Háromszék, 1992. augusztus (4. évfolyam, 680-701. szám)
1992-08-01 / 681. szám
településeink (16.) KARATNA Történetéről vajmi keveset tudunk, szerencsére, fennmaradt három törvénye a falunak 1739-ből, 1748-ból és 1756-ból. Ezek segítségével kíséreljük meg a betekintést a faluközösség életébe, a gazdálkodás körülményeinek megismerése révén. Fehér, Felsőfehér vármegyéhez tartozott, 1876-tól pedig Háromszék vármegyéhez csatolták. Akárcsak Volál, Karatna is Torjával egyesült falu. Történetének kezdetei 1324 előttre tehetők, amikor Felsőtorja határán rab háznépeket s orosz telepeseket említenek. A Karatna név 1427-ben bukkan fel először. Volál és Karatna irtásfalvakat orosz telepesekkel népesítik be. Emlékük fennmaradt a helynévanyagban: oroszok, oroszok lábja stb. A XVIII. században nagyszámú, jórészt szabad jogállású kisnemes lakja a települést, társadalmi struktúrájában így hasonlóságot mutat a háromszéki falvakkal. 1899-ben egyesül Volállal, majd mindkettő beolvad Torjába. 1760-ban Karatnának 500 lakosa volt, míg 1900-ban számuk 732-re emelkedett. 1739. október 20-án a falu közös elhatározásból, a tilalmas határ megóvása érdekében, törvényt hozott mindazok ellen, akik nem tisztelték a közösség vagyonát: „mi alább szubszkribálandó haratnai possessorok és lakosok által látván tilalmas erdőnknek naponként való pusztulását, végeztük, hogy minden úton-módon tilalmas erdőnknek megmaradása lehessen. Ha valamely contumax (makacs) ember nem szűnnék és rontaná és pusztítaná hiteles emberektől végbe menvén a falutól arra rendeltetett erdőbíró, a falu közönséges gyűlésében törvényesen elláttatván azon contumax embert, megbüntesse a magyar forintokig. Hozza tévén azt is, hogyha valaki akár falubeli, akár idegen ember legyen, autoritásában legyen főerdő biró uramnak, hogy behozassa s hozathassa és megbüntethesse, a falusi embert 3 magyar forintokig, az idegent 12 magyar forintokig. Ezt is hozzátévén közönséges megegyezésünkből hogyha valaki fát kérne számos emberektől, ne legyen szabad adni, hanem legyen közönséges falu gyülekezetiben. Ezt is végezvén, hogy mikoron az falu megegyezett akaratból tilalmas erdőt vág, senkinek ne legyen szabad eladni a maga fáját főerdőbíró hite nélkül.“ A falu határának károsítása, minden bizonnyal, nem szűnt meg, mert néhány év múlva, 1748-ban már egészen részletes, 18 pontból álló szabályzatot állítanak fel a határkárosítókkal szemben. Ezekből a paragrafusokból is kitűnik a határpásztorság intézményének növekvő szerepe a falu életében. Esztendőnként, a tilalmas határok védelme érdekében, 10 személyt jelöltek ki, válogatás nélkül, nemeseket és jobbágyokat egyaránt, akiknek kötelességük volt a határpásztorságot felvállalni, becsületesen és lelkiismeretesen végezni. Mindazokat, akik a megbízatást elutasították, 3 forintig bírságolták meg. A határpásztor csak egy lóval mehetett ki hivatását teljesíteni, de ha azt az egyet is tilalmasban találták, egy forintig büntették meg. Azok, akik a határpásztorokat bántalmazták, akadályozták tisztségük gyakorlásában, azok felett a falu büntetőszéke ítélkezett. A határpásztorok fizetése esztendőnként, gazdaságonként két véka zab, a szegényebbektől azonban csak egy vékát kértek. A nem faluban lakó birtokosok egy kalangya ősz- és ugyanannyi tavaszbúzával tartoztak. A kár megállapítása a következőképpen történt: „aki a határban gabonájában vagy kaszáló fűviben kárát látja, a határbirónak hírt tegyen és a falu hűtőseit vigye ki kárt látni, akikkel a határbíró vagy egy határpásztor kimenjen, ha pedig a káros hirt nem teszen, a kárát szenvedje el, hogyha pedig hites embert nem kaphatna, tehát nemes emberrel, vagy ahhoz értő paraszt emberekkel is szabad meglátatni kettővel“. Az 1756-os faluhatározat is a határkárosítás tárgykörével foglalkozik: „Anno 1756 die 23 januarii itten ugyan Karatnán a Mike Jánosné házánál végezők el megegyezett akaratból possessorokul és közönséges falusi emberekül, hogy ennek utánna senki a törvénynek kimondása után a konviktus (bűnös) dolgában szólani, instálni ne merészeljen falunkbeli ember, a bűnös mellett egy forint birság alatt, mely birságban aki beléesik, büntesse meg a falu, erdőbirák uraimékkal együtt, az megitt egy forintig. Egyezzünk meg ezen is, hogy ha valaki az erdőőrzésről lemond, vagy egyszer, vagy másszor, többször a falu közé be ne vegyék, ha be akar állani, egy forintot elsőbben tegyen le.“ Mindezek a rendelkezések, szabályzatok arra világítanak rá, hogy szűk volt a gazdálkodásra alkalmas határ, a kaszáló és erdős terület, megoltalmazósa létérdeke volt a falu társadalmának. A református felekezet a XVIII. század végén szervezte meg iskoláját. 1790-ben került Karatnára Torzsa István kántortanító. Iskolaépület ekkor még nem volt, a tanító saját lakásán foglalkozott a gyerekekkel. A karatnai iskolába csak a református vallású tanulók jártak, a katolikusok a szomszédos falvakban látogatták az iskolát. 1870-ben a község felajánlja saját házát iskolául és tanítólakás számára. Néhányan az itt tanítók névsorából: Bagoly András, Deák Antal, Máté Barabás, Lénárd István, Káposztás Ferenc, Gál Károly, Kis Zsigmond. BARCELONA ’92 pumpii Bronzzal értékelték a román tornaiskolát a női egyéni öszszetett döntőjén. Rendkívül izgalmas volt a küzdelem. Gucu, Boginszkaja, Milosovici, Bontaş, Zmeskal, Miller s a kis Gogean ostromolták a dobogó három helyét. Egy megingás, egy parányi mellélépés, és máris értékes századokat vontak le a szigorú bírák. Az utolsó váltás előtt Gucu, Miloşovici (29, 787 p.), Boginszkaja (29,761) volt a sorrend. Gucu az ugrásra, Miloşovici a felemás korlátra, Boginszkaja a gerendára készült. Három szer, három bírói csoport, három ... Miloşovici lépett elsőként a szerek közé. Csodálatos volt — szólt be a mikrofonba egy román kolléga —, de biztosan lepontozzák, mert ennél a szernél van egy orosz, egy amerikai és egy magyar bíró... Milosovici 9,900-at kapott. De a többinek sem szórták a pontokat: Ónodi 9,975, Zmeskal 9,900, Liszovszkaja 9,900 ... Kedves kolléga, még mindig keressük a káka tövén a csomót? És ekkor jött a kertek alatt Miller (EA) az ugráshoz. 9,975-öt kapott, s ezzel át is vette a vezetést. Erre senki sem számított. Sokáig nem élvezhette kirajzolódó aranyérmét, mert Gucu ugyanitt 9,950-nel élre tört. Már csak Boginszkaja volt hátra az ő gerendagyakorlata döntött a dobogós sorrenden. Szép volt, amit csinált, de csak 9,912-t érdemelt, s ezzel dobogóra sem került. Női egyéni összetett: 1. GUCU TATJANA (FAK—Ukrajna) 39,732 p., 2. Miller (FA) 39,725 p. 3. Milosovici (ROM) 39.687 p., 4. Bontaş (ROM). 5. Borenszkaia (FÁK). 6. Gogean (ROM)... 8. Ónodi (MA). A tornacsarnok után legszívesebben a vívótermet kapcsoltam volna. De a román tévéstáb erről egyszerűen nem szerzett tudomást, pedig ott éremesélyeivel küzdöttek a román leányok. A magyarok távoltásból tudtuk meg, hogy a brassóikzshópé Lázár Réka bejutott a nyolcas döntőbe. Főnyit. A csütörtöki döntők további érmesei: ÚSZÁS. 4 XIOO m vegyes (női): 1. egyesült Államok 40254 — új világ- és pl. csúcs. 2. Németország, 3. FÁK. LOVAGLÁS. Lovastusa (Military) egyéni: 1. RYAN (AU), 2. Blocker (NÉM), 3. Tayd (ÚJZ); csapat: 1. AUSZTRÁLIA, 2. Új-Zéland, 3. Németország. SPORTLÖVÉSZET. Sportpisztoly (férfi): 1. SCHUMANN (NÉM) 885 0., 2. Kuzmin (LET), 3. Vahnienme (FÁK). SÚLYEMELÉS. 75 kg: 1. KASZAPU (FÁK—Moldávia) 375,5 kg, 2. Lara (KU) 357,5 kg, 3. Hszin Ju Nam (É.KOR) 352 5 kg. MŰUGRÁS (férfi): 1. LENZIEA) 676,530 p., 2. Liane de Tam (KI) 645,570 p., 3. Saputyin (FÁK) 627,780 p. SPORTLÖVÉSZET. Kisöbű sportpuska — összetett (női): 1. MEILI (EA) 684,3 p., 2. Matova (BUL) 682,7 p., 3. Ksiazkiewicz (LEN) 681,5 p., 4. Flórián (MA) 679,5 p. Darnyi ismételt, Egerszegi triplázott Búcsúnap az úszómedencében. Csúcsesővel illett volna, na, de ebben a pokoli melegben... A 200 m-es női pillangóúszás vezette be az utolsó sorozatot. Két kínai, két amerikai, két japán és egy Európa-bajnok dán kislány... Az ausztrál O’Neill vezette a mezőnyt 160—170 méterig, aztán gyorsított a kínai Wang, az amerikai Sanders. Fantasztikus véghajrában Sanders volt a gyorsabb. 200 m pillangó (női): 1. SANDERS (EA) 2:08,67 p. 2. Wang (Kí) 2:09,01 p, 3. O’Neill (AU) 2:09,03 p. Magyar szám következett, a 200 m vegyes. Darnyi és Czene mellett a finn Sievinen úszott be a legjobb idővel a döntőbe. Ő is rajtolt a legjobban, a pillangó végén ő fordult elsőként, a háton és a mellen Czene vezetett. Darnyi ez idő alatt a 4—5. helyen „evezett”, de közel az élen haladókhoz. Az utolsó 50-en aztán a hullámok talajára feküdt, kifeszítette a vitorlákat, bekapcsolt minden dugattyút, és már nem szelte, hanem súrolta a vizet a dobogó legmagasabb csúcsa felé. Megszerezte másodig aranyát, megismételte szöuli bravúrját. 200 m vegyes (férfi): 1. DARNYI TAMÄS (MA) 2:00,76 p, 2. Burgess (EA) 2:00,97 p, 3. Czene Attila (MA) 2:01.00 p. Amíg Egérke (Egerszegi) sorra kerül, nézzük a kerékpárt. A repülőverseny döntőit vívják. Férfiak: 1. FIEDLER (NEM) 10.778 mp„ 2. Neinwand (AU), 3. Harnett (KAN) 11.102 mp„ nők: 1. Salumae (ÉSZT) 12.667 mp, 2. Neumann (NEM), 3. Haringa (HOL). És vissza az uszodába. Férfi 1 500 nőén az ausztrál Perkins fantasztikus világcsúccsal — 14:43.48 p. —győz honfitársa, Hausman előtt. Na, és Egérke? Jött, látott, győzött. Harmadik aranyát szerezte Barcelonában. A magyarok aranyainak száma pedig nyolcra rúgott. 1992. AUGUSZTUS 1. A hét végi döntők programja SZOMBAT : KAJAK. 10.00 óra. Szlalom (férfi és női). EVEZÉS. 10.00 óra. Kormányos négyes (női) — címvédő: NDK, kétpárevezős (női) — címvédő: NDK, kormányos nélküli kettes (női) — címvédő: ROM. Kormányos nélküli négyes (férfi) — címvédő: NDK, kétpárevezős (férfi) — címvédő: HOL, egypárevezős (férfi) — címvédő: Lange (NDK), kormányos nélküli kettes (férfi) — címvédő: NBR. SPORTLÖVÉSZET. 13.00 óra. Légpisztoly (női) — címvédő: Sekarics (JUG), 15.30 — futdvadlövés — címvédő: Hejestad (NOR). SÚLYEMELÉS. 19.30 óra. 90 kg — címvédő: Hrapatij (SZU), világcsúcs: 422.5 — Szolodov (SZU). ATLÉTIKA: 20.20 óra. Gerely (női) — címvédő: Felke (NDK), világcsúcs: 80,00 m — Felke, olimpiai csúcs: 74,68 — Felke. 100 m (női) — címvédő: Joyner (EA), világcsúcs: 10,49 — Joyner, olimpiai csúcs: 10,49 — Joyner. 100 m (férfi) — címvédő: C. Lewis (EA), világcsúcs: 9,86 — C. Lewis, olimpiai csúcs: 9,92 — Lewis, 20 km gyaloglás (férfi) — címvédő: Pribilinec (CS), világcsúcs: 1:18,40 — Canto (MEX), olimpiai csúcs: 1:19,57 — Pribilinec. VÍVÁS: 21.00 óra. Férfi párbajtőr, egyéni — címvédő: Schmitt (NEM). TORNA. 21.00 óra. Női szerenkénti döntők — címvédők: Boginszkaja (SZU) — ugrás, Silivas (ROM) — felemás korlát, gerenda és talaj. CSELGÁNCS. 23.18 óra. 52 kg (női) — először, 65 kg (férfi) — címvédő: Li Kjung Kuen (DK). VASÁRNAP: KERÉKPÁROZÁS. 9.30 óra. 1000 m-es időfutam (férfi) — címvédő: Kiricsenko (SZU). KAJAK. 10.00 óra. Szlalom. EVEZÉS. 10.00 óra. Egypárevezős (női) — címvédő: Behrendt (NDK), négypárevezős (női) — címvédő: NDK, nyolcas (női) —címvédő: NDK, kormányos kettes (férfi) — címvédő: OL, kormányos négyes (férfi) — címvédő: NDK, négyperevezős — címvédő: OL, nyolcas — címvédő: NSZK. VITORLÁZÁS. 14.00 óra. A 390-es osztály — férfi és női. SPORTLÖVÉSZET. 15.00 óra. Traplövés — címvédő: Monakov (SZU). ATLÉTIKA. 19.00 óra. Kalapácsvetés — címvédő: Litvinov (SZU), világcsúcs: 86,74 — Szedih (SZU), olimpiai csúcs: Litvinov (SZU) 84,80, távol (férfi) — címvédő: C. Lewis (EA), világcsúcs: 8,95 — Powell (EA), olimpiai csúcs: 8,90 — Beamon (EA), 800 m (női) — címvédő: Wodars (NDK), világcsúcs: 1:53,28 — Kratochvilova (CS), olimpiai csúcs: 1:53,43 — Olizarenko (SZU), 3000 m (női) — címvédő: Szamoljenko (SZU), világcsúcs: 8.22 62 — Bragina (SZU), olimpiai csúcs: 8:26,53 — Szamoljenko, hétpróba — címvédő: Joyner-Kersee (EA), világcsúcs: 7291 — Joyner-Kersee, olimpiai csúcs: 7291 — Joyner-Kersee. SÚLYEMELÉS: 19.30 óra. 100 kg — címvédő: Kuznyecov (SZU), világcsúcs: 440 kg — Zaharevics (SZU). TORNA: 21.00 óra. Férfi szerenkénti döntők — címvédők: Harkov (SZU) — talaj, Borkai (MA), Bilozercsev (SZU), Geraszkov (BUL) — lólengés, Bilozercsev, Behrendt (NDK) — gyűrű, Artyomov (SZU) — korlát, Artyomov, Ljukin (SZU) — nyújtó, Lou Jun (Ki) — ugrás. VÍVÁS. 21.00 óra. Kard, egyéni — címvédő: Lamour (FR). CSELGÁNCS. 23.78 óra. 48 kg (női) — először. 60 kg (férfi) — címvédő: Kim Dzse Jap (DK). Szerkesztette: ÁROS KÁROLY . VOLÁL (Alsó-, Felsővolál) Torja községgel egyesült falu. Fehér, Felsőfehér vármegyéhez tartozott, 1876-tól pedig Háromszék vármegye része. 1889-ben egyesült Karatnával Karatnavolál néven. A Volál elnevezés 1639-től szerepel mint Felsőtorja jobbágyok által lakott része. 1324-ben a szárazpataki lakosok között oroszokat is említenek. Az itt lakó oroszokat a Torja és Szárazpatak között fekvő Karatna és Volál irtásfalvakban telepítették le, az Oroszhegy, Ruszkó helynevek őrzik emléküket. A családok száma 1787-ben 58 volt, a lélekszám pedig 287 személyt tett ki. 1850- ben a lakosság száma majdnem megkétszereződik, ekkor 523-an éltek a faluban. Volálban 1879-ig nem volt iskola, a tankötelesek egy része Karatnára, másik része Felsőtorjára járt iskolába, egyházi hovatartozás alapján. Könczey Ferenc az első tanító, őt Nagy Sándor követi, majd Vén Károly végzi az oktatást. 1891-ben iskolai vonalon Volál egyesült Felsőtorjával. CSEREY ZOLTÁN, dr. BINDER PÁL HÁROMSZÉK 4