teljesítették KISZ- szervezeteink a pártévforduló köszöntésére vállalt kötelezettségeket. Begyűjtötték 126 tonna fémhulladékot, 680 kilométeres szakaszon fákat ültettek, 580 hektár legelő takarítását végezték el, az átvevő központoknak átadtak 3,2 tonna papírhulladékot, 3400 darab üres üveget, 3890 kilogramm textilhulladékot, elültettek 2200 darab gyümölcs- és díszfát. A nem fizetett munkálatok értéke megközelíti a 2 millió lejt, a fizetettek értéke pedig a 60 ezret. A faültetésnél kitűntek a szentléleki, bodzafordulói és torjai fiatalok, a legelőtakarításnál a málnásiak, uzoniak ilyefalviak és maksaiak, község- és városszépítési munakálatokban a kovásznak kézdivásárhelyi, vargyasi, nagyajtai, torjai, uzoni, zabolai KISZ- szervezetek, a fémhulladék a gyűjtésénél pedig a barótiak, sepsiszentgyörgyiek, kézdivásárhelyiek, bodzafordulóiak és málnásiak. Külön ki kell emelnünk a tanulók bekapcsolódását ebbe a munkába, az általuk elvégzett munkálatok értéke 130 ezer lejt tesz ki. Hadd dicsérjük meg a hídvégi, ozsdolai, zabolai, berecki, kovásznak uzoni, bárót és sepsiszentgyörgyi iskolák tanulói. Az eddigi törekvés garancia arra, hogy a megyei szervezet maradéktalanul KISZ- teljesíti a hazafias munka terén tett vállalásait. A köpeci bányavállalat dolgozóinak kitartó, rendszeres munkával sikerült teljesíteniük az első negyedévre előirányzott összes mutatószámokat. A szén termelési tervének 104 százalékos teljesítésével össztermelési tervüket 1 564 000 lejjel, árutermelési tervüket pedig 1 405 000 lejjel teljesítették túl. Még az év elején — a közgyűlésen — jóváhagyott műszaki-szervezési intézkedések szigorú betartásával lényegesen csökkentették a termelési költségeket. A belszinti szénkitermelésben tonnánként 4,09 lej megtakarítást értek el. külszíni kitermelésben a tüzelőanyagok (benzin, olaj) megtakarítása mondható jelentősnek. Említésre méltó, hogy a termelési terv teljesítése elsősorban a munkatermelékenység lényeges növekedésével valósult meg. Szőcs Miklós, Nagy Ferenc és Vajda Dezső brigádjai — a Vargyas I belszinti részlegén — az egy személyre előirányzott 7,2 tonna helyett 7,7—7,9 tonnát valósítottak meg terven felül, brigádonként 2—3000 tonna szenet adtak. Ezeken a munkahelyeken a termelékenység növekedését nagyban elősegíti a hazai gyártmányú SVJ típusú hidraulikus támasztóoszlopok használata, melyek ma már országszerte nagy keresletnek örvendenek, és nagy bizalommal használják a belszinti fejtések támasztására. A termelési költségek csökkentésének jótékony hatása elsősorban az 1000 lej árutermelésre fordított költségek csökkenésében jutott kifejezésre, ami a felhalmozási alap növekedését segítette elő, így a vállalat az első évnegyed folyamán 683 000 lej többletnyereséggel és 1 564 000 lej többletakkumulációval járult hozzá a nemzeti jövedelem gyarapításához. A vállalat dolgozói maradéktalanul teljesítették pártunk fennállásának 50. éves évfordulója tiszteletére tett vállalásaikat is. A vállalt 4000 tonna többletszéntermeléssel szemben 9357 tonnát valósítottak meg, a brikettermelésnél pedig a vállalt 1700 tonnával szemben 2550 tonnát. A vállalat 250 000 lej terven felüli nyereség helyett 683 000 lejt ért el. Amint a fentiekből is kitűnik, a vállalat dolgozói megértették feladataik komolyságát, és pártunk gazdaságpolitikájának céltudatos megvalósításával következetesen hozzájárulnak hazánk és nemzetgazdaságunk szüntelen fejlődéséhez. Tatár József főkönyvelő A faluszépítési hónap keretében a csernátoni lakosok — a pártbizottság és a néptanács irányításával — számottevő eredményeket értek el már eddig is a pártévforduló tiszteletére indított akció keretében. községszépítési így többek között — április és március folyamán — kiástak 6900 folyóméter sáncot, 3200 négyzetméteren megjavították a kerítést, 2900 négyzetméteren ütés járdajavítást végeztek, új hidacskát készítettek, illet8ve javítottak stb. A község lakosainak nagy többsége kijavította és lemeszelte háza előtt a kerítést, kaput. Hamarosan elkészül a község bejáratánál egy új park, zöldövezet létesül a mezőgazdasági gépesítési állomás leendő épülete előtt. A fenti munkálatokban 776 állampolgár vett részt, s a munkálatok összértéke 62 710 lejt tesz ki. A hazafias munkában — többek között — különösen kitűnt Szylveszter Ilona, Fűzi Sándor, Ráduly Ilona, Fülöp Jánosné, és a Kocsisok utcájának számos dolgozója. Ugyancsak ezekben a napokban tettek látogatást a moftana-i múzeumban a csernátoni általános iskola tanulói és tanárai, összesen 44 személy. A hazaérkezésük utáni napon megtekintették Kézdivásárhelyen a készruhagyárat, a keményítőgyárat és a csavargyárat. A rendkívül kellemes és tanulságos kirándulások megszervezéséért Ágoston József tanítót illeti dicséret. Váradi István A legutóbbi mezőgazdasági jelentések szerint a termelőszövetkezetek 83 százalékban teljesítették tavaszi vetési tervüket. A 7113 hektár árpavetési tervvel szemben 7278 hektárt vetettek el, részben helyettesítve a már ősszel így elfoglalt parcellákat, melyeket valamilyen okból kiszántani. Nagyobb terület kellett elvetéséről tájékoztatták a szakigazgatóságot Blarátos, Nagybacon, Nagyborosnyó, Katolna, Kökös, Dalnok, Szent- Ilyefalva, Martonfalva, Mikóújfalu, Maksa, Papol Pólyán, Szentivánlaborfalva, Szentlélek Tamásfalva és Kézdivásárhely. Ezzel szemben két gazdaságban még mindig van vetetlen árpa, Gidófalván 45 és Torján 40 hektár. A cukorrépa vetésével minden gazdaság végzett. Összterület 4806 hektár. A fő kultúrák vetését újabb két termelőszövetkezet fejezte be : Kökös és Almás, így ötre emelkedett a számuk. Bukszád maradt el leginkább a tavaszi munkákkal, ami részben sajátságos mikroklímájából adódik, viszont kihasználták a munkaerőt a legelő- és kaszálótakarításnál, s lebonyolították a tervezett 400 hektárral szemben 550 hektár természetes gyepterület rendbetételét. A takarmánynövényeken kívül (4371 hektárból 2029 hektár van elvetve) — melynek egy része a melegigényesebb silókukorica — pillanatnyilag minden egységben a burgonyaültetésre összpontosítják a munkaerőt és a gépeket. Az rést Barót, Kökös, Almás, ültePapok, és Zágon fejezte be. Újabb kilenc gazdaságban mindössze 10—15 hektár van még hátra. Az állami mezőgazdasági vállalatok 1770 hektáros burgonyaültetési tervüknek eleget tettek.A magántermelők 41 százalékban fejezték be a tavaszi munkákat, míg a termelőszövetkezeti tagok elvetették háztáji parcellák felét. Ez 2767, illetve 3980 hektárt jelent. A fiaskóban a burgonyaiUdő gyepek A kédivásárhelyi faipari kombinát udvarán Bortnyik György felvétele