Megyei Tükör, 1977. október (10. évfolyam, 1774-1799. szám)
1977-10-01 / 1774. szám
875 ÉVE HALT MEG TÓTFALUSI KIS MIKLÓS A HAZATÉRŐ „Igazán mondják a Theológusok, hogy isten az övéit / azért, hogy megidegenítse minden világi jóktól / abban szokta meglátogatni, amit legnagyobb javoknak tartanak világ szerint. Nekem Belgiumban ollyan állapotom volt, hogy ha pénzgyűjtésben gyönyörködtem volna, és czélul nem tettem volna azt, hogy hazámat, valamint lehet, segítsem ... azaz: a közönséges jót eleibe kell tenni a magánosnak, annyi idő alatt könnyen 40.000 vagy talán 50.000 forintot is gyűjthettem volna, és ha eddig ott maradtam volna, azt merem mondani, kevés Erdélyi Úr volna a' kivel tserélnék pénz dolgából ... “ Tótfalusi Kis Miklós a XVII. századi Erdély művelődése nagy triászának utolsó tagja. Zaklatott — és rövidre szabott — élete során osztályrészéül jutott a gazdagság és a világhír, de a szegénység, az elesettség és elhagyatottság is. Sorsa az Apáczaiéhoz hasonlatos. Az erdélyi jobbágycsalád gyermeke (1630-ben született), a nagyenyedi kollégiumban végzi tanulmányait, ahol a professzorok java részét átitatta már Apáczai szelleme: a társadalmi haladás melletti hit, az anyanyelvi művelődés szükségének fölismerése. Az elődei által járt utat követte: Németalföldre megy, ahol kiváló nyomdászmesterré és betűmetszővé képezi magát. Az itt töltött tíz esztendő meghozza számára a művelt világ elismerését és az anyagi sikert Ám, a szive hazafelé húzza. Temérdek munkája mellett időt teremt Károli híres bibliafordításának új kiadására (1683), megalkotja re'nyomtatott grúz ábécét, zsoltároskönyveket szerkeszt. Mindezt az anyanyelvsi műveltség fölpártolásáért, mely Kis Miklós szerint, minden nép szent joga és kedves kötelessége. 1690-ben búcsút mond a hírnévnek, anyagi jólétnek és a nagy jövővel kecsegtető pályának. Apáczai útján tér haza, hogy Erdélyben szolgálja szülőföldje és népe fölemelkedését. Heltai Gáspár fölhagyott örökébe lép, talpra állítja és világszínvonalra emeli a kolozsvári nyomdát ízzig-vérig népfi: nem az anyagi jólét ábrándja után szalad, hanem közjó szolgálatát vállalja. Alig egy éva tizedes tevékenysége alatt több mint 80 kötet hagyja el tipográfiáját. Élete, munkája harcok láncolata, a megnemértés, az úri dölyf, a megcsontosodott előítéletek, a közöny ellen harcolva, egyre inkább elszigetelődik, de a belső keserűség eláradásával sem adja föl eszményeit, az írástudatlanság, a szellemi tunyaság elleni harcot. Olcsó, mindenki számára hozzáférhető könyveket akar adni az erdélyi közrendűek kezébe, hogy azok a műveltség fegyverével indulhassanak harcba társadalom megváltoztatásáért. Munkáját gáncsolják, semmibe veszik, személyében megalázzák. Csak a kor felvilágosult szellemei és tanítványai tartanak ki mellette, de ezek befolyása kevés ahhoz, hogy Kis Miklós emberi és tudósi értékeinek elismertetését keresztülvigyék. A papság „eklézsia-követésre“ kényszeríti „dölyféért“, az országgyűlés meg sem hallgatja jogos panaszait. Utolsó évei kísértetiesen emlékeztetnek Apáczai alkonyára, ám, ó indulatainak és igazának engedve, tollat ragad, s a nyomtatott betűre — élete és munkája értelmére — bízza életének üzenetét. 1698-ban jelenteti meg a Mentség című hatalmas vádiratát, teljes címén : „M. Tótfalusi Kis Miklósnak maga személyének, életének és különös cselekedeteinek Mentsége, mellyel az irigyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolni, írni kényszeríttetett. “ A Mentség a kor legmerészebb könyve. Kis Miklós nemcsak a személyét és munkásságát ért sérelmeket panaszolja föl benne, de átfogó rajzot ad a kor Erdélyének társadalmi igazságtalanságairól, a közállapotok elmaradottságáról, a művelődés semmibevevéséről, az egyházi és hűbéri reakció súlyos visszaéléseiről. Erdélyt csak a technika és az ipar pártolása emelheti ki gyászos állapotából — állítja Kis Miklós — csak a művelődés pártolása, az anyanyelv polgárjogának elismerése emelheti Európa szintjére. A művelődés a népé, elidegeníthetetlen jog, mely, a kenyér és szabadság mellett, minden polgárnak jussa. A Mentség megjelenése fölkorbácsolja a klérus haragját, már nem munkájának gáncsolása a cél, hanem Kis Miklós elhallgattatása, könyvének megsemmisitése. A megtört, megalázott tipográfus ezt alig három esztendővel éli túl, 1702-ben a házsongárdi temetőben pihen meg, egy zaklatott, küzdelmes élet után, melynek vezérelve volt, hogy: „a közönséges jót eleibe kell tenni a magánosnak. “ Kis Miklós könyveit a kor Európájának legműveltebb elméi forgatták, fejedelmek rendeltek betűkészleteket műhelyéből, ám ő a „közjó“ szolgálatának lobogó hitével, népének szánt könyveire, erdélyi tanítványaira volt büszke igazán. Tevékenysége mérföldkő az egységes magyar helyesírás kialakulásában, a könyvkiadás demokratizálásában, a honi tipográfia fölemelkedésében. MAGYARI LAJOS FARKAS ÁRPÁD , FEHÉR DAMASZT Sepsiszentgyörgyi szövőnőknek Ö, mér hatik, hogy hajnallik, megremeg a márciusi reggel, az éj álmos lépcsőházaiból szapora sarkok kikopognak, kontyok s kabátok alatt motog hideg ujjaival a szél, ajkakat érint, s elleng az édes, felillatú pára, a tél nagy lábasaiból cipőik elé kifut a tej —: járdaszegélyen habzó, szuszogó hajnali hó — S bődül dudaszó, lépteket rángat, kabátról gombot, tovaleng a réveteg reggeli ébredezés, véle a tej-hús-parizel-gondok, már zsivajog, zakatol a csarnok, bőgnek a gépek, s a nagy osztogófa hordói közt lüktet az ígyen elrendelt lét. Van pedig nekik is álmuk: terített asztal. Hullongó hajnali hóval , fehér damaszttal — MEGYEI TIKOK kit hogyan nevezzünk ? Világszerte, a személynevek nagy családjában előkelő hely illeti meg az úgynevezett ragadványneveket. Mai tanulmányok során találkozik Iskogyermek először a tulajdonnevek közé a sorolt személynév vizsgálatának eredményeivel, vajmi kevés az viszont azokhoz a tanulságokhoz képest, amelyek a névtani kutatásokból leszűrhetők. Tulajdonképpen, a szélesebb olvasóközönségnek nem is nyílhatott alkalma közelebbről is megismerkedni ezekkel a kérdésekkel, ezek sok ideig ugyanis megmaradtak a szigorúan vett szakmai berkekben, s ha netalán történt is kísérlet a szélesebb körű népszerűsítésre, annak sem volt különösebb sikere. Ezért kell most előszeretettel köszöntenünk a Kriterion Könyvkiadó nyelvészeti sorozatának legújabb kiadványát, amelyben egyszerre egy egész tájegység Kalotaszeg roppant gazdag és érdekes ragadványnév-anyagát teszi asztalunkra. B. Gergely Piroska, a munka szerzője tulajdonképpen egyik fejezetét “^jfíolja kiadásra doktorátusi értea munka mennyiségi oldalát •ven/ elhanyagolva, tájékoztatásképpen hadd mondjuk el, hogy a Babes-Bolyai tudományegyetem előadó tanára már 1959-ben hozzákezdett az adatgyűjtés. 2> bejárta Kalotaszegnek mind helységét, s e kezdeti szakasz 1965- ben fejeződött be. A hatalmas anyagkészlet feldolgozása ugyancsak hosszú esztendőket igényelt. Képzeljük csak el, 18 670 élő személy, család-, kereszt-, bece- és ragadványneve került ne9ezet]üzeteibe, ami összesen 750 000 adatot jelent.. Az értekezés tulajdonképpen fel sem öleli ezt az egész fűjleményt, a teljes feldolgozás még evekbe kerül. Egyelőre a család- és ragadványnevek feldolgozásával készült el, ugyanis ez a két csoport függ legszorosabban össze rendszertanilag egymással, a ragadványnevek vizsgálata tehát szorosan kötődik a családnevekéhez. Sajnos, még a ragadványnevekről elmondható tudnivalók is lényegesen tömörített változatban kerülhettek az olvasó elé. A szerző, e nevek vizsgálatakor, nem szalasztja el annak lehetőségét, hogy a lehető legsokoldalúbb megvilágításban mutassa be ezeket a nyelvi elemeket E személyneveket megvizsgálja , f* alaktani szerkezetük, hangalakmegterheltségixk, funkciójuk, jelentésük kifejező erejük szerint, illetve felvázolja használati formáikat, névkapcsolataikat is. Vizsgálati eszközként hasznosítja a nyelvi statisztikát, ami lehetőséget nyújt arra, hogy az egyes névtani jelenségek fontosságát, súlyát a névrendszer egészében érzékeltetni tudja. Ugyanígy betekintést nyújt abba is, hogy a különböző elemek földrajzilag miként oszlanak meg e nagy tájegység különböző részei között. Természetesen, e rövidke ismertetésben nem térhetünk ki a rendkívül érdekes kiadvány adatainak, tanulságainak részletezésére, annyit azonban meg kell tennünk, hogy a figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a névállomány önnjító jellege, s persze, azoknak is, akiknek éppenséggel szórakozásra fordul kedve. Péter Sándor *B. Gergely Piroska: A kalotaszegi ragadványnevek rendszere. VARI ATTILA vsdimtwUta A vadásztársaság évi közgyűlésén, csilv« <wM elnök egy óriási körmondattal éppen be akarta IwnicF&pbb órás vitát, megköszönve a jelenlévők célzatú hozzászólásait, kitérve egynéhány tagtárs ravaszkodaára, vagy éppen nyúlszivére, a „köszönöm a szives mjelenést “, mán — hirtelen fölemelkedett egy sipiló húgú, sertebajuszú vadász, aki semmiképpen szóemlékzt etetési kártyából ismert egyetlen ászra sem. ragasszam inkább vad alsó volt. Havas Rezső vagy Sísért vadász, és felkiáltott: — Szabad-e ülő oroszlánt fenéken lőni? — Még ülő nyulat sem — válaszolták lilrusban, de, hogy pontosan követhessük az események vinctét, idéznünk kell a jegyzőkönyvet. „Vereb Adalbert (a jegyzőkönyvvezető lán nem tudta megkülönböztetni az ékezeteket, mert mat később kiderült. Veréb Béláról van szó — a szerző megjegyzése), Gidófalva és Bereck között, egy békéséüllő oroszlánt fenékbe lőtt. A tagtársak ezt a tényt mélységesen elutasították, azzal az indoklással, hogy ha ilen gyáván viselkedik valaki, nem érdemli meg a fogyott, sem kitüntető „vadász" megszólítást. A védekező Véreb Andalbert (Veréb Béla — a szerző megjegyzést előadta miszerint az új zoológiai hipotézisek szerinti? alsó-felső háromszéki oroszlánok a quadromandibulisok, azaz a négyállkapcsúak családjába tartoznak, s teljesen mindegy, hogy meglövetésük szemből vagy lélékből esik, mivel mindkét irányból egyformán eszélyesek. Több vadőr kihallgatása után, másnap este a közös vadőr-vadász bizottság megállapította, hogy a vitát nem tekintheti lezártnak, amíg állatorvosok, fogorvosok és polihisztor természetjáró tanárok segítségével meg nem állapítják a következőket : 1. ) Gidófalva és Bereck között mekkora oroszlán fekszik ? 2. ) Létezik-e quadromandibuláris, azaz négyállkapcsú oroszlán ? 3.) ha létezik, vajon a harmadik és negyedik állkapcsa tényleg a fenekében van-e? 4. ) oknyomozó módszerrel megállapítani, hogy a nevezett oroszlán nem-e erdővidéki illetőségű volt? (ezzel is helyt adva erdővidéki kollégáink egyébként jogos kérelmének!). 5. ) a környék vadszerelő lakosságának bevonásával elevenen befogni a nevezett faj néhány példányát, újsághirdetés alapján, hogy a kérdés teljes megoldást nyerhessen. Jegyzőkönyv bezárva. Aláírás (kiolvashatatlan) Az újsághirdetés alapján a vadászegyesület székházában a lelkes lakosság tömegei a következő tárgyakat és élőlényeket szállították be: tizenkilenc félig rothadt traktorgumit, huszonegy anyóst, az Angyalos — Nagybányai gyorsított autóbuszjárat részeg jegykezelőjét, aki még a vadászegyesület székházában is harapott, a nyárikert három pincérét, valamint egy táskarádiót, mely lecsavarhatatlanul bőgött. Színe miatt beszállítanak hét darab szilvafőző rézüstöt, két elveszített juhászbundát, valamint egy rozsdaszínű felöltős fogtechnikust, akinek farzsebében protézist találtak. A vizsgálat folyik. Az azonosítási eljárást még nem fejezték be, bármely talált tárgyat szívesen fogad és a lehetőségekhez mérten honorál az egylet. QyilR SZüihetiK .A rozsnyói Szerszámgyár sepsiszentgyörgyi részlege rövidesen önálló gyárrá avanzsál. Bartha Miklóssal, a személyzeti osztály főnökével beszélgetek. — Bizony, nem volt könnyű, míg idáig jutottunk. Eredetileg a rozsnyói gyár egy részlege költözött Sepsiszentgyörgyre. Ideiglenesen 280 rozsnyói szakmunkást* helyeztek át hozzánk. Ahogy a munkamenet normalizálódott, a rozsnyói ingázók lassan lemorzsolódtak. A 280-ból pillanatnyilag mindössze 130-an dolgoznak a gyárban s ezek kivétel nélkül fiatalok, akik az áthelyezést megelőző évben kerültek a gyárhoz, a szakiskola padjaiból, s akiknek zömét a megyéből küldték szakképesítésre. A kimaradó szakmunkásokat pótolni kellett, ugyanakkor a termelés szükségleteinek megfelelően növelni is kellett a munkáslétszámot. Az újonnan jöttek 80 százaléka is az iskolapadokból került ki, 8 osztály, vagy a líceum első fokozata után. Sok környékbeli fiatal tért haza különböző brassói vállalatokból is, a fennmaradó öt-tíz százalék meg egyenesen a mezőgazdaságból került a gyárba. Gyakorlatilag tapasztalatlan, sőt zömükben szakképzetlen „gyerekekkel“ kezdtük meg tehát a termelést, s valósítottuk meg a három váltást. Munkásaink átlagéletkora ma is 21,5—22 év, a 00 százalékuk tehát harminc éven aluli. Ötéves gyakorlata a mesterségben, a katonasággal együtt sincs senkinek Mindezek ellenére úgy tekinthetjük, hogy sikeresen áthidaltuk a, bátran mondhatom, rendkívüli nehézségeket. Néhány részlegen máris sikerült összeforrott munkaközösséget létrehozni.. . Préda Sándor, a menetfúró főmestere : — A részleg munkásainak 25 százaléka érettségizett fiatal. Augusztus elejétől is 60 líceumi első fokozattal rendelkező fiút és lányt szerződtettünk. 40-en máris beiratkoztak a szakképesítési tanfolyamra. Ezek a fiatalok már többé kevésbé összeforrott közösségbe érkeztek, s minimális idő alatt meg is találták a helyüket Mi úgy érezzük, hogy a nehezén máris túl vagyunk. Ettől tova már csak javulás várható. Ezt az elmúlt két hónap termelési eredményei is mutatják. A részleg e havi termelése is rekordnak ígérkezik. S az eredmények természetesen a keresetben is tükröződnek. Múlt hónapban már majd mindenki jóval az alapfizetése fölött keresett. S hogy mennyit ,azt majd meghallja tőlük... Táncse Emílián, a menet fúró mestere : — Egyike vagyok a keveseknek, akik a régebbi rozsnyói szakmunkásgárdából itt maradtak. Az összehasonlításra is van tehát lehetőségem !Az ottani munkaközösség természetesen összeforrottabb volt Magasabb volt — harminc év körül — az átlagéletkor is. Úgy érzem mégis, hogy ami ennél a gyárnál történt, nem mindennapi teljesítmény. Kezdetben valósággal borsózott a hátam i mi lesz ebből ? Ma már tudom, minden lehetőségünk megvan rá, hogy kiváló munkaközösséget alakíthassunk ki. Ezek a fiatalok, persze, kivételek itt is akadnak, de az örvendetes éppen, az, hogy a közösség egyre inkább ezekre is hatással van, meglepően érettek, s ami a legfontosabb, szeretik a munkát, tanulékonyak. Még a legfelelősségteljesebb munkát, a szabályozást is rájuk bíztuk. Tulajdonképpen mi, mesterek is, rajtuk, a szabályozókon keresztül irányítjuk a termelést... Préda Sándor: — Annak, hogy mindannyian fiatalok, megvannak az előríyei is. Jobban megértik egymást, s azt is megfigyeltem, hogy több segítőkészség jellemzi őket, több megértést tanúsítanak egymás problémái iránt, mint az idősebbek. Jómagam nagy hagyományú munkaközösségből, a brassói Metrómból kerültem a gyárhoz. Ott is voltak fiatalok a kezünk alatt, a szakmunkásokat azonban elsősorban saját munkájuk kötötte le, az útbaigazítást ,a magyarázatokat másodlagos jelentőségűnek, sőt gyakran feleslegesnek tekintették. Nincs itt mit magyarázni ! Nyissa ki a szemét az a gyerek. Az itteni fiatalok láthatólag élvezetüket lelik a tanításban, egymás segítésében... Végigjárjuk a csarnokot. Még a fentiek után is meglep, tényleg, mennyire fiatalok. S hogy mennyi a lány. Tizenévesek, de máris olyan természetességgel mozognak gépek között, mintha közéjük születtek volna. Minduntalan a az arcokra réved a tekintetem, pedig először magát a munkafolyamatot szeretném megérteni, hogy mégse legyek egészen tájékozatlan .Aztán mégis lemondok róla. Az egyik fiú ismerősnek tűnik. Később ki is derül, hogy földiek vagyunk. Barátról került a gyárba, augusztusban, az érettségizettekkel. Egyike azoknak, akik már be is iratkoztak a szakképesítő tanfolyamra. — Mikor ide beléptem, azt sem tudta pK. filiptíven gyár. S hogy megszerettem itt, annak az a fogadtatásnak is nagy szerepe volt. Az vevők között éreztem magam. A fizetés meg.Meghaladja a legvérmesebb elképzeléseimet is. Megmondjak, teihileg jól érzem magam Fejes Rozália még Brassóban végezte a szawdlát. Fotos Mártonosból ingázik. A barátnőjével, Váncsa au x aia . — Megszerettük a munkát — mondják miifpíÉefi. — Nehéznek nem nehéz, s kitünően lehet keresni, fölött íriszünk haza havonta. Persze, ezért a Pr 1 . percet dolgozni kell. Fizikai megerőltetés jó/pinP nincs, pontosnak és figyelmesnek kell lenni, ez itt n “ titka, hisz néha a mikron tört részeivel dolgost' ,sze> nem mindig kerestünk ilyen jól, csak amióta J ' , egy kicsit összerázódott, s kezdett menni a /minta j.e-ápt. esetre 1500-nál kevesebbet a legrosszabb hónap f kezdetén sem vittem haza . Saracutu Margaréta sikertelen felvételi a gyárba, Bakóból. De az egyetemet azért meri.^Ln a főiskolára készül, s éppen a most tanulandó szat,,T^’cseí' iskola Brassóban van, következésképp sikeres C is hű marad a gyárhoz l,, .. . . . i föP'c- Na- } — Már az első benyomásaim kecl ezáiel .Tü))0,.bail ] gyón kedvesen fogadtak, s különösen az jajban a- 1 egyszerre hárman is segítettek, ha valami nel.A2 itteni ( kadt. Olyannyira megtetszett a gyára ,azTMá„ húgomat. 1 emberek, hogy röviddel a beilleszkedés odább Doinát is magammal hoztam. Itt dolgozik ke I mond_ Egy szobában lakunk az otthonban is. Ő is csakcsábítani hatná, hogy nem bánta meg, hogy hagyta magát . Azításához Elázik, t Scepanski Mihal a vállalat alapgot a ) ^Rozsnyóról jött át, s fiatalember lévén, úgy " É marad. Rádausról való lÁm^mzem 1 — Szerettem Rozsnyón is, de itt inkább_ c magam. Az az érzésem, hogy ott inkább 1,1 . ^ olyannak az emberek, itt, ha a munka még nem J/c azért T jól, szerintem jobb a közösségi szellem érezném így, mert mindannyian fiatalok v ^ X ? Min VQtt ? denesetre kezd kialakulni köztünk egy jó rátartiság. S persze, az sem utolsó szempont, hogy ha valahol, hát itt már csak pénz miatt is érdemes dolgozni. Múlt hónapban is 3500 lejt vittem haza Igaz, túlóráztam is sokat, dehát nem megéri ? Cirg Liviut nem régen választották a menetfúró KISZ- alapszervezetének titkárává. Mestersége szerint szabályzó. — Szép ez a munka — mondja. — S ha az ember arra gondol, hogy az egész országban ez az egyetlen gyár, ahol menetfúrót állítanak elő, felelősségteljes is. Mert rossz szerszámot küldök, mondjuk a kézdivásárhelyi harti csavargyárnak, nincs ahonnan jobbat vegyenek elő. .. S a fiatalok zöme ennek tudatában is van. Persze, nálunk sem mindenki angyal, sőt az az érzésem, hogy legalábbis eddig nagyon sok baj volt velünk Sok volt az igazolatlan hiányzás. Néhányan úgy vélték, hogy a gyárban is úgy megy, mint az iskolában, egy-két napot hiányzom ,nem omlik össze a világ. . Az utóbbi időben mintha változott volna a mentalitás. S ebben a KISZ-szervezet munkájának is szerepe van, gondolom. Nem egy gyűlésen tárgyaltuk meg a kérdést, néhány fiatal megrovásban részesítettünk, olyan is volt, akit adminisztratív szankcióra javasoltunk. Ilyesmire mostanában, szerencsére, már nem kerül sor. Pedig nemrég átnevelésre is érkeztek hozzánk ifjak. S a munkaközösség egészségét bizonyítja, hogy mindannyian sikeresen beilleszkedtek, s érzésünk szerint a jó úton vannak. Hogy csak egy példát említsek: Popa Victor, aki súlyos bűncselekmény nyomán került hozzánk (eredetileg 6 évi börtönbüntetésre ítélték), máris jó barátokat szerzett közöttünk. Még egyszer végigmegyek a gépsorok közt. A rövidesen önállósuló gyár gépsorai között. Az arcokat, a kezeket figyelem A fiúk, lányok keze alatt surrognak az esztergák, visít a csiszolókorong, készül a sepsiszentgyörgyi menetfúró. De ami talán ennél is fontosabb, közben egészséges, közös célkitűzéseink teljesítésén fáradozó munkaközösség a szó nemes értelmében vett gyára is születik. Persze, azt is illő ide jegyezni, hogy ez nemcsak a fiatalok érdeme. Az ő sikereik mögött a vállalat szakembereinek, vezetőinek (rozsnyói és sepsiszentgyörgyi vezetőinek) erőfeszítései, no meg a mesterek fáradságos, de a kezdeti nehézségek ellenére is, fáradhatatlan munkája áll. BÍRÓ BÉLA , Meghívó együtt-éneklésre Aki a társas dalolás tekintélyfényesítő mámorát ismeri, jó hírt hall: a napokban újjáalakult a több mint ötvenesztendős sepsiszentgyörgyi dalárda. Laikus odafigyelő, tévé előtt kuporgó számára a kórus, az énekkar csupán harsány, ünnepi alkalmakra szolgáló kelléknek tűnik, s e látszatot bizony gyakorta erősítik némely alkalom hajszás és kapkodó szervezési balfogásai. Pedig a dalárda-verődésnek ősi áhítata, kifürkészhetetlenül szép belső tartalmai idesugárzanak a legújabb kollektív munkaalkalmak, a lépéscsináló és kukoricafosztó kalákák hangulatából, s nemcsak a kocsmák szája, de a sok százados napi és sorsgondok is biztatják dalba való összeölelkezésre a lelkeket. E kohéziós erőre tanúságul szolgálnak — hogy csak magunk köré pillantsunk — a nagyhagyományú székelyföldi kórusok : a zágoni, a zabolai, a barösi —, s hogy az immáron száztíz esztendős székelyudvarhelyiről ne is beszéljünk. A sepsiszentgyörgyi dalárda 1921 óta fújja a magáét, immár 3 éve László Attila karvezető tanár pálcájának intésére. Kívánunk neki szépen szóló nagy gyülekezetet, mely örömét is leli az együtt-dalolásban. (f- á.) Az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában rövidesen megjelenik a Dicionarul literaturii românc de la origini pina la 1900 című nagy kulturális jelentőségű szótára. A szótárat, amely az első ilyen munka a maga nemében, a la$i-i Nyelvészeti Irodalomtörténeti és Folklórintézet kutatói állították össze. A mű nagyszabású szintézise a román irodalomnak, irodalomtörténetnek, kritikának és esszéisztikának. A több mint 1000 oldalas szótár kimerítő tájékoztatást nyújt a szerzőkről, a művekről, irodalmi folyóiratokról és irodalmi társaságokról. lírai oratórium címmel Szilágyi Domokos költeményeit bemutató hanglemezt jelentet meg az Folectrecord, Ilyés Kinga előadásában. A hanglemezgyár újdonságai közé tartozik a könyvesboltjainkban már megvásárolható Zenés karaván című lemez is, amely a Metropol, az Acustic T 74, a Mikron, a Harmat és Napraforgó együttesek, a Farkas József, Boros Zoltán Gábriel Margarint vezette zeneés karok közreműködésével készült. Lila virágszőnyeg borítja a réteket, kaszálókat. Kinyílt az őszi kikerics lilásrózsaszín hosszúcsövű virága. A kirándulók, gyerekek előszeretettel szedik, kötik csokorba, ezért tudni kell róla, hogy enyhén mérgező hatású. Szedés után tehát ajánlatos kezet mosni. ó,30—7,00 Reggeli híradó. 13,00—14,30 A kolozsvári rádió szombat déli magazinműsora. 14,30-15,30 Hazai és külföldi hírek, kommentárok, jegyzetek. Közérdekű tudnivalók. Sport Muzsika. 18,00—19,30 Hírek, tudósítások. Táncdalok. Kaleidoszkóp — hétvégi magazinműsor. Málnásfürdő a régész szemével — a nyári ásatások következtetései. Az orvostudomány harca a hepatitis B-vírus ellen. Nyelvművelő. 19,30—20,30 Hangos híradó. Színházi est évadkezdéskor. Vasárnap 7,30—9,00 Jó reggelt falu, jó reggelt vasárnap. Népi muzsika. Művelődési album. 9,00—10,00 Reggeli kürtszó — pionírok és iskolások műsora : Példaképeink a kommunisták; Növénykedvelők öt perce — látogatóban dr. Tulogdy Jánosnál; A köröndi vokálegyüttes műsorából. Sólyomszárnyon — gyermekműsor — : Levelesládánk hírei; Védjük a közvagyont ; Indul a mesevonat : Csipp és Csöpp a két kis törpe. 10,00—10,20 Hírek, zene. Vasárnapi jegyzet. 17,00— 18,00 Vasárnapi mozaik f Termás napján; A magas hektárhozam mesterei között; Fgy képviselő feljegyzéseiből : megvalósulnak a dolgozók javaslatai. jogi szolgálat Kelemen Mária, Bereck 1. ) A 3/1977. sz. nyugdíjtörvény 48. szakaszának 3. bekezdése rendelkezései szerint, amennyiben a szolgálati idő különböző időszakainak összegezéséből hat hónapnál nagyob időszakok adódnak, ezeket felkerekítik egy évre, az ennél kisebb időszakokat pedig mellőzik. 2. ) A 92/1976. sz. törvényerejű rendelet értelmében, a munkaidőnek tanúkkal való igazolását a megyei néptanács végrehajtó bizottsága mellett működő bizottság (comisia de reconstituire a vechimii în muncă) eszközli, amely bizottság titkári teendőit a megyei munkaügyi és társadalomvédelmi igazgatóság látja el s így a vonatkozó kéréseket is ezen szervhez kell benyújtani. L. A. Kédivásárhely Az 545/1958. sz. dekrétum rendelkezései szerint, a közérdekű építkezések végrehajtása érdekében, a szükséges telket kisajátíthatják s ezek ellenértéke az 1675. sz. Minisztertanácsi Határozatban előírt pénzbeli kártérítést folyósítják. Dr. CSEREY ZOLTÁN B. A. egykor favágógéppel kereste kenyerét. Később más munka után nézett. A gépet azonban, melyet közben kikezdett az idő, megtartotta, s engedély nélkül hébe-hóba használta is. A védőlemezek megrepedtek, itt-ott a rozsda is beléjük mart. B A. lyukat fúrt a repedt lemezbe, megdrótozta, s dolgozott tovább... Mígnem A. fr.-éknél favágás közben a fűrészlap maga pattant el, s törött négy darabba. Az egyik szilánk épp az istállóból kilépő háziasszonyt találta koponyán — halálosan, már a mentőknek sem volt mit tenniük Álltak döbbenten. Azóta, lakat alatt, B. A. is rádöbbenhetett: a favágás is lehet „favágás“. S nem egyszer gyilkos. <b.1 mindönkit iti ordekCl 1977. október 1. Napkelte : 6.12 Napnyugta : 17.56 Eltelt : 274 nap Hátravan : 91 nap Derűs, melegebb idő várható, mérsékelt nyugati széllel, a hajnali órákban ködképződéssel. A nappali hőmérséklet 12—18 Celsius fok, az éjszakai 2—4 Celsius fok között váltakozik. Október 1. — szombat 12.00 Telex; 12,05 A priilopi hóra; 12,15 Odüsszea (a VII. rész ismétlése); 13,05 Hirdetések; 13,10 Társadalmi ankét (ismétlés); 13,45 Román könnyűzene; 14,20 A mai román falu; 14,45 Hirdetések; 14,50 Megéneklünk; Románia 15,10 Zenei intermezzo; 15,30 Sportmagazin; 16,50 Riportfilm a Kínai NK-ról; 17,10 Ifjúsági klub; 18,05 Stan és Bran; 19,10 A szeptemberi bel- és külpolitikai események krónikája; 19,30 Esti híradó; 19,50 Munkánk eredménye, jólétünk forrása; 20,00 Enciklopédia; Hirdetések; 20,45 Regan; 20,40 21,35 Szatíra és humor; 22,20 Híradó, heti sport; 22,35 Románcok és bordalok. Október 2., vasárnap 8.00 Sportoljunk mindnyájan; 8,15 Pionírműsor; 9,20 Robin Hood (utolsó rész); 9,45 Háztartási tanácsadó; 10,00 Faluműsor; 11,40 A zene örömei; 12,30 A haza védelmében; 13,00 Telex ; 13,05 Vasárnapi album. A tartalomból : Vidám percek; Labdarúgás (14,00) : Temesvári Politehnica — FC Argeș; Kalandok a kőkorszakban; Filmrészletek; 17,20 Az Onedin hajóút ; 18,10 Gyermekműsor; 18,30 Hirdetések; 18,35 Női kézilabda-világbajnokság (utánpótlás): Románia — NSZK (második félidő); 19,00 Történelmi mozzanatok; 19,20 Ezeregy este; 19,30 Híradó; 19,50 Az első lap — amerikai játékfilm; 21,25 Argeș megyei műkedvelő és hivatásos együttesek műsora; 22,25 Híradó, sport. Sepsiszentgyörgy — Művész : Vandana — kétrészes indiai film, 10, 16, 19 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Anno domini 1573 — színes jugoszláv film, 16, 18 és 20 órától. Rajzfilm 11 órától. Kezdtvásárhely — Május 8.^ Harapj és fuss — színes olasz film, 10, 15, 17,30 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: A hideg harag — színes amerikai film, 11. 17 és 19 órától. Dokumentumfilmek. Barát A vízözön — kétrészes színes lengyel film, 20 órától. (Csak vasárnap.) 2—3.