Háromszék, 2005. április (17. évfolyam, 4430-4455. szám)
2005-04-01 / 4430. szám
KÖZÉLET NSZK-SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Gazdasági alap kell az autonómiához A manipulatív politika ideje lejárt, most azok nyernek, akik konkrét válaszokat tudnak adni konkrét kérdésekre. A területi autonómia megteremtését végezzék el az RMDSZ jogászai, egyéb politikusai, mi a gazdasági alapok megteremtését, régiófejlesztést, kommunikációs részt vállaljuk, ehhez értünk jelentették ki a Nemzeti Szabadelvű Kör vezetői tegnapi sajtótájékoztatójukon. Az RMDSZ nemrég alakult platformja szerint az autonómiát nem lehet elszigetelődésként elképzelni, és a kizárólag etnikai alapokra támaszkodó autonómia inkább feszültségekhez, mint valós eredményekhez vezethet — ezért is, no meg a hiányzó fejlesztési stratégia miatt kerültek el bennünket a befektetők. Ha voltak is elképzelések, a vezető politikusok és önkormányzatok külön-külön, olykor egymásnak ellentmondó fejlesztési terveket dolgoztak ki, az összehangolt és jól célzott kampány, a lehetőségek ismertetése, kihasználása tizenöt éven keresztül elmaradt. Jó utakat nem reklámozhatunk, mert nincsenek, de elmaradottságunkból is hasznot húzhatunk például a turizmusban, a „régi Európa”, „vad világ, szabályoznia, természet” jelszavával, ezekkel azonban jelen kell lenni legalább a bécsi könyvespolcokon is, és nem csak magyar nyelven— fejtette ki Dénes István mérnök-közgazdász. Császár Miklós, a platform elnöke elmondta: a régiófejlesztéshez a külső kapcsolatokat is elemezni kell, a Háromszéket a Székelyföld többi részével összekötő hagyományos kapcsolatokon kívül Brassó, sőt, Bukarest felé is kell tekintetni, hiszen Brassó közelségének eddig csak az árnyoldalait látták, holott vannak előnyei is, például a háromszéki gazdák, kisvállalatok ott értékesíthetnék termékeiket. A platformok szembefeszülése eléggé kontraproduktív volt, ezen már túl kellene lépni, és az NSZK — szakértők, civil szervezetek, közintézmények bevonásával — azt a regionális gazdaságfejlesztési stratégiát szeretné kidolgozni, amely alapul szolgálhatna „további kisebb fejlesztő projekteknek, beruházások telepítésének, vállalkozásfejlesztésnek, civil kezdeményezésnek, lobbizásnak a román kormánynál és külföldi befektetői csoportosulásoknál”. Pénz van, nem kell a hiányzó önrészt emlegetni, hiszen a bankok szívesen adnak 4—5 százalékos kamatú hiteleket akár 10—15 évre is, ha életképes tervet látnak — tehát meg kell szervezni a piacot, és ebben hajlandó segédkezni az új platform. (demeter) Eladó a kórház udvara Visszakapta, kimérette, és már árulja is a megyei kórház előtti 2100 négyzetméteres, valamikori Fogolyán-tulajdonban levő telket Szotyori Nagy Áron, aki több pert is indított a családi örökség visszaszerzésére. A megyeháza mögötti, nyolc éve perelt szanatórium ügyében Szotyori éppen tegnap vette át a másodszori másodfokú ítéletet, amely minden eddigit megerősítve visszaszolgáltatja az ötemeletes épületet a volt tulajdonos leszámazottjainak (ez a per már eljutott a Legfelsőbb Törvényszékig, onnan visszadobták alapfokra, és már újra Bukarest következik, ha a megyei tanács ismét fellebbezni fog. Szotyori elmondta, a kórház kerítésén belül levő területet előbb el akarta cserélni, de kérését visszautasították, és senki nem kereste fel, hogy valaminő megegyezésre jussanak. A Fogolyán-örökös nemrég olyan iratok birtokába jutott, amelyek szerint nem csak a szanatórium, hanem az előtte levő, mintegy 500 négyzetméteres telek is a családé volt. 1948-ban a rajta levő lakóházat még meghagyták az édesanyjának, ám 1966-ban már egészségügyi intézményként államosították, majd lebontották, és a helyére építették a mai megyeházát. Ugyanakkor jogtalanul államosították a ma prefektúraként szolgáló Fogolyán-házat is, orvostól, tanártól, nyugdíjastól ugyanis az akkori törvények szerint sem lett volna szabad elvenni a házukat — emlékeztetett. Ennek a teleknek a pere is megkezdődött a héten, mégpedig halasztással. Egy harmadik perben nagynénje meghatalmazottjaként szerepel Szotyori Nagy Áron, a mai 1918. December 1. utcában (a kürtőskalácsos udvarban) a nyolcvanas években lebontott családi házért ugyanis 110 millió lejes kárpótlást ítéltek meg, amipel legfeljebb egy Csíki negyedbeli garzont lehetne vásárolni. Szotyori Nagy Áron keserűen jegyezte meg, hogy 15 évvel a rendszerváltás után még mindig nem rendeződtek a tulajdonviszonyok, a visszaszolgáltatási törvények úgy-ahogy megszülettek, de az alkalmazásukkal baj van, hiszen az emberek már évek óta összeállították az iratcsomókat, vártak, reménykedtek, mégsem történt előrelépés, az illetékesek az égvilágán semmit nem mozdítottak e téren. (demeter) 2005. ÁPRILIS 1. 3 Próbavizsga nyolcadikosoknak Idén április 15-én szervezi meg a nyolcadikosok képességvizsgájának főpróbáját a tanfelügyelőség. Országos próbavizsgáztatás nem lesz, de megyeszinten ez jó alkalom a diákok tudásszintjének felmérésére, helyzetbe hozására, ugyanazokba a vizsgaközpontokba (összesen kilenc, nagyobb városi iskolába) hívják a tanulókat, és ugyanolyan körülmények között kell teljesíteniük, mint júniusban. Az egyik cél az ismeretlentől való félelem oldása, a másik a gyakori hibák kiszűrése, hiszen két hónap alatt még lehet javítani. A résztvevők egy-egy tantárgyból próbavizsgáznak, Kovásznán például csak románból, Baráton csak matematikából, Kézdivásárhelyen román, magyar és matematika próbavizsga lesz, Sepsiszentgyörgyön ráadásul földrajz és történelem is. Érettségire nem szerveznek próbavizsgát, a tanárok ugyanis havonta tesztelnek a világhálóról lehívott vizsgatételek alapján. (demeter) Nyitott, de nem bárkinek folytatás az Az NSZK — kezdeményezői bevallása szerint — első perctől azokat igyekezett megszólítani, akik kiszorultak, elfordultak az RMDSZ-től, olyanok biztatására jött létre, akik számos esetben hátrányba kerültek, úgy érezték, ellenükben döntött a szövetség. „Elhatároztuk, részt veszünk a helyi tisztújító küldöttgyűléseken, végigjárjuk az alulról építkezés útját. Platformként akartuk ezt megtenni, ezért próbáltuk így bejegyeztetni szervezetünket — meséli Császár Miklós, az NSZK elnöke. — Március 11-én kerestük fel a városi RMDSZ-irodát, információt kértünk ezzel kapcsolatban, írásban választ azóta sem kaptunk. Március 14-re elkészítettük a bejegyzéshez szükséges teljes dokumentációt, tudtuk, közeledik a választmányi ülés, amely a platform hivatalosításáról is dönthet. Kiderült, előbb tisztáznunk kell az Eckstein-féle Szabadelvű Körrel, engedélyezik-e a név használatát. Ekkor már látszott az akadékoskodás, hisz az elnevezésben is van különbség, de az RMDSZ-szabályzat nem ír elő ilyesmit. A választmányi ülésen Tóth Birtan Csaba és Tischler Ferenc ügyvezető elnök már azt is fontosnak tartotta, hogy törvényszéken jegyeztessük be a platformot. Ez azonban csak pártok esetében indokolt, platformoknál nem.” Az RMDSZ városi választmánya így elnapolta a döntést. Az NSZK kezdeményezői, miután zárt ajtókkal találkoztak helyi szinten, az RMDSZ felső vezetőségéhez, fordultak táma első oldalról ugatásért. A javaslatok alapján arról született döntés, hogy több településre terjesszék ki platformjukat, és az április 2-i SZKT-n elnyerik a hivatalos bejegyzést. A hivatalos hercehurcát ezzel talán lezártnak is tekinthettük volna, hisz ha platfomként nem is, de egyszerű tagokként részt vehettek volna a belső választásokon azok, akik a közelmúltban döntöttek a politizálás mellett. Mellékes körülménynek tekinthetjük azt is, hogy a helyi terepet uraló egyik platform, a Polgári Kör nem rendelkezik az SZKT jóváhagyásával, de még törvényszéki bejegyzéssel sem. „Érdekes volt számunkra, hogy a rendkívül szegmentálódott RMDSZ képviselői (Háromszéken az Albert Álmos, Demeter János nevével fémjelzett Polgári Kör és a Puskás Bálint vonzáskörébe tartozókat tömörítő Kereszténydemokrata Mozgalom uralta az elmúlt évek politikai életét, a két tábor közötti harc, a konc fölötti marakodás nyomta rá bélyegét a tavalyi előválasztásokra, a különböző tisztségek megkaparintásáért vívott küzdelemre, a román pártokkal folyó egyezkedésekre stb. — szerk. megj) egy emberként fogtak össze, hogy megakadályozzanak minket a belső választásokon való induláson”— fejtette ki Császár Miklós. A sepsiszentgyörgyi RMDSZ választmánya, majd elnöksége az elmúlt hetekben többször összeült. Kiderült, a szervezet alapszabályzata rendkívüli szigorításokat tartalmaz, felülbírálja az RMDSZ szövetségi szabályzatát, és csak azok választhatóak meg, akik legalább két éve fizető tagjai a szövetségnek. Tehát ha tavaly még képviselőnek jelöltethette magát, aki egy hónapja volt tag, a városi szabályzat értelmében most már jelentős „régiségre” van szüksége ahhoz, hogy egyszerű városi küldötté váljék. Sok-sok, elsősorban a két létező platform érdekei által uralt vita után az elnökség tagjai könnyítésről határoztak: csak a körzeti, illetve városi elnöki funkcióhoz van szükség a régiségre. Küldött lehet bárki, és a körzeti gyűléseken is szavazhat az, aki RMDSZ-tagságot szerzett március 31-ig. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy ezt a döntést éppen március 31-én délben egy órakor hozták nyilvánosságra. A tagjelölteket fogadó városi RMDSZ-iroda délután három órakor bezárt. „Mi ezeket a feltételeket alkalmazhatatlannak tartjuk. Abban az esetben, ha megpróbálják érvényesíteni a módosításokat, megóvjuk, ha kell, a soron következő SZKT ülésen” — nyilatkozta Császár Miklós. Orbán Barta Gábor városi RMDSZ- elnök szintén vitathatónak tekinti a többség által elfogadott szigorításokat, és egyetért, felfedezhető a kizáró jelleg. „A lehetőségekhez képest mindent megtettem” — nyilatkozta. A sepsiszentgyörgyi körzeti tisztújító ülések ma délután Szotyorban kezdődnek. Az április 16-i városi tisztújításon a következő két hétben megválasztott 75 körzeti küldött dönt az új RMDSZ-elnökről, a továbbiakban ők képviselik a megyeközpontot a területi tisztújító gyűlésen. NYUGDÍJAK , KJ RÁSZÁMÍTÁS • Áprilistól többen dolgoznak A nyugdíjak újraszámítását követő újabb emelésre június—júliusban lehet majd számítani — közölte lapunkkal Bartók Gabriella, a megyei nyugdíjpénztár igazgatója. Jelenleg az 1981—1991 között nyugdíjazottak iratcsomóival foglalkoznak. Háromszéken a szóban forgó időszakban 11 485-en vonultak nyugdíjba, ám az igazi hullám 1990-ben volt, ugyanis egyetlen év leforgása alatt öt és fél ezren fejezhették be a munkát. Egyelőre 5289 dosszié adatait dolgozták fel, most éppen az 1989-ben nyugdíjazottaknál tartanak. Tizenöt fős csapat dolgozik a nyugdíjak újraszámításán, de április elején további tizennégy munkatársat alkalmaznak. Noha az 1990 után nyugdíjazottak munkakönyvében sokkal több a módosítás, mint korábban — így tehát a számítógépbe betáplálandó adatmennyiség is tekintélyesebb, a nyugdíjak újraszámítását december 31 -ig be kell fejezni, ha törik, ha szakad, mondta az intézmény vezetője. (mózes) Megy a gőzös... Bizony, Megy a gőzös, megy a gőzös — Kanizsára is megy, de legtöbbször Háromszékre indul Kalotaszegről, s annak is a legnyugatibb hegyalji falujából, Mogyorókerekéről a református papiak öreg gyümölcsöséből, ahonnan (Barabás) Lajos (nagy)fala elindította, s a váltót Sepsiszentgyörgyi felé fordította. A szerelvényen az elöl ülő masiniszta nem más, mint a három és fél éves Berde Áron, aki Háromszéken jó csengésű históriai nevét a Kárpátok délkeleti szegeletéből Kalotaszegre hozta, s ahová Lajos tata és nagymama is el-elrázatja magát egy másik vonattal, kiskocsival, hogy az Áron legénynek a parókia kertjéből a halott fát vonattá varázsolhassa. Igen, mert Lajos tata is szeret játszani, miközben a hatalmas kert fáit a tavaszi virágos viselethez igazítja. Ilyenkor Áron ott hancúrozik, viháncol Lajos tata mellett. Itt nagyokat huppanhat, akár bukfencezhet is a szivacsosan puha gyep párnáján, nem üti meg magát, dehogy üti, dehogy üti, s itt az Áron orcáját tavaszi színrefestő pír sem a láz jele, hanem a mogyorókereki jó levegő pirospozsgás reklámja. Áron édesapja, Berde Szilárd tiszteletes úr szülei számára egykor Egerpatakon Sepsiszentgyörgy felé állították a váltót, neki innen a kolozsvári református teológia irányába fordították szekere rúdját, majd szentgyörgyi segédlelkészi szolgálat után a Vlegyásza (Vigyázó) hegy lábához, a mogyorókereki gyülekezet irányába rázta a családot a kiskocsi. Az utak erre is tengelytörően rosszak, de az Áron szerelvénye simán suhan a gyep képzeletbeli légpárnáin, és néha el is indul, mint most Háromszék felé, hogy Áron legényt a húsvéti locsolásra hazaröpítse, ahová majd édesapa, édesanya az ünnepi szolgálat után hazaruccan érte. Megtehetik, a mogyorókereki gyümölcsösben állomásozó vonat s a templomi gyülekezet megvárja, hazavárja őket ebbe a romantikusan szép, archaikus, templomához és hitéhez nem csak hű, hanem ezt gyakorló régi-régi faluba. Sylvester Lajos Megkezdték a járdafelújítást Kézdivásárhelyen a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztályának munkásai a napokban megkezdték a megrongálódott aszfaltjárda felszedését a Gábor Áron téren. Tegnap a Vigadó előtt már az alapozással foglalkoztak, és a lakólapok is megérkeztek. Április folyamán a Vigadótól a Román Kereskedelmi Bank épületéig rakják ki a járdát — tudtuk meg Simon Ferenctől, a városrendezési iroda munkatársától. Bochom István