Megyei Tükör, 1988. december (21. évfolyam, 5235-5260. szám)

1988-12-01 / 5235. szám

Az évszázados idegen uralom és el­nyomás különböző formái akadályozták népünk gazdasági-társadalmi haladását, de megtanítottak arra, hogy csakis önerőből és teljes szabadságban, fog­Tisztelt elvtársak ! Közvetlenül az antifasiszta és anti­­imperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelme után Románia egész katonai és gazdasági e­­rejével részt vett a Szovjetunió és a szövetségesek oldalán folytatott hábo­rúban Románia egész területének, a még horthysta-hitlerista uralom alatt álló Észak-Erdélynek a teljes felszaba­dí­tás­ában, majd Magyarország, Cseh­szlovákia és Ausztria egy részének fel­szabadításáért vívott háborúban, a hit­leri Németor­szág teljes legyőzéséig. Ugyanakkor Románia, pártunk és a demokratikus erők előtt felvetődött a háború és a hitlerista rablás, az idegen monopóliumok által tönkretett nem­zetgazdaság újjáépítésére vonatkozó te­vékenység problémája. Ebben az időszakban országunk bur­­zsrái-demokratikus alapon fejlődött to­vább. A demokratikus munkás-paraszt kor­mány megalakítása 1945. március 6-án történelmi jelentőségű eseményt képe­zett Romániának a demokr­atikus fej­lődés útjára való áttérésében, az im­perialista uralom teljes felszámolásá­ban. Rátértek jelentős gazdasági-társadal­mi­ reformok megvalósítására az ipar­ban, a mezőgazdaságban és más tevé­kenységi szektorokban. De mint köztudott, a gazdasági hely­zet továbbra is különösképpen nehéz volt. Ilyen körülmények között a Román Kommunista Párt az 1945-ös országos konferencián meghirdette Románia új fejlesztési politikájának szükségessé­gét, a tevékenység középpontjába he­lyezte az iparosítást mint hazánk jö­vőjének létfontosságú követelményét. Ebben az egész időszakban erőtelje­sen növekedett a Román Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, az E- Tisztelt elvtársak ! Ama nehéz körülmények között, me­lyekben Románia volt, a Román Kom­munista Párt vállalta a magasztos tör­ténelmi küldetést, hogy egyesítse az egész nép erőit az elmaradottsági ál­lapot leküzdésére, a gazdaság helyre­­állítására és az új társadalmi rend, a­­ma rendszer építésének a rátérésére, a­­melyben a nép teljesen ura saját sor­sának és szabadon, függetlenül, saját belátása szerint alakítja jövőjét. (Ha­talmas taps és éljenzés­ hosszasan visszhangzik: „Ceaușescu és a nép !“) Az 1948-as esztendő jelezte a rá­té­rést a szocialista forradalom megvaló­sítására, a szocialista építésre Romá­niában. Az ipar, a bankok és más ter­melési szektorok államosítása nyomán felszámoltuk a tőkés tulajdont ezek­ben az ágazatokban és Leraktuk a ro­mán gazdaság szocialista fejlesztésé­nek, az egész nép közös tulajdona ki­alakításának alapjait. Intenzív vállalatszervező munka folyt az új körülmények között, in­tenzív fejlesztési és korszerűsítési mun­ka, új vállalatok létesültek és új ipar­ágak épültek ki. Ugyanakkor rátértünk­­ a földesúri tulajdon­­ teljes felszámolására, a tőkés formák korlátozására a mezőgazdaság­ban. 1949-ben pedig a mezőgazdaság szövetkezetesítésére, ami nagy vona­lakban 1962-ben fejeződött be. Ugyanakkor kialakítottuk és fejlesz­tettük a kisipari, a kézműves szövet­kezetek széles rendszerét. Úgyszintén erőteljesen fejlesztettük a fogyasztási és értékesítési szövetkezeteket. Az ipar, a mezőgazdaság és a többi ágazat­­ szocialista alapokon történő szervezésének első szakasza körülbelül 18 éves időszakot ölelt fel, 1948-tól 1965-ig. A szocialista építésnek ebben az eg­yetlenségben biztosítható a nép gazda­sági-társadalmi fejlődése, jóléte és bol­dogsága. (Hatalmas taps és éljenzés­ ütemesen visszhangzik: ».Ceaușescu és a nép !“ ) késfront, más hazafias és demokrati­kus erők befolyása. Megszer­vezték a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, nőszervezeteket, más tár­sadalmi és tö­­­megszervezeteket, amelyek biztosítot­ták a széles néptömegek mozgósítását és tömörítését egységes irányba — Ro­mánia elmaradottságból és romokból történő kimentése, a független gazda­sági-társadalmi fejlődés elősegítése irá­nyába. Ilyen körülmények között valósult meg a köztársaság kikiáltása 1947. de­cember 30-án és a munkásosztály egy­séges pártjának megteremtése 1946. feb­ruár havában. (Hatalmas, hosszas taps.) Emlékeztetnünk kell, hogy az 1848- as polgári-demokratikus forradalomtól a szocialista forradalomra való ráté­­résig, 1948-ig eltelt száz esztendő fo­lyamán országunk hosszas történelmi időszakot járt be, amely nagy kihatás­sal volt a román nép fejlődésére és a román nemzeti állam kialakulására. Nagyra értékeljük a nép harcának térdénel mi jelentőségű mozzanatait, a különböző személyiségek — köztük Bălcescu, Cuza, Kogálniceanu és sokan mások — tevékenységét, akik azokban a momentumokban mindenek fölé he­lyezték az ország érdekeit és népünk jövőjét. (Hatalmas, hosszas taps.) Mindezek mellett szeretném ismét megjegyezni, hogy Románia a szocia­lista építésre való rátérés pillanatában még gyengén fejlett ország, népünk életszínvonala nagyon alacsony volt. Íme ezért a párt, a demokratikus és haladó erők, népünk előtt­ az a prob­léma vetődött fel, hogy új útra térjen, amely minél rövidebb időn belül biz­tosítsa az elmaradottság felszámolását és az ország el­őteljes gazdasági-társa­dalmi fejlődését, hiszen ez a döntő fel­tétele az egész nemzet anyagi és szel­lemi jóléte emelésének, Románia füg­getlensége és szuverenitása erősítésé­nek. (Hatalmas, hosszas taps e)­ső szakaszában teljesen felszámoltuk a burzsoá­ földesúri rendszert, az em­ber ember általi kizsákmányolását, megteremtettük az összes tevékenységi szektorok egységes, szocialista alapo­kon — az egész nép tulajdona és a szövetkezeti tulajdon alapján — tör­ténő fejlesztésének feltételeit. Ugyanakkor, biztosítottuk az oktatás új alapokon történő fejlődését, teljes mértékben felszámoltuk az írástudat­lanságot. Úgyszintén rátértünk a tudo­mányos, kulturális tevékenység új ala­pokon történő fejlesztésére. Visszatekintve, teljesen indokoltan ál­líthatjuk, hogy 1945 és 1965 között, te­hát 20 éves időszakban, két különálló fejlődési szakaszt — a demokratikus alapokon történő kapitalista fejlődés és a szocialista építés szakaszát — hagy­va magunk mögött, jelentős eredmé­nyeket értünk el, nagy forradalmi vál­tozások következtek be és alapvetően megváltoztatták Románia helyzetét. (Hatalmas, hosszas taps.) Bizonyos megvalósítások születtek a gazdasági-társadalmi fejlődésben, a nép életszínvonalának emelésében. A szocialista építésnek 1965-ig ter­jedő egész szakaszát a megfeszített küzdelem jellemezte a reakciós erők, a hatalomról szabotázsa, megdöntött volt osztályok az imperialista köröknek országunkkal szembeni akciói ellen. Ugyanakkor fel kellett számolnunk az elmaradottsági állapotot, kifizet­nünk körülbelül 1 milliárd dollár há­borús jóvátételt. 1950 elején nagy katonai kiadásokra került sor, a szovromok léte pedig az alapvető gazdasági ágazatokban tulaj­donképpen megakadályozta a felhal­mozást és az illető szektorok, az egész nemzetgazdaság fejlődését. Ugyanakkor egész sor hiba is tör­tént, számos komoly hiányosság jelent­kezett, sajnos sor került még a szocia­lista törvényesség bizonyos megsérté­seire is, ami ártott hazánk szocialista fejlődésének. Hangsúlyozni kell azt a tényt, hogy éppen ebben az időszakban nyilvánul­tak meg erős idegen, tulajdonképpen szocialistaellenes koncepciók, tagadva a román nép, a munkásosztály erejét és képességeit, tagadva magát a román történelmet, nyelvet és kultúrát. Fennállt az alkotó tevékenység erős korlátozása, az a téves koncepció je­lentkezett, miszerint nem lett volna szükség a tudomány és technika önálló fejlesztésére. Ezek az állapotok kétségtelenül ne­gatívan befolyásolták a szocialista épí­tést az első szakaszban. Íme, miért mondhatjuk el, hogy bár 1965-ben a nagy vonalakban befejező­dött társadalmunk szocialista alapokon — az állami és szövetkezeti tulajdon alapján — történő szervezése, Romá­nia továbbra is fejlődő ország maradt, ennek az országkategóriának az alsó csoportjában. javadalmazás 600 lej Tisztelt elvtársak ! A párt IX. kongresszusa a bírálat és az önbírálat szellemében elemezte a romániai szocialista építés első szaka­szában kifejtett tevékenységet és meg­szabta hazánk gazdasági-társadalmi fej­lesztésének célkitűzéseit a szocialista építés új szakaszában 1965-től kezdő­dően. A második szakasz, amelyet úgy ér­tékelhetünk, hogy három ötéves tervet — 1965—1980 — fogott át, biztosította az erőteljes szocialista ipar megterem­tését a tudomány és a technika leg­újabb vívmányai alapján, a többi tevé­kenységi ág fejlesztését, a mezőgazda­ság szocialista szektorának megszilár­dítását és a mezőgazdasági termelés növelését. Ugyanakkor különleges figyelmet fordítottunk a tudományos kutatási te­vékenységre, az oktatás tökéletesítésé­re, a kulturális és poli­ti­kai­ t­­rvel­ő te­vékenységre. A szocialista építés második szaka­szában — 1965—1980 — Románia teljes fejlődésben lévő ipari-agrár országgá vált. (Hatalmas taps és éljenzés. Hos­­­szasan visszhangzik : „Ceaușescu — RKP„Ceaușescu és a nép !“) Ezek az­ adatok azt mutatják, hogy 1944-hez képes egyes fontos megvaló­sítások születtek, de ugyanakkor tanú­sítják, hogy a szocialista építésnek, Románia erőteljes gazdasági-társadalmi fejlesztésének csak a kezdetén jártunk. Most, amikor visszatekintünk a meg­tett útra és elemezzük a múltbeli te­vékenységet, számolva mindazzal, ami ebben az egész időszakban megvalósult, teljes megelégedéssel kell elmonda­nunk, hogy a Román Kommunista Párt bebizonyította: hazánk hosszas történe­tében az egyetlen politikai erő, amely azonosult az egész nemzet érdekeivel és teljes felelősséggel munkálkodott, hogy biztosítsa Románia folyamatos felemelkedését a gazdasági-társadalmi fejlettség, a nép jóléte és boldogsága új, mind magasabb szintjére. (Hatal­mas taps és éljenzés; hosszasan vissz­hangzik: „Ceaușescu és a nép!“) A nagy megvalósításokat hangsú­lyozva, egyes hibákat, hiányosságokat és visszaéléseket bírálva, a legnagyobb felelősséggel kell azonban rámutat­nunk, hogy mindezek nem térítették le országunkat, aktívánkat, a párt a­­lapkádereit a szocialista építés útjáról íme, miért kell hangsúlyoznunk, hogy a forradalmi munkásmozgalom, a Román Kommunista Párt, más antifa­siszta demokratikus erők tevékenyé­gében sok kommunista és forradalmár hazafi hozott áldozatot, áldozta életét a haza felszabadulásáért, az elnyomás felszámolásáért, az új társadalmi rend megteremtéséért. Pártunk, népünk mindenkor becsüli és becsülni fogja mindazokat, akik a nemzeti történelem, a nép harca fon­tos momentumaiban eleget tettek kö­telességüknek nemzetünk iránt, a haza iránt, a szocializmus és a kommuniz­mus ügye iránt ! (Hatalmas, hosszas taps.) Joggal állíthatjuk, hogy a párt IX. kongresszusa új forradalmi szakaszt nyitott meg a párt tevékenységében, Románia szocialista építésében. Meg­szűnt a konzervativizmus, a sabloniz­mus és a szocialista építés „egységes modelljének“ koncepciója. Mindörökre megszűnt a hajbókolás mindaz előtt, ami idegen, a párt és a nép visszanyerte saját erejébe, gondol­kodási és cselekvési képességébe ve­tett bizalmát, hazafias, forradalmi mél­tóságérzését. Egész­­ tevékenységünkben abból a tényből indultunk ki, hogy az általános törvények, a szocialista elvek alkalma­zása különböző módon történik egyik vagy másik országban, a gazdasági­társadalmi fejlődés egyik vagy másik szakaszában. Már a IX. kongr­esszuson előterjesz­tett jelentés hangsúlyozza : ,,A marxiz­mus élő tudomány, amely folytonosan fejlődik és gazdagodik, összefoglalja a történelmi tapasztalatot és a társada­lom fejlődéséből levont következteté­seket. E tanítás alapvető igazságait az élet ragyogóan bebizonyította, kidolga­ (folytatása a 4. oldalon) III. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS ÉVEINEK MÉLYREHATÓ FORRADALMI ÁTALAKULÁSAI; AZ ÚJ TÁRSADALMI REND ÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATÁNAK SZAKASZAI ROMÁNIÁBAN 1. Románia a demokratikus fejlődés, az imperialista uralom teljes felszámolása útján 2. Rátérés az egész gazdasági-társadalmi élet szocialista alapokon történő szervezésére, a szocializmus építésére 3. A IX. pártkongresszus új, forradalmi korszakot aratott a párt tevékenységében, a romániai szocialista építésben íme, milyen volt a román gazdaság 1965-ben: — állóalapok 466 milliárd lej — nemzeti jövedelem 141 milliárd lej — az iparban 71 milliárd lej — a mezőgazda­ságban 37 milliárd lej — más szekto­rokban 32 milliárd lej — aktív munkaerő 9 680 000 — az iparban 1 860 000 — a mezőgazda­ságban 5 480 OCO — javadalmazási alap 57 milliárd lej — átlagja­vad­almazás 1000 lej — minimális MEGYEI TÜKÖR ------3.

Next