Háromszék, 1997. június (9. évfolyam, 2052-2076. szám)

1997-06-17 / 2065. szám

Hatvanéves a Golden Gate Hatvanéves a világ egyik legnagyobb függőhídja, a Golden Gate. A híd két és fél ki­lométer széles és 100 méter mély tengeröblön ível át, egymástól 1280 méter távolságban elhelyezkedő pillérjei 227 méter maga­sak. A hídpályát tartó két kábel mind­egyike 17 ezer elemi drótszálból áll, ezek hossza összesen 114 ezer kilométer. A híd építéséhez 300 ezer köbméter betont és 75 ezer tonna acélt használtak fel. Építési költsége a drasztikus lefaragások ellenére 1, 35 millió dollár volt. A négy évig tartó munkák során, a rendkívüli biztonsági intéz­kedések ellenére 11 munkás vesztette éle­tét. A monumentális építmény tervezőjének, Joseph B. Straussnak 14 évet kellett vár­nia, hogy álma megvalósuljon. A híd tervezésére kiírt pályázatot már 1919-ben megnyerte, a San Franciscó-i városatyák azonban sokáig kételkedtek abban, hogy lehetséges a széles víztükör áthidalása, a pillérek biztonságos felállítása, tekintet­tel az alattuk lévő iszaprétegekre. Az építé­si munkák így csak 1933 januárjában kezdőd­hettek meg, az építőanyagot az 1914-ben elkészült Panama-csatornán keresztül gőz­hajók szállították az építkezés színhelyére. Először a két pillért állították fel, ame­lyekre később a kábeleket függesztették. A Golden Gate­ átadása óta évente kereken 30 ezer liter festéket használnak el, hogy acélszerkezetét a rozsdásodástól megóvják. 850 festő, fémmunkás, pénztáros dolgozik itt folyamatosan nap mint nap. A híd mára éppúgy Amerika jelképévé vált, mint a Szabadság-szobor a kontinens túloldalán.­­A világ minden tájáról csodájára járnak, óriási méretei ellenére sem csúfítja el a San Franciscó-i öblöt, éppen ellenkezőleg, kiegészíti azt, kiemelve annak szépségét. A híd nemcsak összeköti San Franciscót Észak-Kaliforniával és a környező településekkel, hanem általa megszűnt a város szigetjellege, és az öböl központjává, modern nagyvárossá vált. Babazene hódít Hollandiában Eredetileg csak saját gyer­mekét akarta kreatív mó­don megnyugtatni egy hol­land gyakorló apa. A „ba­bazene” azonban oly jól sikerült,­hogy utat tört ma­gának a slágerlistákon is, miután a jó üzleti érzékű papa CD-n megjelentette. Eddig 35 ezer darab fo­gyott a lemezből, amelyen a loájaszimfónia különböző fejekkel, teddymackó-brum­mogással, madárcsicsergés­sel aláfestve hallható. A hang­anyag nem csupán a szülők vagy babatársak szívéhez talált utat: a diszkókban is játsszák. Az már csak hab a tortán, hogy a CD-hez speciális kísérőkönyv is jár. Ebben olyan fontos kérdésekre kaphat választ az olvasó, hogy például: káros-e a gyereknek, ha egész nap house-zenét hall? Ismeretlen Mozart-kéziratok? Egy amerikai zenetudós két, csak kevéssé ismert bécsi opera kéziratának részeire bukkant, amelyek véleménye szerint Wolfgang Amadeus Mozarttól származnak. A The New York Times szerint David J. Buch, az észak-iowa­ i egyetem zenetörténeti professzora tavaly akadt rá a kéziratokra a hamburgi városi levéltárban és a város egyetemének könyvtárában.A Buch birtokában lévő partitúra a második világháború végén Oroszországba került, és csak nemrég szolgáltatták vissza. A Mozartnak tulajdonított darabok címe A bölcsek köve és A jótevő dervis. Az utóbbit eddig Mozart tanítványának, Schikaneder­­nek tulajdonították.Az amerikai zenetudós a Mozart és a két opera közötti állítólagos összefüggésre akkor jött rá, amikor adatokat gyűjtött egy, a XVIII. századi meseoperákról készülő könyvéhez. Bach novemberben közzéteszi a kéziratokat a Cambridge Opera Journal című szakfolyóiratban.Cliff Eisen Mozart-szakértő véleménye szerint a Buch által fellelt kéziratok azt jelenthetik, hogy még további ismeretlen Mozart-kompozíciók léteznek. A kövérség mint járvány Az Egészségügyi Világszervezet im­már világméretű járványnak minősíti a kövérséget, amely emberek millióit teszi ki különböző betegségeknek. A WHO-szakértők háromnapos genfi tanácskozása után kiadott közlemény szerint az elhízást közegészségügyi tényezőként sokáig elhanyagolták, a kilókkal való küzdelmet kizárólag az egyén problémá­jának tekintették. Az elhízott emberek számának rohamos növekedése és az ebből adódó betegségek kezelése azonban súlyos társadalmi teher is, hiszen az egyes országok egészségügyi rendszerei hovatovább nem tudják kezelni ezt a problémát. A WHO- szakértők az elhízás globális veszélyét immár a dohányzáséhoz mérik. A jelentésből kitűnik, hogy a fejlett országok lakosságának közel fele már túl­súlyosnak tekinthető: Kelet-Európában és a mediterrán térségben például a nők 40 százaléka elhízott. Még nagyobb a kövérek aránya az ame­rikai indiánok és a latin származásúak kö­zött, valamint érdekes módon a csendes­óceáni, polinéziai, mikronéziai sziget­világban élők körében. Például a mikro­néziai Naurun a nők 70, a férfiak 65 száza­léka elhízott. A kövérség gyakran vezet különféle anyagcsere-betegségekhez — így például cukorbetegséghez —, szív- és érrendszeri megbetegedésekhez, agyi érkatasztrófák­hoz, epepanaszokhoz, a vázizomzat megbe­tegedéseihez. A túlsúlyosakat nagyobb arány­ban sújtják a daganatos megbetegedések is. Bár genetikai adottságok is elősegíthe­tik az elhízást, a fő ok mégis a szükséges­nél lényegesen nagyobb kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód. Ebből fakadóan az életmódváltásnak és nem a kampány­­szerű, drasztikus fogyókúráknak jut a fő­szerep a kövérség elleni harcban — állapí­tották meg a szakértők. Az oldalt MTI és MTI-Panoráma anyagokból összeállította: Páljám­os Mária. 1997. JÚNIUS 17. ) Divatékszer szarvas­marháknak Igen hasznos ékszert viselnek mostantól Lang­­kawi malajziai szigeten a szarvasmarhák: a fény­visszaverő fülbevalók célja, hogy az autósok éjszaka idejében észrevegyék az úton áthaladó állatokat. A The Strait Times című lap szerint az első álla­tokat ünnepség keretében ékszerezték fel. A törpepapagájok (is) titokban lépnek félre A hím törpepapagájok haj­­­lamosabbak kikezdeni egy új nősténnyel, ha állandó párjuk ezt nem látja — derítette ki­ Aliza Baltz és Anne Clark, a New York állambeli Binghampton Egyetem két ökológusa. A figyelemre méltó megál­lapítást a New Scientist cí­mű tekintélyes tudományos folyóirat tette közzé, hoz­záfűzve a két kutató véle­ményét, miszerint a hím azért titkolja félreépését, hogy ne gyűljön meg a baja élete párjával. A hímek kacér hajlamára úgy derült fény, hogy a két kutató a költési időszakban — amikor a törpepapagájpá­rok nősténye költ, s a hím gondoskodik az élelemről — a hímet áthelyezték egy másik kalitkába, s az új kalitka mellé idegen nőstényt helyeztek. A tojásokon ülő tojó egy ideig láthatta a párját, azután függönyt húztak kettőjük közé. A kutatók azt figyelték, hogy mikor kezd az idegen nősténynek udvarolni a ne­jétől elszakított hím. Nos, az udvarlás — illetve a törpe­­papagájok esetében ezt ki­fejező bólogatás — az ese­tek 75 százalékában akkor kezdődött, amikor a hímet függöny rejtette el párja tekintete elől. Hogy azután a megkez­dett flörtök folytatódtak-e, és hogyan, arról nem szólt a New Scientist. ­ Új kisbolygó szokatlan pályán Új, szokatlan pályán keringő kisbolygó pályaadatait határozták meg a torontói York Egyetem csillagászai. Az 1986-ban felfe­dezett, 3753-as sorszámot viselő aszteroi­da, amelynek pályáját eddig sosem sikerült pontosan megállapítani, 385 évenként 10 millió kilométerre közelíti meg a Földet, majd ezt követően 200 millió kilométerre távolodik el bolygónktól — jelentette az AFP, a Nature című brit szaklap írását ismertetve. Mint dr. Érdi Bálint, az ELTE csilla­gászati tanszékének docense az MTI mun­katársának érdeklődésére elmondta, a szakemberek feltételezése szerint a kis­bolygó a Nap—Föld rendszer valamely­ik úgynevezett Lagrange-pontja körül ke­ringhet. (A Lagrange-pontok a Föld pá­lyája mentén, a Föld előtt, illetve mögött 60 fokkal elhelyezkedő pontok, úgyhogy a Nap, a Föld és a Lagrange-pont egyenlő oldalú háromszög csúcsait alkotja, a három­szög oldala mintegy 150 millió kilométer.) A kisbolygó, miközben megkerüli a Na­pot, a Lagrange-pont körül is körbefordul, s mivel a Földdel együtt a Lagrange-pont is kering a Nap körül, a kisbolygó pályája furcsa hurkokból álló görbe lesz. Ilyen pályán az aszteroida egyszer közeledik, majd távolodik a Földtől, amellyel azon­ban nem ütközhet össze. Hasonló jelenséget a Nap—Jupiter rend­szerben már régóta ismernek, itt a Lagrange­­pontok körül mintegy 200 kisbolygó talál­ható. Néhány éve a Mars egyik Lagrange­­pontjának is felfedeztek egy kisbolygót, az Eurékát. A Föld esetében azonban most elő­ször bukkantak valószínűleg ilyen jelenségre. Ismét aktív a Popocatepetl tűzhányó Ismét működésbe lé­pett a Mexikóvárostól 60 kilométerre keletre fekvő Popocatepetl tűzhányó. A „popó” 4000 méter ma­gas gőzből, vulkáni kőzet­ből és hamuból álló osz­lopot lövellt ki magából. A látványos esemény mind­azonáltal semmilyen fenye­getést nem jelent az 5452 méter magas tűzhányó közvetlen közelében élő 300 ezernyi mexikói számára. Ennélfogva nem volt szükség arra, hogy átmenetileg bárkit is biz­­­tonságosabb helyre köl­töztessenek. A szerelem fontosabb a koronánál Hosszan tartó tapssal és „Bravó!” kiáltásokkal jutalmazta a közönség a londoni Victoria Palace Theaterben a VIII. Edward király és az amerikai Wallis Simpson asszony szerelmét felnőtteknek szóló mesejáték for­májában feldolgozó Always (Örökké) című musicalt. Will­ Edward (1894— 1972), mint tudjuk, 1936-ban lemondott az angol trónról, h­ogy feleségül vehesse szerelmét. A romantikus dalokkal átszőtt, pompás díszletek közt játszódó darab muzsikáját William May, libret­tóját pedig Jason Sprague írta. A musical cselekményének csúcspontja a tizenegy hónapon át az országot mint régens kormányzó, meg nem koronázott Edward lemondást bejelentő beszéde, amely előbbre helyezte a szerelmet a koronánál. A nagy sikerű ősbemutatóról írva Benedict Migh­­tingale, a The Times kritikusa nem éppen lelkesen fogadta a musicalt. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a cselekmény az 1931 — 1937-es évek románcára korlá­tozódik, és átsiklik az olyan „kényes” kérdéseken, mint Edwardnak Adolf Hitler irártieérzett tisztelete, és a pár száműzetése éveinek hullámhegyei és hullámvölgyei. Niki, a patkány „Az állatvilágban mindig is példaképnek tartottam a patkányt a maga kivételes intelligenciájával és a szó szoros értelmében vett túlélési képességével.” Ezekkel a szavakkal magyarázta Niki Lauda, miért van az, hogy a képével megjelent első kitömött játékállat a Niki, a patkány nevet kapta. Az egykori világhírű autóversenyző és a Steiff cég a minap közösen mu­tatta be Bécsben a gyapot­ból készült 37 centis és 130 gramm súlyú játékállatot. Niki, a patkány létrejöttét intenzív fejlesztési munkála­tok előzték meg a cégnél — jelentette ki Jan-Dirk Kohne exportigazgató. A kézi mun­kával előállított éles fogazatú patkány vörös overallja alatt rövid fekete boksznadrágot vi­sel. „Ami viszont engem illet, csak kék boksznadrágot hor­dok” —mondja nevetve a vese­­átültetésből nemrég felgyógyult légitársaság-tulajdonos. És még­­ valami megkülönbözteti a patkányt Niki Laudától: a Steiff-modell egyik fülében apró gomb jelzi, hogy ere­deti példány. Nem hiányoz­hatott és nem is hiányzik vi­szont a játékállatról az igazi Niki által elmaradhatatlanul viselt vörös napellenzős sapka. Overallján pedig jól látható három szponzor aláírása és a Lauda Air emblémája. Niki, a patkány 1190 schillingért kapható a bé­csi játékboltokban. HÁROMSZÉK

Next