Megyei Tükör, 1988. december (21. évfolyam, 5235-5260. szám)
1988-12-01 / 5235. szám
Az évszázados idegen uralom és elnyomás különböző formái akadályozták népünk gazdasági-társadalmi haladását, de megtanítottak arra, hogy csakis önerőből és teljes szabadságban, fogTisztelt elvtársak ! Közvetlenül az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme után Románia egész katonai és gazdasági erejével részt vett a Szovjetunió és a szövetségesek oldalán folytatott háborúban Románia egész területének, a még horthysta-hitlerista uralom alatt álló Észak-Erdélynek a teljes felszabadításában, majd Magyarország, Csehszlovákia és Ausztria egy részének felszabadításáért vívott háborúban, a hitleri Németország teljes legyőzéséig. Ugyanakkor Románia, pártunk és a demokratikus erők előtt felvetődött a háború és a hitlerista rablás, az idegen monopóliumok által tönkretett nemzetgazdaság újjáépítésére vonatkozó tevékenység problémája. Ebben az időszakban országunk burzsrái-demokratikus alapon fejlődött tovább. A demokratikus munkás-paraszt kormány megalakítása 1945. március 6-án történelmi jelentőségű eseményt képezett Romániának a demokratikus fejlődés útjára való áttérésében, az imperialista uralom teljes felszámolásában. Rátértek jelentős gazdasági-társadalmi reformok megvalósítására az iparban, a mezőgazdaságban és más tevékenységi szektorokban. De mint köztudott, a gazdasági helyzet továbbra is különösképpen nehéz volt. Ilyen körülmények között a Román Kommunista Párt az 1945-ös országos konferencián meghirdette Románia új fejlesztési politikájának szükségességét, a tevékenység középpontjába helyezte az iparosítást mint hazánk jövőjének létfontosságú követelményét. Ebben az egész időszakban erőteljesen növekedett a Román Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, az E- Tisztelt elvtársak ! Ama nehéz körülmények között, melyekben Románia volt, a Román Kommunista Párt vállalta a magasztos történelmi küldetést, hogy egyesítse az egész nép erőit az elmaradottsági állapot leküzdésére, a gazdaság helyreállítására és az új társadalmi rend, ama rendszer építésének a rátérésére, amelyben a nép teljesen ura saját sorsának és szabadon, függetlenül, saját belátása szerint alakítja jövőjét. (Hatalmas taps és éljenzés hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu és a nép !“) Az 1948-as esztendő jelezte a rátérést a szocialista forradalom megvalósítására, a szocialista építésre Romániában. Az ipar, a bankok és más termelési szektorok államosítása nyomán felszámoltuk a tőkés tulajdont ezekben az ágazatokban és Leraktuk a román gazdaság szocialista fejlesztésének, az egész nép közös tulajdona kialakításának alapjait. Intenzív vállalatszervező munka folyt az új körülmények között, intenzív fejlesztési és korszerűsítési munka, új vállalatok létesültek és új iparágak épültek ki. Ugyanakkor rátértünk a földesúri tulajdon teljes felszámolására, a tőkés formák korlátozására a mezőgazdaságban. 1949-ben pedig a mezőgazdaság szövetkezetesítésére, ami nagy vonalakban 1962-ben fejeződött be. Ugyanakkor kialakítottuk és fejlesztettük a kisipari, a kézműves szövetkezetek széles rendszerét. Úgyszintén erőteljesen fejlesztettük a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket. Az ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat szocialista alapokon történő szervezésének első szakasza körülbelül 18 éves időszakot ölelt fel, 1948-tól 1965-ig. A szocialista építésnek ebben az egyetlenségben biztosítható a nép gazdasági-társadalmi fejlődése, jóléte és boldogsága. (Hatalmas taps és éljenzés ütemesen visszhangzik: ».Ceaușescu és a nép !“ ) késfront, más hazafias és demokratikus erők befolyása. Megszervezték a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, nőszervezeteket, más társadalmi és tömegszervezeteket, amelyek biztosították a széles néptömegek mozgósítását és tömörítését egységes irányba — Románia elmaradottságból és romokból történő kimentése, a független gazdasági-társadalmi fejlődés elősegítése irányába. Ilyen körülmények között valósult meg a köztársaság kikiáltása 1947. december 30-án és a munkásosztály egységes pártjának megteremtése 1946. február havában. (Hatalmas, hosszas taps.) Emlékeztetnünk kell, hogy az 1848- as polgári-demokratikus forradalomtól a szocialista forradalomra való rátérésig, 1948-ig eltelt száz esztendő folyamán országunk hosszas történelmi időszakot járt be, amely nagy kihatással volt a román nép fejlődésére és a román nemzeti állam kialakulására. Nagyra értékeljük a nép harcának térdénel mi jelentőségű mozzanatait, a különböző személyiségek — köztük Bălcescu, Cuza, Kogálniceanu és sokan mások — tevékenységét, akik azokban a momentumokban mindenek fölé helyezték az ország érdekeit és népünk jövőjét. (Hatalmas, hosszas taps.) Mindezek mellett szeretném ismét megjegyezni, hogy Románia a szocialista építésre való rátérés pillanatában még gyengén fejlett ország, népünk életszínvonala nagyon alacsony volt. Íme ezért a párt, a demokratikus és haladó erők, népünk előtt az a probléma vetődött fel, hogy új útra térjen, amely minél rövidebb időn belül biztosítsa az elmaradottság felszámolását és az ország előteljes gazdasági-társadalmi fejlődését, hiszen ez a döntő feltétele az egész nemzet anyagi és szellemi jóléte emelésének, Románia függetlensége és szuverenitása erősítésének. (Hatalmas, hosszas taps e)ső szakaszában teljesen felszámoltuk a burzsoá földesúri rendszert, az ember ember általi kizsákmányolását, megteremtettük az összes tevékenységi szektorok egységes, szocialista alapokon — az egész nép tulajdona és a szövetkezeti tulajdon alapján — történő fejlesztésének feltételeit. Ugyanakkor, biztosítottuk az oktatás új alapokon történő fejlődését, teljes mértékben felszámoltuk az írástudatlanságot. Úgyszintén rátértünk a tudományos, kulturális tevékenység új alapokon történő fejlesztésére. Visszatekintve, teljesen indokoltan állíthatjuk, hogy 1945 és 1965 között, tehát 20 éves időszakban, két különálló fejlődési szakaszt — a demokratikus alapokon történő kapitalista fejlődés és a szocialista építés szakaszát — hagyva magunk mögött, jelentős eredményeket értünk el, nagy forradalmi változások következtek be és alapvetően megváltoztatták Románia helyzetét. (Hatalmas, hosszas taps.) Bizonyos megvalósítások születtek a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a nép életszínvonalának emelésében. A szocialista építésnek 1965-ig terjedő egész szakaszát a megfeszített küzdelem jellemezte a reakciós erők, a hatalomról szabotázsa, megdöntött volt osztályok az imperialista köröknek országunkkal szembeni akciói ellen. Ugyanakkor fel kellett számolnunk az elmaradottsági állapotot, kifizetnünk körülbelül 1 milliárd dollár háborús jóvátételt. 1950 elején nagy katonai kiadásokra került sor, a szovromok léte pedig az alapvető gazdasági ágazatokban tulajdonképpen megakadályozta a felhalmozást és az illető szektorok, az egész nemzetgazdaság fejlődését. Ugyanakkor egész sor hiba is történt, számos komoly hiányosság jelentkezett, sajnos sor került még a szocialista törvényesség bizonyos megsértéseire is, ami ártott hazánk szocialista fejlődésének. Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy éppen ebben az időszakban nyilvánultak meg erős idegen, tulajdonképpen szocialistaellenes koncepciók, tagadva a román nép, a munkásosztály erejét és képességeit, tagadva magát a román történelmet, nyelvet és kultúrát. Fennállt az alkotó tevékenység erős korlátozása, az a téves koncepció jelentkezett, miszerint nem lett volna szükség a tudomány és technika önálló fejlesztésére. Ezek az állapotok kétségtelenül negatívan befolyásolták a szocialista építést az első szakaszban. Íme, miért mondhatjuk el, hogy bár 1965-ben a nagy vonalakban befejeződött társadalmunk szocialista alapokon — az állami és szövetkezeti tulajdon alapján — történő szervezése, Románia továbbra is fejlődő ország maradt, ennek az országkategóriának az alsó csoportjában. javadalmazás 600 lej Tisztelt elvtársak ! A párt IX. kongresszusa a bírálat és az önbírálat szellemében elemezte a romániai szocialista építés első szakaszában kifejtett tevékenységet és megszabta hazánk gazdasági-társadalmi fejlesztésének célkitűzéseit a szocialista építés új szakaszában 1965-től kezdődően. A második szakasz, amelyet úgy értékelhetünk, hogy három ötéves tervet — 1965—1980 — fogott át, biztosította az erőteljes szocialista ipar megteremtését a tudomány és a technika legújabb vívmányai alapján, a többi tevékenységi ág fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista szektorának megszilárdítását és a mezőgazdasági termelés növelését. Ugyanakkor különleges figyelmet fordítottunk a tudományos kutatási tevékenységre, az oktatás tökéletesítésére, a kulturális és politikai trvelő tevékenységre. A szocialista építés második szakaszában — 1965—1980 — Románia teljes fejlődésben lévő ipari-agrár országgá vált. (Hatalmas taps és éljenzés. Hosszasan visszhangzik : „Ceaușescu — RKP„Ceaușescu és a nép !“) Ezek az adatok azt mutatják, hogy 1944-hez képes egyes fontos megvalósítások születtek, de ugyanakkor tanúsítják, hogy a szocialista építésnek, Románia erőteljes gazdasági-társadalmi fejlesztésének csak a kezdetén jártunk. Most, amikor visszatekintünk a megtett útra és elemezzük a múltbeli tevékenységet, számolva mindazzal, ami ebben az egész időszakban megvalósult, teljes megelégedéssel kell elmondanunk, hogy a Román Kommunista Párt bebizonyította: hazánk hosszas történetében az egyetlen politikai erő, amely azonosult az egész nemzet érdekeivel és teljes felelősséggel munkálkodott, hogy biztosítsa Románia folyamatos felemelkedését a gazdasági-társadalmi fejlettség, a nép jóléte és boldogsága új, mind magasabb szintjére. (Hatalmas taps és éljenzés; hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu és a nép!“) A nagy megvalósításokat hangsúlyozva, egyes hibákat, hiányosságokat és visszaéléseket bírálva, a legnagyobb felelősséggel kell azonban rámutatnunk, hogy mindezek nem térítették le országunkat, aktívánkat, a párt alapkádereit a szocialista építés útjáról íme, miért kell hangsúlyoznunk, hogy a forradalmi munkásmozgalom, a Román Kommunista Párt, más antifasiszta demokratikus erők tevékenyégében sok kommunista és forradalmár hazafi hozott áldozatot, áldozta életét a haza felszabadulásáért, az elnyomás felszámolásáért, az új társadalmi rend megteremtéséért. Pártunk, népünk mindenkor becsüli és becsülni fogja mindazokat, akik a nemzeti történelem, a nép harca fontos momentumaiban eleget tettek kötelességüknek nemzetünk iránt, a haza iránt, a szocializmus és a kommunizmus ügye iránt ! (Hatalmas, hosszas taps.) Joggal állíthatjuk, hogy a párt IX. kongresszusa új forradalmi szakaszt nyitott meg a párt tevékenységében, Románia szocialista építésében. Megszűnt a konzervativizmus, a sablonizmus és a szocialista építés „egységes modelljének“ koncepciója. Mindörökre megszűnt a hajbókolás mindaz előtt, ami idegen, a párt és a nép visszanyerte saját erejébe, gondolkodási és cselekvési képességébe vetett bizalmát, hazafias, forradalmi méltóságérzését. Egész tevékenységünkben abból a tényből indultunk ki, hogy az általános törvények, a szocialista elvek alkalmazása különböző módon történik egyik vagy másik országban, a gazdaságitársadalmi fejlődés egyik vagy másik szakaszában. Már a IX. kongresszuson előterjesztett jelentés hangsúlyozza : ,,A marxizmus élő tudomány, amely folytonosan fejlődik és gazdagodik, összefoglalja a történelmi tapasztalatot és a társadalom fejlődéséből levont következtetéseket. E tanítás alapvető igazságait az élet ragyogóan bebizonyította, kidolga (folytatása a 4. oldalon) III. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÉVEINEK MÉLYREHATÓ FORRADALMI ÁTALAKULÁSAI; AZ ÚJ TÁRSADALMI REND ÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK SZAKASZAI ROMÁNIÁBAN 1. Románia a demokratikus fejlődés, az imperialista uralom teljes felszámolása útján 2. Rátérés az egész gazdasági-társadalmi élet szocialista alapokon történő szervezésére, a szocializmus építésére 3. A IX. pártkongresszus új, forradalmi korszakot aratott a párt tevékenységében, a romániai szocialista építésben íme, milyen volt a román gazdaság 1965-ben: — állóalapok 466 milliárd lej — nemzeti jövedelem 141 milliárd lej — az iparban 71 milliárd lej — a mezőgazdaságban 37 milliárd lej — más szektorokban 32 milliárd lej — aktív munkaerő 9 680 000 — az iparban 1 860 000 — a mezőgazdaságban 5 480 OCO — javadalmazási alap 57 milliárd lej — átlagjavadalmazás 1000 lej — minimális MEGYEI TÜKÖR ------3.