Háromszék, 1993. szeptember (5. évfolyam, 952-973. szám)
1993-09-01 / 952. szám
központbanKármentő sSzórványotthon Rákosi Károly tiszteletes úr hosszú idejű és távoli tájakról, a Maroserdélyi Mezőség partjait omlasztó vidékéről érkezett haza, hogy Isten szolgájaként szülőfaluja szomszédságában, a Felsőcsernátonhoz közel lévő Maksán meg Sepsibesenyőn szolgálja népét. Valószínű, ezért is érzékenyebb a szórványba szorult magyarság ügyfélze, mint a folyamatosan egy tömbben élők. Sok köze volt ahhoz, hogy a nyáron, Sepsibesenyőn, a hazai protestáns egyházak történetében is páratlan kezdeményezés kapjon szállást: szórványban élő magyar fiatalok nyaralhattak itt. Bennünket, amikor a szórványtáborokat bemutató tévés képsorokat néztük, nem is az erdélyi és bánáti szórványbeliek sorsa, helyzete döbbentett meg, hanem a Kárpátokon túliaké. Galaci ír agyarokról s szervezetükről még hallottunk, de hogy többszázas és jó tartású csoportjuk alakult volna ki Konstancán, akik még református templomot is építnek (dél-koreai segítséggel!) maguknak, arról mit sem tudtunk. Csak csodáltuk, hogy Ploieşti-en is, akadozva bár, de megüli még a nyelvet a magyar szó. Ezért önmagában is, de szimbólum voltában ugyancsak rendkívül fonos, hogy ez a szórványtáborozás évenként ismétlődjék. Besenyő erre ideális hely, s mennyire az lehetne, ha Rákosi tiszteletes úr magasröptű terve otthonná, szórványotthonná változtathatná a tábort. Mi is kéne? Az egyház valamikori százvalahány holdas birtokából mérnék ki egyelőre legalább azt az öt hektárt, ami a tópartra került a maksai oldalon. A területre, alapítványi támogatássál létre lehetne hozni azt az épületkomplexumot, amely rendszeresen helyet adhatna a szórványbelieknek. Értsünk a szóból mindannyian: az újgazdagok melett vagy helyett inkább ezeket a „jövevényeket“ illeti m meg ez a hely jogi, történelmi és egyházi alapon is. Tehát van egy új szavunk: szórványotthon. Adja Isten, hogy mögéje épülhesse,n maga az otthon is. SYLVESTER LAJOS Sepsibesenyőn fogja még a tó vize a nyarat, de a levegőég fújja már a magáét: itt az ősz, szedelőzködni, fürdőzők, napozók, s a vénasszonyok nyarán sem mártózhatunk meg immár, marad a szemhéjat összehúzó napba hunyorítás. Ürül a tópart a horgászok örömére, akik a háromszéki Kis-balaton nagy halait szigorú időkben sem hagyják békén. SZEDJÜK A CUCCOT SZOCREÁL PONYVA (13.) Az ördög Háromszéken — Dzsessztrombitás lett? — álmélkodik a hadnagy. — És a méltóságos asszony? — Azt nem tudom. Elváltak. — Nekik se tehetett könnyű. — Miért? Nekünk talán az? — Igaz, hogy maga azelőtt tanítónő vol? S hogy a maga ura?... A szakácsnő dühösen lép hátra, rázni kezdi a rongyot, a hatalmas velencei állódkor megduplázza hajlongó aakját, tükörképei egymásra futnak, egymást takarják — Úgy beszélnek, mintha nem tudnák! Csak hogy még jobban megalázzanak... Nem szép dolog, tudja meg, egy öregasszonnyal... — De hát én is csak hallottam, néni — lép utána bocsánatkérően a langaléta tiszt. — Kicsi csavar vagyok én ott, abban a gépezetben, nem kötnek mindent az én orrorrra... — Ha lesz egy kicsi időm, magát fogom sajnálni — huppan Rebi néni a hatalmas, baldachinos franciaágyra — Csak az a helyzet — harangozik a lábával —, hogy addig is figyelmezetnem kell magát, ha tart az ördögtől, s úgy látom, igen, ne nagyon nézegessen a tükörbe, még megtetszik magának a saját arca, és ezt mindégegirigyli az ördög, aki tudvalevőleg mindenütt jelen van. Itt is, most is. — Mire olyan büszkék maguk? — kérdezi komolyan a hadnagy, és rágyújt egy Plugárra. — Csak azt tudnám, hogy mi a fenére olyan rátartiak.l — Hagyja csak, hadnagy elvtárs, maguk sem tudhatnak mindent. — Én nem is, de ők, Albu elvtárs és a többi főnök, ők nagyon hamar zavarba hozhatnak bárkit is, higgye el„ — Hát ez az, látja — emelkedik fel a szakácsnő, és a tükör elé állva arcát hosszasan, nagy figyelemmel elnézegeti. Szeme körül a szarkalábak hálóiban ott várakozik az öregség, állapítja meg szomorúan. — De pontosan így zavarba hozhatók ők is — mondja semleges hangon —, higgye el, ők sem sebezhetetlenek. Nem tudom, érti-e? A hadnagy hanyatt fekszik a baldachinos ágyon, a mennyezet hazudozó repedései felé fújja a füstöt. — Ezt nem is akarom érteni, elvtársnő — jegyzi meg semleges hangon, jelezve, hogy a trécselésnek vége. — Vegye úgy, hogy nem is hallottam! (Ilyenek voltak ezek mind — sóhajt Rebi néni, s fia leveleivel legyezi felhevült arcát —, barátkoztak az emberrel, s amikor már elhitted, hogy képesek »emberi hangot« is megütni, hirtelen gorombultak be, de erről ma már nem nagyon érdemes beszélni, az én helyzetem sem volt akkor a legkönnyebb, higgye el, Boticselli úri Mert amíg tanítónő voltam, szeretlek az emberek, hát hiába: a gyerekeiket tanítottam, amikor Jánost elvitték, jőtek az asszonyok tésztával, kóstolóval, a férfiak is meg-megállítottak az utcán, s mondogatták, hogy ne mind búsuljon, tanító néni, úgy még nem vollt, hogy valahogy ne legyen. De amikor a kastélyba kerültem szakácsnőnek, érezhetően változni kezdett a magaartásuk irányomba. Befagyott körülöttem a levegő. Nem tudom mit hittek, de mindenféle következtetést vontak le abból, hogy én a gyűlölt bukaresti urakkal érintkezem, őket szolgálom ki, s a trakták alatt ki tudja, miket mondok el róluk nekik, amit azután »ezek« felhasználhatnak ellenük. Nehéz évek voltak, higgye el, s ráadásul akkor, ötvenkettő őszén, ott, a vadászat idején, mintha összesűrűsödtek volna az események. Én is láttam az ördög patás lábának a nyomát, s igazán nem tudtam mit gondolni, hiszen — így okoskodtam — ha valaki »játékból« nyomogatta bele a mintát a homokba, hogy megrémissze az embereket, ott kellett volna hagyja ugyancsak a nyomát a porban, de ott nem voltak, csak paranyomok. És a kénkőszag is furcsa volt, még most is az orromban érzem időnként. Akkor délelőtt el is határoztam, hogy felkeresem Antal atyát, és gyónni fogok; nem gyóntam már évek óta, s akkor ott hirtelen égető szükségét éreztem a kitárulkozásnak. Nem tudom, érti-e?) BOGDÁN LÁSZLÓ (folytatjuk) 1993. SZEPTEMBER L Olvasótábor a KIDA- Újra telt ház az illyefalvi KIDA- központban. Az EMKE könyvtári szakosztálya és a sepsiszentgyörgyi könyvtár szervezésében olvasótáborba gyűltek a hazai és magyarországi könyvtárosok, előadók. A hétfői bemutatkozás után Kisgyörgy Zoltán kalauzolta a jelenlévőket Háromszék dombjain, kövein, vizein, a történelmi múlton, a lépésről lépésre csurgó borvizek gyógyító világán át a mai valóságig. Pénteken kiránduláson ismerkedhetnek a táborozók a hallottakkal. Az egy hét alatt szó lesz a helytörténeti kutatás lehetőségeiről, a könyvtáros hivatásáról, olvasáskultúráról, a bibliográfiai tevékenység titkairól, könyvtárosképzésről, gyermekkönyvtárak működtetéséről, az olvasás lélektanáról és bármiről, ami a jelen lévő könyvtárosokat jelenlegi munkájukban akadályozza, vagy ami éppen példa értékű. Az előadók: Tóth Sándor, kolozsvári származású, Budapesten élő nyugalmazott filozófiatanár, aki a Századunk sorozatban megjelent könyvét mutatja be: A nemzet európai modelljéről — Kísérlet annak tisztázására, hogy mi a nemzet szerepe az emberré válás folyamatában: Spielmann (Sebestyén) Mihály, a marosvásárhelyi Teleki Téka vezetője, Nagy Attila, a Magyar Olvasáskutató Társaság elnöke, Gereben Ferenc, a közép-európai kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Kuszálik Péter marosvásárhelyi bibliográfus. Beszélgetéseket vezetnek: Újvári Mária, a kolozsvári egyetemi könyvtár osztályvezetője, Varga Károlyné balatontapolcai gyermekkönyvtáros, Pillich Katalin, az EMKE Heltaikönyvtárának könyvtárosa. A hetven meghívott az erődtemplom alatti KIDA-központban megoszthatja egymással a könyvtárosgondokat, elemezheti az olvasási igény alakulását vidékenként és évszakonként, beszélnek majd a könyvtárosszakma rejtett fogásairól, és közben élvezik a vendéglátók gondoskodását, az illyefalvi, immár hagyományosan jó vendéglátást. Kiss Jenő könyvtárigazgató házigazdaként jár-kel a résztvevők között, és úti élményeiről mesél. Az olvasótábor szombaton zárja kapuit, reméljük, további kihatással a hazai könyvtároséletre. FEKETE RÉKA IZETBEGOVICS ALVIKJa A DOKUMENTUMOT Bár a bosnyák parlament ellenzi a genfi konferencián hozott béketerv elfogadását, hírügynökségi jelentések szerint Izetbegovics bosnyák köztársasági elnök várhatóan aláírja majd a dokumentumot. Más források arról számolnak be, hogy a bosnyák elnök az aláírást követően már nem tér vissza a köztársaságba, hanem egy muzulmán országban telepszik le. AZ OSZTRÁK KÜLÜGYMINISZTER közölte, hogy az Európa Tanács októberi, Bécsben tartandó csúcsértekezletén politikai nyilatkozatot fogadnak el, amely elítéli az idegengyűlöletet és a türelmetlenséget. Ezenkívül napirenden szerepel ír es a kisebbségi jogokra vonatozó megállapodás, melynek kidolgozása folyamatban van. Az osztrák külügyminiszter nyilatkozata akkor hangzott el, miután fogadta Catherine Lalumiére asszonyt, az Európa Tanács főtitkárát. AZ IZRAELI KORMÁNY ELFOGADTA a Palesztin Felszabadítási Szervezettel kötött megállapodást a megszállt területeken bevezetendő autonómiáról. A megegyezés ratifikálása várhatóan a Washingtonban újrakezdődött béketárgyaláson történik meg. ROMAN—MAGYAR KÜLÜGYMINISZTERI találkozót tartanak szeptemberben Romániában, állapodtak meg a felek, miután terítékre került számos, a két országot érintő kérdés, melyben észlelhető előrehaladás, de a lényegi dolgokban még mindig „hideg“ a légkör. AZ RMGE MAGYARORSZÁGON A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének küldöttségét fogadta tegnap Szabó János földművelésügyi miniszter. Az erdélyi mezőgazdaság fejlesztését célul tűző szervezet képviselői beszámoltak a romániai agrárgazdaság nehéz helyzetéről és táogatást kértek gondjaik orvoslásához. 55 TONNA GYÓGYSZERT ÉS ÉLELMISZERT dobott le kedd hajnalban hat amerikai, egy német és egy francia repülőgép Mosar fölött Tehát a hétfői kísérlet végül is sikeresnek bizonyult huszonnégy óra múltán. AZ UKRÁN miniszterelnök a tegnap a parlamenttől teljhatalmat kért a gazdasági válság áthidalásának idejére, a következő, előrehozott választásokig. BILL CLINTON az Amerikai Egyesült Államok elnöke kijelentette egy sajtókonferencián, hogy az USA készen áll Boszniában békefenntartó erőként részt venni, ha megegyezés születik és a dokumentumot aláírja és támogatja a bosnyák kormány is. Hírügynökségi jelentések szerint a mostari muzulmánok még mindig nem engedték szabadon azt az 52 spanyol kéksisakost és 12 páncélkocsit, akiket vasárnap este óa túszként tartanak a városban. A Biztonsági Tanács elítélte az akciót és a kéksisakosok azonnali szabadon bocsátására szólított fel. HÁROMSZÉK !