Háromszék, 2013. április (25. évfolyam, 6856-6879. szám)
2013-04-03 / 6856. szám
A KÖZÉLET arövszet BELFÖLD • Újabb székelyzászló-ügy Szemet szúrt a székely zászló az április 1-jei gyulafehérvári női kosárlabdameccsen, a Sepsi SIC csapat kék-arany lobogót lengető szurkolóját kivezették a sportcsarnokból. Emiatt az RMDSZ Mikó Imre kisebbségi jogvédelmi szolgálata újabb feljelentést tett a Diszkriminációellenes Tanácsnál - közölte Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, aki szerint a szervezők, akik helytelenül és etikátlanul jártak el, hiszen a teremben több zászlót is lobogtattak a szurkolók, köztük az amerikait is, de csak a székely lobogó verte ki náluk a biztosítékot. „A Román Kosárlabda Szövetség alapszabályzatának 2. cikkelye kimondja, hogy a szövetség elutasítja a bárminemű diszkriminációt - ezt a szervezők figyelmen kívül hagyták, valamint cselekedetükkel megsértették a szabad véleménynyilvánítás és a szólásszabadság alkotmányos jogát, ugyanakkor nyíltan cenzúrázták és diszkriminálták a székely csapat támogatóit azáltal, hogy a meccsen jelen lévő többi zászló közül a székely lobogót tiltották ki” - hangsúlyozta a főtitkár. Az RMDSZ a Román Kosárlabda Szövetségtől és a házigazda gyulafehérvári kosárlabdaklubtól is kivizsgálást és intézkedéseket követel. Olcsóbb lehet a kenyér Július elsejétől 9 százalékra csökken a kenyér áfája, erről már megszületett a politikai döntés - jelentette be Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter. Az SZDSZ kormányprogramjába is belefoglalta, hogy a mezőgazdasági termékek áfáját az általános 24 százalékról 9 százalékra csökkenti, ezt azonban az ország nemzetközi hitelezői ellenezték. A kormány ezért kísérleti jelleggel, az év második felében kizárólag a kenyér előállítási láncára vezeti be a csökkentett adókulcsot. A pénzügyminisztérium egy belső elemzése szerint a kenyér áfájának tervezett csökkentése idén 635 millió lejes többlethiányt okoz a költségvetésben, ami a GDP 0,1 százalékának felel meg. Egy héttel korábban Victor Ponta miniszterelnök 250 millió lejes hiányt említett, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az áfacsökkenés valójában visszaszorítja az adócsalást, és így a kiesés jóval kisebb lesz. „Fél évre lecsökkenjük az áfát a kenyér teljes előállítási láncára, és meglátjuk, hogy a mi elméletünk igazolódik-e be, azaz a kisebb áfa több adóbevételt hoz-e, vagy a Nemzetközi Valutaalapnak lesz igaza, és ezzel újabb lyukat idézünk elő a költségvetésben” - magyarázta Ponta. Ha a kenyér áfacsökkentése sikeres lesz, más mezőgazdasági termékekre is kiterjeszthetik az intézkedést. Bányavízszennyezés és árvízkészültség Jelentős mennyiségű bányavíz ömlött a Nagybánya melletti Lápos folyóba az elmúlt napok esőzései és a hóolvadás nyomán egy elhagyott bányából. Haltetemeket nem észleltek, a hatóságok azonban mintát vettek a Láposból és a Szamosból, hogy ellenőrizzék, történt-e környezetkárosodás; a bányavíz összetétele egyelőre nem ismert. A bányavíz kiáramlását hétfőn este jelentették a sürgősségi hívószámon. Az elhagyott színesfémbánya elárasztott és beomlott tárnáiból másodpercenként 1,5 köbméteres hozammal ömlött a víz az éjszaka folyamán, de kedd reggelre elállt. A helyszínre vonult hatóságoknak kotrógéppel kellett védőgátat vonniuk a Campurele víztisztító-állomás köré, amelynek normális körülmények között az lenne a feladata, hogy ne engedje a bányavizet közvetlenül bejutni a patakokba, folyókba, de a víz magát az állomást is veszélyeztette. *5* Az Országos Vízügyi és Vízgazdálkodási Intézet csütörtök estig meghosszabbította az árvízvédelmi készültséget a Tisza erdélyi vízgyűjtőjében. A Tiszába ömlő legtöbb erdélyi folyón sárga (első fokú) figyelmeztetés van érvényben, de tíz déli és nyugati megyében narancssárga árvízriadót hirdettek meg, azaz kiönthetnek a folyók. A sárga jelzésű árvízriadó 23 megyében érvényes a nyugati határ mentén, Erdély középső részein és a Kárpátokon kívül. Kevesebbet utazhatnak a honatyák Egy parlamenti ülésszak során csupán egyszer látogathatnak el választókörzetükbe a külföldön megválasztott szenátorok, és még kétszer a parlamenti vakációk idején - határozta el tegnap a felsőház állandó bizottsága. A korlátozásra költségtakarékosság miatt kerül sor. Az érintett szenátorok a nyári, illetve a téli szünetben tehetnek majd hosszabb utazásokat határon túli szavazóikhoz, mivel akkor több szabadnapjuk van, és olcsóbb, ha egyszerre több országot érintenek. A képviselőház vezetősége nemrég hasonló döntést hozott. Az MTI és a Mediafax híreinek felhasználásával szerkesztette: Demeter J. Ildikó Megoldatlan kérdés Mégsem jelöl új vezetőket a legfőbb ügyészi és korrupcióellenes főügyészi posztra Victor Ponta kormányfő, aki az igazságügyi minisztérium ideiglenes vezetőjeként próbált megoldást találni a hónapok óta megüresedett tisztségek betöltésére. Korábban jelezte, hogy kész kompromisszumot kötni Traian Basescu államfővel, tegnap azonban azt közölte: az ügyészségi vezetőket a következő igazságügyi miniszter fogja jelölni. Ponta a tárcát tavaly óta irányító Mona Pivniceru lemondását követően vette át az igazságügyi tárca vezetését. Romániában az igazságügyi miniszter jelöli a két ügyészségi vezetőt, akiket az államfő nevez ki. A két tisztségviselő személye fél éve tartó vita tárgya a kormánytöbbség és az államfő között, mert a felek azzal vádolják egymást, hogy a vádhatóságot politikai befolyásuk alá akarják vonni. A két tisztségviselő átlátható módon történő kiválasztását az Európai Bizottság is sürgette Romániáról szóló legújabb jelentésében, és több uniós tagállam a korrupció megfékezésétől tette függővé Románia csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. Eddig úgy tűnt, hogy Victor Ponta hajlandó lett volna az államfő által támogatott Laura Codruţa Kövesi korábbi legfőbb ügyészt jelölni a korrupcióellenes ügyészség élére, annak érdekében, hogy az államfő elfogadja a kormánypártok jelöltjét, Tiberiu Niţut a legfőbb ügyészi posztra Crin Antonescu liberális pártelnök azonban az SZDSZ felbomlását helyezte kilátásba arra az esetre, ha kompromisszumot köt Băsescuval. Ponta tegnap arra hivatkozva lépett vissza az ügyészségi vezetők jelölésétől, hogy az ügyészek szakmai testületé, amelynek véleményezési jogköre van a kinevezésnél, versenyvizsga kiírását szorgalmazta, s azt kérte a miniszterelnöktől és az államfőtől, ne tegyék politikai alku tárgyává az ügyészségi vezetők kinevezését. A kérdés megoldása a leendő igazságügyi miniszter feladata lesz, akit - a koalíciós egyezmény alapján - a liberálisok jelölhetnek. rHIRLALATA TAVASZI ÁRHULLÁM. Április elsejétől negyven banival drágult a cigaretta, mert a pénzügyi törvénykönyv szerint nőtt az úgynevezett szenvedélyadó. A sör árát is növelik, de az erre vonatkozó pontos adatok még nem ismertek. A cigaretta doboza az eddigi átlagos 11,93 lej helyett 12,32 lejbe kerül, így havonta 12 lejjel költenek majd többet a dohányosok. A szenvedélyadót 2006-ban vezették be Romániában, és az ország 2017-ig minden év márciusában növelni fogja ezt az illetéket. Az alacsony bérek miatt ma egy romániai átlagkeresetű dohányosnak egy órát és tizenkilenc percet kell dolgoznia egy csomag cigarettáért, havi bérünkből 126 pakkra futja. Ráadásul áprilistól a sürgősségi esetek kivételével 5-10 lej közti összeget kell fizetniük a betegeknek a kórházi ápolásért, és júliustól drágább lesz mind a villamos energia, mind a földgáz. (Adevărul) ÍGY LÁTSZIK OROSZORSZÁGBÓL AUTONÓMIAHARCUNK. A Nyezaviszimaja Gazeta országos orosz lap kommentátora a romániai magyarok lakta megyékben kialakult helyzettel foglalkozik. A szerző felfigyelt arra, hogy idén február elején súlyosbodott a helyzet, amikor a Bukarest által kinevezett prefektusok azt követelték, hogy távolítsák el a helyhatóság épületéről a székely zászlót. A tiltakozások dacára a szerző úgy véli, Bukarest várhatóan elutasítja a romániai magyarság nemzetiségi jogainak bővítését, és ez csak erősíteni fogja az ellenállást, s így „ a zászlók háborúja sokkal komolyabb konfliktusokba is átnőhet”. Megjegyzi: 1990 után Magyarország hivatalosan nem jelentett be területi igényt sem Románia, sem más országgal kapcsolatosan, „de támogatja honfitársai autonómiaköveteléseit”. A cikkíró nem zárja ki, hogy az elmúlt hetek eseményei megismétlődnek, legalábbis addig, amíg a székelyföldi magyar lakosságnak nem biztosítják a jogait. NEM KELLENE JEGYEKKEL STRESSZELNI A TANULÓKAT. Eltörölné az osztályzatokat bizonyos tantárgyak esetében a tanügyminiszter. Remus Pricopie ezt azután jelentette be, hogy egyeztetett az oktatókkal és a nevelésügyi szakemberekkel. El kellene érni, hogy a tanulók jó szívvel, ne szorongva járjanak iskolába, de vannak tanárok, akik számára az osztályozás hatalmi eszköz, és nem támogatják annak eltörlését — mondta. Az iskolai erőszakról tartott tanácskozáson Pricopie kifejtette: a diákok agresszivitását nagy valószínűséggel az iskolán belül fogyasztott alkohol, kábítószer és dohánytermékek növelik. Szerinte a megelőzéssel lehet a legjobb eredményt elérni, ezért a minisztérium idéntől több évre terjedő, erőszakmegelőző programot készít. (Románia liberă) 2013. április 3., szerda Történelmi régiókat, valós hatáskörrel Victor Ponta rámutatott: ő maga is nap mint nap szembesül a túlzott központosítással, de egy „szupercentralizált” kormányzás nem lehet hatékony. Példaként az igazságszolgáltatást hozta fel: Romániában majdnem minden per a legfelsőbb bíróságon fejeződik be, holott úgy kellene megszervezni a rendszert, hogy a pereket a regionális táblabíróságokon lehessen lezárni. „Másutt egy állam legfelsőbb bíróságán, Amerikában például, kilenc bíró dolgozik. Romániában 120-130, és így is kevesen vannak az ügyek számához képest” - érvelt amellett, hogy az igazságszolgáltatást is a megalakítandó közigazgatási régiók szintjén kell megszervezni. A kormányfő elismerte: nem az Európai Bizottság kéri Romániától a közigazgatási régiók megalakítását, de szerinte Brüsszel is üdvözli az elképzelést. A régiók létrehozásától Bukarest azt reméli, növekedni fog az uniós támogatások lehívásának hatékonysága, mert most a megyék legnagyobb gondja, hogy az uniós pályázatok önrészé(folytatás az első oldalról)ért a bukaresti minisztériumokban kell kilincselni. Ponta felhívta a figyelmet arra, hogy a régiók kialakításáról kezdődött közvita értelmetlenné válik, ha nem sikerül az első lépést megtenni, azaz beépíteni az alkotmányba a közigazgatási régiók fogalmát, meghatározni ezek hatáskörét, és elfogadtatni az új alaptörvényt a népszavazáson. A kormányfő arra utalt, hogy az alkotmánymódosításhoz érvényes népszavazás szükséges, és egyes elemzők szerint kétséges, hogy egy esetleges referendumon a részvétel meghaladja az - ötven százalék plusz egyfős érvényességi küszöböt. Az akadémikusok közül többen is a történelmi régiók mellett foglaltak állást, szerintük a már meglévő regionális identitások alapján kellene az ország új közigazgatási felosztását véghezvinni. „Mi az a nyugati régió? Én nem a nyugati régióban, hanem a Bánságban születtem” - mondta Ioan Paun Otiman agronómus, közgazdász, a Román Akadémia titkára arra utalva, hogy az égtájak alapján elnevezett jelenlegi fejlesztési régiókat mesterségesen hozták létre. Az akadémia székházában rendezett fórumon több tudós is ellenezte azt a - kormány által javasolt - megoldást, hogy a fejlesztési régiókat emeljék közigazgatási rangra. Ehelyett a történelmileg kialakult és közismert elnevezésekkel is rendelkező térségek törvényesítését javasolták szervező elvként a régiók kialakításához. „A történelmi régiókból kell kiindulnunk. Én például el tudok képzelni egy észak-erdélyi, egy dél-erdélyi régiót, egy különálló Olténiát, illetve Dobrudzsát, egy Duna menti és egy Kárpáti Munténiát” - magyarázta Rázvan Theodorescu történész, volt kulturális miniszter. Arra a kérdésre, hogy a történelmi Székelyföld önálló régió lehetne-e, Theodorescu nemmel válaszolt, azt állítva, hogy történelmi hagyományai Hargita megyét inkább egy észak-erdélyi, Kovásznát pedig egy dél-erdélyi régióhoz sorolnák. Az akadémikus szerint azonban nem jó a fejlesztési régiókon alapuló hétrégiós felosztás: legalább 11-re lenne szükség. A plágiumügy folytatódik Szakvéleményt kért a legfőbb ügyészség Victor Ponta miniszterelnök egyik könyvéről, mert felmerült a gyanú, hogy egy részét másolta. A szerzői jogokat védő állami hivatal elemezni fogja a kérdéses kiadványt, a nyomozó hatóság pedig - az eredménytől függően - eldönti, hogy mi lesz a folytatás. Victor Ponta ellen még 2012 augusztusában tettek feljelentést plágium gyanúja miatt. A most vizsgált, Felelősség a nemzetközi emberi jogban címmel 2010-ben megjelent kötet teljes egészében tartalmazza Ponta doktori disszertációját, amelyről tavaly már két testület is megállapította, hogy jelentős részben másolat, de az oktatási minisztériumnak alárendelt harmadik (a döntés előtt megváltoztatott összetételű) bizottság felmentette a kormányfőt a plágium vádja alól, és egyelőre ezt tekintik hivatalos véleménynek.