Megyei Tükör, 1977. március (10. évfolyam, 1591-1617. szám)

1977-03-01 / 1591. szám

1907 tavaszára emlékezünk Az elvakult, kapzsi uralkodó osztályok, a kíméletlen és cinikus hatóságok meg az alapjában véve szelíd, békés természetű költő, George Coșbuc — „a parasztság költője“, ahogy Dobrogeanu Gherea nevezte — 1894-es, gyújtó hatású költeményének, a het adi strófáinak félreérthetetlen Fölfigyelmeztetését sem szívlelték a g . .Időnk fohászra sincs elég. Hisz minden időnk tietek, S ti könnyen elfeleditek, Hogy lelkünk volna még! Megfogadtad, hogy kitagadj / Jogunkból s szülni — azt se hagyj: Megbotozol, ha mukkanunk. / Bilincsbe versz, ha moccanunk S ölöm, ha nyíítten koccanunk. / Hogy földet adj ' Ide ti mit temettetek ? / Búzát? Mi ősöket, atánk. Bátyánk, öcsénk húgunk, anyánk — Félre, idegenek! r Ez a föld drága, sent darab, Bölcsőnk, sírunk volt, az marad. Vérünkön védtük mi mind, S a vér az úgy áztatta, mint A mi kiöntött könnyeink — / Hogy földet adj ! Nincs módunk s erőnk nem marad / Örökös koldusságra, mert l'gyernek, ahogy a bot hevert . I ton szedett urak! / Ne kívánja az ég, a nagy, Hogy végül vért s ne földet adj! Ha ínség lázit s nem lehet / Tűrnünk, mi sem véd. legyetek Bár Krisztusok, feküdjetek Bár föld alatt !“. A vers, amelyet — akár jelképként is felfoghatjuk — a promiriátus világszerte egyik legjelesebb költője, József Attila ültetett át magyarra (mi is ezt a klasszikusnak tekinthető fordítást használtuk, bár rendelkezünk — többek között — egy fiss hazai magyarítással is a Lászlóffy Aladár tollából), mint említettük, hiába figyelmeztette a földesurakat, süket fuckre talált. A felkelés idején viszont — számtalan adat. vallomás tanúsítja — a Földet adj! kézről kézre járt a parasztok között, gyülekezeteknek olvasták fel a néppel érző tanítók, a ,,diákok" (akik rendszerint nem voltak diákok, csak írástudó parasztok, mesterlegények), kéziratos másolatokban terjesztették. 1907 után, amikor a megrettent uralkodó osztályok, hatóságok még mindig nem képesek felmérni az események valódi okait, és mindenütt ..felbujtókat** vélnek felfedezni — a Földet adj! költője az egyik fó vétkesnek számított Mihail Sadoveanu is ^bujtogatónak* minősült a hatóság szemében - a felkelés idején még házkutatást is tartottak fálticeni lakásán. Sadoveanu már 1906-ban aggodalommal eltelve írja Ibraileanunak, hogy meglátása szerint valami nagy leszámolás felé rohannak az események. Megsejtésének iéüag is hangot adott drámai novelláiban, a Ion Ursuban, a Fenyegető árnyban, A bojár bűnében. Amikor pedig az események bekövetkeznek, e szavakkal tör ki : Ettől tartottam. Ez az aggodalom élt bennem s rágta a szívemet, mint valami kártékony féreg Beszéltem erről miniszteremnek, Spiru Haretnek is. Vidéki utazásaimon sokat láttam, hallottam. Láttam a parasztság nyomorúságos helyzetét, kegyetlen vergődését. Meghatott Híreimé, ahogyan sorsa jobbra fordulását várta. A kormányok azonban sorra mind becsapták a parasztokat. A földbirtokosok és bérlők gúnyt űztek belőlük. De most már ... a kés csontig hatolt... Hazugsággal,igazságtalansággal nem lehet kormányozni egy né*en. Elérkezik a pillanat, amikor a nép maga tesz igazságot magának.** Spiru Haret (1851—190 a kiemelkedő matematikus, szociológus és impblikus — a felkelés idején oktatásügyi miniszter — maga is jól látta, merre tartanak az események. A már említett munkájában, A parasztkérdés címűben írta, még 1905-ben, megdöbbentő éleslátással . ..Ha a dolgok mostani állapota (vagyis a parasztság kizsákmányolása, M J ) továbbra is fennmarad csak egy, katasztrófa orvosolhat mindent." Egy-egy felvilágosult elme tehát látta, érezte, tudta vagy megsejtette a bekövetkező tragikus eseményeket. Az uralkodó osztályok és a szolgahivatalnokok zöme viszont a felkelés alatt és után sem képes szembenézni a valósággal. Rendkívül jellemző ilyen szempontból a hírhedett flaminzi-i intéző feljelentése Botolani megye prefektusához 1907. február 15-én : „A falvak lakói jó emberek lennének — minden vadságuk (sic) ellenére — (...) ha nem hatna rájuk a könyves emberek, a papok és a tanítók mérge (...) akik a népi bankok összejövetelein papolnak a falusiaknak, olyasmiket ígérvén, hogy földet kapnak, sőt, ilyen alkalmakkor még materializmust is művelnek (?), ami arra buzdítja őket, hogy furkosbotot ragadjanak". Az a Gh. Gh. Constantinescu denunciál így, akitől a hírhedett fenyegetés származik, amely aztán a végsőkig elkeseredett éhségfalviakban felizztotta az indulatokat, s ezzel voltaképpen az 1907-es felkelés nyitánya lett .Azt tanácsolom hogy elhallgassatok, ha nem akartok odajutni, hogy heten éljetek egy kecske után !“... (Folytatjuk) összeállította : MATEKONICS JÁNOS i mezőgépészek rajtra készen (folytatás az első oldalról) képpen már a betakarítási munkálatok idején megkezdődött felkészülésünk a tavaszi kampányra, s hála a tapasztalt, szakképzett és lelkes munkaközösségünknek, tervünknek mindenben eleget tettünk, sőt, ha számadatokkal kellene kifejeznem elvégzett feladatainkat, akkor most tervünk 126 százalékos teljesítéséről adhatok számot. E számadat mögött 58 traktor, 112 eke, 33 kultivátor, 36 tárcsásborona, 38 vetőgép, 26 burgonyaültető stb. javítása szerepel a éli idényben elvégzett munkálatok sorában — így hangzott Macabe igazgató első felvilágosítása. Persze, e javítóközpontban nemcsak az idénymunkálatok képezik a gépészek kizárólagos feladatát. Az egységekben időnként minden gép „elfárad“, alkatrészeik megkopnak, egynémelyiket ki kell cserélni, berendezéseiket ellenőrizni kell ezért a szerelőcsarnokban, a javító-, tisztítórészlegen Gödri Árpád, Gödri László, Baczula Béla, Nagy Imre Demeter Lajos, Lakatos János, Csutak János, Gáspár József Marton Ernő. Száraz Zoltán és társaihoz egész éven át bekerülnek a gépek általános javításra. Ők végzik a hidraulikus szerkezet, az alváz, a ható s egyéb alkatrészek felülvizsgálatát, tisztítását, a meghibásodott alkatrészek kicserélését, sőt, ahol a korróziótól védő festékanyag lepattogzik, a traktorok festéséről sem feledkeznek meg. Villanyszerelők, hegesztők, esztergályosok, mosók, marók, kovácsok, a présműhely, a hidraulikus pumpajavítók mintegy szalagszerű folyamatos munkafázisban állandó készenlétben és állandó elfoglaltságban őrködnek a mezei munkálatok zökkenőmentességén. S munkájuk kapcsán egyelőre örömmel nyugtázzák, hogy jottányit javult a pótalkatrész-ellátás, s azt is, hogy most, a mezei munkálatok rajtja előtt az illetékesek ígérete szerint az idén az egyre javuló alkatrész -ellátás nem okoz majd örökös gondot tervfeladataik teljesítésében. Minél hamarabb behozni a lemaradást (folytatás az első oldalról) ismét eljutottunk a bűvös körhöz, amelyből pedig mindenképpen ki kell törnünk ebben a félévben, amint az újraprogramálások is megszabják. A júniusra kitűzött határidő azonban a maximális, a legkésőbbi határidő, a munkákat ennél hamarabb is be lehet és be kell fejezni. Hangsúlyozzuk ezt annak folytán, hogy a beruházási terv idei eredményei sem mondhatók kiválóaknak; a januári beruházási tervet megyénkben csupán 83,1 százalékra teljesítették az összberuházásnál. 74,5 százalékra az építés-szerelésnél. Az év első hónapja tehát még hozzá is adott a lemaradásokhoz, amelyeket be kell hozni mindenképpen. Mendegélek végig a városon, szivkoszorúig fürdőzve február végi gyönyörű tavaszban, s ehhez méltó örömmel is készülvén oda, ahol derűsen s jó szóval vannak, és már zsebeimet is rendezgetem, hova is tér valamelyik sarkán árulnák dehogy árulnak, kínálnak! — már ilyen márciusi hírnököket, s azzal olyan könnyedén át lehet lépkedni a városon ,valamerre. És még nem látom, és már keresem, és már vizslatom, de egyik sarkon sem találom a virágosokat kosaruk mellett —jó, nekünk nincs időnk kimenni most, nekik épp van, bizonyosan volt, hát mért nem hoztak hóvirágot meg azt a csepp kicsi kék virágot, cérnával összekötve ügyeskén? Hiszen ott nő <j kertjük alatt, a kertjük tövében — hát hol lehetnek7 .4 fiatal Aprily »"se jut eszembe, a kérő, a sze T*lettet Ne haragudj, nem volt vita9’ Dót akkor miért ékeskedett 19észhónapban napsütéssel február firjm nem jutott neki erő egy 'T' ' r oau tőt'ágy + sokra, ska virágra, éppen most, *PP Hikém. Nincs, február szedelözköiik, kiúgy látszik, a nagy tavaszteremtésben, nem nekivaló még az, de föl nem rovom neki! hadd próbáljam is a lehetetleneket, mint az emberik. novemberek, szeptemberek jó emberek. — Ne haragudj, nem ^tt virág. — És van virág] Megcnellunk Románnét — a könyvüzletben egy nő, mint aki nem is élt ebben a verőfentyben, ráförmed egy hüvelyknyi kislánykára: Jó korán megkezdted te öv ! — hát ott a virág, ott, a gyermek kezében, van vagy háromnégy csokor, pont az, a kék meg a cjkóvirág! De mit is kezdett meg ez a gyermek? Nem nagyon értem, ugyanis nem koldus, nem tolakodó, nem szemtelen, csak nyújtja: tetszik venni? Jaj, lelkem, hogyne, adj kettőt, kéket s fehéret, másik kettőt add másnak, jusson másnak is virág, s aztán eliggy haza, van ott meg a szemerjai körzetekben, biztos van, s hozz még. S erre a nénire ne haragudj, azért nem szereti a virágokat s haragszik rájuk, mert húsz évvel ezelőtt az a fiú virág nélkül ment a találkájukra egy vadonatúj tavaszban, aztán azóta... Eredj szépen, s aztán elvárd nyolc év múlva te is, hogy legyen, igenis, legyen virág Nála — ként hogy is lehetne átlépni másTavaszba, Márciusba. CZEGŐ ZOLTÁN ska. m. ‘ gyűrűsnjjnyi ot megüt togy a L puhán s nagy-nagy feltál ölel ölbe kis- és gyű stségű-nagyságú fenyőágacska — mert ahhoz kétség nem fér. Solemne ^ 49- • ■*---------------------------------------------------1 ; • * Dolics Árpád zenéje Veress Gerzson szövege nyes sze/eA*ei 'oöőc. . £ v. 00 rábon nap rajjol $ Arcról nt 't Vig munka. mdoh '1 Szat'ara, melj célt szabott Jj'yo erőd. rjeA m £ sz fák suruj* ~ev ~ai 'Qyyeyjü u fen jer/fa bot tVege hek Lünk Tömdgye leimet zenyp* .>„■<ra.két szón tűz cs///di yok zn^r X55EX ----------------------^^ 1, ■ • er/ta fe/Hi nek Conk Romani al ' Annira, fratioj Lság Ø 5 2 r ment, kf>n ț un Xo ma rí,. <2 ' Alinc/en aj aprói sz/2j~*yal a ded ?önt,hassúágnál... Furcsa, tavaszi idő. Február úgy búcsúzik, mintha március közepén járnánk, s nemcsak a valószerűtlenül meredek kapaszkodó verejtékezteti a homlokot, hanem a tűző nap is, mely a jeles oldalon fölszikkasztja az utat, szárítja az avart, bizony lassan a füveket is életre csalogatja. Eszi elmektől kilenc kilométernyire, már túl a vízválasztón, ahonnan a patakok Moldva felé szaladnak, a bővizű Sz folyóba, ott van a megye legkisebb települése, hivatalos nevén Gyertyános. Azt várná az ember, hogy fölkapaszkodva a Közbérc meredélyén, odafönt kiterjedt gyertyánerdőket találjon, ha már valakinek igy jutott eszébe elnevezni e tanyát. De gyertyán sehol nincs. Nyírfa keveredik a fenyővel, s a Lassúág patakának medre mellett, mely mocsár inkább, zsombékos szitytyós, mint a hegyi patak medre, itt-ott égerligetek várják a tavaszodást. A zsombékok között még szikrázik a jég, de ahol a patak félága fut ,ott a szekér is nehezen verekszi át magát sáron, vízen, repedezett jéghalmazon. A vízválasztó tetejétől már nincs messze a kis csángó telep . — Ott, domb mögött már az ő részük kezdődik — mondják kísérőink, a hallgatag Jóska bácsi, az esztelneki téesz szekerese és Madarassy István titkárhelyettes. Ott is hagyjuk lapos, sehol sincs utat, s Gombásbérc egyik szelíd lejtésű a nyúlványán át érünk az első házakig, a Torokpatak völgyébe. Innen már egy futamodás a „központ“ : álltán egy iskolából és két lakóházból. A két ház közül egyik üres miár, hiányzó ablakain, ajtóin átjár a délutánra itt igen hűvösödő havasi szél A másikban egy öregasszony lakik. Az iskola ugyancsak néptelen, a tanítónő kórházban van éppen, a tanulókat a lenti falvakba vitték. ★ Rendhagyó ügyben járunk itt fenn: író-olvasó találkozót tartani, amely bizonyosan első a tanya történelmében, de valószínű, hogy utolsó is lesz. Újságíró még fordult meg errefele, s évekkel ezelőtt a Tükör is közölt két egész oldalas riportot Lassúág lakóiról, rádiósok is jártak fenn, de mindez rég volt már, s még abban az időben, amikor népesebb volt e tanyácska. Az iskola — mely művelődési ház és ondói lakás is egyben egy szemre takaros, rendezett, tisztán tartó. Egyetlen osztályterme olyan, mint bármelyik falusi iskoláé azzal a különbséggel, hogy itt a katedra mögött színpad van, a padok száma pedig aránytalanul sok a tanulók létszámához viszonyítva. Mert ebben a valószínűleg utolsó tanévben hárman tanulnak az első-negyedik osztályban. Pontosabban: két másodikos és egy harmadikos. Amióta iskola van Gyertyánosban, több mint egy tucat tanító fordult meg itt, sorra elmentek könnyebb állomáshelyet keresni. A legtovább a mostani tanítónő, az esztelneki Bá Lnth Ibolya maradt, aki kétszer is hozzáfogott a lassúági gyermekek oktatásának. Különben minden idevalósi elvégezte, és elvégzi a hét osztályt, újabban a nyolcat vagy tízet ösztöndíjjal, bentlakásban, ismerősöknél lakva, a lenti falvak iskoláiban. Az iskola mindenese, ahogyan társai jóízű humorral mondják, „az igazgató“ begyújt a tanteremben, s begyújt a tanítói lakás külső szobájában is, hadd melegedjünk. Ő a telep első lakója, akivel találkoztunk Baczoni Imre. „Emlék a Lassúág tán első lakója a ma élők közül , mondja, hogy az utolsó is ő lesz. A szülei még 1935-ben telepedtek ide a Gyimesekből, hát e patakvölgyet vallja már második, de igazi szülőhelyének. Ez nem is Gyertyános. Ilyen neve nem is volt soha. A patakot Lassúágnak hívják, hát így hívjuk mi a helyet is. Azt, hogy Gyertyános, csak másoktól hallottuk. Most már csak öt család lakik itt, összesen 12 lélek. De elfogynak ezek is lassan, mert ilyen az idő, az emberek behúzódnak a falvakba. Aztán úgy néz ki ,hogy az én itteni „igazgatóságom“ is lejár, mert jövőre már népflTptn Jl 42 tanítás. De három gyermekért lehet-e egy iskolát lakni? — Miért jöttek ide a Gyimesekből ? — Azt már csak azok tudnák megmondani, ölik annak idején fentről az Ugra-patakától elindultak, hog jó száz kilométerrel lennebb itt, a Lassúágnál letelepedőnek. De jöttek: Tankók, Bodorok, Baczoniak, Mártonok. Amikor kialakult ez a mi „falunk“, volt úgy is, hogy 23 család lakott itt, majdnem 100 lélek. Atrida most, nem is olyan régen ,megindult a továbbcsángálás. De most már nem patakon föl, hanem be a faluba Mondom, marad! 5 család, a Hogy azok meddig ? Nem tudom. Én maradok. Amikor még mind a 23 család megvolt, nagy élet volt itt. Bálokat rendeztünk, színdarabokat tanultunk, szólt hegedűs a gárdony, volt itt egy öregasszony, az nVV zenésze volt. Akkoriban többen is jöttek fel ide, de már lassan nem lesz akit itt keresni. Gyimesbe nem ment vissza, miért ment volna, nem ismer ott n’r minket senki, de idelent, Háromszéken mindenkinek is emberei vannak. Esztelnektől Torjáig. Már szürkületkor indulunk át a tanya lenépesebb „bokrára“, Székelútra. Ahogyan beereszkedünk a dombról a patak völgyébe. Baczoni Károllyal találkozunk, aki amolyan elöljárónak számít idefent. Beinvitál a hunoa, ami tiszta és takaros, asszonya frissen fejt tejjel és savanyú tejjel kínál, az ágyon alszik a kisebbik gyermek,az udvaron éktelenül csaholnak a megtermett kutyák. A fi fiaton lakik még a két Baczonin kívül Marton Jo-jo'- Zijjkírül rövidesen, az udvarból láthatja, hogy-*^/^ "r' állított be Baczoni Károlyhoz. Mert idő é..hőtan,*-* sült a községből reggel feljövő Winkler Imre B P Pplyunt néptanács alkalmazottja, aki nagy erdőjáró, a fogismerő hírében áll errefelé. Valóban, minden iránt érdeklődő fiatalember, az itteni havasok szerelmese. Nem csoda, fölöttünk magasodik a Nagysándor, aztán a Kis-Nemere, a Nagy-Nemere, a Tiliska Erdőjárásról, vadászatról, vadjárásról forog a szó, s mielőtt Baczoni Károllyal és Márton Jánossal kiegészülve, a csoport visszaindulna az iskolába, még megnézzük a Baczoniék istállóját: kilenc állat van benne, jól táplált tehenek, szépen gondozott lovak, csikó, üszők és bikaborjú. Marton Jánossal beszélgetünk ösvénykeresés közben . „Hát igen, mi ebből élünk főleg,illatot tartunk, szerződünk, télen fakitermeléshez szegődünk, s próbálunk ,s földdel is szót érteni. A pityóka néha meg is terem. Attól függ, hogy milyen idő jár. De gombá s mogyoró van elég. Az a bizonyos találkozó nemcsak rendhagyónak indult, annak is sikeredett, pár órán keresztül beszélgetünk versről, irodalomról, történelemről, s az életről úgy általában. Tizenegy felé felálltak a helybéliek, vendéglátó vendégeink, s jó éjszakát, jó utat kívánva elköszöntek. Visszafelé a Gombásbércen, a Ludán és a Polyánbércén át, erdők között, hegyre kapaszkodva, völgybe ereszkedve, mintegy húsz kilométernyi jó kilépéssel jutottunk Polyánba. Ahogy alaposan megszomjazva Utunk a vasszű Nemere borvizből, megkérdeztem a könyvtár két munkatársát, Balogh Lacit és Mátyás Istvánt, útitársaimat: visszamegyünk-e valaha még ? És megegyeztünk, hogy visszatérünk, még mielőtt az utolsó lakos is elköltözne Lassúág tanyájáról. Nemcsak a páratlanul szép tájért, de azért a tucatra fogyott emberért is. MAGYARI LAJOS MEGYEI TIKOK : Sepsiszentgyörgyön a Pedagógusok Házában, ma 17 órakor előadást tartanak a Politikai kapcsolatok és az államhatalom kérdése a szocializmusban címmel. Megyénk termelővállalataiban ismét bevezetik a régebben gyakran alkalmazott és jól bevált módszert : az üzemben termelt árucikkek kiállítását. Ezeken a kiállításokon az elkövetkezőkben csak a minőségileg kiválónak elismert termékek kaphatnak helyet. A kézdivásárhelyi reál-humán líceum tanulóinak képzőművészeti munkáiból nyílt kiállítás a helyi Múzeum termeiben. Mintegy 80 kiállított olaj, grafika, akvarell, szobrászati munka a tanulók és tanáraik mában élésének, korszerű életszemléletének tükrözői. A kézdivásárhelyi készruhagyárban műszaki-tudományos és társadalmi-politikai kabinetet nyitottak. Itt kap helyet az üzemi könyvtár is. A világon is ritkaságnak számít a bihari havasokban, Kiskéh mellett felfedezett lelet: az országban először bukkantak barlangi ősmedve teljes csontvázára. Ma 17 és 20 órakor a sepsiszentgyörgyi Sportcsarnokban fellép a Savoy-együttes. Énekel Angela Similea. mindenkit ,elVlekOl Tamil' és tanítványok Rendhagyó kiállításban gyönyörködhetnek a kovásznál képzőművészet-kedvelők és a Kovásznára látogatók. Egyrészt azért, mert a líceum legjobb rajzosai, képzőművész-csemetéi a művelődési házban tényleg szép dolgokkal lepik meg a kíváncsiskodót, másrészt meg azért, mert ritka társításban, társulásban lépnek elénk a kiállítók: a tanulók mellett ugyanis ott látjuk tanárnőjük, G. Olosz Ella munkáit is. Az elismerő jelzőkkel egyáltalán nem kell, nem szabad fukarkodnunk, s ami elsősorban a dicsérő szavakat fakasztja, az a művek milyensége Az elismert és közismert képzőművésznő szívós akarása, tanárkodása, végeredményben nem most kezd beérni, hiszen láttunk még jól sikerült alkotásokat kovásznai diákjaitól, ám az a tény, hogy a saját szőnyegei ott függnek a lányok kezéből kikerültekkel, s nem messze azoktól akvarellek meg grafikák fedik a falat, végeredményben a maga munkájának saját maga általi elismerését is jelenti. Nem kis merészség olyanokkal kiállítani, akik most tanulják az elmélyültebb alkotási eljárásokat. Ám a mester ez alkalommal, úgy látszik, tényleg elégedett lehetett tanítványaival. S hogy nem tévedett, arról vall egyébként az iskolai műhelyben készült tucatnyi faliszőnyeg és a száznál is több egyéb alkotás. Reméljük, párat mind a szőnyegekből, mint pedig a rajzokból egyviszontlátunk a középiskolások megyei seregszemléjén. Megjegyezni kívánjuk viszont ,hogy így, egyetlen gyűjteményben is el kellene vinni ezt a tárlatot a megye más helységeibe, leghamarabb pedig a megyeszékhelyre. Termet, kiállítási felületet az ilyesmire biztosítani kell ! Ha máshol nem, hát újólag ajánlanám a Szemerja negyedi, 2-es számú általános iskola tágas, világos, ilyen célra roppant megfelelő folyosóit. Ahol egyébként, ha az illetékes szervek is felkarolnák a gondolatot, rendszeresíteni lehetne, kellene a tanulók képzésművészeti munkáinak közszemlére állítását. (P. N) VÁLASZ TÖBB OLVASÓNK Érdeklődésére A 4/1973. sz. törvény végrehajtására vonatkozó 880/ 1973. sz. minisztertanácsi határozat 16. szakasza értelmében : „Abban az esetben, ha a szerződő egység nem adja át az építési szerződésben meghatározott határidőben a lakást és jog szerint késedelemben van, minden egyes nap késésért a megrendelőnek pönzlét fizet, amelyet a szerződésben feltüntetett lakásár után számítanak ki. a következőképpen: 0,03 százalékot az építési határidő túllépése első 2 hónapjának napjaiért, 0,04 százalékot a túllépés harmadik hónapjának napjaiért és 0,05 százalékot a határidőt több mint 3 hónappal meghaladó napokért. Az így megállapított pönálékat azoktól az egységektől vagy személyektől kell visszaszerezni, akiknek vétkessége miatt nem adták át határidőben a lakásokat. _ A pönálék összegét a szerződő egység a lakásmegrendelőnek nyújtott kölcsön folyó részleteinek számlájára utalja át.“ Dr. CSEREY ZOLTÁN justliia . A SZESZES ITAL ÉS A TESTVÉREK „HÁBORÚJA** 1976. június 24-én, 14 órakor, a sepsiszentgyörgyi Rapid vendéglő kerthelyiségében, két kálnoki testvér, Kovács Károly és Kovács Márton Zoltán poharazgatni kezdett. Miután nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, 17 óra körül veszekedni, majd verekedni kezdtek, az eredmény: véres fejsérülés. Dulakodás közben asztalok, székek borultak fel, üvegek, poharak törtek össze. A „harc“ színteréről a vendéglő 200 főnyi fogyasztóközönsége is távozni kényszerült. Az ügy a bíróság elé került, a duhajkodókat az erkölcs megsértése és megzavarásáért a köznyugalom egyenként 1 évi és 2 hónapi, társadalmi vagyon kárára elkövetett megsemmisítésért pedig 3— 3 havi börtönbüntetésre ítélte, amely büntetésekből a súlyosabbikat, az 1 évi és 2 hónapit kell letölteniök. A büntetéseket a törvényszék is jóváhagyta, mert nincsen mentség a jó erkölcsök megbántóival, a közbotrányt okozókkal szemben. —y. —n. 1977. március 1. Napkelte : 6,55 Napnyugta : 18,02 Eltelt : 60 nap Hátravan : 305 nap Az idő az elkövetkezőkben fokozatosan lehűl, bő csapadék várható eső, havaseső és havazás formájában. A reggeli órákban dérképződés várható s talajmenti fagy. A nappali hőmérséklet —1 és 5 ° C, az éjszakai —3 és —6 ° C között váltakozik. 9.00 Tévéiskola; 10.00 Dombey és fia (II. rész, ismétlés); 10.50 A krónikák lapjaiból; 11.10 Hirdetések; 11.15 Művészetről; 11.55 Telex; 16.30 Telex; 16.35 Angol nyelvtanfolyam; 17.00 Tévéiskola; 17.30 ADAL amortizációs húzás; 17.40 Mezőgazdasági dolgozóknak; 18.05 Filmtörténeti magazin; 18.50 Fórum; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Esti híradó; 19,50 Napirenden; 20.00 Riportfilm; 20.15 Színházi est: Horia ILovinescu Én is voltam Arcadiában; 22.05 Román könnyűzene; 22.20 Híradó; 6,30—7,00 Reggeli híradó; 13.00—14.30 Március — verses műsor. Könnyűzene. Énekeljünk együtt. Párbeszéd a rádióhallgatóval. Közvélemény. Szimfonikus táncok j 14.30—15.30 24 óra. Könnyűzenei újdonságok. Tudomány, termelés, társadalom. Hírek, sport; 18.00—19.30 Hírek, tudósítások. Zenés posta. Vitézről, hősről szól az ének — zenés irodalmi est Nyárádszeredában; 19,30—20,30 Hangos híradó. Zsibongó — ifjúsági műsor. Sepsiszentgyörgy — Művész: ÉGBOLTRA NÉZŐ ABLAK — színes amerikai film. Dokumentumfilmek; 10, 15, 17,30 és 20 órától; Sepsiszentgyörgy — Loix : HALÁLODRA MAGAD MARADSZ — NSZK film 11, 16, 18 és 20 órától. Sepsiszentgyörgy — Dózsa György : C1D — kétrészes amerikai film 18 órától. Kézdivásárhely — Május 8: REPÜLŐTÉR'75 — szélesvásznú színes amerikai film. Dokumentumfilm 10, 15, 17,30 és 20 órától. Kovászna — Győzelem : A BALLONÁRUS — színes olasz film 11, 17 és 19 órától. Barót: SOROMPÓ — színes román film, magyar felirattal 20 órától. 2 — 3.