Háromszék, 2010. november (22. évfolyam, 6126-6151. szám)

2010-11-19 / 6142. szám

I 2010. november 19., péntek Névmódosítások A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,­­ hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék 4 többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági név­ből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (Szlovákia esetében ilyen az -óvá) , utónevüknek magyar megfelelőjét. A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. A névmó­dosítást személyenként, önálló nyomtatványon kell kérelmezni. Névmódosítással nem vál­toztatható meg a házassági név, illetve a házassági névviselési forma. A névmódosítási ké­relmet a kérelmezőnek és a kérelmet átvevő személynél­ egyaránt alá kell írnia. A névmó­dosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalomtétellel) egyidejű­leg lép hatályba. NEMZETI NEMZETISÉG Kiskalauz a honosítási eljáráshoz CSINTA SAMU November 8-án indították el a Magyar Köztársaság romániai főkonzulátusain és kon­zulátusain a jelentkezési folyamatot, és alig több mint tíz nap alatt Csíkszeredában és Kolozsváron több mint hatezren jelezték igényüket a 2011. január 3-án kezdődő egyszerű­sített magyar honosítási eljárás kérelmezésére. Összeállításunkban mindazoknak igyek­szünk segítségükre lenni, akik szeretnék megszerezni a magyar állampolgárságot. A világban és a Kárpát-medencében élő ma­­lyi igazolvány, munka- vagy cselédkönyv, ma­­gyarság körében az elmúlt húsz évben váltako­zó intenzitással, de folyamatosan megfogal­mazódott annak igénye, hogy az anyaország­gal való kapcsolattartásban, a magyar identitás megtartásában fontos segítséget jelentene az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló törvény mó­dosítását, bevezetve az egyszerűsített honosí­tási eljárást. Ennek lényege, hogy a határon túli magyaroknak nem kell Magyarországon letelepedniük a magyar állampolgárság meg­szerzéséhez, nem kell magyarországi lakóhe­lyet és megélhetést igazolniuk, nem kell ál­lampolgársági vizsgát tenniük, igényük jogos­ságának bizonyításához elegendő a magyar nyelv ismerete. A gyorsított állampolgársági eljárás menetéről szóló tájékoztató honlapon, a www.allampolgarsag.gov.hu címen megta­lálhatóak a szükséges információk (beszerzen­dő iratok, a bejelentkezéshez szükséges űrlap, gyakorlati tudnivalók). Jogosultak köre Az egyszerűsített, kedvezményes honosí­tást kérheti a Magyarországon (függetlenül az ott-tartózkodás időtartamától, jogcímétől­, il­letve a világ bármelyik országában élő magyar egyaránt. A szabályozás nem számít abszolút újdonságnak a magyar jogrendszerben, hiszen már az első magyar állampolgársági törvény és az 1886. évi IV. törvénycikk is ismerte a ha­táron túli magyarok, a csángók esetében az egyszerűsített honosítási eljárást. Az állampolgársági kérelmet egyénileg és személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében annak törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Emellett érvényben maradt az együtt élő családtagok közös kére­lem-benyújtásának lehetősége is. A kedvezményes honosítás kérelmezésének együttes feltételei: ❖ a kérelmező maga vagy felmenője ma­gyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti ma­gyarországi származását ♦ a magyarnyelv-tudását igazolja (ezt a ké­relmet átvevő szerv ellenőrzi) ❖ a magyar jog szerint büntetlen előéletű, és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban ♦♦♦ honosítása nem sérti Magyarország köz­­biztonságát és nemzetbiztonságát. Az egyszerűsített honosítási kérelmet 2011 januárjának első munkanapjától lehet benyúj­tani. Fontos, hogy nincs időbeli korlát, így bár­mikor, akár évek múltán is lehet élni ezzel a lehetőséggel. Benyújtandó okiratok Az állampolgársági kérelem mellett a kérel­mezőnek be kell nyújtania a születési anya­könyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, vá­lást igazoló dokumentum stb.). Hasonlóképpen elő kell terjesztenie a magyar származást igazo­ló dokumentumokat (felmenők anyakönyvi ki­vonatai, plébánosi/lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, például egykori állampol­gársági bizonyítvány, honosítási/visszahonosí­­tási, elbocsátási okirat, névváltoztatási okirat, korabeli magyar katonakönyv, útlevél, szemét címbejelentő lap, illetőségi bizonyítvány stb.). A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen. Elsődlegesen a felme­nő anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar ál­lampolgártól való leszármazás igazolására. A „leszármazási láncot” addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutnak, akiről vé­lelmezhető, hogy magyar állampolgár volt. A felmenő egykori magyar állampolgárságának igazolására alkal­mas pl.: anya­könyvi kivonat (születési, házas-A Csíkszeredai főkonzulátus székhelye sági, halotti), állampolgársági bizonyítvány, op­ciós bizonyítvány, illetőségi bizonyítvány, ho­­nosítási/visszahonosítási okirat, korabeli mun­kakönyv, cselédkönyv, névváltoztatási, elbo­csátási okirat, iskolai bizonyítvány, korabeli lakcímbejelentő, katonakönyv, korabeli magyar útlevél. A magyar állampolgártól való leszár­mazás igazolására a plébánosi/lelkipásztori iga­zolás is alkalmas, ha az 1895 előttről szól. A mellékletek közül eredetiben kell a kérelem­hez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hite­les másolat vagy az eredeti okirat bemutatása is elfogadható (az eredeti bemutatása mellett is lehet­séges másolatot hagyni a kérelem átvevőjénél, aki azt összevetheti az eredetivel). Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfo­gadható, azaz ebben az esetben nem kell az erede­ti okiratot átadni. Tehát az egykori magyar kato­nakönyvet vagy bármilyen régi okiratot nem kell csatolni a kérelemhez, a másolat is elégséges. Mellékelni kell még egy magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két igazol­ványképet. A kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű, és nem folyik ellene bünte­tő eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szán­dékos bűncselekmény miatt. A nem Magyar­­országon élő kérelmezőnek csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását. Magyarországon is lehet jelentkezni Az idegen nyelvű okiratot nemzetközi szer­ződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában hiteles magyar nyelvű for­dítással kell a kérelemhez csatolni. Hiteles for­dítást, fordításhitelesítést, valamint idegen nyel­vű hiteles másolatot a Magyar Köztársaság te­rületén az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készíthet. A Magyar Köztársaságnak a külügyminiszter által egyes közjegyzői felada­tok végzésére felhatalmazott konzuli tisztvise­lője — egyebek mellett — okiratról hiteles for­dítást készíthet, vagy a fordítás helyességét ta­núsíthatja. A konzuli hitelesítésért jogszabály­ban meghatározott díjat kell fizetni. Ha a hiteles fordítást annak készítésére feljo­gosított, Magyarországon kívüli hatóság, szerv vagy személy (bírósági tolmács, közjegyző) ké­szítette, amelynek országával az okiratok köl­csönös elfogadását jogsegélyegyezmény vagy viszonossági gyakorlat biztosítja, a fordítást el kell fogadni, így a közjegyzői fordítások, bíró­sági tolmácsi fordítások is elfogadhatóak. Az állampolgársági kérelmet a magyaror­szági anyakönyvvezetőknél, a magyarországi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regi­onális igazgatóságainál, illetve a magyar kül­képviseleteken a magyar konzuli tisztviselők­nél lehet benyújtani. MAGYAR ,­­ZOLVANY Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a ké­relmező nem csatolta, az eljáró szervek pótlásra szólítják fel határidő kitűzésével. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet. Az állampolgársági és az esetleges névmó­dosítási eljárás díjmentes, így költséget csak az okiratok beszerzése és lefordítása, valamint a fényképek elkészítése feltételez. A kérelem elbírálása A közigazgatási és igazságügyi miniszter elő­terjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kére­lemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított há­rom hónapon belül nyújtja be a köztársasági el­nöknek. Ebbe az időtartamba nem számít bele: ❖ a hiánypótlásra felhívástól annak teljesí­téséig terjedő idő ❖ az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskö­rébe tartozik) ❖ a közbiztonsági és nemzetbiztonsági vé­leményezés időtartama ❖ az állampolgárságot érintő adat vagy ok­irat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő. A körülményegyüttes ismeretében a kérelme­ző az iratok benyújtásától számított 4—5 hónap után számíthat válaszra — annak függvényében is, hogy hány kérelem vár elbírálásra. A honosított személy választása szerint ál­lampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz ma­gyarországi polgármester vagy a magyar kül­képviselet vezetője előtt. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy foga­dalom letételének napján szerzi meg. Magyar igazolvány és magyar állampolgárság A hatályos jogszabályok ugyan kizárják a magyar állampolgárság és a magyar igazol­vány együttes érvényességét, de a magyar kor­mány törvénymódosításokat tervez annak ér­dekében, hogy akik nem telepednek át Magyar­­országra, nem létesítenek Magyarországon la­kóhelyet, továbbra is jogosultak legyenek a magyar igazolványra és az azzal járó kedvez­ményekre. Az Országgyűlés valószínűleg még idén decemberben dönt erről a módosításról. A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti automatikusan a magyar útlevél megszerzését. A magyar útlevél igénylésé­nek előfeltétele a magyar állampolgárság, tehát az útlevelet csak akkor lehet külön el­járásban igényelni, ha a kérelmező már ma­gyar állampolgár. Magyar személyazonosító igazolványra csak azok jogosultak, akik rendelkeznek magyaror­szági lakhellyel. Magyarországi lakóhely nélkül nem jár személyi igazolvány. A magyar jog­rendszerben az egészségügyi vagy szociális el­látást, illetve a közoktatást ágazati jogszabályok szabályozzák, amelyek a jogosultságot lakó­helyhez vagy tartózkodási helyhez, illetőleg biztosítotti jogviszonyhoz kötik. Kétoldalú nemzetközi szerződések viszonosság alapján biztosíthatnak nem magyar állampolgároknak is hasonló jogokat, és az uniós polgárokat is a magyarokéval azonos ellátás illeti meg. Ugyanakkor országonként eltérő, hogy milyen előnyökkel járhat az ott élő magyarság számára az állampolgárság megszerzése. Minden jöven­dő magyar állampolgár szempontjából közös lenne a Magyarországon tartózkodás és az útle­vél megszerzésének joga, az uniós polgársággal együtt járó kedvezmények.

Next