Háromszék, 2002. május (14. évfolyam, 3549-3571. szám)
2002-05-23 / 3564. szám
FALUVILÁG ERDŐVIDÉK Fogyunk vagy gyarapodunk? Még nem készült el az idei népszámlálás adatainak végleges feldolgozása, így csak találgatni lehet, hogy a Hatod és az Olt közötti térségben fogyott-e vagy sem a lakosság. Az erdővidéki református egyházmegyében a gyermeknépesség állandósulásáról beszélnek, melyből arra következtetnek, hogy a régió lakossága legfeljebb a kitelepedések folytán fogy. Pünkösd tájékán általában mindenütt lezajlik a konfirmálás. Ezek az ünnepi alkalmak jó lehetőséget teremtenek arra, hogy megállapíttassék: az előző évekhez képest több gyermek válik-e az anyaszentegyház tagjává vagy sem. Eürdővidéken van, ahol csökkent, van, ahol viszont nőtt a konfirmandusok száma, s ezekből az adatokból arra a megállapításra lehet jutni, hogy bár az ifjú nemzedék nem gyarapodott az előző időszakhoz képest, fogyni sem fogyott, legalábbis számottevő mértékben nem. A lélekszám csökkenését mutatják az adatok Bibarcfalván és Köpecen. Bibarcfalván idén eleddig egyetlenegy születést sem jegyeztek, ezzel szemben nyolcan hunytak el. Bibarcfalván idén nem volt konfirmálás, hanem csak ún. kicsikonfirmálás hat gyermekkel. Az eseményre azok is hivatalosak voltak, akik kereken 50 esztendeje váltak az egyház tagjaivá. A bibarcfalvi gyermekek két csoportja jövő esztendőben egyszerre tesz hitet vallásáról. A bibarcfalvihoz hasonló esemény volt Olaszteleken is, ahol a fél évszázaddal ezelőtt konfirmáltak mellett az egyház soraiba 25 évvel ezelőtt belépők is hivatalosak voltak. Csökkent a lélekszám a köpeci gyülekezetben, ahol idén például már 12 temetés volt, ezzel szemben viszont még egyetlenegy újszülöttet sem ünnepelhettek. A népességi táblázat pozitív oldalán áll többek között Székelyszáldobos, Magyarhermány, Erdőturi és Középajta. Erdőfülében évről évre nőtt a lélekszám, mondhatni a faluban hagyományosan jó a gyermekvállalási kedv, és a keresztelések száma is általában nagyobb a temetésekénél. Magyar kermányban a korábbi évek 7—8 fős átlagához képest idén tizenöten konfirmáltak. Középajtán az eddigi 34 fős átlag most 7—10 főre alakult, s a jövőt is reménykedve várják, tekintettel arra, hogy az Ajta menti faluban az utóbbi időben nőtt a keresztelések száma is. Középajtán idén eddig öten hunytak el, ezzel szemben hét kicsit tartottak keresztvíz alá. Egyházmegyei viszonylatban a konfirmálások száma az utóbbi időszakban 160— 175 között ingadozik. 2000-ben összesen 169, tavaly 175, idén pedig valamivel több mint 160 ifjú tett vallást szent hitéről. (de. I.) FALUTURIZMUS Almásrét zarándokhely lehetne Festőibb tájat, mint a Kézdialmás mögötti Almásról, elképzelni sem lehetne. Majdnem épen maradtak itt az egykori helyi népi építészet jegyeit őrző házak, jellegzetes gazdasági udvarok. Az itt folyó Lemhény patak völgyét már erdők követik. Hívogató hát a táj és a környékbeliek számára ismert sziklaformáció is, amelyen „Jézus lábnyoma látható”. Az ide betorkolló Farkaspatakának vize édes-kénes-szulfátos gyógyvíz, bármikor természetes gyógytényezőként szolgálhat mozgásszervi betegségeket kúráló fürdő számára. Itt igényelt építés céljára helyet a lemhényi tanácstól a kézdialmási római katolikus parókia, távlati tervükben szerepel ugyanis egy kápolna felépítése. Mint Lemhényben Mátyás Ernő alpolgármestertől megtudtuk, a községi tanács már fát utalt ki a célra. Csavar Károly állítási plébánostól a terv felől érdeklődtünk. „Egyelőre valóban csak terv — mondta — hisz a terület dolga még akadozik. A fát valóban levágták, le is szállították. Most csak annyit tudok mondani, hogy Szent Kinga tiszteletére szándékoznánk kápolnát emelni az elkövetkezőkben. Segítséget máshonnét is kapnánk. Egyházmegyénkben nincsen olyan templom és kápolna még, melynek Szent Kinga lenne titulusa.” (kgy. z.) 2002. MÁJUS 23. naj WUq. p 1amniszil iHL Remények Középajtán Tavasz jöttén új és újabb remények sarjadnak az Ajta pataka menti kis faluban. A helybéliek az itthoni érvényesülés és megmaradás lehetőségét remélik attól a két polgári szerveződéstől, amelyet még a télen létrehoztak, s a sepsiszentgyörgyi bíróság nemrég jogilag is elfogadott. A középajtaiakat elsősorban az késztette előbb a Fenyves, majd a Vadas Egyesület létrehozására, hogy a Köpeci Szénbányák több részlegének az utóbbi fél évtizedben történt bezárása nyomán az elbocsátottaknak nem volt más választásuk, mint külföldön, jelesen Magyarországon munkát keresni vagy otthon találni a megélhetés valamelyik formájára. S miközben az erdővidéki szenet egyre nehezebb eladni mind a brassói, mind pedig a bákói hőerőműveknek, ennek következményeként pedig egyre halványabbak a munkahelyre vonatkozó remények, a középajtaiak saját erejükből próbálnak újabb lehetőségeket teremteni hagyományos gazdálkodásuk,hoz. Ezt a célt szolgálja az elsősorban fiatalokat, de az idősebb nemzedékhez tartozó tapasztaltabb gazdákat is tömörítő két egyesület. A Benkő Imre elnökölte Fenyves Egyesület elsősorban a háziállat-tenyésztésre, a Dombi Tibor elnök vezette Vadas Egyesület pedig a szarvasmarhatartásra „szakosodott”. Mindkettőnek az a cél,ja, hogy felkutasson olyan pályázati lehetőségeket, amelyektől egyfelől tőkebeáramlást, másfelől szaktudás és eszközök megszerzését remélik. Gyárfás Lajosné Katona Éva, a Vadas Egyesület könyvelője mindenese lapunknak elmondta, hogy ez idő tájt több középajtai fiatal tanult magyarországi állategészségügyi, illetve mezőgazdasági szakközépiskolában, s tanulmányaik végeztén bekapcsolódnak majd mind a két egyesület munkájába. Másfelől pedig van, aki mostanában Svájcban tanulja a korszerű gazdálkodás csínját-bínját, más meg közelebbről utazik a kantonok festői országába hasonló céllal. Mindazonáltal a középajtaiak nem is olyan hosszú távon a faluturizmusba való bekapcsolódást tervezik. „Az a célunk, hogy a fiatalok ne menjenek el, hanem maradjanak itthon, és használják ki a környezet nyújtotta lehetőségeket” fogalmazott Gyárfásné Katona Éva. Középajta az utóbbi időben jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy kitörjön az ismeretlenségből. Az örökké Nagyajta árnyékába kényszerülő falut a község magyarországi és franciaországi testvérkapcsolatai nemigen érintették, ezért a középajtai református gyülekezet hasonló együttműködést teremtett a Pest megyei Majosházával. A reményteljes jövő mellett szól az a tény is, hogy a korábbi évtizedekhez-évekhez képest Középajtán a lakosság apadása megállt, a fiatalok közül is egyre többen maradnak a szülőfaluban. (benkő) 5 Barátos még egyet lépett . Nyolcéves testvérgyülekezeti kapcsolatra tekint vissza a barátosi református gyülekezet — tudtuk meg lelkipásztorától, I. Báné Barnától. Lapunk is beszámolt alkalomadtán e kapcsolat néhány hasznos hozadékáról. Időrendi sorrendben a helybeli tejfeldolgozó üzem megteremtését is a holland hittestvérek kezdeményezték, amely aztán LAM-alapítványi segítséggel került sínre. Holland segítséggel szereltek fel korszerű angolvécét a helybeli általános iskola tanulóinak. Arról is hírt adtunk, hogy számos mezőgazdasági gépet, mellékfelszerelést, alkatrészeket kapott adományképpen a testvérgyülekezettől az eklézsia, melyeket annak hívei bérelnek, használnak. A rendszerváltozás utáni években egyre gyümölcsözőbb egyházi és gazdasági jellegű tevékenységekben vett részt a helybeli egyház, így vált szükségessé az ősi papilok korszerűsítése, bővítése. A gyülekezeti és ifjúsági tevékenység, a testvérgyülekezeti küldöttségek fogadása az elszállásolási lehetőségek megteremtését is maga után vonta, így a parókia új szárnyának felépítésében is oroszlánrészt vállaltak a moordrechti holland reformátusok. Ugyancsak az ő gondoskodásuk révén kapott több alkalommal ruházati cikkeket tartalmazó küldeményeket az egyház, amit híveinek továbbított, a szerény anyagi hozadékot kimondottan egyházi célokra hasznosíthatta a közösséget vezető presbitérium. Nemrégiben hat felszerelt és működőképes fejőgépet hozott adományképpen az egyháznak a holland tesvérgyülekezet egy csoportja. Ottjártunkkor megismerhettük a küldöttség tagjait, bepillanthattunk abba a vaskos dossziéba, amely az egy esztendővel ezelőtt, éppenegy barátosi látogatásuk alkalmával megfogalmazódott „tejprogram” szövegét és grafikai anyagát tartalmazza. A parókia udvarán megpillanthattuk a fejőgépekhez szükséges mellékfelszereléseket (kompresszorokat, áramfejlesztőket stb ), amelyek lehetővé teszik, hogy a fejőgépeket az állattartók otthon vagy kinn, a legelőn használhassák. Mivel a- helyi szorgalmazás eredményeképpen - Barátoson már létezett és a jelen pillanatban is működik a Szarvasmarhatartók Egyesülete, az adományhozók az egyházközség vezetésével úgy döntöttek, hogy ennek adományozzák a teljes szállítmányt, sorrendben azok kaphatják meg a gépeket, akik a legnagyobb számú fejősmarha-állománnyal rendelkeznek. Az adományozók pénzbeli ellenértéket nem kérnek a gépekért, de kikötésük az volt, hogy az általuk elért jövedelemből az összes marhatartó részesüljön. Ekképpen született meg az a kiváló javaslat és elképzelés, hogy azok az állattartók, akik a gépeket kapták, előlegezzenek meg egy korszerű tejminőségmérő berendezést, hogy ennek segítségével minőségi tejet tudjanak ajánlani a közeljövő esetleges tejfeldolgozó egységének. Pillanatnyilag a barátosi termelők szolgáltatta tej egy részét a helybeli Márk Kft. dolgozza fel, a többit a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt., valamint az Agrostar Kft. szállítja el és értékesíti. Ottjártunkkor a holland csoport és a hat állattartó a legelőkön tartott szemlét, ezt követően megkezdték a gépi berendezések használatának megismerését, szakmai kiképzésen vesznek részt. (kisgyörgy) Az oldalt szerkeszti: Benkő Levente és Kisgyörgy Zoltán Albert Levente felvételei