Háromszék, 2014. szeptember (26. évfolyam, 7284-7309. szám)

2014-09-01 / 7284. szám

2014. szeptember 1., hétfő RÉTYI KÖZSÉGI NAPOK: Új zsengére szóltak a harangok KISGYÖRGY ZOLTÁN Minden évben valami újat is hoznak a rétyi községi napok rendezvényei. A hét végén kilencedik alkalommal rendeztek népünnepélyt a Feketeügy holtága melletti Sport- és Kulturális Központban. Dálnoki Lajos és dr. Nagy Lajos A SZERZŐ FELVÉTELE Az ünnepi megnyitót követően Deák Botond helybeli, Bod Péter egerpataki és Szász Gergely István bitai lelkész megáldotta-megszentelte a nemzetiszín szalaggal átkötött új kenyeret. Az önkormányzat felújította a testvértelepülési kapcsolatot a Dunántúli Bicske várossal, és a község díszpolgárává avatták dr. Nagy Lajos családorvost, Réty és Komolló monográfiájának szerzőjét, közéleti személyiséget. Deák Botond Nagy Lajos doktor életét és tevékenységét ismertette laudációjában. Tisztelt doktor úr - mondta most, amikor életének 81. évében az önkormányzat díszpolgári elismeréssel tüntette ki fél évszázados sokrétű tevékenységéért, szívből kívánunk még számos boldog és szellemileg termékeny nyugdíjasévet szeretett családja, barátai és tisztelői körében, életére Isten áldását kérjük! Ebben az évben sem maradt el a helybeli fúvózenekar ritmusaira lépkedő hagyományos ünnepi felvonulás. Bemutatkozott ismét a rétyi Antos János-iskola gyermek-fúvószenekara, vezényelt Maksai József. Fellépett a zabolai Gyöngyharmat néptánccsoport, humoros műsorával a csernátoni Székely Góbok. A hajnalig tartó utcabál előtt Déncs Annamari és Kerényi Miklós Máté a helybeli ifjúsági fúvószenekarral adott közös koncertet. A vasárnapi rendezvények kiemelkedő momentuma volt a református templomban úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentisztelet, ahol felcsendült a kálvinista aratási ének, tiszteletes Deák Botond Ézsaiás próféta és János evangélista textusának alapján beszélt a testi-lelki táplálék nélkülözhetetlen voltáról. Sikert aratott a népes közönség előtt a Dombora Anna vezényelte Rétyi Régizene-együttes és a Canticorum női kar műsora. Fellépett a Kelemen Alpár vezényelte Feketeügy zenekar, a szentivánlaborfalvi Székely István dalkör, a Szilaj Hagyományőrző Egyesület huszárnótákat énekelt, karvezetőjük Fazakas Péter. A művészetről, az emberi élet titkairól vezetett beszélgetést egy Fellini-film kapcsán Salamon András tanár, a tábortűz és záróbuli előtt pedig bemutatkozott a sepsiszentgyörgyi Muzicum-zenekar. Falunapok Árkoson : KISGYÖRGY ZOLTÁN Árkos két magyarországi testvértelepülése volt jelen a falunapon: Mezőtúr városa, amellyel 22 esztendeje ápolnak testvéri és baráti kapcsolatot és a Veszprém környéki Polány. Utóbbival éppen öt esztendeje alakítottak testvéri kapcsolatot, ennek megbélyegzésével kezdődött a falunap, amikor a polányiak, Ellenberger Tamás polgármester vezetésével egy emléksomfát ültettek el a faluháza előtti történelmi emlékparkban. Gazdag műsorral léptek fel a helybeli Gélei József-iskola tanulói, nagy sikert aratott a Deák és Berde Éva tanítónő által betanított cowboytánc. A helybeli fúvószenekar dalai között kaptak helyet a kimondottan szórakoztató jellegű műsorszámok, a sepsiszentgyörgyi Őszirózsák dalkör, a tizenegy éves Luppinger Attila egyéni műsora, a Székely Góbék és az árkosi születésű, de a magyarországi Marcaliban lakó Máthé Zsolt Mihály, valamint a kézdivásárhelyi László Attila. Az árkosi gyökerekkel rendelkező Kese Teréz műkedvelő képzőművész kiállított festményeit láthatták a helybeliek, Bálinth Zoltán pedig megnyitotta tájmúzeumának kapuit a látogatók előtt. Első nap az esti tábor Az árkosi fúvósok, tűz előtt Langer Csaba és társai szolgáltattak szórakoztató zenét, második nap tartották meg az Árkosi Fúvószenei Találkozót, amelyen, a Kálnok-sepsiskőröspataki, a gidófalvi, mikóújfalusi, sepsibükszádi, nagybaconi, baráti, magyarhermányi és a helybeli fúvósok a legváltozatosabb zeneszámaikkal egész napos koncerttel szórakoztatták a közönséget. „Mert Gábor Áron születésének 200. évfordulóját ünnepli Háromszék, ez alkalommal leróttuk adósságunkat és tisztes SZERZŐ FELVÉTELE létünket az 1848—49-beli önvédelmi harc emléke előtt” - tájékoztatott az árkosi falunapon is jelen levő Herczegh Zsolt, Mezőtúr polgármestere, aki elmondta, hogy emlékkopját állítottak a nyergestetői nemzeti emlékhelyen, és elhelyezték a kegyelet koszorúit, Patkós Éva testületi tag pedig elmondta a Székelyek imáját. A kopja Ráduly Zoltán kálnoki faragómester munkája, anyagilag támogatta Kisgyörgy Sándor, vezetőjük Váncsa Mátyás Nemet mondtak az Aquacovnak (folytatás az első oldalról) Lázár-Kiss Barna András a tervezet előterjesztésekor elismerte: Barátot közvetlenül nem érinti a vízár módosítása, de az Aqucovnak - melynek a város is tagja - a továbbpályázáshoz szüksége van a határozat elfogadására, ezért arra kérte a tanácstagokat, támogassák az előterjesztést. Tovább érvelve Korodi Attila a megyében nemrég tett látogatását említette, amikor a környezetvédelmi miniszter kijelentette: az elkövetkező időszakban csakis a regionális szolgáltatók tudnak infrastruktúrájuk bővítésére és korszerűsítésére pályázni. A polgármester szerint, ha Bárót azt szeretné, hogy falvain is kiépüljön a vízhálózat, át kell adnia a szolgáltatást a megyének - hamarosan ez irányú előterjesztést javasol majd. Szép Béla, az Erdélyi Magyar Néppárt frakcióvezetője szerint, ha jóváhagyják a tanácsi határozatot, előbb-utóbb Baráton is emelik a víz árát, s ha az Aquacor által megszabott bért vezetik be, az 244 százalékkal lesz több, mint a jelenlegi. Az MPP-s Nagy István elismerte, valószínűleg a regionális szolgáltatók jelentik a jövőt - mint mondotta, folyamatos a nyomás, hogy mindenki csatlakozzék valahova -, de méltánytalannak tartja a drágítás mértékét. Kifejtette, nem is érzi úgy, hogy Barátnak véleményt kellene mondania, máshol mennyiért adják a vizet, hiszen abba nekik nem lehet beleszólásuk. A szövetséget képviselő Pál-Szilágyi Zoltán szerint az ellenzékiek nem a lényegről vitatkoznak: nem azt tárgyalják, hogy Baráton drágítsák-e a víz árát vagy se, hanem arról, hogy az az egyesület, melynek a város is tagja, megszabhassa-e azt az árat, melyet megalapozottnak tart. Szép Béla ellentmondott Pál Szilágyinak, de igen, arról van szó, hiszen, mint elhangzott, a polgármester azt fogja javasolni, adják át a vízszolgáltatást az Aquacomnak. Az előterjesztést csak a jelen levő RMDSZ-esek támogatták, az MPP-sek és az EMNP-sek tartózkodtak vagy ellene szavaztak, ezért nem kapta meg az elfogadáshoz szükséges szavazatokat. KÖZELET Háromszék Kétnapos dínomdánom Zágonban : BOKOR GÁBOR Nyolcadik alkalommal szervezték meg a hét végén a zágoni falunapokat. A kétnapos rendezvényen a község apraja-nagyja részt vett, tiszteletüket tették a falu magyarországi és lengyelországi testvértelepüléseinek küldöttei is. A falunapok jó alkalmat nyújtanak, hogy a település dolgos polgárai kikapcsolódjanak, szórakozzanak, újabb barátságokat kössenek - hangoztatta megnyitóbeszédében Kis József polgármester. Az ünnepélyes megnyitón fellépett a zágoni ifjúsági fúvószenekar, a Szivárvány mazsorettcsoport is. Legalább ötszáz fős menet vonult a faluközponttól a sportbázisra, ahol a focipályán tűzoltóversenyt szerveztek. Közben kilenc üst alatt ropogott a tűz - de nem ezt oltották a derék lánglovagok -, a Mikes- Szentkereszty-kastély udvarán főzőversenyen mérték össze tudásukat a helybeli és idegenből érkezett szakácsok. A nemzetközi zsűri végül a Lovas csajok - Kis Eszter, Bokor Anna, Jánó Blanka, Apolka és Ágota - csapatának kolbászos babfőzelékét ítélte a legjobbnak. De senkinek nem kellett szégyenkeznie, minden üstöt „tisztára nyaltak” az éhes falunapozók. A központi színpadon kulturális és szórakoztató műsorok zajlottak, a szombati estet utcabál zárta. Vasárnap a református templomban tartottak ünnepi istentiszteletet, a Mikes-Szentkereszty-kastély pincéjében konferenciatermet avattak. Az új létesítményben mutatták be a Zágon monográfiáját taglaló kötetet is. A napot reggelig tartó mulatság zárta, pontban este tízkor tűzijátékkal kedveskedtek a zágoniaknak és vendégeiknek a szervezők. Múzeum a Csínod utcában (folytatás az első oldalról) Szombat délben annyi érdeklődőt vonzott az esemény, hogy a kis udvar szinte szűknek bizonyult. A szűkebb és tágabb értelemben vett családtagok mellett fontosnak tartották a megjelenést a szomszédok és barátok, néhai munkatársak, az Őszi Csokor dalkör tagjai - érdeklődésük nem véletlenszerű: Kusztos Vilmos a nyugdíjasklub egyik éltetője -, s nem volt ritka a Kisbaconból, Bibarcfalváról, Barátról vagy éppen távolabbról érkező vendég sem. Minden bizonnyal kellemes élménnyel távoztak, hiszen a nagy autó számára készült garázsban berendezett, a népi leleményességet dicsérő régi tárgyakból álló kiállítás - van ott mozsár, őrlő, vasaló, fonókerék, csörlő, ordafőző, bokály, gyapjú- és kenderfeldolgozó eszköz, faragóbárd, üllő, kapuzár, sarkantyú, szurony, teknő, sokat használt, „régi vágású” csizma, s sorolhatnánk a mai ember számára már ismeretlen tárgyakat - népünk múltjáról, az itt élők mindennapjairól, munkájáról, szórakozásáról és a fejlődésről mesélnek érdekesen és elgondolkodtatóan. Édesapja gyűjtőmunkáját fia, Kusztos Attila méltatta, a nagybaconiak „képviseletében” felszólaló Mihály Réka múltmentéséért Kusztos Vilmost szembejövő embernek mondotta, a barátok nevében felszólaló Kelemen Csongor úgy fogalmazott, a házigazda igazolja, hogy a székely ember fából vaskarikát tud csinálni - ha akar, az ünnepelt öccse, Kusztos Tibor református lelkipásztor elődeink öröksége továbbadásának fontosságáról szólt. Kusztos Vilmos zárószóként azoknak válaszolt, akik gyűjtőmunkáját látván az évek alatt többször is azt kérdezték, mikor fog az megtérülni, akkor lesz értelme a padlásokon és pincékben való kutakodásnak, és a megfáradt tárgyak javításának, ha a látvány élményt jelent, szellemiekben és lelkiekben pedig gazdagabbá teszi megtekintőjét.