Megyei Tükör, 1979. július (12. évfolyam, 2316-2341. szám)

1979-07-02 / 2316. szám

Tizenharmadszor is : STEAUA Steaua — Diáksport 3—0 (2—0) Az 5­ percben M. Raducanu kirobban védők közül, de fölé lő. A 23. percben a C. Zamfir Stoicahoz játszik, aki mere­deken vágja előre a labdát és a nagy­szerűen érkező Dumitru a hálóba bom­­­báz. 1—0. Tíz perc múlva újra a mé­lyen visszahúzódó C. Zamfir szerel és nagyszerűen szökteti négy védő kö­zött (!) M. Raducanut : 2—0. A nagy kedvvel játszó C. Zamfir káprázatos cselekkel tör be a Diáksport tizenha­tosára, felvágják, de Itainea sípja né­­­ma. Talán, mert a Steaua úgyis vezet ? A második félidőben, a Diáksport tá­m­ad többet, de M. Sandu nagy hely­zetben mellépördít, majd Cazan közeli lövését védi N­ Raducanu. C. Zamfir újra elrobog, beadása elől Iordanescu elcsúszik. M. Sandu nagy lövését védi N. Raducanu, majd Zamfir — Ad­ lo­­nescu összjáték­ után a fiatal középcsa­tár óriási helyzetben fölédurrant- A 77. percben viszont jól tálal M. Raducanu elé, aki megfordul és a hosszú sarokba lő. 3—ü. lágy perc múlva M. Sandu megy el, már a kifutó kapust is kicse­lezi, de Stoica kivágja a labdát. A Steaua tizenh­armadszor nyerte meg a kupát. A mérkőzés nem volt se igazán rossz, se igazán jó. Középszerű volt, mint az elmúlt bajnoki idé­ny annyi ta­lálkozója. A helyzeteit jobban kihasz­náló csapat győzött. (hadházi) A BAJNOKSÁG MARGÓJÁRA Befejeződött az utóbbi esztendők leg­­középszerűbb bajnoksága. Váratlan és izgalmas véghajrával, igazi rangadó­val. Az Argeș — Dinamó összecsapás valóban kiemelkedett — főleg a szem­füles, mozgékony Argeș-csatárok : Dobrin, Radu 11., D. Nicolae játéka ré­vén — a szürke, érdektelen átlagból. Az utolsó fordulóban gólcsúcs — 40 gól ! — született. Mindez nem feled­teti azonban az unalmas mérkőzéseket, a jogos vagy jogosulatlan bundázások­ról szóló legendákat. Az év nemzetközi porondon is kudarcokat hozott, csapa­tunk Craiován sem tudta legyőzni spanyolokat, az olimpiai válogatott nem a tudta megőrizni kétgólos előnyét s egy körülbelül vele azonos szintű csapattól is sima hármast kapott. A nemzetközi kupaküzdelmekből csapataink rendsze­rint az első fordulóban esnek ki, az Arges most eljutott a második fordu­lóig, de a Valenciával nem boldogult, noha lelkes sportújságírók „Dobrin — Kempes 1—0"-szerű, nem a reális erő­viszonyokra, hanem alaptalan lelker­­­d­ízésekre épülő cikkekben igyekeztek ennek­ az ellenkezőjét állítani.Mi szükség van ilyen és ehhez ha­sonló, minden alapot nélkülöző, mégis állandó összehasonlítgatásokra, mikor­­ mindenki látja, aki már kétszer volt labdarúgó-mérkőzésen, hogy játékosaink alaposan lemaradtak még az európai középmezőny mögött is. Fizikailag sem, technikailag sem veszik fel a versenyt a nyugati profi labdarúgókkal. Persze, a néző szereti a focit, a kudarcok sem veszik el a kedvét tőle.. ne már reálisan felmérni de ideje len­labdarúgá­sunk csüggesztő és elszomorító helyze­tét. A szaklap osztályzatai alapján a baj­nokság idei csapata a következő : Ari­­ciu (Nagybánya) 224 — M­ Zamfir (Ar­geș) 224, B. Grigore (Diáksport) 232, Stancu (Argeș) 239, Iván II. (Argeș) 229 — Romilă II. (Iași) 237, Dembresz­­ky (Temesvár) 227, Bölöni (ASA) 222 — FI. Grigore (Tirgoviște) 231, M. Ra­ducanu (Steaua) 227, D. Nicolae (Ar­geș) 227. A tavalyi csapatból csak a pl testi-iek válogatott jobbhátvédje, M. Zarnii­ és a szintén válogatott iasi-i középpályás, Romila Jr. őrzi a helyét­ Tavaly a leg­több pontszámot Lucescu érte el, 246- ot, tavalyelőtt Sătmăreanu II­, 249-et, most, és ez is árulkodik az állandó ha­nyatlásról, az Argeș középhátvédje, Stancu vezet 239 ponttal, a 237 pontos Romilo NI. és Ciupitu előtt. (Jellemző, hogy a iasi-i középpályás egy mérkő­zéssel kevesebbet játszott, s így is má­sodik helyre került. ^*s most lássuk a góllövőket. Ismét közöljük az összesített góllövő listát (azokat a játékosokat vesszük figye­lembe, akik még játszanak...): 181 gó­los Dudu Georgescu (Dinamo). Nos, egykori aranycipős csatárunknak az i­­dén rossz éve volt, így is elkerülte a minden idők eddigi leggólképesebb ro­mán csatárát, a 170 gólos Oblemencót, és átvette a vezetést. Úgy néz ki, egye­lőre nem fenyegeti senki, már-már be­hozhatatlan előnnyel vezet. A további­­ sorrend : 145 gólos Dumitrache (Zsil),­­ 121 gólos Iordanescu (Steaua), 104 gó­los Dobrin (Argeș), 100 gólos Brosovsz­­­­ky (UTA), 99 gólos (és nem száz, ahogy tévesen lapunkban megjelent) Demb­­reszky (Temesvár), 89 gólos Radu II (Argeș), 86 gólos Nastase (Steaua), 79 gólos Kun II. es Gergely (Bihar), va­lamint Tataru II. (Tirgoviște), 75 gólos Domide (UTA), 74 gólos Mulțescu (Zsil), 70 gólos M. Sandu (Diáksport), 69 gólos Lucescu (Korvin), 67 gólos Marcu (Craiova), 64 gólos M. Raducanu (Steaua), 59 gólos Rozsnyay (Nagybá­nya), 55 gólos Hajnal (ASA), 53 gólos ü­ Ionescu (Diáksport), 51 gólos Du­mitru (Seaua). A bajnokságot végül is, minden té­nyezőt figyelem­be véve megérdemelten nyerte a legkiegyensúlyozottabb telje­sítményt nyújtó csapat, az FC Argeș. A pitești-iek évek óta az élvonalban végeznek. A védelmük megbízható, középpályás soruk munkabíró és moz­o­gékony (igaz, hogy tavasszal Iovánes­­cu, aki az utóbbi években a csapat motorja volt, eléggé visszaesett és Bar­­bulescu formája is hanyatlott, a csa­társorban pedig olyan karmester van, mint a 32 éves Dobrin, aki továbbra is a legjobb hazai labdarúgó. Néha átadá­saival és góljaival mérkőzéseket tud­­ dönteni. Láttunk egy pár ilyen mér­kőzést, a Steaua ellen Bukarestben 2—1- re nyert az Argeș, a győztes gólt Dobrin lőtte a 86. percben. Pitești-en is legyőzték a Steauát 1—0-ra, a gólt M. Zamfir lőtte Dobrin szögletéből. Az Argeș győzte le drámai összecsapáson az őszi idény nagy meglepetését okozó s ellenük is végig támadó nagybányai csapatot Dobrin mesterhármasával (!), s végül Dobrin góljával és gólokat érő átadásaival kényszerítette térdre a Ște­fan cel Mare úton az Argeș a bajnok­ságra törő Dinamót. Dobrin erényeiről és hibáiról már volt szó. Osztályzatai­nak összege 166­­ 22 mérkőzésen szere­pelt.­ Az átlaga 7,54. Ennél csak a tir­­goviștei kapuvédő Coman átlaga jobb : 7,94. Coman 19 mérkőzésen szerepelt, egyszer nem osztályozták, mert az el­lenfél csatárai nem foglalkoztatták, 18 mérkőzésen 143 pontot összesített... Dobrin mellett jól játszott a bajnok­ság gólkirálya, Radu II. is­ A fiatal pi­­testi-i csatár erényei, lövőkészsége, rob­­banékonysága közismert, szerepelt már a nagyválogatottban is, az olimpiai válo­gatottban is. Ami csapatában elég a közepes teljesítményhez, az bizony a válogatottban a nullával egyenlő­ D. Nicolae is sok pitești-i siker részese volt, de az ő teljesítménye is nagyon hullámzó. Persze, az ellenfelek általá­ban fogják Dobrint (néha két játékos is lóg rajta), s ezért Radu II. vagy D. Nicolae könnyedén futkározh­at s az előbbi rugdoshatja a gólokat. (hadházi) AZ ÚJ BAJNOKI ÉV­­ HÍREI Az új labdarúgóidény (1979—80-as bajnoki év) augusztus 12-én kezdődik, melynek végén az A-osztályból mind­össze két csapat esik ki (a 17- és 18. helyezettek). Az A-osztályba való ju­tásért a három B-osztályos csoport győztese osztályozót játszik, s az osz­tályozó első két helyezettje jut fel. Hasonlóan az A-osztályhoz, a B-ből is csak a csoportok utolsó két helyezettje esik ki. A B-osztályba való jutásért a C-osztály tizenkét csoportjának győz­tese osztályozót játszik Az osztályozó eredményei alapján hat csapat jut fel a B-osztályba. (Ezt már csak zárójelben mondjuk el: sokkal könnyebb a B-osztályban ma­radni, mint kiharcolni a B-osztályba jutást. Na persze, ezt már rég tudjuk, most csupán elismételtük a gondolatot) Visszatérve a Szövetség híreire, hadd mondjuk el, hogy könnyítettek valami keveset az átigazolási szabályon. Egye­­lőre az A-osztályosokra vonatkozó könnyítést közölte a központi sajtó (de meggyőződésünk, hogy az alsóbb osz­tályok sem maradnak kedvezmény nél­kül): Az A-osztályos csapatok igazol­hatnak játékosokat azokból a megyék­ből, ahol nem létezik A-osztályos e­­gy fittés (az átigazolás csak akkor tör­ténhet meg, ha az anyaegyesület is hoz­zájárul). Az egyszer átigazolt játékos öt évig nem változtathat egyesületet í­­gy igen fontos kitétel : Az A-osztály­­ból kiesett csapatok játékosai az első évben nem igazolhatnak át más egye­sülethez. A felsorolt kedvezmények enyhítenek egy keveset az év végi nagy meneten. Nem sokkal, de egy-két lépéssel viga­sza viszik a labdarúgást a sportszerű­­ség határaihoz. De még mindig nem szorítják a sportszerűség határain be­lül. Hogy valóban sport legyen a lab­darúgás, ahhoz sokkal radikálisabb in­tézkedések szükségeltetnek. De talán egyszer arra is sor kerül. Mérlegen a B­oszhíly kel­eti cso­por­tja 15.Piatra N. 14 1617141513131715111617181717171615 —1 16. OSC 17 1716171617151210 91112131310131716 +1 17­ Tecuci 12 9119­6­7­9­8­9101215161612161217 —5 18.Iași 11 121416171618161818181R171818181818 —7 I. oszlop: az őszi bajnokságban elfoglalt hely; 11. oszlop: a tavaszi for­dulók rangsorai; III. az őszi és a tavaszi helyezések közötti különbség. Fejlődés mutatkozik az OSC-nél, de kevés. Hej, pedig adott pillanatban azt hittük, ott végzünk a tabella első felé­­­­ben. És ott is végezhettünk volna, ha az együttes nem hullatja el olyan könnyen az idegenben (Bráilán) szer­zett két pontot. Elhullatta ? E szó ta­lán nem fedi teljesen a valóságot, mert mindkét pont osztozkodó mérkőzésen sírból hoztuk vissza az egyik pontot. Teh­át az ellenfelek hullatták el itt, Sepsiszentgyörgyön az egy-egy pontot. Jó, hogy a véghajrában még egyszer fellángolt a csapat, s elkeseredett hely­zetében játszott két nagyon szoros mér­kőzést Fogarason és Galacon. Talán az előbbin győzhetett is volna, ha.. . De ne szidjuk a bírókat. Ne szidjuk, hiszen a mi bajnoksá­gainkban nem a csapatok, nem a lab­­darúgók játsszák a főszerepet, hanem a játékvezetők (tisztelet a kivételnek), s a primadonnákat nem tanácsos bán­tani. Sebesen meg is dicsérjük őket (már akiket láttunk): mint a 12-, 13. és 14- tagjai a hazai csapatnak sorozatban messze a mezőny fölé nőttek. Gólt, gó­lokat nem lőttek ugyan, de a mezőny­ben, a kapu előtti jelenetekben döntő érdemeket szereztek. Neveket említ­sünk ? Majd, ha szükség lesz. S most térjünk vissza a saját házunk tájára. Elhangzott az utolsó sípszó, s szélnek eredt a gárda. Az a bizonyos le­vezetés kiment már divatból (valószínű, nem jó, mert hallottuk, hogy a vágtá­zók és a közép-, valamint a hosszútáv­­futók is, miután áthaladnak a célvona­lon azon nyomban leállnak. A hirtelen fékezésben megfeszülnek azok a bizo­nyos izomcsoportok és ezáltal erősödik a láb, izmosodik... Na hát, ilyen is van.) Este, vagy talán még vasárnap délután megfülelték az esetleges mentő híreket — sajnos, aznap­ számunkra semmi jót nem sugárzott az éter —, aztán. .. Volt egy ősz, volt egy tavasz. I­a jól összevetjük a tényeket, mindkettő szá­munkra csak keserűséget osztogatott Az őszön négy pontot szalasztottunk el hazai pályán, a tavaszon csak kettőt. Az első látszatra úgy tűnik, az őszön estünk ki. A valóság az, hogy az őszi­tavaszi fordulókban. Az őszön ott hi­báztunk — véleményünk szerint hogy nem használtuk ki az átigazolási lehetőségeket (persze a megyéből­, min­denkire azt mondtuk: nem üti a B-osz­­tályos mércét (mintha nekünk annyi B-osztályos szintű játékosunk lett vol­­na), de akik a B-osztályban már letet­ték névjegykártyájukat (Fülöp, Goga, Bosin..­), azokat is könnyen elenged­tük. Nem használtuk ki a lehetősége­ket a nehezebbnek ígérkező mérkőzé­seken sem — Konstanca, Fogaras és az FCM ellen. Úgy léptünk pályára, mint valami megyei csapatok ellen, a biztos győzelem tudatában. Fel sem öt­lött a futballatyák­ gondolatában (még az edző figyelmeztető szavai hallatán sem), hogy a végeredmény lehet más is .­ Edzőt cseréltünk. Ez sem segített. (Egyébként tudhattuk volna, tapasztal­tuk saját bőrünkön is már korábban, hogy a menetközben végrehajtott edző­csere 99,9999 százalékban biztos kiesés­hez vezeti a vergődő csapatot. Hogy ne csak a­­ mi, a mások példáját is em­lítsem , annak idején a Progresul fel­mondott Mateianunak, s kiesett; az idén az UTA edzőt cserélt, kiesett... Egy gyakorlat a mindennapi életből a meghibásodott gépjármű esetében nem a sofőrt, hanem a rossz alkatré­szeket cserélik ki.) Pedig igen-igen „abrakoltunk a hegy alatt" (a tavaszi véghajrában). Az új edző nem csinál­hatott fából vaskarikát. Ne kendőzzük tovább a dolgokat, ez a csapat csak ennyire képes. Ezzel a játékosgárdával többre nem vihette- A két kapus — Szabó és Polgár — eléggé hullámzó teljesítményt nyújtott- Nem egy gól szárad a lelkükön. A ta­vaszi teljesítmény alapján Polgáré az elsőség, m­n A védelem ? A kitűnően kezdő Pár­megállt a fejlődés útján. Antal Béla sem tudott önmaga fölé nőni, mint egy évvel korábban. Simion Goga nélkül már nem „szürke eminenciás“. Sárac többet volt sérült, mint harcké­pes, s amikor harcképes volt, akkor sem tudott felnőni a védelem vezér­­egyéniségévé. Biszok az lehetett volna, de ha a védelemben maradt, nagyon legyengült a fedezetsor, elhalványult a támadójáték. Elekest, mint mindenest, a hátvédsorban is kipróbálta a mester, de a próbálkozással maradt. Totyi nem védő. Sem adottsága, sem tapasztalata nincs erre a szerepkörre. A hátsó sor­ban (idegenben mindig első sorunk­ volt) megfordult Raduiescu is. Megfor­dult és kifordult. A fedezetsor Biszokkal erősödött. Andris ebben a sorban érzi igazán ott­hon magát. S amikor egy kicsivel jobb napot fogott ki, biztos volt a győzelem. De, mert ő sem gép, nála is adódtak hullámvölgyek. Ettől eltekintve a csapat legnagyobb tudású játékosa. A­­n­dorjánra sem panaszkodhatunk. Úgy ál­talában. Na persze, ha aprópénzre vált­­­juk a dolgokat, akkor nála is akadnak a libák- ő is kihagyott néhány mérkő­­­­zésen. Bokortól a második fiatalságát vártuk, ő viszont megmaradt a régi­nek. Váltakozó teljesítményt nyújtott. A tavasz legjobb csatára kétségtele­nül Barbu­s talán mint középcsatár nyújtott jobb teljesítményt. Nagy ki­csikén ügyesen kavart a hórihorgas, kemény hátvédek között- igaz, mint balszélső is sok jó beadást küldött csatártársainak. Talán egy Siklódival a középen kiharcolják a bentmaradást. Talán... Georgescu nagy akarása mellé­t nem társult a gyorsaság, az eredm­é­­nyesség. Egykori félelmetes bombáiból egyet sem mutatott be. Elveszett volna az önbizalma ? Meglazultak a rugók ? Úgy véljük, mint védő, többre képes. Sebestyénnek is csak fellángolásai vol­tak. Különösen a­ végrehajtással, helyzetek kihasználásával maradt adós. a Benczik kevesebbet jutott szóhoz, mint cserejátékos, nemigen tudott já­­­tékba lendülni- Ugyanezt mondhatjuk Salamonról is-Játszottak még Budai, Varga, Veress. Azaz játéklehetőséghez jutottak. Befejezésül még annyit : idei gyenge­ szereplésünk egy sor tényező eredmé­nye. De a legnagyobb hiba, hogy fel­­b­omlott és soha többé össze nem ko­­vácsolódott az edző-vezetők-játékosok­­szurkolók négyszög. Egymást érték a kis hibák, s mindegyik az eredmény rovására ment. Közös erőfeszítés­sel juttattuk a csapatot a B-osztályba és közösen néztük végig, mint esik ki, ahelyett, hogy idejében cselekedtünk­ volna. Persze, a játékosok helyett gólt nem rúghattunk volna, nem győzhet­­­ Mt­tünk volna, de azért mindent ne sóz­­zunk a nyakukba... üljünk le közösen, mérlegeljük a tanulságokat (vádasko­dás nélkül, alapozva az önkritikára) s úgy rendezzük sorainkat, hogy minél előbb visszajussunk a várost megillető B-osztályba. Szerkesztette : ÁKOS KÁROLY I­II. N­C-1.FCM1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­1­0 2.Steagul r.2 2 2 3 2 2 2 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 0 3.Suceava3 3 3 2 3 3 3 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 0 4-FC Konst.4 4 4 5 4 5 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 0 5. 6. Vaslui6 6 6 8 7 8 7 6 7 5 7 7 6 6 6 5 5 5 +1 Tulcea 16 1315131412 8118 8 8 8 7 7 7 6 7 C + 10 7.FC Brăila5 5 5 4 5 4 5 5 5 7 6 6 5 5 5 7 6 7 —2 8.ICIM7 7 9 6106 € 7 6 6 5 5 ti8 8 8108 —1 9.Cimpulung9 810 7111111151214111415151615119 0 10.B. Haladás 18 1818181818141816121711101013 91310 +8 11.Fogaras8 10 7108 910 911139 911 914101411 —3 12.Gura H. 15 141215121416131417151612111511 812 +3 13.Portál 13 15131113151714171510131414111415130 14.Traktor 10 11 812 910121013161310 912 912 914 I

Next