Háromszék, 2012. december (24. évfolyam, 6760-6780. szám)
2012-12-03 / 6760. szám
Mézeskalácsot a Mikulástól Csuhából Mária Jézuskával, dióból ősi gyermekjáték, nemezből angyalkák és kisállatok, mézeskalácsból pedig olyan házikó, amelyben szívesen elüldögélne Jancsi és Juliska is. Mindez nem a mesében, hanem a valóságban: azoknak a kézműveseknek az asztalán láttuk, akik a hét végén kiálltak portékájukkal a háromszéki népművészek és kézművesek szervezésében rendezett sepsiszentgyörgyi Mikulás-vásárba. De nemcsak az ő munkájuk dicsérte készítőjét, ott voltak szerte a gyöngyfüzek, fafaragók, a bogozás, hímzés-varrás, kötés, horgolás, bútorfestés megszállottjai, akik még az Inkubátorházban berendezett kiállítótéren is gyarapították alkotásaik készletét. Árkosi, sepsiszentgyörgyi, barátosi, kovásznai népművészek és kézművesek mutatták be munkáikat - mert bizony eladni nemigen tudtak, azt mondták, nem is csak azért jöttek. A legszebb mézeskalács-költeményeket kínáló asztalnál olvastuk a legötletesebb reklámszöveget: „Házi termék, jó falat, rakd tele a kosarad.” Aki ezt megtette, jól járt, aki pedig nem, annak is megtelt a lelke szépséggel, gyönyörűséggel. Adventi gyertyagyújtás Kézdivásárhelyen NOCHOM ISTVÁN Szombat este több százan gyűltek össze a kézdivásárhelyi Gábor Áron téren az ágyúöntő szobránál. A főtéren kikapcsolták a közvilágítást, és pontosan hat órakor megszólaltak a harangok, majd a díszkivilágítás is beindult, immár a karácsonyi ünnepek hangulatát idézve. Elsőként Hölgyes Pál Zsolt, a kantai Szentháromság-plébániatemplom segédlelkésze szólt az egybegyűltekhez, és kérte fel Bokor Tibor polgármestert, hogy gyújtsa meg a nagyméretű adventi koszorú első gyertyáját. Az elöljáró ünnepi gondolatait megosztotta a jelenlevőkkel, külön kiemelve, hogy ekkora tömeg még soha nem gyűlt össze az első gyertyagyújtásra. Ezt követően Beder Imre református lelkipásztor, Kerekes László, a Boldog Özséb-templom plébánosa és Vargha Béla kézdi-orbai széki római katolikus főesperes, a kantai templom plébánosa tartott adventi beszédet, együtt imádkozva a jelen levő hívekkel. Az egyórás ünnepség során a Gábor Áron-szobor mögött karácsonyi műsort adott elő a Boldog Özséb-plébániatemplom vegyes kórusa, a Csipkerózsika Napközi Otthon, a Turóczi Mózes Általános Iskola és a Gábor Áron Szakképző Líceum. Az adventi koszorún a második gyertyát december 8-án, a harmadikat 15-én, a negyediket pedig 22-én 18 órakor gyújtják meg. A karnagy örök emlékére (folytatás az első oldalról) A rétyi zeneterem udvarán leleplezték a Kelemen Antal tiszteletére állított kopjafát, Balázs Antal munkáját. Pontosság, dinamizmus, elkötelezettség, magyarságtudat jellemezte a karnagyot - mondta a rétyi fúvósokat vezénylő Maksai József. Az elhunytat Bedő Zoltán méltatta: elvesztése fájdalom, hiánya pótolhatatlan, de élete nem volt hiábavaló, értékeset, maradandót alkotott - hangsúlyozta. Kisgyörgy Ferenc erre az alkalomra írt versét adta elő. Hittel, kitartással egy világot alkotott - szavalta a Fénylő csillag című költeményt. László Attila a Romániai Magyar Dalosszövetség nevében nyújtott át emléklapot a karnagy özvegyének, Kelemen Judithnak. A kopjafát megfaragója, Balázs Antal és a rétyi fúvósegylet elnöke, Bukor István leplezte le. A faragómester a kopjafa motívumait a karnagy életének fontos állomásaival párosította, az almási szülőfaluból történt elindulástól a rétyi fúvószenekar szolgálatában tett munkájáig. Utolsóként a Gyimesközéplokról érkezett Berszán Lajos plébános szólott. A halál nem megsemmisülés, hanem megdicsőülés, Kelemen Antal lelke a fiatal fúvósokban él tovább - mondta. A kopjafát a résztvevőkkel közösen elmondott miatyánkkal áldotta meg. Ezt követően a gyülekezet a rétyi temetőben helyezett koszorút a karnagy sírjára, majd a zeneteremben családias hangulatú beszélgetéssel zárult a nap. Lángról lángra (folytatás az első oldalról) Akkor leszünk erős közösség, ha egymás szemébe tudunk nézni, akit megbántottunk, attól bocsánatot tudunk kérni - zárta beszédét Antal Árpád, s míg a Laudate kamarakórus Löfi Gellért vezényletével a Roratéba kezdett, az előbb még színpadon levő polgármester az adventi koszorúnál termett, meggyújtva első gyertyáját, s az onnan kapott lánggal a közelében állók kezében a gyertyákat, aztán azok tovább, és így, lángról lángra sok kis fény lobbant a korai sötét oszlatására. Dávid György plébános áldásában kiemelte: az embernek megadatott két időt megélni, az egyik a múló, mérhető intervallum, másik az üdvtörténeti, a kegyelmi idő. A mai világ bűne a halogatás, figyelmeztetett, s az igét az összegyűltek együtt mondották. Erdővidéki pedagógusokat díjaztak A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség erdővidéki szervezete péntek délelőtt a Baróti Szabó Dávid Középiskolában szervezett ünnepségen osztotta ki az életmű és az év pedagógusa díjakat. A kitüntetetteket pályatársaik méltatták, lelkiismeretesen végezték feladatukat, a rájuk bízott tanulóknak nemcsak tudást adtak, de példaképp szolgáltak évtizedeken keresztül. Dimény János iskola- Mihály Gimnázium) és Pető igazgató szerint a pedagógusok munkáját ritkán köszönik meg, így a szakmai szervezet feladata, hogy elismerje a következetesen és felelősen végzett tevékenységet. A kitüntetéssel nem búcsúzni kívánnak a kollégáktól, továbbra is számít rájuk egykori iskolájuk mellett közösségük is, hiszen nemcsak tanárként, tanítóként és óvónőként, hanem a közélet aktív szervezőjeként is részt vállaltak a mindennapokban. Életműdíjban részesült Barabás Márta (nagyajtai Kriza János Gimnázium), Keresztes Sándor (nagybaconi Benedek Elek Gimnázium), Kozma Katalin Enikő (bölöni óvoda), László Magdolna (bardoci Benkő József Gimnázium), Pap Rozália (szárazajtai Ajtai Abod Mária (baróti Cimbora Óvoda). Az év pedagógusa díjat Bocskor Zsuzsanna (nagybaconi óvoda), Farkas Éva (szárazajtai óvoda), Jancsó Kalambér Erzsébet (szárazajtai Máthé János Gimnázium), Bereczki-Farkas Imola Katalin (vargyasi Borbáth Károly Gimnázium), Cristian Gabriel és Kovács Irén (mindkettő Székelyszáldobosi Általános Iskola), Deregus Éva Erzsébet (szárazajtai Abod Mihály Gimnázium), Fazakas Tünde (erdőfülei gimnázium), Lázár Anikó, Süketes Irma, Angheluţă Jolán és Szabó Irén (baróti Gaál Mózes Gimnázium), Antal Izabella, Iírák Gyöngyvér (mindkettő Baróti Szabó Dávid Középiskola). Az oktatás szolgálatában díjat 2007-ben hozták létre, hogy azok munkáját is elismerjék, akik nem tanerőként, de teljes odaadással szolgálták a tanintézményeket. A díjjal idén a Gaál Mózes Gimnáziumot évtizedeken át főkönyvelőként szolgáló nyugalmazott Balázsi Mária érdemeit ismerték el. Az eseményen felléptek a Tanulók Klubjának kis mazsorettjei, Bíró Réka verssel, Pető Melinda énekkel színesítette azt. Az ünnepség alatt többször is hangoztatták, Klárik László szenátor és Márton Árpád képviselőjelölt nem választási kampányra érkezett. Nemcsak megajándékozták a résztvevőket a nyomdából nemrég kikerült, A székelység története című segédtankönyvvel, kisebb ajánlót is hozzáfűztek. Mint mondották, a tankönyvet nemcsak az iskolák padjaiban ülő diákok, hanem gyermekeiket és unokáikat nevelő szülők és nagyszülők is haszonnal forgathatják, hiszen gyökereinket és évszázados küzdelmünk történetét évtizedekkel ezelőtt nem mindenkinek volt alkalma tüzetesen megismerni. Az orgonakészítőre emlékeztek filOCHOM ISTVÁN Fórika Balázs római katolikus kántor, a Pro Cantus Egyesület elnöke és a Cantus Kamarakórus karnagya kezdeményezésére Kézdivásárhelyen és Csatószegen Kolonics Istvánra, Erdély leghíresebb orgonakészítő-mesterére emlékeztek halálának 120. évfordulóján. Az orgonakészítő 1817-ben Szabadkán született, de 1855-ben a céhes városban telepedett le, élete nagy részét itt töltötte, itt készültek híres, ma is működő templomi orgonái. Kolonics tehetségét és magas fokú szakmai tudását dicséri többek között a kolozsvári Szent Mihály-templom, a gyulafehérvári székesegyház, a csíksomlyói kegytemplom és a marosvásárhelyi vártemplom orgonája. Az ünnepségsorozat csütörtök délután a kantai Szentháromság római katolikus templomban kezdődött a XVIII. Felső-háromszéki Kamarakórusok Találkozójával öt kézdiszéki kamara- és diákkórus - a Cantus Kamarakórus, a kovásznai Pastorala Kamarakórus, a kovásznai Tiszta Szív Gyermekkórus, a sepsiszentgyörgyi Laudate Kamarakórus és a Pro Musica Kamarakórus - részvételével. A Nagy Mózes Elméleti Líceum autóbusznyi tanulója és pedagógusa pénteken a Hargita megyei Csíkcsatószegen - ahol 1892. november 30-án, 199. orgonája építése közben halt meg Kolonics István - részt vettnek a szentmisén, amelynek celebránsa Incze Dénes ny. plébános, aki a hetvenes években kispapként felfedezte és megmentette az elfeledett sírkövet. Délután Kézdivásárhelyen a Vigadóban Hogyan tovább székelyföldi orgonák? címmel szakmai emlékkonferenciát tartottak, melynek előadói voltak: Geréb Vilmos kolozsvári karnagy-tanár, a nagytusnádi Bors László, a székelyudvarhelyi Papp Zoltán és a gyergyószentmiklósi Bartis Szabolcs orgonaépítőmester - valamennyien az erdélyi orgonák legszakavatottabb ismerői. A rendezvényt hangverseny zárta. A főtéri református templom Kolonics-orgonáján, a vidék legnagyobb és legjobb állapotban levő hangszerén Hans Eckart Schlandt, a brassói Fekete-templom nyugalmazott karnagya játszott. Az alkalomra Fórika Balázs szerkesztésében Kolonicsnak, az embernek és nagyszerű orgonaépítőnek emléket állító ünnepi kiadványt jelentettek meg. A SZERZŐ FELVÉTELE