Háromszék, 2004. október (16. évfolyam, 4281-4306. szám)
2004-10-05 / 4284. szám
KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁG A biztonság utolsó eszköze Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint pártja azt javasolja majd a magyarországi választópolgároknak, hogy szavazzák meg a kettős állampolgárságot, amennyiben azt akarják, hogy a határon túl élő magyarok biztonságban boldogulhassanak szülőföldjükön, s ne kelljen a biztonság keresése érdekében Magyarországra költözniük. Orbán Viktor a Magyar Szó című újvidéki napilapnak, a szabadkai Hét Nap című hetilapnak és a Szabadkai Rádiónak adott interjút. A Magyar Szó szombaton idézte Orbán nyilatkozatát. „A kettős állampolgárság szinte az utolsó eszköz arra, hogy a határon túli magyarok boldogulásának biztonságát megteremtsük a szülőföldjükön. Ellenkező esetben egyre nagyobb számban fognak Magyarország határain belülre érkezni. Ez nem érdeke a határon belüli és nem érdeke a határon túli magyaroknak sem” — mondta Orbán. A politikai pártoknak össze kell fogniuk — szorgalmazta, és közölte: a Fidesz hajlandó egyeztetni a Magyar Szocialista Párttal, hogy közösen alkossák meg azokat a törvényeket, melyek a kellős állampolgárság gyakorlásához szükségesek. „Mi ezt a pártok felett álló, nemzeti kérdésnek tekintjük" tette hozzá a volt magyar miniszterelnök. A pártelnök szerint nincs létalapja annak a gondolkodásnak, amely szembeállítja a kettős állampolgárságot az autonómiával, a kettős állampolgárság ugyanis a biztonságos szülőföldön maradás feltétele, az autonómia pedig a saját ügyek helyben való intézésének eszköze. Orbán szerint sikerült szép eredményeket elérni az Európai Unióban a határon túli magyarok érdekérvényesítése terén, s a kisebbségek létezése, a kisebbségek jogai elismerést nyertek az unió által. A közép-európai államokat érdemes volt felvenni az unió tagjainak sorába, s a bővítés óta az EU sokkal jobban támogatja a nemzeti kisebbségeket, mint tette ezt korábban. A pártelnök szerint azzal, hogy Magyarországgal együtt a szlovákiai Felvidék is bekerült az unióba, megváltozott a viszony a Szlovákiában élő magyarok és az anyaország között, ami nagyon sok „hasznos tényt szolgáltat”. Ez az együttműködési modell lesz majd a példa tíz erdélyi és a vajdasági magyarság esetében is, ha Románia és Szerbia tagja lesz tíz EU-nak. Orbán szerint a vajdasági magyarok elleni jogsértésekkel kapcsolatos európai uniós vitában Belgrádnak nem fenyegetést kell látnia, hanem lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa a szerbiai demokratikus kormányzat jogállamiság melletti elkötelezettségét, s egyértelművé tegye, hogy az ilyen atrocitásoknak a jövő Szerbiájában nincsen helye. Az oldalt MTI-információk alapján szerkesztette: Mózes László . Lassul az EU-bővítés Lassulni kezd hamarosan az Európai Unió bővítésének tempója, amely pedig egy évtized alatt duplájára emelte a tagországok számát — jelentette tegnap a Financial Times című napilap brüsszeli értesülések alapján. Az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság holnap teszi közzé jelentését arról, hogyan áll az uniós tagjelöltek csatlakozási folyamata. Ebből az derül ki, hogy Románia és Bulgária 2007-re várt belépését követően legalább öt évig nem várható újabb csatlakozás. Az EU mostantól mélyebb, igazi reformokat követel majd a csatlakozni vágyóktól, és nem éri be csupán a változtatások ígérgetésével. A mostani jelentés az utolsó, amelyet a Romano Prodi vezette Európai Bizottság készített Günter Verheugen bővítési felelős irányításával. Verheugenék azt javasolják, hogy az EU kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, de egyúttal még nagyon jelentős reformokat is kérnek Ankarától belépése előtt. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő maga mondta vasárnap berlini látogatásán, hogy inkább csak a következő évtized végére várható a török csatlakozás. Verheugen egy hét végi interjúban megerősítette, hogy nagyon kritikus lesz a Törökországról szóló jelentés — állítólag a dokumentumhoz csatolva külön brüsszeli jelentés foglalkozik az emberkínzások folytatódásának problémájával. A bizottsági papírral talán Horvátország lehet a leginkább elégedetlen — véli a politikai-gazdasági szaklap, mivel 2007 2009-re remélt belépése így a jelek szerint 2011 2013 magasságába helyeződik át. Romániát illetően Brüsszel továbbra is a korrupció elleni harccal a legelégedetlenebb, és immár türelmetlen is jóllehet a csatlakozási tárgyalások ezzel az országgal már a végükhöz közelednek. Belga figyelmeztetés Belgrádnak A belgrádi vezetésnek feltétlenül fel kell lépnie a nemzetiségek közötti feszültségek növekedése ellen a Vajdaságban, s le kell tartóztatnia a közelmúltbeli magyarellenes atrocitások tetteseit. Máskülönben az ultranacionalisták kapnak majd főszerepet ebben a térségben, amely pedig kulturális sokszínűségét tekintve egyedülálló Európában — szögezi le tegnapi számában a Le Soir című belga napilap. Az újság röviden összefoglalja a vajdasági helyzetet, s megírja: a szerb belügyminisztérium adatai szerint a nyáron háromszáz olyan incidens történt a szerbek és a nemzeti kisebbségek között, amelyeket „etnikumok közötti” jellegűnek lehet minősíteni. Egy független szervezet, a Kisebbségi Jogok Központja szerint immár félelem tölti el a magyar és a horvát lakosságot. (Egyébként a belga lap úgy véli, hogy az incidensek száma csökkent, amióta Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök három hete Belgrádban járt.) A Le Soir az eseményeket az ultranacionalista Szerb Radikális Párt vajdasági megerősödésére vezeti vissza, mondván: semmi kétség, hogy a legerőszakosabb akciók elkövetői az ő híveik közül kerülnek ki. Ugyanakkor megjegyzi: immár a határ másik oldalán, Magyarországon is olyan incidensek történnek, amilyenek eddig ritkán vagy éppen sohasem fordultak elő, így például néhány hete feliratok gyalázták egy falu szerb kisebbségét, most csütörtökön pedig egy csoport tagjai köveket dobtak a budapesti szerb-montenegrói nagykövetség ablakaira. Élesen támadta az új kormányprogramot Orbán Viktor a Pesthidegkuti Polgári Körök rendezvényén. ♦ Az ellenzék vezére kifejtette, hogy „...ezzel a programmal nem nyertek volna a szocialisták 2002-ben”. ♦ „A parlament által szerdán elfogadott kormányprogram inkább üzleti terv az ország kiárusítására.” ♦ A bírálatra villámgyorsan reagálva Gyurcsány Magyar tükör Ferenc kijelentette, hogy Orbán Viktor, valószínű, még nem látott üzleti tervet. ♦ Erre Áder János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője elmondta, hogy bizonyára Gyurcsány sem, hiszen az ő üzleti tervei kapcsolataira alapozódtak... ♦ Visszatérve az Orbán-bírálatra, a lényege az volt, hogy a Fidesz határozott nemet mond az ország további nagy vállalatainak privatizációjára. ♦ Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc érvelését idézte, aki szerint azért kell folytatni a privatizációt, mert az állam rossz gazda. „Ha ez így lenne — riposztozott a Fidesz elnöke - , akkor miért állami tulajdonban levő német cégeknek adják el a stratégiai magyar vállalatokat?” ♦ Kiemelte azt is, hogy az elmúlt esz időkben 3000 milliárd forinttal nőtt az államadósság, miközben a Medgyessy-kabinet 430 milliárd forint értékű állami vagyont értékesített, „de nem látható, hogy hova lett ez a rengeteg pénz. Szent György napján kihajtáskor mindenki lehet pásztor, de Szent Mihály napján, a behajtáskor csak az, aki elszámol...” ♦ Orbán ezt bizonyára annak kapcsán említette, hogy éppen Szent Mihály napján lépett hivatalba a Gyurcsány-komány, amelynek külügyminisztere továbbra is, egy hónapra Kovács László, aki különben Brüsszelbe készül. ♦ Visszatérve a privatizáció folytatására, Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. vezérigazgatója kijelentette, hogy nyilvános egyfordulós pályázatot írnak ki az ÁPV Rt. portfoliójába tartozó négy agrártársaság értékesítésére. A 2005-ös költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint piacra kívánják dobni a Szerencsejáték Rt. részvényeinek közel felét is. Továbbra is viták folynak a budapesti főpolgármester állítólagos összeférhetetlenségéről. Mint ismeretes, Demszky Brüsszelbe készül, de főpolgármesteri pozícióját is meg szeretné tartani (?). A szocialisták, noha egyre határozottabban Demszky székét akarják, nem érdekeltek az előrehozott választásokban, ezért hét végén Gyurcsány Ferenc menesztette Felkai Lászlót, a Budapesti Közigazgatási Hivatal elnökét, aki Demszky összeférhetetlensége miatt elérhette volna a főpolgámester idő előtti lemondását... ♦ Élesen bírálta a szocialistákat Csillag István távozó gazdasági miniszter, aki azért ajánlotta fel lemondását, mert úgy érezte, hogy személye konfliktusteremtő a szabad demokrata—szocialista koalícióban. ♦ „A szocialisták készpénzautomatának tekintették a gazdasági minisztériumot” — mondta az exminiszter. „Minden minisztérium fala siratófal, de ez a minisztérium egy olyan speciális fallal bírt a szocialista képviselők szemében, amibe az ATM-automaták sora vart beépítve. Egy kétéves gyerek is, ha odamegy a szülője, hogy kártyájával készpénzt vegyen fel, azt szokta mondani, hogy mama vagy papa, miért nem mész a falhoz gyakrabban. Azt hiszem, az volt a baj, hogy ők a siratófalat és az ATM-készpénzautomatákat egy helyen látták.” ♦ Eldőlt, hogy a szocialista párt elnöki posztjáért hárman szállnak ringbe: Hiller István, Szekeres Imre és Toller László. ♦ Jánosi György, a nagy tervekkel induló választmányi elnök nem kapta meg a tagságinduláshoz szükséges szavazatát ♦ Kiesett a versengésből Lamperth Mónika belügyminiszter is. ♦ Élesen fenyegette meg Magyarországot az al-Kaida alvezére, Ajman az-Zavahri. ♦ Az al Dzsazíra arab televízióban sugárzott hangkazettás felvételen az „ősellenségek” sorában, „a gyűlölt és megsemmisítendő idegenek” között emlegették Magyarországot is. Bogdán László rovata ELNÖKVÁLASZTÁS AMERIKÁBAN Döntetlenre állnak Döntetlennek ítélte a pénteki amerikai napilapok többsége az elnökjelöltek előző esti tévévitáját; a bő terjedelmű beszámolók az összecsapás éles hangnemét emelték ki. A The New York Times Bush elnök most is felem szerkesztőségi kommentárja szerint a szópárbaj nyilvánvaló döntetlennel végződött azok számára, akik azt várták, hogy valamelyik jelölt végzetes hibát követ el, vagy hebegni-habogni fog, de ha az volt az elvárás, hogy Kerry elnökként jelenik-e meg, világosan, tömören elő tudja adni mondanivalóját, és Busht védekezésre kényszeríti Irak kényes kérdésében, akkor Kerry ezt teljesítette. A kommentár szerint Bush elnök magabiztossággal szokta ismételgetni, hogy a világ biztonságosabb Szaddám Huszein nélkül, és a dolgok egészében véve jól állnak Irakban, csütörtök este azonban kevésbé hangzott meggyőzően, amikor Kény maró kritikájával szemben kellett helytállnia. John Kerry akkor érvelt a leghatékonyabban, amikor arról beszélt, hogy „Irak még csak a közelében sem volt a terrorizmus elleni háború központi hadszínterének”, és az elnök ,,a béke megnyerésének” a terve nélkül rohant az iraki háborúba. Kerry mint a lap elismerően említi nem hagyta ki a ziccert, amikor az elnök az iraki háborút indokolva azt mondta, hogy az ellenség „megtámadott minket”. A szenátor emlékeztette a hallgatóságot, hogy az a személy, aki 2001. szeptember 11-én az eltérített utasszállítókat a New York-i Világkereskedelmi Központnak és a washingtoni Pentagonnak küldte, Oszama bin Laden volt Afganisztánban, és nem Szaddám Huszein Irakban elegette a szenátor szerencsétlen kijelentését arról, hogy ő megszavazta az Irakba küldött amerikai katonák finanszírozását szolgáló törvényt, mielőtt ellene szavazott. Kerry a kommentár szerint végre talált egy hatékony választ: elismerte, hogy hibázott abban, ahogy kifejezte magát, de hozzátette, hogy az elnök pedig Irak megtámadásával hibázott, majd feltette a kérdést, hogy melyik a rosszabb. A lap szerint Kerry a vita végére bebizonyította, hogy alkalmas az amerikai erők főparancsnoki tisztére.* A The Washington Pest szerkesztőségi kommentárja úgy ítélte meg, hogy Bush keményen védte döntését az iraki háborúról, Kerry pedig erőteljesen bírálta, és úgy ajánlotta magát a választóknak, mint aki alkalmasabb a főparancsnoki tisztre a jelenlegi elnöknél. Kerrynek azonban bonyolultabb álláspontot kellett védenie, és ez időnként meg is mutatkozott. Azt mondta, hogy az iraki helyzet napról napra rosszabb, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem kivonulásról beszél, hanem a háború megnyeréséről. A lap szerint Bush világosan határozta meg céljait, de ugyanakkor ez nem volt őszinte az iraki helyzettel kapcsolatban. A demokrata párti jelölt hatékonyan kimutatta, hogy az iráni és észak-koreai nukleáris fenyegetés fokozódott, miközben Bush Irakkal volt elfoglalva. A kommentár szerint azonban sem Kerry, sem Bush nem kínált stratégiát a két ország nukleáris ambíciói jelentette veszély megoldására. A lap egy másik elemzése szerint mindkét jelölt megerősítette saját táborának elkötelezett híveit, de a bizony-talan szavazókban csak az él' vágyat gerjeszthette fel a két további vita iránt. Az USA Today és a The Wall Street Journal egyaránt kiemeli, hogy Kény a vita első felében megszorongatta és védekezésre kényszerítette az elnököt. A Los Angeles Times szerint Kerry nyerte meg az első tévévitát, az amerikaiak azonban még úgy dönthetnek, hogy Bush elnök alkalmasabb annak a zűrzavarnak a felszámolására, amelyet ő maga okozott Irakban. Kerry és Bush. A helyzet durvul. VILÁGFIGYELŐ 2004. OKTÓBER 5.