Háromszék, 2004. április (16. évfolyam, 4127-4150. szám)
2004-04-01 / 4127. szám
KÖZELETm Bezárt az uszoda, lemondott az igazgató A kellőnek semmi köze egymáshoz, csak véletlenül jött úgy ki, hogy az igazgató lemondásával egy időben kerül sor a sepsiszentgyörgyi fedett uszodában a karbantartási munkálatok elkezdésére biztosított Sinkler Németh István. A távozó intézményvezető személyes okokra hivatkozva adta be felmondását, semmilyen politikai vagy más jellegű dolog nincs a háttérben. Ami a karbantartási munkálatokat illeti, ilyen akad bőven: néhány hiba a kivitelezésből fakad, másokra a működés közben derült fény. Egyúttal a nagy medencét is kiürítik és ismételten tisztára sikálják. Petités István alpolgármester afelől tájékoztatott, a kéthetes zárva tartás után (mától 14-éig) szeretnék az uszodát teljes programmal működtetni, amennyiben ez idő alatt sikerül még egy úszómestert és két egészségügyit alkalmazniuk, 15-étől kezdődően reggeltől estig üzemel majd az uszoda, hiszen erre lenne igény. Az uszodát látogatók körében időközben rémhírek is szárnyra kaptak, hogy a víz fertőzött lenne — ezt határozottan cáfolta az alpolgármester és a távozó igazgató is, aki, bár ezentúl csak „civilként” léphet be az intézménybe, mintegy bizonyítván, mennyire lelkén viseli az uszoda sorsát, ismételten felhívta a figyelmet a fiim és kultúra hiányára, arra, hogy nem csak a kis medence vize, de a nagyé is állandóan tele vizelettel, s hogy a szűrők minduntalan maréknyi rágógumit fognak fel. (vop) Fenyő helyett betonoszlop A történet azzal kezdődött, hogy a Gesztenye utcában lakók kérték a városvezetéstől, működne már a közvilágítás az ő utcájukban is. Hisz ott vannak a kis vasoszlopok, rozsdásak ugyan már, meg a lámpaernyőket is rég szétparittyázták a bennük levő égőkkel együtt, de talán fel lehetne javítani még. Nos, az illetékes szakemberek vizsgálódtak is, és megállapították, nem csak égőt, lámpaburát kellene cserélni, de az egész villanyhálózatot is. Amit annak idején a földbe rejtettek, most viszont betont kellene törni-zúzni. Más megoldást kerestek hát, és kiötölték: szereljenek lámpatesteket a tömbházak oldalára, üzemeltetik a lépcsőházi villanyhálózatról, természetesen, külön órával mérve a fogyasztást. Néhány lámpatestet fel is szereltek ám a lakók ellenezték ezek betáplálását a tömbházból. Újabb megoldást kellett találni: nem maradt más, mint új oszlopokat beásni, azokra szerelni a világítótesteket és légi vezetékről élelmezni. Hozzá is fogtak az illetékesek, telepítették szorgalmasan a betonoszlopokat. Csakhogy legalul, közvetlenül a kultúrpalota mögötti részen útjukba került egy szép szál fenyőfa, nem is túl nagy még. Miótekünk ide annyi fa, jut is, marad is, gondolhatták a szakik, s nem is hezitáltak sokat, neki a fejszét, üsd, vágd, nem apád — ripsz-ropsz kivágták a jobb sorsra érdemes fenyőt. Olyan jó barbár módra, hogy elültetni se nagyon lehessen. Hogy esetleg arrébb is lehetett volna tenni azt az oszlopot, vagy az út túloldalára? Ki a fene gondolkodik ilyesmin? Ja, hogy a lakók háborognak az indokolatlan fairtás miatt? Hát kérem, a kényelemért meg kell szenvedni. (vop) 2004. ÁPRILIS 1. Bárki részt vehet az előválasztásokon? (folytatás az első oldalról) Ismét felvetődött a kérdés, ki vehet részt az előválasztásokon, ugyanis a román pártok vezetői újabban is azt nyilatkozták, szeretnének részt venni az előválasztásokon, mert csak ezen a szinten tudják befolyásolni, ki lesz a város polgármestere. Márton Árpius képviselő és Puskás Bálint szenátor ugyancsak sajtóértekezleten jelentette ki: bárki részt vehet a voksoláson. Mi a véleménye erről a területi elnöknek? — kérdezték az újságírók. Albert Almos a szabályzatot idézte: valóban bárki részt vehet az előválasztásokon, aki az RMDSZ-nek vagy valamelyik társ-, illetve tagszervezetnek tagja (s e tekintetben a szövetség nem kirekesztő, tagja lehet bárki), vagy egyszerűen csak magyar nemzetiségű román állampolgár. A területi szervezet megkezdte az előválasztási kampányt, szeretné megismertetni jelöltjeit a lakossággal, erre felhasználja a sajtó és a rádió nyújtotta lehetőségeket. Áprilisban, de még nem tudni pontosan, mikor, újra sugározni fog a helyi tévé, melyet a Média 3 Rt. fog működtetni tudtuk meg az elnöktől. Kampányban a kereszténydemokraták (folytatás az első oldalról) A sajtótájékoztatón mindhárom nyilatkozó hangsúlyozta, hogy Kelemen Tibor nem Albert Álmos ellen, hanem a város érdekében jelölteti magát az április 18-i előválasztáson, és tiszteletben tartja annak eredményét. Megválasztásának esélyeit Kelemen 50 százalékban jelölte meg, de hozzátette, hogy senki sem ismeri pontosan az erőviszonyokat — van ugyan minden platformnak egy kemény magja, de a bizonytalanok aránya is magas. Tizenkét pontos programjának alapelveként (a keresztény értékrend mellett) a szubszidiaritás elvét határozta meg, kiemelte szolidaritását és együttműködési készségét mindenféle társadalmi réteggel. ígérni a szűkös önkormányzati pénzforrások ismeretében nem akart, mindössze annyit mondott, hogy ezek hatékonyabb felhasználását látja járható útnak. Kelemen Tibor jelenleg a megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, 44 éves, nős, háromgyermekes apa, húsz éve él Sepsiszentgyörgyön, és öntőmérnöki diplomája mellé katolikus hitoktatói oklevelet is szerzett. A sepsiszentgyörgyi előválasztások április 18-án lesznek, az RMDSZ szabályzata szerint magyar hovatartozásúak vagy RMDSZ-tagok bírnak választói joggal (tömeges román részvétel tehát nem lesz), a jelöltek közös listán, névsor szerint és a platform megjelölése nélkül szerepelnek rajta. A HKT határozata értelmében a listán legalább 15 és legtöbb 19 nevet kell meghagyni, ennél több vagy kevesebb a választócédula érvénytelenítését vonja maga után. A megyei tanács tagjait április 17-én elektoros választás során jelölik ki az RMDSZ (régebb megválasztott) körzeti képviselői. Tábor a faji előítéletek legyőzéséért A sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum két utazó nagykövete, Torma Katalin angol és Pethés Ibolya német szakos tanárnő, akik évek óta gyümölcsöztetik a külföldi iskolakapcsolatokat, újból feltarisznyáltak, hogy tíz tanítványukkal az Észak-Rajna-Vesztfália német tartománybeli Hagen ifjúsági táborában töltsék a vakáció első hetét. A tegnap útnak indult csapat képviseli Romániát a rasszizmus, antirasszizmus, kivándorlás, nemzeti kisebbségek témájú nemzetközi táborban, ahol hat ország diákjai, tanárai adatokkal és tényekkel ismertetik országuk ilyen irányú tapasztalatait. A tábor nevelési célja: a faji előítéletek legyőzése és annak tudatosítása, hogy a közös Európát a nemzetek sokszínűsége alakítja és gazdagítja. A különböző országok képviselői találkoznak politikusokkal, menekültügyi szakértőkkel, saját életükről, szokásaikról pedig előadások, beszélgetések, népdal- és néptáncbemutatók során tájékoztatják a résztvevőket. A tábor költségeit 70 százalékban az Európai Unió támogatja. (fekete) Vannak-e a falvaknak gazdái: A kérdés egyáltalán nem szónoki, és már évek óta mocorog bennem — körülbelül azóta, amióta újrakezdtük a Háromszékkel az ún. ,,közönségtalálkozókat ". Feltettem volna a legutóbbi, időnként viharos fordulatokat vevő torjai találkozónkon is a falu polgármesterének, ha megtiszteli jelenlétével is köreinket, de nem volt jelen. A kérdést persze lehetne variálni is: miért kell demokráciában egy falunak egyáltalán ,,gazda", és ,,gazda" lehet-e egyáltalán egy polgármester"/... Lelkes olvasóm, mosolyogj. Nem vagyok naiv, egy szóval sem állítottam, hogy nálunk ma zökkenőmentes és működőképes demokrácia lenne. (S azt sem, hogy bárhol a világon, a görögöktől Amerikáig zökkenő nélküli lenne a demokrácia!...) Tegyük inkább a hangsúlyt a működőképességre... Egy olyan országban, amely mint állam aránylag fiatal, s ahová a torzsalkodó bojárok már a két román állam egyesítése (a szent cél megvalósítása) után megbuktatták saját vezetőjüket, és királyt hoztak be, maguk fölé — demokratikus hagyományokról igen nehéz beszélni. A két háború között a két vezető párt váltógazdálkodása'’ a királyság ernyője alatt ugyan megteremtette a demokratikus intézményeket, de ezek soha nem tudtak igazán meggyökerezni, inkább paravánként szolgáltak. Ezután jött ugye a kommunizmus négy dúlt és zaklatott évtizede, amikor uralgott a negatív szelekció, s ez a ,,hagyomány" — amelyet dőreség lenne ugye demokratikusnak nevezni! — máig meghatározza a közéletet... Az emberek másutt is, eddig is, akárcsak Torján, mondták a ötágúkét. Elkeseredetten, panaszkodva, gyűlölködve, időnként egymás szavába vágva. A torjaink is ugyanazért megkeseredettek és reményt vesztettek, amiért az ország egész, a nyomorúság küszöbére jutó lakossága. Nincs létbiztonság, bizonytalanok a munkahelyek, nehéz a megélhetés. Fi iák, állandó torzsalkodások a földek és az erdők visszaadása körül is. A törvények sem elég világosak, de annyira azért igen, hogy a folyamat legalább beindulhasson. Persze, igaza van Mircea Dinescunek, aki a romániai ,,török típusú'' kapitalizmust szatirizálva kijelentette: ,,egy> akvárium halaiból aránylag könnyű halászlevet főzni, a halászléből azonban nehéz vagy tahni lehetetlen visszaállítani az akváriumot... ” A szegénység és a létbizonytalanság tetőrődik azzal a kikerülhetetlen ténnyel is, hogy ma teljességgel hiányzik a normális jövőbe vetett hit. Politológusok ijesztő megállapítása szerint az embereknek egyszerűen nincs is jövőképük, ezért aztán amerre nézünk, csupa tántorgó lélek. Balcsillagzat alatt várják a holnapi napot, fogalmuk sincsen, mi fog történni velük holnapután. Elvesztették a hitüket és a bizakodásukat abban is, hogy valaki egyszerűen és önzetlenül képviselheti érdekeiket. Ezeken a falutalálkozókon jól érzékelhető az is, hogy csappanóban az emberek bizalma az RMDSZ-ben általában és a politikusokban különösen. Nem hiszik el, hogy változhatnak életkörülményeik, hogy a falu, a vidék, a megye, az ország egyáltalán kikerülhet a gödörből (hacsak, mint Münchhausen báró a mesében, önmagát nem húzza ki...). Az újságíró — aki író is, fennhéjázóan, itt némi öngúnnyal: a lélek mérnöke — ül, és lassan elborítja a már-már követhetetlen panaszáradat. Jegyezget, aztán feladja, hiszen úgyis tehetetlen: megírni mindent megírhat, de semmi garanciája nincsen arra, hogy a dolgok érzékelhetően változhatnak. S forog, eszelősen forog velünk a történelem mókuskereke. Azt sem tudjuk, hogy meddig, azt sem, hogy miért, és azt,sem, hogy merre... Bogdán László Jegyzet BARÓT Pénz az emlékparkra A választások előtt talán ez lesz az utolsó költségvetés-kiegészítés mondta Albert Dénes polgármester, mielőtt rátértek a helyi adókból többletbevételként befolyt 155 millió lej és a fizetési adóból visszaosztott 200 millió lej elosztására. A legnagyobb vitát a város jegyzőnője, Dombi Hilda Réka váltotta ki azzal, hogy ellenezte a temető mellett felállított millecentenáriumi park rendbetételére szánt 55 millió lejt, ugyanis a terület egy része az RMDSZ-é, azaz magántulajdonban van. A szóváltásnak Kicze István tanácstag, RMDSZ-elnök vetett véget, aki kijelentette: mindenféle ellenszolgáltatás nélkül átengedik a kifogásolt területet az önkormányzatnak. Az áram drágulása, a sokkal több világítótest felszerelése miatt 100 millió lejjel költ többet a város közvilágításra, a gáz drágulása miatt 35 millióval egészítik ki a kultúrotthon költségvetését, szemételhordásra 20 milliót fordítanak. A legnagyobb összegeket a tanács irodájának felszerelésére költik. (hecser) Felelős, autonóm hiker rain vzatért 2004. április 18-án, vasárnap válaszd a Polgári Kör jelöltjeit! 3