Háromszék, 1995. március (7. évfolyam, 1370-1396. szám)

1995-03-21 / 1387. szám

­ ELFOGADTÁK­­ AZ EURÓPAI STABILITÁSI EGYEZMÉNYT Három kormányfő , három szemlélet Párizsban ötvenkét ország képviselője elfogadta az európai stabilitási egyezményt. Az ünnepi aktust megelőzően Nicolae Văcăroiu román és Horn Gyula magyar miniszterelnök közös közleményt adott ki, melyben vállalták, hogy két héten belül újrakezdik a tárgyalásokat. A jóváhagyott nyilatkozat hitet tesz amellett, hogy Európa országai a jószomszédság és az együttműködés szellemében alakítják kapcsolataikat. A megnyitóünnepség vendége volt Románia, Magyarország és Szlovákia miniszterelnöke. A három kormányfő a tegnap délelőtt folyamán beszédet mondott. Văcăroiu román miniszterelnök kifejtette, hogy Románia mindig kész volt és kész lesz a jószomszédi viszony kialakítására, de egyetlen szót sem ejtett a Románia területén élő többmilliós kisebbség helyzetéről. Horn Gyula méltatta az értekezletet, és hangot adott annak a meggyőződésének, hogy Közép-Európa kisebbségeinek sorsa az egész térség stabilitásának kulcsa. Meciar azt tartotta fontosnak leszögezni, hogy a kisebbségi kérdést a határok sérthetetlenségének elve alapján kell rendezni, s kitért arra, hogy országa mindig be fogja tartani a kisebbségek egyéni jogait, de az autonómiatörekvéseket elfogadhatatlannak tartja. A Pá­rizsban elfogadott dokumentumban összesen száz meg­állapodás szerepel, melyeknek betartását az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Szervezetnek kell ellenőriznie. A stabilitási értekezlet tavaly májusban kezdődött Balladur francia miniszterelnök kezdeményezésére. j Nem akarunk a kormány birkái l enni A PROMETEUS Szakszerve- hogy az ALKOTMÁNYadta jogais­­zeti Társulás egyetért és magáévá kal élve, töröljék el ezt a népjóléti teszi a három konföderáció felhő­ szempontból minősíthetetlen vásár az 1995/1 -es számú sor­­rendeletet, hősségi kormányrendelet ellen. Az ÉPÍTŐK és ÉPÍTŐ­MI, a PROMETEUS tagjai úgy ítéljük meg, hogy az 1 -es számú sürgősségi kormányrendelet kiadá­sával a kormány megszegte az ország alkotmányát. Felszólítjuk összes parlamenti képviselőnket, Pap Jávoc a Prnmpfpnc £7alrc7Pi*vP7Pti Társulás vP7Pfnip Pap János, a Prometeus Szakszervezeti Társulás vezetője anyagipari szakszervezetek március 23-án a főtéren lesznek. Követeljük a PARLAMENT-től az S. KR. eltörlését. MI NEM AKARUNK A KORMÁNY BIRKÁI LENNI. Máról holnapra elmaradt ölelés után... Noha két ország illetékes diplomatái és politikusai — saját bevallásuk szerint is — „úgyszólván mindent” megtettek az alapszerződések aláírásáért, s az utolsó pil­lanatban Meleşcanu külügyminiszter Budapestre is el­látogatott, a magas felek nem tudtak megegyezni, s közölték, a párizsi csúcsig semmiképpen sem születik meg a sokat vitatott román—magyar alapszerződés. Miután Horn Gyula magyar kormányfő vasárnap este Párizsban találkozott Văcăroiu román miniszterelnökkel, közölték, hogy a szakértői tárgyalások a nézeteltérésekről két hét múlva folytatódnak. A fő vita—ha az egymásnak ellentmondó panaszoknak s vádaknak hinni lehet — az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ominózus, 1201-es ajánlása körül zajlott. Mint ismeretes, ez a dokumentum tartalmazza „a nemzeti kisebbségek helyi autonóm szerveződésének jogát”, s a magyar fél értelem­szerűen ragaszkodott is ehhez. A román álláspont szerint azonban ez az „ajánlás” csak „egy folyamat része volt”, „amely folyamat végterméke az Európa Tanács kisebb­ségi keretegyezménye”. Mivel a két vélemény élesen ütközött, s egyik fél sem volt hajlandó kompromisszumra, a román—magyar vi­szonyban a történelemből már eddig is jól ismert patt­helyzet alakult ki. Sikerült a megegyezés viszont a Horn—Meciar-találkozón, így azután (úgyszólván az utolsó utáni pillanatban) még­iscsak megszületett a párizsi tanácskozásokon máris nagy garral üdvözölt szlovák—magyar alapszerződés. Viszont már az első nyilatkozatok arra utalnak, hogy a dokumentum bizonyos kitételeit a felek nem „egyformán” értelmezik, a nyelvészekre és jogászokra tehát komoly „értelmezési feladatok” várnak. Meciar egyértelműen kijelentette: „autonómiáról természetesen szó sem le­het”. Horn Gyula is úgy nyilatkozott, hogy „jelenleg nincs esély politikai autonómiára”, a szerződésben vi­szont van egy erre történő félreérthetetlen utalás is. Kovács László magyar külügyér idézte is e vitatott félmondatot, amely kimondja: „a szerződő felek tisz­teletben tartj­ák az egyéni emberi, polgári jogokat, beleértve a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogát is”. Mindez máris nagy vitákat kavart Pozsonyban, ahol a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt „árulással és megalkuvással” vádolta Meciart. A Le Monde vasárnapi száma melegen üdvözli az egyezményt, s a cikkíró — mutatva, hogy a tekintélyes világlap szakértői kezdenek kiismerni bennünket — epésen jegyzi meg, hogy a „szlovák—magyar alapszer­ződés egyszer s mindenkorra bizonyítja a magyar fél kompromisszumkészségét, a román diplomácia tehát régi jó szokása szerint nem háríthatja a felelősséget az elmaradt ölelés miatt csak és kizárólag a magyarokra”. Amint ez egyébként a hétvégi román lapokban kivétel nélkül meg is történt. Az Adevărul—a haj­dani Scânteia — például fulmináns vezércikkében azzal vádolja meg a magyar kormányt, hogy direkt azért írták alá a szlovákokkal utolsó pillanatban a sokáig halogatott alapszerződést, hogy befeketíthessék Romániát a félrevezetett és tájé­kozatlan nyugati országok előtt (!). A cikkíró végül is optimistán ama meggyőződésének ad hangot, hogy eset­leg a román—magyar alapszerződés épp Párizsban fog az elkövetkező napokban megszületni. Ennek ellent­mondani látszik Melescanu külügyér bejelentése, aki szerint e két ország megbékélésében oly fontos okmányt vagy Bukarestben vagy Budapesten vagy a határon írhatják csak alá. Megszólalt vasárnap Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, és ellenőrizhető alapszerződést sür­getett. Ami azt jelenti, hogy az európai kontrollegyez­­mény értelmében ellenőrizni is lehessen majd, mi valósul meg az esetleges ígéretekből. A kontroll puszta em­legetése viszont vértolulást idéz elő a szélsőséges román pártok dacos honfijaiban... Bogdán László MA 7 ÓRÁTÓL SZTRÁJK A CSAVAR­GYÁRBAN Mint már hírül adtuk, tegnap délelőtt sor került a kézdivá­­sárhelyi csavargyár adminisztra­tív vezetősége kontra szabad szakszervezet perre. A kézdi­vá­sárhelyi bíróság Gábor Sarolta vezette tanácsa, miután meghall­gatta mindkét fél,a Mechanika Rt. -t Vass Ágnes, a szakszerve­zetet pedig Burcuţă Paraschi­va brassói j­ogtanácsos képviselte —érveit, 14 órakor meghozta ítéletét, elutasította a csavargyár vezetősége által kezdeményezett és a sztrájkbeszüntetésére vonat­kozó indítványát, és a szabad szakszervezet javára döntött. Ez az ítélet országos viszonylat­ban is példa nélküli, hiszen általában a „pártatlan” bíróságok és törvényszékek a sztrájkok ellen döntenek. Kézdivásárhe­­lyen Gábor Sa­rolta és Imreh István ítélőbíró pártatlanság nélkül az igazság mellett döntött! Tegnap fél háromkor a szabad szakszervezet vezetőtanácsa ismét összeült—a tanácskozáson Damian Adrian, a Test­vériség Szakszervezeti Szövetség alel­­nöke és Burcuţă Paraschiva j­ogtanácsos is részt vett —, és eldöntötték, hogy nem adják fel a harcot, ma reggel 7 órától meghatározatlan időre általános munkabeszüntetést kezdemé­nyeznek... 18 órakor kerekasztal mellé ült a szakszervezet és a vezetőség. Eredményéről lap­zártáig nem kaptunk hírt. (Sochom) SEPSISZENTGYÖRGY 1995. MÁRCIUS 21. 1387. szám ÁRA 150 lej Előfizetőknek 115 lej Z­ág­o­ni sokad­alom Micsoda csődület hétfőn dél­ben. Mintha népgyűlés lenne a központban. Mintha összeseregsett volna a település négy és fél ezres lakossága. Igazi nagyközség zsi­­bonyatéren, ám az is idekívánkozik, hogy e tömeget akár 1614-ben is ide képzelhettük volna, hiszen abban az esztendőben imigyen jegyezték a családok számát Zágon — 281 család, Papolc — 153, Kézdivásárhely—155, Székely­udvarhely — 174, Illy­efalva — 138, Sepsiszentgyörgy—128... Ám hagyjuk az összeíráso­kat, nézzük, a millecentenáriu­­m­ fenyőerdő alatt kik mind fontos­kodnak Zágon központjában. Mert találsz itt brassói, kovász­nai, sepsiszentgyörgyi, kézdivá­­sárhelyi, bukaresti, sőt, Moldávia Köztársaságból érkezett kiskocsit és árut. Aztán papol­i hagymát, feldobolyt tojást, dobozoskávét... Igazi kirakóvásárba tévedtünk, ahol olaj, cukor, rizs, lszt, ruha- és cipőnemű meg minden egyéb piaci kellék valamivel olcsóbban lel gazdára, mint az üzletekben. Mert mit is csinálnak a zágoniak? — Egész héten járják a falu butikjait, nézik az árakat—jegyez­zük e sorokat immár a tanács­házban hogy aztán hétfőn pár lejjel kevesebbért megve­gyék a szabadtéri vásárban. — Magam is — mutatja a doboz neszt a tisztviselő — most vet­tem ezt a kávét. Sokan összejönnek, ezen a hétfőn is 38 kiskocsiárus kért helyjegyet, ami ezerrel szorozva a tanács pénzét növeli. A hétfői piac már a tavaly beindult, de zágoni sokadalommá csak az idén nőtte ki magát. Nos, ha a pénz mind nagyobb hiánycikk is, árubőség az van, mert ugyan ki hitte volna pár évvel ezelőtt, hogy egy falu piacterén utánad folyik a narancs, citrom, banán, kávé, üdítők márkás folyama, élelmiszerek és ipari termékek gazdag kínálata, de ki gondolta volna, hogy az ellenállhatatlan árufelhozatalban zsebed csak kíváncsiskodni enged, és hoz­zá kell igazodnod a kényszerű valósághoz — valahogy ekkép­pen:.Neni, mennyibe a tojás?" .Százötven. Vásárol az úr?". ., nem, nem, csak érdeklődtem..." Torma Sándor MÁTÓL ÚJ FOLYTATÁSOS! ORBÁN BALÁZS: UTAZÁS KELETEN _______________________________________________________ TÉVÉRIPORT KOVÁSZNA MEGYÉRŐL (2.) A félrevezetés veszélye Március 18-án, szombat éjfél után 10 perccel az RTT brassói tévécsatorna egy Kovászna megyéről készü­lt riport második, befejező részét sugározta. A felvételeket 1995. február 25.— március 3. között készítette a bukaresti Tele 7 abc magán­­televíziótársaság háromtagú csapata, élén Tudor Artenie sepsiszentgyörgyi születésű szerkesztővel. A háromszéki tévériport első részét március 10-én szintén az RTT csator­nán tekinthették meg a kábelte­levíziós rendszerek előfizetői. Két héttel ezelőtt a Tele 7 abc.kiküldött tudósítója arra volt kíváncsi, hogy a március 15-i rendezvények küszöbén miképpen vélekednek az egy­szerű emberek a mesterséges feszültségeket keltő politikusok­ról , a románokkal vagy magya­rokkal való mindennapi kapcso­lataikról. Olaszteleken Kósa Bálint, Száldoboson Demeter Gyula, Bardócon pedig Maria- Manuela Popa mondta el, nincs nemzetiségi ellentét, az egyszerű emberek, magyarok és románok jól kijönnek egymással. Három nappal ezelőtt, a szombat éj­félkor sugárzott Tele 7 abc riport második részében egyházi tisztségviselők és magánvállalkozók véleményére volt kíváncsi Tudor Artenie. ,A szélsőségesek azt akarják, hogy feszültségek révén ma­radhassanak fenn. Ha mindenki hívő lenne, és Jézus Krisztus tanai szerint élne, nem léteznének feszültségek” — vallotta Dezső András református lelkipásztor. (folytatása a 2. oldalon) Domokos Péter

Next