Háromszék, 2016. május (28. évfolyam, 7786-7809. szám)

2016-05-30 / 7808. szám

BALLAGÁS HÁROMSZÉKEN Az érték bennetek van Sepsiszentgyörgy négy középiskolájában, valamint Baróton és Kézdivásárhelyen egy-egy is­kolában ballagtak szombaton a végzős diákok. Velük együtt idén közel ezerötszáz háromszéki fiatalnak csengetnek ki utoljára, ezren magyar osztályokban fejezik be középiskolai tanulmá­nyaikat. A Plugor Sándor Művészeti Líceumban ötvenen búcsúztak a tanároktól, iskolatársak­tól, barátoktól. »3 Ballagás a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceumban Falumúzeum Zalánpatakon A kis falu majd minden lakója jelen volt szombat délelőtt Zalánpatak kettős ünnepén. Előbb Prédáék udvarán gyűltek össze, hogy örvendhessenek a falumúzeum avatásának, s megcsodálhassák azokat a több nemzedék által teremtett értékeket, melyek szinte véletlenül öröklődtek át egyik nemzedékről a másikra. A más-más portáról származó, kü­lönböző korokról és mesteremberekről mesélő tárgyak most egybegyűjtve váltak láthatóvá az 1896-ban emelt kis házban. Aztán a kultúrotthonban - amely majdnem szűknek bizo­nyult - Préda Barna Az én falum, Zalánpatak című könyvének bemutatásán is részt vettek. A huszonhárom éves fiatalember munkájához kéziratban fellelhető anyagokat, levéltárakban, folyóiratokban és napilapokban megtalált, illetve szóbeli köz­lésből származó adatokat használt a szubjektív falumonográ­fia megírásához.»­3 HECSER LÁSZLÓ FELVÉTELE Érkeznek a zalánpatakiak a falumúzeum avatójára ALBERT LEVENTE FELVÉTELE ROMÁN-MAGYAR KEREKASZTAL KOLOZSVÁRON Elítélték a székelyeket bírságoló csendőrséget Szólásszabadságból elégtelen diplomával tüntette ki az Active- Watch bukaresti civil szervezet a Maros megyei csendőrséget azért, mert „hazafias bírságot” rótt ki a Marosvásárhelyen március 10-én tartott székely szabadság napja mintegy száz felvonulójára. Erről Adrian Szelmenczi, a szólásszabadság romániai helyzetével foglalkozó civil szervezet aktivistája számolt be szombaton egy, a regiona­­lizmusról és az önkormány­zatiságról tartott kolozsvári román-magyar kerekasztal­­beszélgetésen. Elmondta, a diplomát egy székely zászló­val együtt postázták a csend­őrségnek. Az aktivista kije­lentette: szervezetét nem az autonómia érdekli, hanem az, hogy lehet-e róla vitát foly­tatni. Hozzátette: a román hatóságok az alkotmány meg­másíthatatlan 1. cikkelyére hivatkozva - mely Romániát szuverén és független, egy­séges és oszthatatlan nem­zetállamként határozza meg - gyakorta már az autonómia követelését is alkotmányelle­nesnek tekintik. Megjegyezte, hogy kettős mércével mérnek az autonómiakövetelések el­len fellépő hatóságok, mert ugyanúgy megváltoztathatat­lan az az alkotmányos cikkely is, amelyik Romániát köztár­saságként határozza meg, a királyság visszaállításáról vi­szont lehet vitát folytatni. »4 máról holnapra Ki a legfőbb ellenség? A román hatalom jobban fél tőlünk, magya­­­­­roktól, mint a lakosságát tizedelő kórházi J. -S fertőzésektől. Autonómiaköveteléseink nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, gőzerővel lehallgatnak minden „gyanús elemet”, vádiratokat fogalmaznak meg baráti beszélgetések alapján, akár bujkáló hátsó gondolatokért is, de nem tart­ják fontosnak azok megfigyelését, akik pénzéh­ségből hígított fertőtlenítőszereikkel polgárok tíz-, akár százezreinek életét veszélyeztetik. A román hatalom európai szinten is legnépe­sebb titkosszolgálatai, jelentősen felduzzasztott bűnüldöző szervei ismét csődöt mondtak. Pon­tosabban: újra megmutatták igazi arcukat. Az elmúlt hét sok mindent megvilágított. A Román Hírszerző Szolgálatnak sikerült alaposan beleke­verednie a fertőtlenítőszer-botrányba. Míg néhány hete még bőszen állította, hogy sok száz jelentés­ben figyelmeztette a hatóságokat a bűnténnyel kapcsolatos kórházi állapotokra, a Hexi Pharma által gyártott szerek veszedelmes minőségére, ám ama országos közegészségügyi veszélyhelyzetre utaló figyelmeztetések sehonnan sem kerülnek elő, néhány napja pedig már tagadni kénytelenek, hogy egyáltalán figyelemmel kísérték volna a kü­lönös körülmények között halálba karambolozott gyanúsítottat, mint fogalmaznak, nem jelentett nemzetbiztonsági kockázatot. Ami egy-két hete még elrugaszkodott összeesküvés-elméletnek tűnt, mára egyre nyilvánvalóbb, a titkosszolgálatok nyakig benne vannak az ügyben, a kérdés már csak az, igazi tulajdonosként vagy csupán fővéd­nök haszonélvezőként. S miközben a fél ország ezt találgatta, hollywoodi filmeket meghazudtoló forgatókönyv látott nyilvánosságot: a „valós” nem­zetbiztonsági ügy, a kézdivásárhelyi „terroristák” elleni vádirat. Ugyanazon hatóságok, melyek bagatellizálni igyekeznek a sokak életét veszélyeztető egészség­­ügyi botrány­t, fantáziadús, hajuknál fogva elő­rángatott bűnügyi analógiákkal, sovén szemléle­tű történelemleckékkel, erőltetett párhuzamokkal felturbózott vádiratot hoztak nyilvánosságra, melyben tárgyi bizonyíték félévi konok kutakodás után sincs, csak lehallgatott beszélgetésekre ala­pozott, kész tényként tálalt találgatás. Egyértel­mű konkrétumok híján a bírák és a közvélemény nacionalista, magyarellenes érzelmeire kívánnak hatni, a „magyar terrorizmus” hiteles bemutatá­sa érdekében attól sem riadnak vissza, hogy ide­keverjék Marosvásárhely fekete márciusát vagy az 1984-es sepsiszentgyörgyi szoborrobbantás ügyét, pedig ha valakinek, nekik igazán tudniuk kell, kik álltak mindezek hátterében, ki volt az igazi elkövető. A hatásosan felépített vádirat, bár egyelőre csak a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom betiltását kéri, gondoskodik arról, hogy megalapozza az autonómiatörekvések bűn­­cselekménnyé, sőt, terrorakcióvá nyilvánítását. Egyértelmű, a két kézdivásárhelyi fiatal letar­tóztatása ehhez eléggé elfuseráltan barkácsolt eszköz csupán. És amíg első számú közellenség­nek kéznél vagyunk mi, magyarok, nem számít, mennyire korruptak, milyen piszkos ügyekbe keverednek az ország egységének fő védelmezői. FARKAS RÉKA EHETŐ eviRÁCIójú bemutatója a BEST WESTERN Park Szálloda nagytermében május 31-én, kedden 18 órától.

Next