Háromszék, 2010. augusztus (22. évfolyam, 6048-6073. szám)
2010-08-02 / 6048. szám
Gyűjtsünk számlát FARKAS RÉKA Elsősorban a minimálbérből, kis nyugdíjból élőkön hivatott segíteni az a javaslat, mely szerint egy bizonyos százalékot visszakapnának elköltött pénzükből azok, akik összegyűjtik és felmutatják a pénztári számlát. Az ötletet Edler András képviselő vetette fel a kormánypártok gazdaságélénkítő bizottságában, és megtetszett a demokrata liberálisoknak, mert Emil Boc miniszterelnök hamarosan életbe lépő tervezetként ismertette Edler érvelése szerint az államkasszát, hisz ha a vásárlók kzt kívánják megszólítani, akik nagyon kevés pénzből élnek, így minden kedvezményre nyitottak. Ha évi 4000 lej értékben leadják az összegyűjtött számlákat, akkor ennek négy százalékát, tehát 160 lejt visszafizet az állam, aki ennél nagyobb értékben adna le számlákat, annak egy százalékot térítenének meg. Edler számításokat is végzett, s tulajdonképpen ezzel győzte meg a demokrata liberális képviselőket és a miniszterelnököt. Ha bevezetik a rendelkezést, a legpesszimistább számítások szerint is 212 millió euróval gazdagítaná az átragaszkodnak a számlához, az üzletek tulajdonosai kénytelen lesznek törvényesen árusítani, így a feketegazdaság jelentős része lesz kifehéríthető. Edler számításai szerint az állam az egyenkénti 120 lejes befektetéssel 915 lej tiszta nyereségre tehetne szert, ennyi folyna be a „kifehérített” profitadóból, áfából, társadalombiztosítási hozzájárulásból. Ha az ötmillió kisnyugdíjas, minimálbérből, munkanélküli-segélyből élő legalább húsz százaléka élne a lehetőséggel, már tetemes lenne az állam nyeresége. (folytatása a 2. oldalon) OROSZFALVI FALUNAPOK Kürtőskalácsrekordot döntöttek Aki azt gondolta, hogy a szentivánlaborfalviak által az idei Uzoni-napok alkalmával május 29-én készített 14 méteres kürtőskalácsát nem lehet túlszárnyalni, az tévedett, szombaton újabb, nem hivatalos háromszéki, illetve erdélyi rekord született, az első Oroszfalvi-napokon 15 méter és hetven centi hosszú kürtőskalács készült. Az ötletgazda Bokor Botond, az első oroszfalvi falunapok megszervezésében fő szerepet vállaló üzletember volt, akinek az alkalmazottjai gyártották le a szükséges felszerelést, hat nő dagasztott, és összevissza tizennyolcan sütötték meg az óriás kürtőskalácsot, amely megdöntötte az eddigi rekordot. A kürtőskalács elkészítéséhez huszonhat kg lisztet, 75 deka cukrot, 2,5 liter étolajat, öt tojást, fél csomag élesztőt, négy citromot és két narancsot használtak fel. A kalács húsz perc alatt sült ropogósra. A sikeres üzletember a pontos mérés után bejelentette: a Vág-park munkatársai jövőre húszméteres kürtőskalácsot készítenek. . IQCHOM ISTVÁN A szokásosan magas, talán annál picivel még magasabb színvonalát hozta az idei Kommandó-napok. Sok száz nézelődő, nemcsak helyiek, hanem az egész megyéből, sőt, az ország minden sarkából érkezett kovásznai fürdővendég volt kíváncsi a változatos programra. A falu régi hangulatát idézte fel, mikor szombat reggel megszólalt a gőzös füttye, sétavonatozásra csalogatva az érdeklődő tömeget. Az ünnep két napján óránként indult a nosztalgiavonat, két kocsija minden alkalommal dugig telt kirándulókkal. Közben a mozdony depónál a Sikló Egyesület tagjai a félig földbe süllyedt, Volgából átalakított drezma kiásásán, sínre tételén szorgoskodtak. A vásártéren — a szabadtéri színpad körül — a bóvliárusok mellett igazi értéket képviselő kézművesek is kínálták portékájukat. Miccs, flekken, báránytokány és még százféle finomság illata vegyült a fenyvesek bódító szagával. Kocsis Béla polgármester rövid megnyitóbeszéde után — melyből az derült ki, hogy a két nap alatt minden- a kinek megfelelő szórakozást kívánnak nyújtani — rajtoltak a versenyek. A favágó verseny győztese lett a tavaly is legjobbként végzett Debreczi Károly és Róbert páros. Három és fél perc alatt vágtak motorfűrésszel egy vastag rönkből trónszerű ülőalkalmatosságot, hasítottak félbe egy másik rönköt, fejszével vágtak ketté egy harmadikat, majd a darabokat vágták tűzikölöppé. A fejszehajításban Debreczi Róbert volt a legjobb, míg üdítőivásban Kiss Barna. (folytatása a 2. oldalon) J. BOKOR GÁBOR A SZERZŐ FELVÉTELE MÁRÓL HOLNAPRA A Hervadozó kert a Kárpátokban Az elmúlt húsz évben kormány még ennyi pénzt és figyelmet nem fordított a turizmus fejlesztésére, mint a jelenlegi — mondotta Borbély László környezetvédelmi miniszter pénteken Sepsiszentgyörgyön. Minden bizonnyal így van, csakhogy az általa is emlegetett stratégia, ésszerű tervezés ismét hiányzik, így a befektetett pénz sokkal inkább ablakon kidobott összeg, mint hasznot hozó beruházás. A mutatós és lelkes miniszter asszony mindenképpen látványos akciókkal szeretné rányomni bélyegét az ágazatra, és rövid mandátuma alatt immár a második arculatot, jelképet tervezteti. Tavaly ugyancsak nagy habveréssel mutatták be az ország logóját, himnuszát, turistacsalogatónak szánt „brandjét", de Románia, a lehetőségek földje jelszó nem bizonyult elég hatásosnak, így ebben az évben a Kárpátok kertjébe hívogatták a kínai (és nem csak) turistákat. Eurószázezreket költöttek piackutatásra, tervezésre, miközben itthon majd egyetlen vasat sem áldoztak arra, hogy megfelelő körülmények várják a reklámon felbuzdult, nagy tömegekben érkező vendégeket. Rég tovaillant illúzió, hogy bárki idevonzható az ország adottságainak emlegetésével, hiába habosítjuk a Fekete-tenger varázsát, a Kárpátok festői tájait, ha nem vagyunk képesek minőségi szolgáltatást nyújtani. A rossz utakon legfeljebb egyszer zötykölődik végig a turista, a kétséges minőségű és drága szállodákban, panziókban sem lesz visszatérő vendég, és ha nem tudunk olyan többletet nyújtani, amit valóban nem talál máshol, csak álmodozhatunk arról, hogy esetleg jó hírünket viszi. Országosan, de megyei szinten is jelentősen csökkent a vendégéjszakák száma. Ennek oka azonban nem csak a válság, jómagunk is tehetünk arról, hogy képtelenek vagyunk kihasználni mindazt, mit tenyerén nyújt a táj. Háromszéken idén több turista fordult meg, mint egy évvel ezelőtt, de kevesebb időt tölt itt, inkább tovább igyekszik. Kicsit színesebb, érdekesebb kínálattal meggyőzőbbek lehetnének, és a sok kicsi sokra megy alapon a szállásadók nyeresége is nagyobb lenne. Hiányzik hát az országos és a helyi stratégia, befektetés, az egyéni ötlet, elképzelés. A megfizethető minőség, a tartalmas kikapcsolódás vagy éppen gondtalan szórakozás lehetősége. Kell a jó reklám, a hírverés, de ha csak arra áldozunk, ne csodálkozzunk, hogy nyakunkon marad a színes csinnadrattával hirdetett, silány portékánk. Farkas Réka