Megyei Tükör, 1977. október (10. évfolyam, 1774-1799. szám)

1977-10-01 / 1774. szám

875 ÉVE HALT MEG TÓTFALUSI KIS MIKLÓS A HAZATÉRŐ „Igazán mondják a Theológusok, hogy isten az övéit / azért, hogy meg­­idegenítse minden világi jóktól / ab­ban szokta meglátogatni, a­­mit legna­gyobb javoknak tartanak világ szerint. Nekem Belgiumban ollyan állapotom volt, hogy ha pénz­gyűjtésben gyönyör­ködtem volna, és czélul nem tettem volna azt, hogy hazámat, valamint le­het, segítsem ... azaz: a közönséges jót eleibe kell tenni a magánosnak, annyi idő alatt könnyen 40.000 vagy talán 50.000 forintot is gyűjthettem volna, és ha eddig ott maradtam volna, azt me­rem mondani, kevés Erdélyi Úr volna a' kivel tserélnék pénz dolgából ... “ Tótfalusi Kis Miklós a XVII. száza­di Erdély művelődése nagy triászának utolsó tagja. Zaklatott — és rövidre szabott — élete során osztályrészéül jutott a gazdagság és a világhír, de a szegénység, az elesett­ség és elhagya­tott­ság is. Sorsa az Apáczaiéhoz hason­latos. Az erdélyi jobbágycsalád gyer­meke (1630-ben született), a nagyenye­­d­i kollégiumban végzi tanulmányait, ahol a professzorok java részét átitat­ta már Apáczai szelleme: a társadalmi haladás melletti hit, az anyanyelvi mű­velődés szükségének fölismerése. Az elődei által járt utat követte: Németal­földre megy, ahol kiváló nyomdász­­mesterré és betűmetszővé képezi ma­gát. Az itt töltött tíz esztendő meghoz­za számára a művelt világ elismerését és az anyagi sikert Ám, a szive haza­felé húzza. Temérdek munkája mellett időt teremt Károli híres bibliafordítá­sának új kiadására (1683), megalkotja re'­nyomtatott grúz ábécét, zsoltáros­­könyveket szerkeszt. Mindezt az anya­­nyelvsi műveltség fölpártolásáért, mely Kis Miklós szerint, minden nép szent joga és kedves kötelessége. 1690-ben búcsút mond a hírnévnek, anyagi jólétnek és a nagy jövővel ke­csegtető pályának. Apáczai útján tér haza, hogy Erdélyben szolgálja szülő­földje és népe fölemelkedését. Heltai Gáspár fölhagyott örökébe lép, talpra állítja és világszínvonalra e­­meli a kolozsvári nyomdát ízzig-vérig népfi: nem az anyagi jó­lét ábrándja után szalad, hanem közjó szolgálatát vállalja. Alig egy év­a tizedes tevékenysége alatt több mint 80 kötet hagyja el tipográfiáját. Élete, munkája harcok láncolata, a megnem­­értés, az úri dölyf, a megcsontosodott előítéletek, a közöny ellen harcolva, egyre inkább elszigetelődik, de a belső keserűség eláradásával sem adja föl eszményeit, az írástudatlanság, a szel­lemi tunyaság elleni harcot. Olcsó, mindenki számára hozzáférhető köny­veket akar adni az erdélyi közrend­űek kezébe, hogy azok a műveltség fegyverével indulhassanak harcba társadalom megváltoztatásáért. Munká­­­ját gáncsolják, semmibe veszik, szemé­lyében megalázzák. Csak a kor felvilá­gosult szellemei és tanítványai tarta­nak ki mellette, de ezek befolyása ke­vés ahhoz, hogy Kis Miklós emberi és tudósi értékeinek elismertetését ke­resztülvigyék. A papság „eklézsia-kö­vetésre“ kényszeríti „dölyféért“, az or­szággyűlés meg sem hallgatja jogos pa­naszait. Utolsó évei kísértetiesen em­lékeztetnek Apáczai alkonyára, ám, ó indulatainak és igazának engedve, tol­lat ragad, s a nyomtatott betűre — é­­lete és­­ munkája értelmére — bízza é­­letének üzenetét. 1698-ban jelenteti meg a Mentség című hatalmas vádira­tát, teljes címén : „M. Tótfalusi Kis Miklósnak maga személyének, életé­nek és különös cselekedeteinek Ment­sége, mellyel az irigyek ellen, kik a közönséges jónak ezaránt meggátolni, írni kényszeríttetett. “ A Mentség a kor legmerészebb köny­ve. Kis Miklós nemcsak a személyét és munkásságát ért sérelmeket pana­szolja föl benne, de átfogó rajzot ad a kor Erdélyének társadalmi igazság­talanságairól, a közállapotok elmara­dottságáról, a művelődés semmibeve­véséről, az egyházi és hűbéri reakció súlyos visszaéléseiről. Erdélyt csak a technika és az ipar pártolása emel­heti ki gyászos állapotából — állítja Kis Miklós — csak a művelődés pár­tolása, az anyanyelv polgárjogának el­ismerése emelheti Európa szintjére. A művelődés a népé, elidegeníthetetlen jog, mely, a kenyér és szabadság mel­lett, minden polgárnak jussa. A Mentség megjelenése fölkorbácsol­ja a klérus haragját, már nem munká­jának gáncsolása a cél, hanem Kis Miklós elhallgattatása, könyvének m­egse­m­misitése. A megtört, megalázott tipográfus ezt alig három esztendővel éli túl, 1702-ben a házsongárdi temetőben pihen meg, egy zaklatott, küzdelmes élet után, melynek vezérelve volt, hogy: „a közönséges jót eleibe kell tenni a magánosnak. “ Kis Miklós könyveit a kor Európá­jának legműveltebb elméi forgatták, fejedelmek rendeltek betűkészlete­ket műhelyéből, ám ő a „közjó“ szol­gálatának lobogó hitével, népének szánt könyveire, erdélyi tanítványaira volt büszke igazán. Tevékenysége mér­földkő az egységes magyar helyesírás kialakulásában, a könyvkiadás demok­ratizálásában, a honi tipográfia­ föl­­emelkedésében. MAGYARI LAJOS FARKAS ÁRPÁD , FEHÉR DAMASZT Sepsiszentgyörgyi szövőnőknek Ö, mér hatik, hogy hajnallik, megremeg a márciusi reggel, az éj álmos lépcsőházaiból szapora sarkok kikopognak, kontyok s kabátok alatt motog hideg ujjaival a szél, ajkakat érint, s elleng az édes, felillatú pára, a tél nagy lábasaiból cipőik elé kifut a tej —: járdaszegélyen habzó, szuszogó hajnali hó — S bődül dudaszó, lépteket rángat, kabátról gombot, tovaleng a réveteg reggeli ébredezés, véle a tej-hús-parizel-gondok, már zsivajog, zakatol a csarnok, bőgnek a gépek, s a nagy osztogófa hordói közt lüktet az ígyen elrendelt lét. Van pedig nekik is álmuk: terített asztal. Hullongó hajnali hóval , fehér damaszttal — MEGYEI TIKOK kit hogyan nevezzünk ? Világszerte, a személynevek nagy családjában előkelő hely illeti meg az úgynevezett ragadványneveket. Mai tanulmányok során találkozik Isko­gyermek először a tulajdonnevek közé a sorolt személynév vizsgálatának ered­ményeivel, vajmi kevés az viszont a­­zokhoz a tanulságokhoz képest, ame­lyek a névtani kutatásokból leszűrhe­­tők. Tulajdonképpen, a szélesebb ol­vasóközönségnek nem is nyílhatott al­kalma közelebbről is megismerkedni ezekkel a kérdésekkel, ezek sok ideig ugyanis megmaradtak a szigorúan vett szakmai berkekben, s ha netalán tör­tént is kísérlet a szélesebb körű nép­szerűsítésre, annak sem volt különö­sebb sikere. Ezért kell most előszere­tettel köszöntenünk a Kriterion Könyv­kiadó nyelvészeti sorozatának legújabb kiadványát, amelyben egy­szerre egy egész tájegység Kalotaszeg roppant gazdag és érdekes ragadvány­név-anyagát teszi asztalunkra. B. Gergely Piroska, a munka szer­zője tulajdonképpen egyik fejezetét “^jfíolja kiadásra doktorátusi érte­a munka mennyiségi oldalát •ven/ elhanyagolva, tájékoztatásképpen hadd mondjuk el, hogy a Babes-Bolyai tudományegyetem előadó tanára már 1959-ben hozzákezdett az adatgyűjtés­­. 2> bejárta Kalotaszegnek mind helységét, s e kezdeti szakasz 1965-­­ ben fejeződött be. A hatalmas anyag­­készlet feldolgozása ugyancsak hos­­­szú esztendőket igényelt. Képzeljük csak el, 18 670 élő személy, család-, ke­reszt-, bece- és ragadványneve került ne9ezet]üzeteibe, ami összesen 750 000 adatot jelent.. Az értekezés tulaj­donképpen fel sem öleli ezt az egész fűjleményt, a teljes feldolgozás még evekbe kerül. Egyelőre a család- és ragadványnevek feldolgozásával ké­­szü­lt el, ugyanis ez a két csoport függ legszorosabban össze rendszertanilag egymással, a ragadványnevek vizsgá­­lata tehát szorosan kötődik a család­nevekéhez. Sajnos, még a ragadvány­nevekről elmondható tudnivalók is lényegesen tömörített változatban ke­rülhettek az olvasó elé. A szerző, e ne­vek vizsgálatakor, nem szal­aszt­ja el annak lehetőségét, hogy a lehető leg­­sokoldalúbb megvilágításban mutas­sa be ezeket a nyelvi elemeket E sze­mélyneveket megvizsgálja­­ , f* alaktani szerkezetük, hangalak­­megter­­heltségixk, funkciójuk, jelentésük ki­fejező erejük szerint, illetve felvázol­ja használati formáikat, névkapcsola­­taik­at is. Vizsgálati eszközként hasz­nosítja a nyelvi statisztikát, ami lehe­tőséget nyújt arra, hogy az egyes név­tani jelenségek fontosságát, súlyát a névrendszer egészében érzékeltetni tudja. Ugyanígy betekintést nyújt ab­ba is, hogy a különböző elemek föld­rajzilag miként oszlanak meg e nagy tájegység különböző részei között. Természetesen, e rövidke ismertetés­ben nem térhetünk ki a rendkívül ér­dekes kiadvány adatainak, tanulságai­nak részletezésére, annyit azonban meg kell tennünk, hogy a figyelmébe ajánljuk mindazoknak, akiket érdekel a névállomány önnjító jellege, s per­sze, azoknak is, akiknek éppenséggel szórakozásra fordul kedve. Péter Sándor *B. Gergely Piroska: A kalotaszegi ra­gadványnevek rendszere. VARI ATTILA vsdimtwUta A vadásztársaság évi közgyűlésén, csilv« <wM elnök egy óriási körmondattal éppen be akarta IwnicF&pbb órás vitát, megköszönve a jelenlévők célzatú hozzászó­lásait, kitérve egynéhány tagtárs ravaszkodaára, vagy éppen nyúlszivére, a­ „köszönöm a szives mjelenést “, mán — hirtelen fölemelkedett egy sipiló húgú, serte­­bajuszú vadász, aki semmiképpen szó­emlékzt etetési kártyából ismert egyetlen ászra sem. ragassz­a­m inkább vad alsó volt. Havas Rezső vagy Sísért vadász, és felkiáltott: — Szabad-e ülő oroszlánt fenéken lőni? — Még ülő nyulat sem — válaszolták lilrusban, de, hogy pontosan követhessük az események vinctét, idéz­nünk kell a jegyzőkönyvet. „Vereb Adalbert (a jegyzőkönyvvezető l­án nem tudta megkülönböztetni az ékezeteket, mert m­at később kiderült. Veréb Béláról van szó — a szerző megjegyzé­se), Gidófalva és Bereck között, egy békéséül­lő orosz­lánt fenékbe lőtt. A tagtársak ezt a tényt mélységesen elutasították, azzal az indoklással, hogy ha ilen gyáván viselkedik valaki, nem érdemli meg a fogyott, sem kitüntető „vadász" megszólítást. A védekező Véreb A­­n­dalbert (Veréb Béla — a szerző megjegyzést előadta miszerint az új zoológiai hipotézisek szerinti? alsó-fel­ső háromszéki oroszlánok a quadro­mandibulisok, azaz a négyállkapcsúak családjába tartoznak, s­­ teljesen mindegy, hogy meglövetésük szemből vagy lélékből e­­sik, mivel mindkét irányból egyformán eszélyesek. Több vadőr kihallgatása után, másnap este a közös vad­őr-vadász bizottság megállapította, hogy a vitát nem te­kintheti lezártnak, amíg állatorvosok, fogorvosok és polihisztor természetjáró tanárok segítségével meg nem állapítják a következőket : 1. ) Gidófalva és­ Bereck között mekkora oroszlán fekszik ? 2. ) Létezik-e quadro­mandibuláris, azaz négyállkap­­csú­ oroszlán ? 3.) ha létezik, vajon a harmadik és negyedik áll­kapcsa tényleg a fenekében van-e? 4. ) oknyomozó módszerrel megállapítani, hogy a ne­vezett oroszlán nem-e erdővidéki illetőségű volt? (ezzel is helyt adva erdővidéki kollégáink egyébként­ jogos ké­relmének!). 5. ) a környék vadszerelő lakosságának bevonásával elevenen befogni a nevezett faj néhány példányát, új­sághirdetés alapján, hogy a kérdés teljes megoldást nyerhessen. Jegyzőkönyv bezárva. Aláírás (kiolvashat­atlan) Az újsághirdetés alapján a vadászegyesület székhá­zában a lelkes lakosság tömegei a következő tárgyakat és élőlényeket szállították be: tizenkilenc félig rothadt traktorgumit, huszonegy anyóst, az Angyalos — Nagy­bányai gyorsított autóbuszjárat részeg jegykezelőjét, aki még a vadászegyesület székházában is harapott, a nyári­kert három pincérét, valamint egy táskarádiót, mely le­­csavarhatatlanul bőgött. Színe miatt beszállítanak hét darab szilvafőző rézüstöt, két elveszített juhászbundát, valamint egy rozsdaszínű felöltős fogtechnikust, akinek farzsebében protézist találtak. A vizsgálat folyik. Az a­­zonosítási eljárást még nem fejezték be, bármely talált tárgyat szívesen fogad és a lehetőségekhez mérten ho­norál az egylet. QyilR SZüihetiK .A rozsnyói Szerszámgyár sepsiszentgyörgyi részlege rövi­desen önálló gyárrá avanzsál. Bartha Miklóssal, a személy­zeti osztály főnökével beszélgetek. — Bizony, nem volt könnyű, míg idáig jutottunk. Ere­detileg a rozsnyói gyár egy részlege költözött Sepsiszent­­györgyre. Ideiglenesen 280 rozsnyói szakmunkást* helyeztek át hozzánk. Ahogy a munkamenet normalizálódott, a rozs­nyói ingázók lassan lemorzsolódtak. A 280-ból pillanatnyilag mindössze 130-an dolgoznak a gyárban s ezek kivétel nél­kül fiatalok, akik az áthelyezést megelőző évben kerültek a gyárhoz, a szakiskola padjaiból, s akiknek zömét a megyé­ből küldték szakképesítésre. A kimaradó szakmunkásokat pó­tolni kellett, ugyanakkor a termelés szükségleteinek meg­felelően növelni is kellett a munkáslétszámot. Az újonnan jöttek 80 százaléka is az iskolapadokból került ki, 8 osztály, vagy a líceum első fokozata után. Sok környékbeli fiatal tért haza különböző brassói vállalatokból is, a fennmaradó öt-tíz százalék meg egyenesen a mezőgazdaságból került a gyárba. Gyakorlatilag tapasztalatlan, sőt zömükben szakkép­zetlen „gyerekekkel“ kezdtük meg tehát a termelést, s va­lósítottuk meg a három váltást. Munkásaink átlagéletkora ma is 21,5—22 év, a 00 százalékuk tehát harminc éven aluli. Ötéves gyakorlata a mesterségben, a katonasággal együtt sincs senkinek Mindezek ellenére úgy tekinthetjük, hogy sikeresen áthidaltuk a, bátran mondhatom, rendkívüli ne­hézségeket. Néhány részlegen máris sikerült összeforrott munkaközösséget létrehozni.. . Préda Sándor, a menetfúró főmestere : — A részleg munkásainak 25 százaléka érettségizett fia­tal. Augusztus elejétől is 60 líceumi első fokozattal rendelkező fiút és lányt szerződtettünk. 40-en máris beiratkoztak a szak­képesítési tanfolyamra. Ezek a fiatalok már többé kevésbé ös­­­szeforrott közösségbe érkeztek, s minimális idő alatt meg is találták a helyüket Mi úgy érezzük, hogy a nehezén máris túl vagyunk. Ettől tova már csak javulás várható. Ezt az elmúlt két hónap termelési eredményei is mutatják. A rész­leg e havi termelése is rekordnak ígérkezik. S az eredmé­nyek természetesen a keresetben is tükröződnek. Múlt hó­napban már majd mindenki jóval az alapfizetése fölött ke­resett. S hogy mennyit ,azt majd meghall­ja tőlük... Táncse Emílián, a menet fúró mestere : — Egyike vagyok a keveseknek, akik a régebbi rozs­nyói szakmunkásgárdából itt maradtak. Az összehasonlítás­ra is van tehát lehetőségem !Az ottani munkaközösség ter­mészetesen összeforrottabb volt Magasabb volt — harminc év körül — az átlagéletkor is. Úgy érzem mégis, hogy ami ennél a gyárnál történt, nem mindennapi teljesítmény. Kez­detben valósággal borsózott a hátam i mi lesz ebből ? Ma már tudom, minden lehetőségünk megvan rá, hogy kiváló munkaközösséget alakíthassunk ki. Ezek a fiatalok, persze, kivételek itt is akadnak, de az örvendetes éppen, az, hogy a közösség egyre inkább ezekre is hatással van, meglepően érettek, s ami a legfontosabb, szeretik a m­unkát, tanuléko­nyak. Még a legfelelősségteljesebb munkát, a szabályozást is rájuk bíztuk. Tulajdonképpen mi, mesterek is, rajtuk, a szabályozókon keresztül irányítjuk a termelést... Préda Sándor: — Annak, hogy mindannyian fiatalok, megvannak az előríyei i­s. Jobban megértik egymást, s azt is megfigyeltem, hogy több segítőkészség jellemzi őket, több megértést tanú­sítanak egymás problémái iránt, mint az idősebbek. Jóma­gam nagy hagyományú munkaközösségből, a brassói Met­rómból kerültem a gyárhoz. Ott is voltak fiatalok a kezünk alatt, a szakmunkásokat azonban elsősorban saját munká­juk kötötte le, az útbaigazítást ,a magyarázatokat másodla­gos jelentőségűnek, sőt gyakran feleslegesnek tekintették. Nincs itt mit magyarázni ! Nyissa ki a szemét az a gyerek. Az itteni fiatalok láthatólag élvezetüket lelik a tanításban, egymás segítésében... Végigjárjuk a csarnokot. Még a fentiek után is meg­lep, tényleg, mennyire fiatalok. S hogy mennyi a lány. Ti­zenévesek, de máris olyan természetességgel mozognak gépek között, m­­intha közéjük születtek volna. Minduntalan a az arcokra réved a tekintetem, pedig először magát a mun­kafolyamatot szeretném megérteni, hogy mégse legyek egé­szen tájékozatlan .Aztán mégis lemondok róla. Az egyik fiú ismerősnek tűnik. Később ki is derül, hogy földiek vagyunk. Barátról került a gyárba, augusztusban, az érettségizettek­kel. Egyike azoknak, akik már be is iratkoztak a szakké­pesítő tanfolyamra. — Mikor ide beléptem, azt sem tudta pK. filipt­íve­n gyár. S hogy megszerettem itt, annak az a fogadtatásnak is nagy szerepe volt. Az vevők között éreztem magam. A fizetés meg.Meg­haladja a legvérmesebb elképzeléseimet is. Megmondjak, teihileg jól érzem m­agam Fejes Rozália még Brassóban végezte a szawdlát. Fo­tos­ Mártonosból ingázik. A barátnőjével, Váncsa au x­ aia . — Megszerettük a munkát — mondják miifpíÉefi. — Nehéznek nem nehéz, s kitünően lehet keresni, fölött íriszünk haza havonta. Persze, ezért a Pr 1 . percet dolgozni kell. Fizikai megerőltetés jó/pinP nincs, pontosnak és figyelmesnek kell­ lenni, ez itt n­­ “ titka, hisz néha a mikron tört részeivel dolgost' ,sze> nem mindig kerestünk ilyen jól, csak amióta J ' , egy kicsit összerázódott, s kezdett menni a /min­ta j.e-ápt. esetre 1500-nál kevesebbet a legrosszabb hónap f kezdetén sem vittem haza­­ . Saracutu Margaréta sikertelen felvételi a gyárba, Bakóból. De az egyetemet azért m­eri.^Ln a fő­iskolára készül, s éppen a most tanulandó sza­t,,T^’cseí' iskola Brassóban van, következésképp sik­eres­­ C is hű marad a gyárhoz l,, .. . . . i föP'c- Na- } — Már az első benyomásaim kecl­ ezáiel .Tü))0,.bail ] gyón kedvesen fogadtak, s különösen az jajban a- 1 egyszerre hárman is segítettek, ha valami nel.A2 itteni ( kadt. Olyannyira megtetszett a gyár­­a ,azTMá„ húgomat. 1 emberek, hogy röviddel a beilleszkedés odább Doinát is magammal hoztam. Itt dolgozik ke I mond­_ Egy szobában lakunk az otthonban is. Ő is cs­akcsábítani­­ hatná, hogy nem bánta meg, hogy hagyta­­ magát­­ . Azításához Elázik, t Scepanski Mihal a vállalat alapgot a ) ^­­Rozsnyóról jött át, s fiatalember lévén, úgy " É marad. Rádausról való lÁm^mzem 1 — Szerettem Rozsnyón is, de itt inkább_ c magam. Az az érzésem, hogy ott inkább 1,1 . ^­­ olyan­­­nak az emberek, itt, ha a munka még nem J/c azért T jól, szerintem jobb a közösségi szellem érezném így, mert mindannyian fiatalok v ^ X ? Min­ VQtt ? denesetre kezd kialakulni köztünk egy jó­­ rátartiság. S persze, az sem utolsó szempont, hogy ha va­lahol, hát itt már csak pénz miatt is érdemes dolgozni. Múlt hónapban is 3­500 lejt vittem haza Igaz, túlóráztam is so­kat, dehát nem megéri ? Cirg Liviut nem régen választották a menetfúró KISZ- alapszervezetének titkárává. Mestersége szerint szabályzó. — Szép ez a munka — mondja. — S ha az ember arra gondol, hogy az egész országban ez az egyetlen gyár, ahol menetfúrót állítanak elő, felelősségteljes is. Mert rossz szerszámot küldök, mondjuk a kézdivásárhelyi ha­rti csa­vargyárnak, nincs ahonnan jobbat vegyenek elő. .. S a fia­talok zöme ennek tudatában is van. Persze, nálunk sem mindenki angyal, sőt az az érzésem, hogy legalábbis eddig nagyon sok baj volt velünk Sok volt az igazolatlan hiányzás. Néhányan úgy vélték, hogy a gyárban is úgy megy, mint az iskolában, egy-két napot hiányzom ,nem omlik össze a világ. . Az utóbbi idő­ben mintha változott volna a mentalitás. S ebben a KISZ-­­szervezet munkájának is szerepe van, gondolom. Nem egy gyűlésen tárgyaltuk meg a kérdést, néhány fiatal megro­vásban részesítettünk, olyan is volt, akit adminisztratív szankcióra javasoltunk. Ilyesmire mostanában, szerencsére, már nem kerül sor. Pedig nemrég átnevelésre is érkeztek hozzánk ifjak. S a munkaközösség egészségét bizonyítja, hogy mindannyian sikeresen beilleszkedtek, s érzésünk sze­rint a jó úton vannak. Hogy csak egy példát említsek: Popa Victor, aki súlyos bűncselekmény nyomán került hozzánk (eredetileg 6 évi börtönbüntetésre ítélték), máris jó baráto­kat szerzett közöttünk. Még egyszer végigmegyek a gépsorok közt. A rövide­sen önállósuló gyár gépsorai között. Az arcokat, a kezeket figyelem A fiúk, lányok keze alatt surrognak az esztergák, visít a csiszolókorong, készül a sepsiszentgyörgyi menetfú­ró. De ami talán ennél is fontosabb, közben egészséges, kö­zös célkitűzéseink teljesítésén fáradozó munkaközösség a szó nemes értelmében vett gyár­a is születik. Persze, azt is illő ide jegyezni, hogy ez nemcsak a fiatalok érdeme. Az ő sikereik mögött a vállalat szakembereinek, vezetőinek (rozsnyói és sepsiszentgyörgyi vezetőinek) erőfeszítései, no meg a mesterek fáradságos, de a kezdeti nehézségek ellené­re is, fáradhatatlan munkája áll.­­ BÍRÓ BÉLA , Meghívó együtt-éneklésre Aki a társas dalolás tekintély­fényesítő mámorát ismeri, jó hírt hall: a napokban újjáalakult a több mint ötvenesz­­tendős sepsiszentgyörgyi dalárda. Laikus odafigyelő, tévé előtt kuporgó számára a kórus, az énekkar csupán harsány, ünnepi alkalmakra szolgáló kel­léknek tűnik, s e látszatot bizony gyakorta erősítik némely alkalom hajszás és kapkodó szervezési balfogásai. Pedig a dalárda-verődésnek ősi áhítata, kifürkészhet­etlenül szép belső tartalmai idesugárzanak a legújabb kollektív munka­alkalmak, a lépéscsináló és kukoricafosztó kalákák hangula­tából, s nemcsak a kocsmák szája, de a sok százados napi és sorsgondok­ is biztatják dalba való összeölelkezésre a lel­keket. E kohéziós erőre tanúságul szolgálnak — hogy csak magunk köré pillantsunk — a nagyhagyományú székelyföl­di kórusok : a zágoni, a zabolai, a barösi —, s hogy az im­máron száztíz esztendős székely­udvarhelyiről ne is beszél­jünk. A sepsiszentgyörgyi dalárda 1921 óta fújja a magáét, immár 3 éve László Attila karvezető tanár pálcájának inté­sére. Kívánunk neki szépen szóló nagy gyülekezetet, mely örömét is leli az együtt-dalolásban. (f- á.) Az Akadémiai Könyvkiadó gondozásában rövidesen megje­lenik a Dic­ionarul literaturii ro­mânc de la origini pina la 1900 című nagy kulturális jelentőségű szótára. A szótárat, amely az el­ső ilyen munka a maga nemé­ben, a la$i-i Nyelvészeti Iroda­lomtörténeti és Folklórintézet kutatói állították össze. A mű nagyszabású szintézise a román irodal­omnak, irodalomtörténet­nek, kritikának és esszéisztiká­­nak. A több mint 1000 oldalas szótár kimerítő tájékoztatást nyújt a szerzőkről, a művekről, irodalmi folyóiratokról és iro­dalmi társaságokról. l­írai oratórium címmel Szilá­gyi Domokos költeményeit be­mutató hanglemezt jelentet meg az Folectrecord, Ilyés Kinga elő­adásában. A hanglemezgyár új­donságai közé tartozik a köny­vesboltjainkban már megvásárol­ható Zenés karaván című lemez is, amely a Metropol, az Acus­tic T 74, a Mikron, a Harmat és Napraforgó együttesek, a Farkas József, Boros Zoltán Gábriel Margarint vezette zene­és karok közreműködésével készült. Lila virágszőnyeg borítja a réteket, kaszálókat. Kinyílt az őszi kikerics lilásrózsaszín hos­­­szúcsövű virága. A kirándulók, gyerekek előszeretettel­­ szedik, kötik csokorba, ezért tudni kell róla, hogy enyhén mérgező ha­tású. Szedés után tehát ajánla­tos kezet mosni. ó,30—7,00 Reggeli híradó. 13,00—14,30 A kolozsvári rádió szombat déli magazinműsora. 14,30-15,30 Hazai és külföldi hírek, kommentárok, jegyzetek. Közérdekű tudnivalók. Sport Muzsika. 18,00—19,30 Hírek, tudósítások. Táncdalok. Kalei­doszkóp — hétvégi magazinmű­sor. Málnásfürdő a régész sze­mével — a nyári ásatások kö­vetkeztetései. Az orvostudomány harca a hepatitis B-vírus ellen. Nyelvművelő. 19,30—20,30 Han­gos híradó. Színházi est évad­­kezdéskor. Vasárnap 7,30—9,00 Jó reggelt falu, jó reggelt vasárnap. Népi muzsika. Művelődési album. 9,00—10,00 Reggeli kürtszó — pionírok és iskolások műsora : Példaképeink a kommunisták; Növénykedve­lők öt perce — látogatóban dr. Tulogdy Jánosnál; A köröndi vokálegyüttes műsorából. Só­lyomszárnyon — gyermekműsor — : Levelesládánk hírei; Véd­jük a közvagyont ; Indul a me­­sevonat : Csipp és Csöpp a két kis törpe. 10,00—10,20 Hírek, zene. Vasárnapi jegyzet. 17,00— 18,00 Vasárnapi mozaik f Ter­­más napján; A magas hektárho­zam mesterei között; F­gy kép­viselő feljegyzéseiből : megvaló­sulnak a dolgozók javaslatai. jogi szolgálat Kelemen Mária, Bereck 1. ) A 3/1977. sz. nyugdíjtör­vény 48. szakaszának 3. bekez­dése rendelkezései szerint, a­­mennyiben a szolgálati idő kü­lönböző időszakainak összegezé­séből hat hónapnál nagyob idő­szakok adódnak, ezeket felkere­kítik egy évre, az ennél kisebb időszakokat pedig mellőzik. 2. ) A 92/1976. sz. törvényere­jű rendelet értelmében, a mun­kaidőnek tanúkkal való igazo­lását a megyei néptanács végre­hajtó bizottsága mellett műkö­dő bizottság (comisia de recon­stituire a vechimii în muncă) eszközli, amely bizottság titkári teendőit a megyei munkaügyi és társadalomvédelmi igazgatóság látja el s így a vonatkozó ké­réseket is ezen­­ szervhez kell benyújtani. L. A. Ké­­divásárhely Az 545/1958. sz.­­ dekrétum rendelkezései szerint, a közérde­kű építkezések végrehajtása ér­dekében, a szükséges telket ki­sajátíthatják s ezek ellenértéke az 1­675. sz. Minisztertanácsi Határozatban előírt pénzbeli kártérítést folyósítják. Dr. CSEREY ZOLTÁN B. A. egykor favágógéppel kereste kenyerét. Később más munka után nézett. A gépet azonban, melyet közben ki­kezdett az idő, megtartotta, s engedély nélkül hébe-hóba használta is. A védőlemezek megrepedtek, itt-ott a rozsda is beléjük mart. B A. lyukat fúrt a repedt lemezbe, meg­drótozta, s dolgozott tovább... Mígnem A. fr.-éknél fa­vágás közben a fűrészlap ma­ga pattant el, s törött négy darabba. Az egyik szilánk épp az istállóból kilépő házias­­­szonyt találta koponyán — ha­lálosan, már a mentőknek sem volt mit tenniük Álltak döbbenten. Azóta, lakat alatt, B. A. is rádöbbenhetett: a favágás is lehet „favágás“. S nem egy­szer gyilkos. <b.1 mindönkit iti ordekCl 1977. október 1. Napkelte : 6.12 Napnyugta : 17.56 Eltelt : 274 nap Hátravan : 91 nap Derűs, melegebb idő várható, mérsékelt nyugati széllel, a haj­nali órákban ködképződéssel. A nappali hőmérséklet 12—18 Cel­sius fok, az éjszakai 2—4 Cel­sius fok között váltakozik. Október 1. — szombat 12.00 Telex; 12,05 A priilopi hóra; 12,15 Odüsszea (a VII. rész ismétlése); 13,05 Hirdeté­sek; 13,10 Társadalmi ankét (ismétlés); 13,45 Román kön­­­nyűzene; 14,20 A mai román falu; 14,45 Hirdetések; 14,50 Megéneklünk; Románia 15,10 Zenei intermezzo; 15,30 Sport­magazin; 16,50 Riportfilm a Kínai NK-ról; 17,10 Ifjúsági klub; 18,05 Stan és Bran; 19,10 A szeptemberi bel- és külpoli­tikai események krónikája; 19,30 Esti híradó; 19,50 Mun­kánk eredménye, jólétünk for­rása; 20,00 Enciklopédia; Hirdetések; 20,45 Regan; 20,40 21,35 Szatíra és humor; 22,20 Híradó, heti­­ sport; 22,35 Románcok és bordalok. Október 2., vasárnap 8.00 Sportoljunk mindnyájan; 8,15 Pionírműsor; 9,20 Robin Hood (utolsó rész); 9,45 Háztar­tási tanácsadó; 10,00 Faluműsor; 11,40 A zene örömei; 12,30 A haza védelmében; 13,00 Telex ; 13,05 Vasárnapi album. A tar­talomból : Vidám percek; Lab­darúgás (14,00) : Temesvári Po­litehnica — FC Argeș; Kalan­dok a kőkorszakban; Filmrészle­tek; 17,20 Az Onedin hajóút ; 18,10 Gyermekműsor; 18,30 Hir­detések; 18,35 Női kézilabda-vi­lágbajnokság (utánpótlás): Ro­mánia — NSZK (második fél­idő); 19,00 Történelmi mozza­natok; 19,20 Ezeregy este; 19,30 Híradó; 19,50 Az első lap — amerikai játékfilm; 21,25 Argeș megyei műkedvelő és hivatásos együttesek műsora; 22,25 Hír­adó, sport. Sepsiszentgyörgy — Művész : Vandana — kétrészes indiai film, 10, 16, 19 órától. Sepsiszentgyörgy — Lux: Anno domini 1573 — színes jugoszláv film, 16, 18 és 20 ó­­rától. Rajzfilm 11 órától. Kezdt­vásárhely — Május 8.^­­ Harapj és fuss — színes olasz film, 10, 15, 17,30 és 20 órától. Kovászna — Győzelem: A hideg harag — színes ame­rikai film, 11. 17 és 19 órától. Dokumentumfil­mek. Barát A vízözön — kétrészes színes lengyel film, 20 órától. (Csak vasárnap.) 2—3.

Next