Háromszék, 1998. április (10. évfolyam, 2306-2329. szám)
1998-04-01 / 2306. szám
Háromszéki részvények a piacon Március 20-27-e között 34 háromszéki részvénytársaság papírjait adták-vették a tőzsdén kívüli értékpapírpiacon (OTC, Rasdaq). Az ezer lej névértékű részvényt kibocsátó cégek sorában megjelent a sepsiszentgyörgyi El-Co villamosépítő, mely papírjainak adásvétele igen jó árfolyamon, névértéken indult. Nagy forgalmuk volt a Cometex-részvényeknek, 27-én több mint 130 ezer papír cserélt gazdát , darabonként ezerlejes áron. Emelkedett a Mopaco-részvények értéke is, 27-én elérte a 600 lejes záróárat. A Comalta-papírok is egyre drágábbak, áruk 650 lejről, a 730-ra nőtt. 1100—1200 lej volt az Amidex,240—280 lej a Consic, 650—705 lej a Favorit, 100 lej a Horticom, 630 lejről 450-re esett vissza a Kovászna Gyöngye, 480—510 lej volt az uzoni szeszgyár, 510—550 lej a Cymalimetex, 670—710 lej a Vitacom, 630 lej a Kovászna Terv, 550 lej a Comico és 330 lej a Plastico egy-egy részvényének záróára. A 25 000 lej névértékű részvényt kibocsátó cégek sorában látványos áremelkedést a csernátoni Agroservice-nék jegyeztek: az árfolyam közel háromszorosa az azelőttinek, s ezen a héten a vevő egy papírért 12 800 lejt fizetett. 140 lejt ért a Agropodservice, 5400 lejt a kézdivásárhelyi Agroservice, 500 lejt a baráti Agromec, 150 lejt a bodoki Agromec, szintén 150 lejt a gidófalvi Agromec, 450 lejt a szentléleki Agromec egy-egy részvénye. 3300 lejért adták-vették az MTS (csavargyár), 3000 lejért a Comcereal, 5000—5300 lejért az El-Co (szigetelőgyár), 4000—4200 lejárt a Kovászna Turizmus, 3600—3500 lejért az IAME, 1800 lejért a Nemere, 4500 lejért az Olt Textil, 3100 lejért az Olt Turizmus, 1700—2000 lejért a Vinalcool, 1600 lejért a Casalco, 6000 lejért a Covalim és 2100 lejért a Confolux egy-egy részvényét. Március közepétől az Országos Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet ismét lehetővé tette, hogy az értékpapír-kereskedéssel foglalkozó társaságok saját központi pénztárukból fizethessék ki az eladott részvények árát. Más fizetési lehetőségek: csekklappal, banki átutalással a brókercég kliensszámlájára vagy az eladó saját számlájára, postai küldeménnyel. Az értékpapír-kereskedőknek tilos a tranzakció rendszerben történő lebonyolítása és jegyzése előtt pénzt adni a részvényét eladó kezébe, tehát törvénytelennek minősül a nem hivatalos részvényfelvásárlás. Az értékpapírok adásvételével foglalkozó házaló ügynököktől kérni kell a tevékenységük legális voltát igazoló jogosítás felmutatását. (Incze) • A múlt héthez képest alig változott a dollár árfolyama a háromszéki valutapénztáraknál. Tegnap a Treff utazási irodánál Sepsiszentgyörgyön 8330/8400, Kézdivásárhelyen 8300/ 8470, a Bodok Szállóban 8280/8380, az Autósklubnál 8280/8380 lejért vették/ adták. A német márka az Autósklubnál 4555/4650, a Bodok Szállóban 4550/4640, a Treffnél Sepsiszentgyörgyön 4530/4600, Kézdivásárhelyen 4550/ 4650 lej volt. • Bankokon kívül más jogi személyeknek is lehetővé teszik, hogy banktevékenységet végezzenek. Ez a március 23-án megjelent 58-as számot viselő banktörvény egyik legfontosabb kitétele. A törvény szabályozza a hazai bankok, pénzintézetek és a külföldiek által létesített romániai kirendeltségek tevékenységét, kezdve a jogosítási eljárástól, szervezéstől és vezetéstől, egészen a szakmai titok megőrzéséig és bizalmas információkezelésig. (Megjelent a 121. számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben.) • A Román szerzői Jogvédő Hivatal kollektív jogdíjkezelő szerveződéseként elismerte a hangfelvételkészítők Uniunea Producătorilor de Fonograme nevű szövetségét is. Hírbörze • A parlament módosítással emelte törvényerőre a bányaiparban dolgozó nők korkedvezményes nyugdíjazását előíró 1997/39-es kormányrendeletet. Eszerint az állami szektorban a bányaiparban teljes szolgálati idővel rendelkező női alkalmazottak az 1977/3-as törvényben megszabott korhatár előtt 2 évvel nyugdíjazhatok. Ha a női alkalmazott legalább 20 évet dolgozott a föld alatt, külszíni bányában vagy megmunkáló-berendezésen, szintén 2 év korhatárkedvezményre jogosult. • A kormány jóváhagyta a Magyarországgal tavaly október 20-án megkötött turisztikai egyezményt. A kb. egyoldalas, az együttműködés általános elveit és irányait tartalmazó, öt évre kötött egyezményt Románia részéről Birtalan Ákos idegenforgalmi, magyar részről Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter írta alá. • Az Európai Uniós csatlakozás előkészítése érdekében programot dolgoznak ki Bukarestben. Ennek fejezetei középtávú gazdasági teendőket, a közigazgatás megreformálását, illetve az EU- jogrendbe való beillesztési programot fognak tartalmazni. • Az értéknövedéki adónál (ENA, TVA) március elsejétől használatos új típusnyomtatványok mintáját és kitöltési eligazítáját jelentették meg március 18-án a 116. számú román nyelvű Hivatalos Közlönyben. • A pénzügyminisztérium a leírható kiszállási és ideiglenes áthelyezési járadékot napi 26 000 lejre, a 30 napot meghaladó távollét esetében havi 345 400 lejre emelte. (I.) BB Búcsúzik egy igazgató Mától nyugdíjas Szigeti Attila, a Kovászna megyei takarékpénztár eddigi igazgatója. A közgazdász tegnap elbúcsúzott 28 évig tartó, folyamatos sepsiszentgyörgyi pénzintézet vezetői tisztségétől és természetesen munkatársaitól, akiktől, mint mondta, a legnehezebb elválni. Szigeti Attilát egyebek között arról kérdeztük, mit jelentett számára közel három évtizedes vezetői beosztása, hogyan lehetett ennyi ideig magyar igazgatóként megmaradni. — Igazgató úr, hány évi szolgálat után megy nyugdíjba? — 36 évig dolgoztam. 1964-ben végeztem a bukaresti közgazdasági egyetemen, előbb a bányaiparba kerültem Nagybányára, majd Csíkszeredába. 1966-tól két évig tanügyben ténykedtem, majd 1968-ban a Hargita megyei takarékpénztár igazgatója lettem, onnan kerültem 1969 októberében Sepsiszentgyörgyre, ugyanebbe a tisztségbe. — A takarékpénztárnál gyakorlatilag mindvégig igazgató volt. Mit jelentett ez a feladat? — Nehéz erről pár szóban beszélni,30 év alatt a takarékpénztár óriási változásokon ment keresztül. Az első átszervezés a megyésítéskor kezdődött 1968-ban, a tulajdonképpeni „robbanás” 1989 után következett be, az intézmény nagyobb pénzügyi autonómiát kapott. Egyébként sohasem vágytam arra, hogy önkényesen parancsoljak, durva eszközökhöz soha nem fordultam, meggyőző módszerrel próbáltam elképzeléseimet megértetni, érvényesíteni. Viszont nagyon igényes és szigorú voltam a pénzalapok kezelésénél. Lopás nem volt a megye takarékfiókjaiban, az első sikkasztási próbálkozásnál „kiállítottam” az illetőt. Öröm számomra, hogy Kovászna az egyetlen megye, ahol nem voltak problémák. De ez nemcsak az én érdemem, felkészült munkatársak között dolgoztam. Az utolsó munkahelyi napok alatt az viselt meg, hogy olyan emberektől kellett megválnom, akikkel jól szót értettem. — Milyennek látja a mostani gazdasági-pénzügyi helyzetet ? — Összekapcsolnám a gazdasági helyzetet a politikával. Nem normális jelenség, amikor a politika befolyásolja a gazdaságot, hiszen utóbbit kellene hagyni a piac törvényei szerint fejlődni, és nagyon jó lenne, ha az állam különböző módszereken keresztül, adócsökkentéssel, hitelek formájában ■segíteni tudná a termelést, a vállalkozókat. Remélhetően néhány éven belül az ország gazdaságilag talpra áll, csökken majd az infláció, és a kamatlábak sem ingadoznak annyira. Talán 5—-10 év alatt stabilizálódik a pénzügyi helyzet, és egy normális szintű kamattal lehet dolgozni. — Mennyi lenne az? — Szerintem letéteknél maximum 8, hitelkamatnál 10—11 százalék a normális. Jó lenne mielőbb elérni ezt a szintet, mert ez nagyban segítené a magánszektor fejlődését, általában a kis- és nagyvállalkozók megerősödését. — Három évtized alatt magyar igazgatóként próbálták-e félreállítani? — Nem. A takarékpénztárnál ilyen szempontból eléggé egészséges szellem volt. 1990 után leszögezték, hogy a pénzintézetnél nem politizálunk, nem érvényesültek a párttörekvések. Később voltak ugyan próbálkozások, de általában mind a régi, mind a mostani rendszerben a pártpolitika nem nagyon tudott érvényesülni. Azért is szerettem ezt a helyet, mert magyar vezetőként normálisan tudtam dolgozni. Az 1989 előtti országos takarékpénztár-elnök, Popovics Mircea Budapesten végezte a közgazdasági egyetemet, korrekt ember, magyarbarát volt. — Ki kerül az ön eddigi igazgatói székébe? — A törvények értelmében versenyvizsga lesz, én remélem, és meg vagyok győződve arról, hogy amennyiben lesznek komoly jelentkezők, a tudást felső szinten is figyelembe veszik majd. Sajnos, Kovászna megyében nagyon kevés közgazdász van, kevesen pályázhatnak az itteni takarékpénztár vezetésére. — A hozzáértés elsődlegessége mellett, gondolom, szükséges, hogy a pénzintézet vezetője adott esetben anyanyelvén is szóba állhasson az ügyféllel. — Feltétlenül szükséges, hogy a megye etnikai felépítése alapján legyen egy magyar vezető is a takarékpénztárnál. 28 év alattén megismertem a megyét, az embereket, és a legegyszerűbbek is bizalommal jöttek, s nemzetiségüktől függetlenül megértésre találtak. Nagyon lényeges, hogy szóba tudjunk állni az emberekkel, hiszen a takarékpénztár egyik legfőbb feladatához mérten, többségi letéteseinkkel, a lakossággal kell bizalmas viszonyban lennünk. Én nagy hangsúlyt fektettem erre, az ajtóm mindig nyitva volt. 1989 előtt szóvá is tették, hogy az igazgatónak nincs fogadási programja. Soha nem használtam ezt a módszert, mert az ügyfeleket bármikor fogadnom kellett, megértéssel. — Nehezek a nyugdíjazás előtti napok? — Nem, én több mint két éve nagyon tudatosan felkészültem erre: volt egy megbízatásom, lejárt. Terveim vannak, néhány hónapig visszavonulok, próbálom megadni életem értelmét, kertészkedem, horgászni megyek, járom a természetet. 36 év után szükséges Szabadabban, nyugodtan élni, ugyanis egy vezető állandó stressz alatt él, ezt senkitől sem irigylem. Az az elvem, mikor eljött az idő, fejezd be, hagyd érvényesülni a fiatalokat. Lejegyezte: Mózes László Részvénynyilvántartó Sepsiszentgyörgyön A sepsiszentgyörgyi volt területi számítóközpont, ma SSZ-MF Kovászna vezetője pénteken sajtóértekezleten jelentette be, hogy független részvénynyilvántartó kirendeltséget hoztak létre Háromszéken. Constantin Măciucă arról beszélt, hogy míg idáig kizárólag a Román Részvénynyilvántartó (Registrul Român al Acţionarilor, RRA)jegyezte a tőzsdén kívüli (RASDAQ) részvénymozgást, idéntől független társaságok is megtehetik. A marosvásárhelyi székhelyű RIT (Registrul Independent Transilvania) is elvégzi ezt a szolgáltatást. A háromszéki részvénytársaságoknak tehát helyben is lehetőséget kínálnak "az értékpapír-nyilvántartásra, közölte Măciucă igazgató. (Mózes) Románia vonzza az északolasz befektetőket Románia mágnesként vonzza Olaszország fejlett északkeleti iparvidékének befektetőit, akik az alacsony romániai munkaerő-költségeket kihasználva igyekeznek versenyelőnyhöz jutni. Az Itáliához földrajzilag és nyelvileg is közel fekvő Románia a kis és közepes vállalkozásoknak különösen előnyös beruházási feltételek sajátos keverékét kínálja — írta az ANSA olasz hírügynökség Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő nemrégi bukaresti villámlátogatását követően. A nyelvi rokonság okán az olaszok könnyen szót értenek a helybeliekkel, igen alacsonyak a munkaerőköltségek, jelentős kedvezmények illetik meg a 350 ezer dollárnál nagyobb befektetéseket, és aránylag jó a közbiztonság is, legalábbis az olasz délvidékhez, Oroszországhoz vagy Albániához viszonyítva. Nem elhanyagolható a földrajzi közelség sem: Trevisóból, Triesztből, Veronából és Bolognából naponta indulnak repülőgépek, amelyekkel egy óra alatt Romániába lehet jutni. Csak a rossz útviszonyok és a helyi bürokraták okoznak fejfájást az olaszoknak. A román kormány 1997-ben még konzulátust is nyitott Asolóban, és vezetését a térségbeli ipari fellendülés egyik főszereplőjére, Mario Moretti Polegatóra, a „lélegző cipő” feltalálójára bízta. A két ország három éve kezdődött összemelegedése látványos üzleti eredményeket hozott: a tavalyi 3,6 milliárd dolláros árucserével Olaszország vált Románia első számú kereskedelmi partnerévé. A Romániában megtelepült 6000 olasz vállalkozás 1997 augusztusáig közel 2 milliárd dollár tőkét fektetett be. A két ország között naponta 1000—1500 kamion jár-kel. Az olasz beruházások már a „harmadik fázisnál” tartanak, amelyet a Románia iránti bizalom, ingatlanok megszerzése és a befektetés megszilárdítása jellemez —közölte az Ansaval Polegato, Románia asolói konzulja. A legújabb olasz befektető a Zoppas, a trevisói viszonyokat leginkább reprodukáló Temesvár környékén nyit elektromos alkatrészeket gyártó üzemet. Az olasz ipar zászlóshajóin kívül — mint a Fiat, az Ansaldo, az Eni, a Stefanei vagy a Parmalat — óriási számban helyeznek ki gyártást Romániába a nagyközönség által kevésbé ismert cégek is. Főleg a nagy munkaerőigényű ágazatok telepítenek termelést Romániába, így a bútor-, a cipővagy a textilipar. További ösztönzőerővel kecsegtet az új román privatizációs törvény, s az olasz befektetők 80 százaléka élni fog annak lehetőségeivel. (MTI—F.CS.) JOGI POSTA Mennyit számít a négy gyermek? A 48 éves GECSE ERZSÉBET négy gyermek anyja, megvan a 25 év szolgálati ideje, s kérdezi, hogy mennyi korkedvezményt kaphat a nyugdíjazásnál. Válaszom: Azok a nők, akiknek legkevesebb 25 év szolgálati idejük van, s négy gyermeket szültek és neveltek fel legalább tízéves korukig, 53 évesen kérhetik korhatár szerinti nyugdíjazásukat. Gecse Erzsébet csak öt év múlva teheti meg , hacsak közben a most érvényben lévő törvényes rendelkezések nem módosulnak. Balogh Klára jogtanácsos 1998. ÁPRILIS 1.