Háromszék, 1992. augusztus (4. évfolyam, 680-701. szám)

1992-08-01 / 681. szám

településeink (16.) KARATNA Történetéről vajmi keveset tudunk, szerencsére, fennmaradt három törvé­nye a falunak 1739-ből, 1748-ból és 1756-ból. Ezek segítségével kíséreljük meg a betekintést a faluközösség éle­tébe, a gazdálkodás körülményeinek megismerése révén. Fehér, Felsőfehér vármegyéhez tartozott, 1876-tól pedig Háromszék vármegyéhez csatolták. A­­kárcsak Volál, Karatna is Torjával e­­gyesült falu. Történetének kezdetei 1324 előttre tehetők, amikor Felsőtor­ja határán rab háznépeket s orosz te­lepeseket említenek. A Karatna név 1427-ben bukkan fel először. Volál és Karatna irtásfalvakat orosz telepesek­kel népesítik be. Emlékük fennmaradt a helynévanyagban: oroszok, oroszok lábja stb. A XVIII. században nagy­számú, jórészt szabad jogállású kis­­nemes lakja a települést, társadalmi struktúrájában így hasonlóságot mu­tat a háromszéki falvakkal. 1899-ben egyesül Volállal, majd mindkettő be­olvad Torjába. 1760-ban Karatnának 500 lakosa volt, míg 1900-ban számuk 732-re emelkedett. 1739. október 20-án a falu közös el­határozásból, a tilalmas határ meg­óvása érdekében, törvényt hozott mindazok ellen, akik nem tisztelték a közösség vagyonát: „mi alább szubszk­­ribálandó haratnai possessorok és lakosok által látván tilalmas erdőnk­nek naponként való pusztulását, vé­geztük, hogy minden úton-módon ti­lalmas erdőnknek megmaradása le­hessen. Ha valamely contumax (ma­kacs) ember nem szűnnék és rontaná és pusztítaná hiteles emberektől vé­gb­e menvén a falutól arra rendelte­tett erdőbíró, a falu közönséges gyű­lésében törvényesen elláttatván azon contumax embert, megbüntesse a ma­gyar forintokig. Hozza tévén azt is, hogyha valaki akár falubeli, akár idegen ember legyen, autoritásában legyen főerdő biró uramnak, hogy be­­hozassa s hozathassa és megbüntethes­se, a falusi embert 3 magyar forin­tokig, az idegent 12 magyar forinto­kig. Ezt is hozzátévén közönséges megegyezésünkből hogyha valaki fát kérne számos emberektől, ne legyen szabad adni, hanem legyen közönsé­ges falu gyülekezetiben. Ezt is végez­vén, hogy mikoron az falu megegye­zett akaratból tilalmas erdőt vág, senkinek ne legyen szabad eladni a maga fáját főerdőbíró hite nélkül.“ A falu határának károsítása, minden bizonnyal, nem szűnt meg, mert né­hány év múlva, 1748-ban már egészen részletes, 18 pontból álló szabályza­tot állítanak fel a határkárosítókkal szemben. Ezekből a paragrafusokból is kitűnik a határpásztorság intézmé­nyének növekvő szerepe a falu életé­ben. Esztendőnként, a tilalmas hatá­rok védelme érdekében, 10 személyt jelöltek ki, válogatás nélkül, nemese­ket és jobbágyokat egyaránt, akiknek kötelességük volt a határpásztorságot felvállalni, becsületesen és lelkiisme­retesen végezni. Mindazokat, akik a megbízatást elutasították, 3 forintig bírságolták meg. A határpásztor csak egy lóval mehetett ki hivatását telje­síteni, de ha azt az egyet is tilalmas­ban találták, egy forintig büntették meg. Azok, akik a határpásztorokat bántalmazták, akadályozták tisztsé­gük gyakorlásában, azok felett a falu büntetőszéke ítélkezett. A határpász­torok fizetése esztendőnként, gazdasá­gonként két véka zab, a szegényeb­bektől azonban csak egy vékát kér­tek. A nem faluban lakó birtokosok egy kalangya ősz- és ugyanannyi ta­vaszbúzával tartoztak. A kár megálla­pítása a következőképpen történt: „aki a határban gabonájában vagy kaszáló fűviben kárát látja, a határ­­birónak hírt tegyen és a falu hűtőse­it vigye ki kárt látni, akikkel a ha­tárbíró vagy egy határpásztor ki­men­jen, ha pedig a káros hirt nem te­­szen, a kárát szenvedje el, hogyha pedig hites embert nem kaphatna, te­hát nemes emberrel, vagy ahhoz értő paraszt emberekkel is szabad meglá­­tatni kettővel“. Az 1756-os faluhatáro­zat is a határkárosítás tárgykörével foglalkozik: „Anno 1756 die 23 januarii itten ugyan Karatnán a Mike János­né házánál végezők el megegyezett akaratból possessorokul és közönséges falusi emberekül, hogy ennek utánna senki a törvénynek kimondása után a konviktus (bűnös) dolgában szólani, instálni ne merészeljen falunkbeli em­ber, a bűnös mellett egy forint birság alatt, mely birságban aki beléesik, büntesse meg a falu, erdőbirák urai­­mékkal együtt, az megitt egy forin­tig. Egyezzünk meg ezen is, hogy ha valaki az erdőőrzésről lemond, vagy egyszer, vagy másszor, többször a fa­lu közé be ne vegyék, ha be akar ál­­lani, egy forintot elsőbben tegyen le.“ Mindezek a rendelkezések, szabályza­tok arra világítanak rá, hogy szűk volt a gazdálkodásra alkalmas határ, a kaszáló és erdős terület, megoltal­mazó­sa létérdeke volt a falu társa­dalmának. A református felekezet a XVIII. század végén szervezte meg iskoláját. 1790-ben került Karatnára Torzsa István kántortanító. Iskolaépület ek­kor még nem volt, a tanító saját la­kásán foglalkozott a gyerekekkel. A karatnai iskolába csak a református vallású tanulók jártak, a katolikusok a szomszédos falvakban látogatták az iskolát. 1870-ben a község felajánlja saját házát iskolául és tanítólakás számára. Néhányan az itt tanítók név­sorából: Bagoly András, Deák An­tal, Máté Barabás, Lénárd István, Ká­posztás Ferenc, Gál Károly, Kis Zsigmond. BARCELONA ’92 pumpii Bronzzal értékelték a román tornaiskolát a női egyéni ösz­­szetett döntőjén. Rendkívül izgalmas volt a küzdelem. Gucu, Boginszkaja, Milosovici, Bontaş, Zmeskal, Miller s a kis Gogean ostromolták a dobogó há­rom helyét. Egy megingás, egy parányi mellélépés, és máris értékes százado­kat vontak le a szigorú bírák. Az utol­só váltás előtt Gucu, Miloşovici (29, 787 p.), Boginszkaja (29,761) volt a sor­rend. Gucu az ugrásra, Miloşovici a fe­lemás korlátra, Boginszkaja a gerendá­ra készült. Három szer, három bírói csoport, három ... Miloşovici lépett elsőkén­t a szerek közé. Csodálatos volt — szólt be a mik­rofonba egy román kolléga —, de biz­tosan lepontozzák, mert ennél a szer­nél van egy orosz, egy amerikai és egy magyar bíró... Milosovici 9,900-at kapott. De a többinek sem szórták a pontokat: Ónodi 9,975, Zmeskal 9,900, Liszovszkaja 9,900 ... Kedves kolléga, még mindig keressük a káka tövén a csomót? És ekkor jött a kertek alatt Miller (EA) az ugráshoz. 9,975-öt ka­pott, s ezzel át is vette a vezetést. Er­re senki sem számított. Sokáig nem él­vezhette kirajzolódó aranyérmét, mert Gucu ugyanitt 9,950-nel élre tört. Már csak Boginszkaja volt hátra az ő ge­­rendagyakorlata döntött a dobogós sorrenden. Szép volt, amit csinált, de csak 9,912-t érdemelt, s ezzel dobogó­ra sem került. Női egyéni összetett: 1. GUCU TAT­JANA (FAK—Ukrajna) 39,732 p., 2. Miller (FA) 39,725 p. 3. Milosovici (ROM) 39.687 p., 4. Bontaş (ROM). 5. Borenszkaia (FÁK). 6. Gogean­ (ROM)... 8. Ónodi (MA). A tornacsarnok után legszívesebben a vívótermet kapcsoltam volna. De a román tévéstáb erről egyszer­űen nem szerzett tudomást, pedig ott éremesélye­ivel küzdöttek a román leányok. A ma­gyarok távoltásból tudtuk meg, hogy a brassói­­kzshópé Lázár Réka bejutott a nyolcas döntőbe. Főnyit. A csütörtöki döntők további érme­sei: ÚSZÁS. 4­ XIOO m vegyes (női): 1. egyesült Államok 4­0254 — új világ- és pl. csúcs. 2. Németország, 3. FÁK. LOVAGLÁS. Lovastusa (Military) e­­gyéni: 1. RYAN (AU), 2. Blocker (NÉM), 3. Tayd (ÚJZ); csapat: 1. A­­USZTRÁLIA, 2. Új-Zéland, 3. Németor­szág. SPORTLÖVÉSZET. Sportpisztoly (férfi): 1. SCHUMANN (NÉM) 885 0., 2. Kuzmin (LET), 3. Vahnien­me (FÁK). SÚLYEMELÉS. 75 kg: 1. KASZAPU (FÁK—Moldávia) 375,5 kg, 2. Lara (KU) 357,5 kg, 3. Hszin Ju Nam (É.­KOR) 352 5 kg. MŰUGRÁS (férfi): 1. LENZI­­EA) 676,530 p., 2. Liane de Tam (KI) 645,570 p., 3. Saputyin (FÁK) 627,780 p. SPORTLÖVÉSZET. Kisöbű sportpus­ka — összetett (női): 1. MEILI (EA) 684,3 p., 2. Matova (BUL) 682,7 p., 3. Ksiaz­­kiewicz (LEN) 681,5 p., 4. Flórián (MA) 679,5 p. Darnyi ismételt, Egerszegi triplázott Búcsúnap az úszómedencében. Csúcs­esővel illett volna, na, de ebben a po­koli melegben... A 200 m-es női pil­langóúszás vezette be az utolsó soroza­tot. Két kínai, két amerikai, két japán és egy Európa-bajnok dán kislány... Az ausztrál O’Neill vezette a mezőnyt 160—170 méterig, aztán gyorsított a kínai Wang, az amerikai Sanders. Fan­tasztikus véghajrában Sanders volt a gyorsabb. 200 m pillangó (női): 1. SANDERS (EA) 2:08,67 p. 2. Wang (Kí) 2:09,01 p, 3. O’Neill (AU) 2:09,03 p. Magyar szám következett, a 200 m vegyes. Darnyi és Czene mellett a finn Sievinen úszott be a legjobb idővel a döntőbe. Ő is rajtolt a legjobban, a pil­langó végén ő fordult elsőként, a háton és a mellen Czene vezetett. Darnyi ez idő alatt a 4—5. helyen „evezett”, de közel az élen haladókhoz. Az utolsó 50-en aztán a hullámok talajára fe­küdt, kifeszítette a vitorlákat, bekap­csolt minden dugattyút, és már nem szelte, hanem súrolta a vizet a dobogó legmagasabb csúcsa felé. Megszerezte másodig aranyát, megismételte szöuli bravúrját. 200 m vegyes (férfi): 1. DARNYI TAMÄS (MA) 2:00,76 p, 2. Burgess (EA) 2:00,97 p, 3. Czene Attila (MA) 2:01.00 p. Amíg Egérke (Egerszegi) sorra kerül, nézzük a kerékpárt. A repülőverseny döntőit vívják. Férfiak: 1. FIEDLER (NEM) 10.778 mp„ 2. Neinwand (AU), 3. Harnett (KAN) 11.102 mp„ nők: 1. Salumae (ÉSZT) 12.667 mp, 2. Neumann (NEM), 3. Haringa (HOL). És vissza az uszodába. Férfi 1 500 nő­én az ausztrál Perkins fantasztikus vi­lágcsúccsal — 14:43.48 p. —győz honfi­társa, Hausman előtt. Na, és Egérke? Jött, látott, győzött. Harmadik aranyát szerezte Barcelonában. A magyarok ara­nyainak száma pedig nyolcra rúgott. 1992. AUGUSZTUS 1. A hét végi döntők programja SZOMBAT : KAJAK. 10.00 óra. Szlalom (férfi és női). EVEZÉS. 10.00 óra. Kormányos né­gyes (női) — címvédő: NDK, kétpár­­evezős (női) — címvédő: NDK, kor­mányos nélküli kettes (női) — cím­védő: ROM. Kormányos nélküli né­gyes (férfi) — címvédő: NDK, kétpár­evezős (férfi) — címvédő: HOL, egy­párevezős (férfi) — címvédő: Lange (NDK), kormányos nélküli kettes (fér­fi) — címvédő: NBR. SPORTLÖVÉSZET. 13.00 óra. Lég­pisztoly (női) — címvédő: Sekarics (JUG), 15.30 — futdvadlövés — cím­védő: Hejestad (NOR). SÚLYEMELÉS. 19.30 óra. 90 kg — címvédő: Hrapatij (SZU), világcsúcs: 422.5 — Szolodov (SZU). ATLÉTIKA: 20.20 óra. Gerely (női) — címvédő: Felke (NDK), világcsúcs: 80,00 m — Felke, olimpiai csúcs: 74,68 — Felke. 100 m (női) — címvédő: Joyner (EA), világcsúcs: 10,49 — Joy­ner, olimpiai csúcs: 10,49 — Joyner. 100 m­ (férfi) — címvédő: C. Lewis (EA), világcsúcs: 9,86 — C. Lewis, o­­limpiai csúcs: 9,92 — Lewis, 20 km gyaloglás (férfi) — címvédő: Pribili­­nec (CS), világcsúcs: 1:18,40 — Canto (MEX), olimpiai csúcs:­ 1:19,57 — Pri­­bilinec. VÍVÁS: 21.00 óra. Férfi párbajtőr, egyéni — címvédő: Schmitt (NEM). TORNA. 21.00 óra. Női szerenkénti döntők — címvédők: Boginszkaja (SZU) — ugrás, Silivas (ROM) — fe­lemás korlát, gerenda és talaj. CSELGÁNCS. 23.18 óra. 52 kg (női) — először, 65 kg (férfi) — címvédő: Li Kjung Kuen (DK). VASÁRNAP: KERÉKPÁROZÁS. 9.30 óra. 1000 m-es időfutam (férfi) — címvédő: Kiricsen­­ko (SZU). KAJAK. 10.00 óra. Szlalom. EVEZÉS. 10.00 óra. Egypárevezős (női) — címvédő: Behrendt (NDK), négypár­­evezős (női) — címvédő: NDK, nyolcas (női) —címvédő: NDK, kormányos ket­tes (férfi) — címvédő: OL, kormányos négyes (férfi) — címvédő: NDK, négy­­perevezős — címvédő: OL, nyolcas — címvédő: NSZK. VITORLÁZÁS. 14.00 óra. A 390-es osztály — férfi és női. SPORTLÖVÉSZET. 15.00 óra. Trap­­lövés — címvédő: Monakov (SZU). ATLÉTIKA. 19.00 óra. Kalapácsve­tés — címvédő: Litvinov (SZU), vi­lágcsúcs: 86,74 — Szedih (SZU), olim­piai csúcs: Litvinov (SZU) 84,80, távol (férfi) — címvédő: C. Lewis (EA), vi­lágcsúcs: 8,95 — Powell (EA), olimpi­ai csúcs: 8,90 — Beamon (EA), 800 m (női) — címvédő: Wodars (NDK), vi­lágcsúcs: 1:53,28 — Kratochvilova (CS), olimpiai csúcs: 1:53,43 — Oliza­­renko (SZU), 3000 m (női) — címvédő: Szamoljenko (SZU), világcsúcs: 8.22 62 — Bragina (SZU), olimpiai csúcs: 8:26,53 — Szamoljenko, hétpróba — címvé­dő: Joyner-Kersee (EA), világcsúcs: 7­291 — Joyner-Kersee, olimpiai csúcs: 7291 — Joyner-Kersee. SÚLYEMELÉS: 19.30 óra. 100 kg — címvédő: Kuznyecov (SZU), világ­csúcs: 440 kg — Zaharevics (SZU). TORNA: 21.00 óra. Férfi szerenkén­ti döntők — címvédők: Harkov (SZU) — talaj, Borkai (MA), Bilozercsev (SZU), Geraszkov (BUL) — lólengés, Bilozercsev, Behrendt (NDK) — gyűrű, Artyomov (SZU) — korlát, Artyomov, Ljukin (SZU) — nyújtó, Lou Jun (Ki) — ugrás. VÍVÁS. 21.00 óra. Kard, egyéni — címvédő: Lamour (FR). CSELGÁNCS. 23.78 óra. 48 kg (női) — először. 60 kg (férfi) — címvédő: Kim Dzse Jap (DK). Szerkesztette: ÁROS KÁROLY . VOLÁL (Alsó-, Felsővolál) Torja községgel egyesült falu. Fe­hér, Felsőfehér vármegyéhez tartozott, 1876-tól pedig Háromszék vármegye része. 1889-ben egyesült Karatnával Karatnavolál néven. A Volál elneve­zés 1639-től szerepel mint Felsőtorja jobbágyok által lakott része. 1324-ben a szárazpataki lakosok között oroszo­kat is említenek. Az itt lakó oroszo­kat a Torja és Szárazpatak között fekvő Karatna és Volál irtásfalvakban telepítették le, az Oroszhegy, Ruszkó helynevek őrzik emléküket. A csalá­dok száma 1787-ben 58 volt, a lélek­­szám pedig 287 személyt tett ki. 1850- ben a lakosság száma majdnem meg­kétszereződik, ekkor 523-an éltek a faluban. Volálban 1879-ig nem volt iskola, a tankötelesek egy része Ka­ratnára, másik része Felsőtorjára járt iskolába, egyházi hovatartozás a­­lapján. Könczey Ferenc az első tanító, őt Nagy Sándor követi, majd Vén Ká­roly végzi az oktatást. 1891-ben isko­lai vonalon Volál egyesült Felsőtor­jával. CSEREY ZOLTÁN, dr. BINDER PÁL HÁROMSZÉK 4

Next