Megyei Tükör, 1983. április (16. évfolyam, 3478-3503. szám)
1983-04-01 / 3478. szám
A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése (folytatás az első oldalról) A plénum részvevői kifejezésre juttatták a magyar és német nemzetiségű dolgozók elhatározását, hogy az egész néppel együtt, szoros egységben a párt és annak főtitkára körül tevékenykednek a közös hazának — Románia Szocialista Köztársaságnak — a civilizáció és a haladás újabb csúcsaira emeléséért. A két tanács tagjai nevében Gere Mihály elvtárs a következőket mondotta: ismételten kifejezve nagy örömünket és megelégedésünket, hogy ezen az együttes ülésen újból körünkben üdvözölhettük, s hogy részvétele folytán ülésünk nagy horderejű politikai eseménnyé változott, kérem, engedje meg, hőn szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy forró szeretettel mindannyiunk nevében felkérjem, tartson beszédet együttes ülésünk munkálatainak befejezéseként. A szeretet és a megbecsülés legnemesebb érzelmeitől övezve, az öröm és a mély megelégedés légkörében szólásra emelkedett NICOLAE CEAUȘESCU elvtárs. A pártfőtitkár beszédét megkülönböztetett figyelemmel és jogos érdeklődéssel, teljes egyetértéssel és megelégedéssel hallgatták végig, több ízben hosszan megtapsolták, megéljenezték. A jelenlevők lelkesen skandálták: Ceaușescu—RKP!, Ceaușescu és a nép!, Ceaușescu—Béke! Az ülés valamennyi részvevőinek érzelmeit kifejezve Eduard Eisenburger elvtárs, a Német Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának elnöke a következőket mondotta: Igen tisztelt főtitkár elvtárs! Kérem, engedje meg, hogy a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai összes tagjának nevében még egyszer melegen megköszönjem a nagy és kivételes megtiszteltetést, amelyben azáltal részesített, hogy eljött ülésünk munkálataira, s ugyanakkor kifejezzem hazafias büszkeségünket, amit az Ön beszédének hallatán éreztünk, minthogy e beszéd rendkívüli elméleti és gyakorlati fontosságú dokumentumot jelent tanácsaink, az egész nép további tevékenysége számára. Az ön expozéja, igen tisztelt főtitkár elvtárs, összefoglalja a XII. pártkongresszus óta eltelt időszaknak az egész nép által elért átfogó sikereit, azokat a sikereket, amelyekben benne foglaltatik a magyar, a német és minden más nemzetiségű dolgozó munkája is, a mindennapi tevőleges és tudatos hozzájárulás, amelyet román testvéreikkel szoros egységben nyújtanak a közös alkotó erőfeszítéshez a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért drága hazánkban, Románia Szocialista Köztársaságban. Az Ön expozéja ugyanakkor az igényesség és a forradalmi szilárdság szellemében vázolja fel az utakat és az irányokat a magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsai által kifejtett tevékenység szüntelen tökéletesítéséhez, hogy e szervek fokozott szerepet vállaljanak az 1982 decemberében megtartott Országos Pártkonferencia határozataiban foglalt mozgósító feladatok megvalósításában. Biztosítjuk, igen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy az összes magyar és német nemzetiségű dolgozókkal megvitatjuk az előttünk tartott expozéban foglalt eszméket és téziseket, és az Öntől kapott értékes útmutatások szellemében intézkedéseket dolgozunk ki ahhoz, hogy az ön kezdeményezésére csaknem másfél évtizeddel ezelőtt megalakított nemzetiségi tanácsok még nagyobb mértékben hozzájáruljanak a pártprogram és a XII. kongresszusi határozatok valóra váltásához. A Román Kommunista Párt politikáját saját politikánknak tekintve, és megértve, hogy minden állampolgár alapvető kötelessége cselekvően részt venni a közös haza felvirágoztatásáért végzett munkában, úgy hiszem, mindkét tanács tagjai, az összes magyar és Jakabos Csaba István elvtárs felszólalása Igen tisztelt és szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! A magyar és a német nemzetiségű dolgozók tanácsainak együttes ülése, amelyen részt vennem öröm és megtiszteltetés, újabb bizonyíték a szocialista rendszerünk mélységes demokratizmusának, tükröződése pártunk nemzeti politikája helyességének, ama bölcs politika helyességének, amely biztosítja a haza valamennyi román, magyar, német és más nemzetiségű, a párt körül, a párt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körül szétbonthatatlan egységben felzárkózó fiának az egyenjogú részvételét a társadalom vezetésében, drága közös hazánk, a szocialista Románia felvirágoztatásában. A dolgozóknak a vállalati fejlesztési alapban társadalmi részekkel való részvételével kapcsolatos törvényt élénk megelégedéssel fogadták a mi vállalatunkban is. A fejlesztési alaphoz való hozzájárulás még erőteljesebbé fogja tenni minden munkás ragaszkodását vállalatához, ösztönözni fogja a termelés jó menete iránti érdeklődését, a vállalati életben való egyre cselekvőbb részvételét. Egy olyan ipartelepet képviselek itt büszkén, amely 17 évvel ezelőtt vidékünkön csak álmainkban létezett. A kizsákmányoló osztályoknak, amelyek az évszázadok folyamán itt egymást követték, közös jellemvonásuk volt, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül elnyomtak és kizsákmányoltak minden dolgozót, elmaradottságban tartották az országnak ezt a részét. Az emberek ezrei voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, hogy máshol keressenek megélhetést. Álmaink teljesülését vidékünkön az tette lehetővé, hogy a parasztsággal szövetkezett munkásosztály kivívta a politikai hatalmat és szocializmust teremtett Románia földjén. A tájainkon élő emberek életében a gyökeres változást 1967. június 15. hozta, az az emlékezetes nap, amelyet aranybetűkkel írtunk be Kézdivásárhely történetébe, az a nap, amikor megalapoztuk mindazt, ami ma Kézdivásárhelyt és modern ipartelepét jelenti. Ön, Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár ,elvtárs, akkor tette első látogatását Kézdivásárhelyen, s nagygyűlésünkön kijelentette: az iparosításért tett erőfeszítések keretében pártunk és kormányunk törekvése az is, hogy Kézdivásárhelyen ezekben az években megkezdjük három olyan vállalat építését, amelyben több mint 2000 alkalmazott fog dolgozni. Ezzel megkezdődik majd Kézdivásárhely intenzív ipari fejlesztése. Románia térképén szocialista iparunk újabb központja fog megjelenni. A helyszínen elemezte új, azóta már mindannyiunk számára természetessé vált dinamikus munkastílusában vidékünk helyzetét, ragyogóan felmérte a város és környéke lehetőségeit, és utasítást adott, hogy a kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztés, a termelőerők helyes területi telepítése új politikájának általános orientációival összhangban erős ipartelepet építsünk. Évről évre jelentős beruházási alapokat kaptunk, fontos termelőkapacitásokat helyeztünk működésbe, munkahelyet teremtettünk nemzetiségre való tekintet nélkül minden itt élő dolgozónak, s így létrejött az igazi jogegyenlőség, méltó életkörülmények születtek, reális lehetőség nyílt arra, hogy élvezhessük valamennyi alkotmányos jogunkat, mindazon jogokat, amelyek holt betűk maradnának a megfelelő anyagi alap nélkül. Az ipartelep megjelenése természetszerűen vonta maga után a város életének minőségi változásait. Új, korszerű lakásokat biztosítottunk a dolgozóknak, a város térképén új lakónegyedek, üzletek, iskolák és óvodák jelentek meg, s így Kézdivásárhely arculata rövid idő alatt csaknem a felismerhetetlenségig megváltozott. Így aztán az ön következő látogatásaim alkalmával, amelyekkel 1974. szeptember 18-án és 1982. szeptember 28-án megtisztelt bennünket, pártfőtitkár elvtárs, jogos büszkeséggel jelenthettük, hogy útmutatásait gyakorlatba ültettük. Elmondhajuk, hogy e vidék dolgozóinak élete minőségi változáson ment keresztül, emelkedett az anyagi és a szellemi életszínvonal. A Kovászna megyei magyarok nagyon is jól tudják, hogy valamennyi történelmi jelentőségű megvalósítás, amely ezekben az években született, kommunista pártunk helyes nemzeti politikájának a gyümölcse. Külön is hangsúlyozni kívánom azt a rendkívüli fontosságú szerepet, amelyet ön töltött be, igen tisztelt Nicolae Ceaușescu ,elvtárs, a teljes jogegyenlőség világos, elvszerű meghatározásában és gyakorlati biztosításában az ország minden állampolgára részére, nemzetiségre való tekintet nélkül. Ezen igazságok és realitások a jövőben is szertefoszlatják azon rosszindulatú külföldi körök szóbeszédeit, amelyek megpróbálják befeketíteni és ránémet nemzetiségű dolgozó egyetért azzal, hogy ünnepélyesen fogadjuk meg ön előtt: teljes egységben, szocialista hazánk összes dolgozóival szoros összefogásban odaadással dolgozunk népünk jövőjének megteremtéséért, harcolunk az összes dolgozók nemzetiségre való tekintet nélküli egységének, barátságának és testvériségének szüntelen erősödéséért, Románia felemelkedéséért a haladás és a civilizáció egyre magasabb csúcsaira. A nagyszerű alkalmat megragadva, hogy körünkben tartózkodik, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, újból köszönetet szeretnék mondani önnek a megkülönböztetett gondoskodásért, az elvszerű, realista és humanitárius módért, ahogyan, amióta a párt és az állam élén áll, az együtt élő nemzetiségek sajátos problémái is megoldódnak, azokért a feltételekért, amelyek garantálják nemzeti létünk zavartalan érvényesülését, a személyiség sokoldalú fejlődését. Mindezekért kérjük, fogadja legmélyebb hálánkat és messzemenő ragaszkodásunkat a párt és az állam bel- és külpolitikájához. Önhöz, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a modern Románia megteremtőjéhez. Jó egészséget és munkabírást kívánunk Önnek, mélyen tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt és az állam élén drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság összes fiai javára. A gyűlés végén a jelenlevők ismét hosszasan, erőteljesen éltették a pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceaușescu elvtársat, szabad és független hazánkat, ez alkalommal is aláhúzva a haza összes — román, magyar, német és más nemzetiségű — fiainak egységét és testvériségét, a pártunk és államunk politikájához való ragaszkodását, ama elhatározását, hogy szoros egységben a kommunista párt, a pártfőtitkár körül, megvédik a közös forradalmi vívmányokat, hogy biztosítják Románia határozott előrehaladását a szocializmus és a kommunizmus útján. Halmazni pártunk és államunk nemzeti politikáját, forradalmi vívmányainkat, amelyek arra törekszenek, hogy a nacionalizmus és a sovinizmus mételyével viszályt és széthúzást szítsanak a szocialista Románia fiai között. Tettekkel válaszolva a párt, személy szerint Nicolae Ceaușescu elvtárs szülői gondoskodására Kovászna megye lakossága iránt, az itteni román és magyar dolgozók, az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt számottevő eredményeket értek el a XII. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak végrehajtása vonalán a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében, akárcsak az idei évből eltelt három hónapban. A Kézdivásárhelyi Mechanikai Vállalat munkaközössége, amelynek tagja vagyok, büszkén jelenti, hogy az összes gazdasági mutatónál teljesítette első negyedévi tervfeladatait. Hangsúlyozni kívánom, hogy bár fiatal munkaközösség vagyunk, az 1980. évi szerény kezdet után exporttermelésünkkel 1982-ben sikerült betörnünk Nyugat- Európa piacaira, és 172 százalékos arányban teljesítettük szabaddeviza-exporttervünket; ezt az ütemet 1983 első negyedében is fenntartottuk. Jelentjük, igen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy a vállalatunkban tett tavaly őszi látogatáskor adott utasításait gyakorlatba ültettük és jó eredményeket értünk el a" termékek felújításában és korszerűsítésében, a házigépgyártásban, az újrahasznosítható anyagok visszanyerésében, a nyersanyagok, segédanyagok, az energia és a tüzelőanyag fogyasztásának csökkentésében. A termelőtevékenység mellett állandó gondot fordítunk a dolgozók nevelésére is, arra, hogy szüntelenül emeljük a politikai, a szakmai és a kulturális színvonalat, új, fejlett szocialista tudatú embereket formáljunk. Jól tudjuk, hogy e téren még sok a tennivalónk, hogy még nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk azért, hogy e téren is elérjük azt a színvonalat, amelyet a gazdasági fejlesztés terén elértünk.Biztosítjuk, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs, hogy ezután is odaadással, önfeláldozóan fogunk dolgozni, hogy a kézdivásárhelyi, a Kovászna megyei román és magyar dolgozók erőt nem kímélve fognak munkálkodni pártunk bel- és külpolitikájának gyakorlatba ültetésén, hogy az ország valamennyi fiával vállvetve megvalósítjuk a XII. kongresszuson kijelölt nagyszerű célokat, az Országos Pártkonferencia által meghatározott feladatokat drága hazánk, a szocialista Románia szüntelen virágzásáért. MEGYEI TÜKÖR Dicsőséges történelmi évforduló A legmélyebb hazafias büszkeséggel, elismeréssel emlékezünk a hazai munkásmozgalom kiemelkedő eseményére: arra, hogy kilencven esztendővel ezelőtt alakult meg a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja. A hazai munkásosztály eme politikai pártja dicső sorokat írt be az ország történetébe, létrejöttének évfordulója tehát egész népünk szívébe és gondolatába aranybetűkkel vésődött be, mint egyébként népünk, hazánk más jeles ünnepei. „A Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának létrejötte 1893-ban megnyitotta a munkásosztály nemzeti síkon való politikai szervezésének korszakát, erőteljesen kinyilvánította a munkásosztály, mint a leghaladóbb társadalmi erő szerepét nemzetünknek a haladás és civilizáció útján történő fejlődésében“ — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs. Pártunk főtitkára számtalanszor kifejezésre juttatta azt az örökérvényű igazságot, hogy a Román Kommunista Pártnak mély és hagyományos gyökerei vannak a haza történelmében, hogy ez az erő lényegében a román proletariátussal együtt született és izmosodott, s a munkásosztály, a román proletariátus legmagasabb rendű vágyainak eszményeit gyűjtötte, összesítette magában. A politikai munkáspárt megalkotása a munkásosztály ama hosszas erőfeszítésének és törekvésének volt eredménye, hogy szervezze sorait, következménye volt hosszú évtizedek kemény küzdelmének. E küzdelem során a proletariátus egyre inkább megértette, hogy gazdasági-társadalmi és politikai emancipációja csakis saját műve lehet, kemény harcok eredménye. Szervezettsége, sorainak egysége pedig az erő, a bizalom forrása. A nagy szocialista kongresszus, amely felé az akkori munkásság figyelme irányult, s amelytől rendkívül sokat vártak, választ adott arra, hogy a politikai párt megalkotásával lehetőség nyílik a román proletariátus harcának szervezett irányítására, szervezésére. Ez az erő képes vezetni a néptömegek, a proletariátus küzdelmét a jobb világért, a kizsákmányolástól, elnyomástól mentes világért folyó harcban. Az idő távlatából nyugodtan kijelenthetjük, hogy a munkásosztály forradalmi pártja betöltötte a rá háruló nagy feladatokat, érvényt szerzett a hozzá kötődő vágyaknak, magára vállalta azt a történelmi jelentőségű, felelősségteljes kötelességet, hogy szervezze a proletariátust, a dolgozó népet, az összes haladó erőket a kapitalista rend megdöntéséért és a szocialista társadalom megteremtéséért folyó harcra mozgósítsa. A kilenc évtizeddel ezelőtt kibontott vörös zászló alatt, amelyet aztán a kommunista párt vett át és emelt magasra, a széles néptömegek számos hősi harcot vívtak a kizsákmányolás ellen, a méltóságteljes életért, a független és szuverén országért. A kommunisták pártjának vezetésével valóra váltak azok az eszmények, amelyeket az 1893 tavaszán tartott szocialista kongresszus iktatott programjába. Románia földjén, az 1944. augusztus 23. utáni esztendők során felszámolták a kizsákmányoláson és elnyomáson alapuló társadalmi rendet, s megteremtették a szocialista társadalmat. Ma, hazánkban a nép egyetlen ura a nemzeti kincseknek, egyetlen haszonélvezője saját munkája gyümölcseinek, olyan hatalmas erő, amely eszével és munkás karjaival állandóan gazdagítja, gyarapítja a nemzeti vagyont. A szocialista építés gazdag évei alatt, főleg a párt IX. kongresszusa óta eltelt időszakban, amióta a párt és az állam élén Nicolae Ceaușescu elvtárs áll, a nép leszeretettebb fia, Románia rendkívül erőteljes fejlődésen ment át. A Ceaușescu-korszaknak nevezett évek alatt a párt számos gazdasági-társadalmi fejlesztési programot kezdeményezett, amelyek hazánkat a haladás és jólét újabb csúcsaira emelték. Mélyen demokratikus, széles körű keretet teremtett ahhoz, hogy a haza összes fiai, nemzetiségre való tekintet nélkül, részt vegyenek az ország vezetésében. Irányítása alatt olyan eredményeink születtek, amelyek méltán váltották ki az egész földtőke összes népeinek, országainak őszinte elismerését, nagyrabecsülését. ✓ S mindezek a sikerek, mindezek a feltételek szorosan kötődnek Nicolae Ceaușescu elvtárs nevéhez, akinek merész kezdeményezései, példamutató tevékenysége állandóan fokozzák népünk egységének szilárdságát, ami a párt XII. kongresszusán és az Országos Konferencián elfogadott nagy horderejű célkitűzések végrehajtásának záloga. Sok sikert, Barát! A múlt héten, pénteki lapszámunk címoldalán közöltük a városi és falusi néptanácsok közt folyó szocialista munkaverseny 1982. évi eredményeit. Szépen kiemeltük, hogy a községek „mezőnyében“, megyei viszonylatban Szentlélek, Torja és Csernáton ért el I., II., illetve III. helyezést. Azt, hogy a városok közt Barót lett az első, Kézdivásárhely a második és Sepsiszentgyörgy municípium a harmadik, úgymond, a nyomtatott sorok szürkeségében hagytuk, s ezért a baróti polgárok közül többen megjegyezték: „Elsők lettünk, de vigyáztak arra, hogy a Tükörből nehogy nagyon kitűnjék“. Mit mondhatunk erre? Nyilván csak azt, hogy igazuk van ... Mert mit is valósítottak meg a múlt esztendőben? A munkaverseny megszervezését szabályozó 71/1978-as számú államtanácsi rendelet szerint arra kellett ügyelniük, hogy minél több pontot szerezzenek a helységgazdálkodás következő területein: lakásépítkezés, ipari nettó termelés, szolgáltatások, a helyi költségvetésben mutatkozó jövedelmek, árutermelés a piac részére, az újrafelhasználható anyagok begyűjtése és energiatakarékosság, lakáskarbantartás, az ipari fizikai termelési terv teljesítése, beruházások, közérdekű létesítmények építése a lakosság pénzbeli hozzájárulásával, a nyersanyagok, üzem- és fűtőanyagok, valamint a villamos energia fogyasztásának csökkentése, a városi autóbuszpark kihasználása, városrendezés és hazafias munka. Nos, ezeken a területeken — mind a barótiak, mind a városhoz tartozó falvak lakosai — rendkívül szép eredményeket értek el. Csak néhányat említünk ezek közül. Az ipari nettó termelési tervüket például 129, az árutermelés tervét 142, a hazafias munka tervét pedig 116 százalékban teljesítették, s a nyersanyagok, üzem- és fűtőanyagok, valamint a villamos energia fogyasztásának a csökkentése terén ötször nagyobb a megvalósítás a tervezettnél, tehát a teljesítmény 500 százalék. Amint Benkő Béla, a városi néptanács statisztikusa és a szocialista munkaverseny helyi bizottságának elnöke elmondotta, ebben a versenyben — amelynek folyamatát, alakulását hónapról hónapra követték és elemezték — egyaránt kitűntek a helyi érdekű vállalatok és intézmények dolgozói és a város polgárai. A hazafias munka értéke például 3,30 lej volt a múlt évben egy lakosra számítva. Az emberek járdákat, csatornákat építettek, sáncokat ástak, rendbe szedtek két játszóteret a baróti tömbháznegyedben, pallókat, hidakat építettek a falvak területén, a bibarcfalvi fürdőtől vízlevezető sáncot ástak a patakig, s ugyancsak Bibarcfalván, az egykori földcsuszamlás helyére, nem kevesebb, mint 15 ezer gyümölcsfa-csemetét ültettek el önként. Persze, megkérdeztük azt is, hogy mi az, ami még mindig gondot okoz a város gazdáinak és polgárainak egyaránt, így megtudtuk, hogy a lakosság egy része „nagyon nehezen mozdul“, amikor tenni kell valamit a közért; jó páran felelőtlenek — törnekzúznak —, szeméttel töltik meg a tömbházak környékét, a félreeső utcákat, a patak mellékét és medrét. Az önkiszolgáló üzlet melletti kis téren például 19 karvastagságú facsemetét törtek ki és padokat rongáltak meg, egyelőre ismeretlen tettesek. Reméljük, hogy a barátiak a „nehezen mozdulókat“ is aktivitásra bírják, felfedezik és alaposan megleckéztetik a garázda egyéneket , s minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy 1983-ban is megtartsák a múlt évi nemes versengésben elért helyüket. Kívánunk ehhez sok sikert... T. J. Az etika és méltányosság, az ember iránti gondoskodás jegyében ÉVRŐL ÉVRE VISSZATÉR AZ ÜGYRE A Bölön községben (388. házszám) lakó P. I. évről évre visszatér egy olyan ügyre, amelyet bírósági döntés véglegesített. Beadványai nyomán különböző szintű párt- és állami szervek újból és újból kivizsgálták az ügyet és megválaszolták, hogy alaptalan, amit állít, és a bírósági határozat törvényes és helyes volt. Egy bizonyos földterületről van szó, amit a panaszos szerint jogtalanul használ egyik helybeli család. A helyzet viszont az, hogy a föld használati jogát az illetők jogos örökség alapján nyerték, amit végül is meg kellene értenie. Igaz, nem magának követeli e jogot a panaszos sem, hanem úgymond a közösség érdekében cselekszik, mivel a földterületet a helyi téesznek revendikálja. Ám ez még ebben az esetben is megsértené szocialista törvényességünket, amire ő maga is hivatkozik beadványában. ALAPTALAN VÁDASKODÁSOK Mint legtöbb esetben történni szokott, az ilyen hibatömeget „feltáró“ bejelentés névtelenek műve. Ilyen ez is, amit Nagyajtai dolgozók egy csoportja aláírással tettek „súlyosabbá“. Vádaskodásaikat több pontban foglalták össze. A kivizsgálás eredményéből megtudhatjuk, mit is fájlaltak a csoport tagjai (ha ugyan nem egyvalakiről van szó). Íme a válaszok is. A bepanaszolt falutársuk, C. I. távolról sem birtokol és használ 4 hektár földet, hanem mindössze 1433 négyzetméter területet, amiből egy rész telekkönyvileg a nevén szerepel, másik része pedig törvényes bérleti szerződés alapján van a használatában. Mindezek terméséből nagy- és kisállatokat tart, és azok egy részét, és termékeiket az állammal kötött szerződés alapján értékesíti évről évre. A község vezetői, a „csoport“ véleményétől merőben eltérően, mint jó és honpolgári kötelességének mindig eleget tévőt jellemezték. Gyarapodása tehát nem valamilyen „felsőbb kapcsolatoknak“ köszönhető, hanem keze munkájának. A másik vád úgy hangzik, hogy a község vezetői, ahelyett, hogy mulatíroznának, jobban tennék, ha az Oltón átvezető, Nagyajtát Apácával összekötő hidat megjavíttatnák, mivel az olyan elhanyagolt, hogy veszélyezteti a gyalogosok testi épségét. A híddal csak annyi a hiba, hogy egyelőre nem alkalmas teherforgalom lebonyolítására, de a gyalogosok nyugodtan használhatják este is. Az az állítás, miszerint a helyi árnu dolgozói szárnyasaikat búzával etetik, míg másoknak... stb. szintén elesik, mivel az említett dolgozók vállalatuktól nem búzát, hanem kukoricát kaptak munkájuk fejében, míg a kenyeret, akárcsak a falu többi lakója, abból az árualapból szerzik be, amit a községnek a 3131981. számú törvényerejű rendelet alapján kiutalnak. Felhozták még azt is, hogy a faluban van két munka nélkül élősködő fiatal (nevet itt sem említettek, pedig ehhez nem kellett volna különösebb mersz), aki lopásaival nyugtalanítja a község lakóit, s a vezetőség mégsem tesz semmit. Valószínű, Balló Árpádra és társára gondolhattak, mivel más nem lehetett, akik viszont már egy idő óta „jó“ helyen vannak börtönben. A helyi szervek tehát ez esetben is teljesítették kötelességüket. TÉVES SZÁMLÁZÁS A sepsiszentgyörgyi Gábor Áron téri 43. számú tömbház lakóbizottsága furcsának és minden alapot nélkülözőnek találta azt, hogy a lakásgazdálkodási vállalat szolgáltatásaiért, bár ugyanahhoz a hőközponthoz vannak bekötve, mint az 1., 2. és 3. számú tömbházak, többet kell fizetniük, mint az utóbbiakban lakóknak. Kivizsgálást kértek, amit meg is ejtettek. Felszínre került, hogy az elmúlt év decemberében és 1983 januárjában a 43. számú tömbház lakóinak terhére összesen 8,5 Gcal-val többet, míg ugyanabban az időszakban az 1., 2. és 3. számú tömbházra összesen 28,1 Gcal-val kevesebbet számláztak tévedésből. Az eltérés ebből adódott, amit a következő hónapban helyre is hoztak a számlák megfelelő csökkentésével, illetve felemelésével. De továbbra is eltérések lesznek, mivel a 43. számú tömbházban nagyobb a fűtőfelület. Például ebből kifolyólag januárban ott egy négyzetméterre 8,40 lej, míg az 1., 2. és 3. számú tömbházakban 6,38 lej esett. Szerkesztette SEBESTYÉN László GALIGER József JOGI SZOLGÁLAT K. Gy„ Kézdivásárhely Az 1973. sz. újraközölt törvény 51. és 52. szakaszai előírásai szerint az állami vállalatok és szervezetek kezelésében lévő állami tulajdonú épületek lakterületeit ezeknek vezetőségei csak saját személyzetüknek adják bérbe. Ezen lakterületek lakbérleti szerződése a munkaszerződés tartozéka. Abban az esetben, amikor a munkaszerződés megszűnik, az illető bérlők a munkaszerződés megszűnésétől számított 3 hónapon belül kötelesek kiköltözni az általuk elfoglalt lakásból. Az állami vállalatok és gazdasági szervezetek besoroltjai, akiknek a fent vázolt feltételek mellett adtak bérbe lakást és akik az illető vállalatban legalább 10 évet dolgoztak, nyugdíjaztatásuk után is jogosultak megtartani lakásukat. A munkába besorolt személy vagy a nyugdíjas halála esetén a vele együtt lakott házastársat és a többi családtagot csupán megfelelő lakterület juttatása esetén lehet kiköltöztetni. Az állami vállalatok és gazdasági szervezetek közvetlen kezelésében lévő lakterület csak ugyanannak az egységnek a besorolt személyei között képezheti csere tárgyát, az egységek vezetőségének jóváhagyásával. B. J., Sepsiszentgyörgy Az állami családi pótlékról szóló 246/1977. sz. törvényerejű rendelet 3. szakasza értelmében a családi pótlék megállapítása szempontjából a felső jövedelemszint 4450 lej, amely azt jelenti, hogy az ezen szint feletti jövedelmek esetében családi pótlék nem folyósítható. Gy. M„ Barát A pihenőszabadságról szóló 26/1967. sz. törvény rendelkezései szerint az a személy, aki munkaszerződését egyoldalúan felbontotta és így szolgálata megszakítottnak tekintendő, ha egy más egységnél munkába áll, 2 éven keresztül az első két évre csak minimális évi 15 napos pihenőszabadságra jogosult, függetlenül az összesen teljesített szolgálati idejétől. Két év letelte után, a kifejtett összmunkaidő arányában kapja a pihenőszabadságot, amely évi 24 napig terjedhet. Dr. CSEREY Zoltán ÁPRILIS 3. VASÁRNAP I. műsor 8.00 Konzultáció fizikából az érettségire készülő esti tagozatosoknak; 8,30 Családi almanach; 9,00 A haza védelmében; 9,30 A zene örömei; 10,00 Faluműsor; 11,45 Gyermekvilág (Tarzan, 3. rész); 13,00 Vasárnapi album. Tartalmából: Woody (14,30); A tengerek titkaiból (16,00); Telesport: férfi kézilabda: Bukaresti Dinamo —Nisi Zelezniciar (17,00); 18.20 Magyarországi útiképek — Tolcsvai Ljászló dokumentumfilmje; 18,40 Gyermekeknek: Pinochio; 19,00 Híradó; 19,20 Megéneklünk, Románia; 19,50 Filmmúzeum: A sas röpte. Svéd játékfilm; 22,00 Híradó, sport; 22,20 Heti műsorelőzetes. II. műsor ; 10,00 Szimfonikus matiné; 12,00 Innen-onnan; 12,10 Népzene; 12,40 Bukaresti művelődési élet; 13,05 A zene varázsa; 14,25 Ifjúsági klub; 15,10 Tévészínház. Osvaldo Drágan: A 10-es asztal szerelmesei; 16,35 Rajzfilmek; 17,00 Zenés műsor; 19,00 Híradó; 19,50 Vasárnapi hangverseny; 21,35 Kedvelt dallamok; 22,00 Híradó, sport; 22,20 Heti műsorelőzetes. ÁPRILIS 4., HÉTFŐ I. műsor 15,00 Telex; 15,05 Magyar nyelvű műsor. (A műsorújság késése miatt a műsor tartalmát csak hétfői lapszámunkban ismertethetjük.); 17,50 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Versek; 20,30 Gazdasági kilátó; 21,00 Folklórkincs; 21,30 Honpolgári fórum; 21,45 Nagy várakozások — A BBC angol stúdió folytatásos filmje Charles Dickens azonos című regényealapján. 1. rész; 22,15 Híradói II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Az ifjúság alkotókörei; 15,30 Fiatal előadóművészek; 16,00 Hételő; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,20 Örökség a jövőnek; 21,05 Bukaresti notesz; 21,15 Innen-onnan; 21,45 A főváros hangversenytermeiből; 22,15 Híradó. ÁPRILIS 5. KEDD I. műsor 11.00 • Családi almanach; 11.30 Mesék a Zöld Erdőből; 12.00 Gazdasági kilátó; 12,30 Nagy várakozások (1. rész); 16,00 Telex; 16,05 Az iskola élete; 16,30 Ifjúsági klub; 17,15 Diákok amfiteátruma; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaságban; 20,30 Nemzetközi videotéka; 2100 Ankét; 21.15 Színházi est: Vasile Alecsandri: Miliő Direktor; 22,25 Híradó; II. műsor 20.00 Híradó; 20,15 A főváros közlekedési híradója; 20,30 Képzőművészeti tévészalon; 21.15 Folklórkincs; 21.45 Opera és balett. Kisszótár: L betű; 22,25 Híradó. ÁPRILS 6„ SZERDA I. műsor 16.00 Telex; 16,05 Konzultáció a politikai-ideológiai oktatásban résztvevőknek; 16,30 Telesport; 17,15 Kulturális híradó; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaságban; 20,25 A román nép története Nicolae Ceaușescu elvtárs műveiben; 20,40 Előadóművészek pódiuma; 20,50 A városi játékfilm; 22,20 Híradó. II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 A színház és a filmszínház; 20,45 A szocialista országokból; 21,15 Híres román zenei művek; 22,20 Híradó. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK I. műsor 11.00 Nyugdíjasok műsora; 11.30 Egészségügyi nap; 11,45 A kis Nelli — rajzfilm; 12,10 A Paulista bulvár — 1. rész; 12,50 Népdalok; 16,00 Telex; 16,05 Az ötéves terv szakmai; 16,30 Ifjúsági stúdió; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 A valóság képei — riportok, interjúk, helyszíni közvetítés, zene; 21.00 Szertefoszlott álmok —6. rész; 21,30 Az eszmék harca; 21,45 Sztárparádé; 22,15 Híradó, II. műsor 20,00 Híradó; 20,15 Kedvelt melódiák; 20,45 Honpolgári tájékoztató; 21,00 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22,15 Híradó. ÁPRILIS 8., PÉNTEK I. műsor 15.00 Telex; 15,05 Konzultáció a műegyetemekre felvételizőknek; 15,30 Német nyelvű műsor; 17,25 Lottóhúzás; 17,30 Autósoknak; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Napirenden a gazdaságban; 20,30 Egy dal, egy címzett; 20,45 Politikai-ideológiai fórum; 21,00 Az emberi test — folytatásos film; 21,15 Nemzetközi kilátó; 21,40 Népdalvetélkedő; 22,20 Híradó. II. műsor 15,00 Telex; 15,05 Népdalok és népi táncok; 15,20 A hosszú élet titka; 15,50 Varieté; 16,40 Bukaresti notesz; 17,00 Stadion; 17,45 1001 este; 18,00 Műsorzárás; 20,00 Híradó; 20,15 Művelődési vita; 20,45 A Georgi Enescu filharmónia hangversenye; 22,05 A IX. évtized nemzedéke; 22,20 Híradó. ÁPRILIS 9. SZOMBAT I. műsor 11.00 A haza nagykönyvéből; 11,20 Szertefoszlott álmok (6.); 11,50 Zeneóra; 12,45 Mi 2000-ben; 13,00 Hétvége I.; 18,15 Országjárás; 18,30 A hét politikai eseményeinek szefoglalója; 18,45 1001 este; 19,00 Híradó; 19,15 Hétvége II. 19,25 Enciklopédia; 20,00 Tánclépésben; 20,30 A Paulista bulvár (3.); 21,16 Zenés-szórakoztató műsor; 22,00 Híradó, sport; 22,15 Noktürn; II. műsor 19,00 Híradó; 19,15 Rajzfilmek; Újabb kalandok a kőkorszakban; 19,50 Megéneklünk, Románia; 20,10 Meghívottunk; 20,35 Zenei arcéi; 22,00 Híradó, sport; 22,15 Dzsessz. A Kovászna Megyei Községés Lakásgazdálkodási Vállalat Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna városokban még ez évben beköltözhető lakásokat. Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen földgáz is biztosítva van a konyhákban. A vállalat ugyanakkor elfogad jelentkezőket az 1384-es évben épülő tömbházlakásokra.