Háromszék, 2016. június (28. évfolyam, 7810-7834. szám)

2016-06-16 / 7823. szám

2016. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK CSALÁD Háromszék _7 Családbarát közösségi nap Évente gyarapodik a sepsiszentgyörgyi családok és barátaik száma, akik jól érzik magukat nemcsak egymás, hanem az egyház közelségében is. Örömmel várják a plébániai egyházközségi napot, amikor gyermekeikkel, jó ismerősökkel együtt fogyasztják el a vasárnapi ebédet, egy csésze kávé mellett elbeszélgetnek, koncerte­ket hallgatnak a plébánia udvarán. Az idei, negyedszer megszervezett egyházközségi napon közel kétszáz felnőtt és százvalahány gyermek ünnepelt együtt a Krisztus Király-templomnál. RÓZSA ZSUZSANNA »Arra törek­szünk, megérezzék az emberek, hogy jó az egyház közelségében lenni - fogalmazta meg az ün­nep lényegét Dávid György plé­bános lapunk érdeklődésére. Ilyenkor a plébániai családok elhozzák más felekezetű bará­taikat is, eljönnek és együtt va­gyunk. Jó megismerni azokat, akik az élet különböző területe­in dolgoznak és tudatosul ben­nünk, hogy együtt építjük Isten országát... Június első vasárnapján szokták megtartani az egyház­­községi napot, de most a vá­lasztások miatt ez június má­sodik vasárnapjára maradt. Az esemény egyben a plébániai hittanos foglalkozásokat bezá­ró, gyerekhálaadó és közösségi nap, amikor a szentmise után együtt maradnak a szülőkkel egy kicsit, a gyermekek szere­pelnek és jól érzik magukat a templom udvarán lévő játszóté­ren. A délelőtti szentmise után a gyermekek megáldása követ­kezett, a Hófehérke Napközi Otthon gyermekei az irgalmas szamaritánius történetét eleve­nítették meg a templomban. Az udvaron felállított sátrakban fogyasztották el a Tribel Sándor által főzött babgulyást. A Krisztus Király Egyház­­község készül a szeptember 3-i tízéves szentelési évfordulóra. Bejelentkezés szerinti lélek­száma háromezerkilencszáz körüli, 3500 azok száma, akik itthon is vannak. Változatos, minden korosztályt megszólító tevékenységek zajlanak. A lel­­kiségi mozgalmak mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fiatalok lelki nevelésére is. A plébániai foglalkozásokon az óvodás kor­tól egészen ifjúsági korosztályig különböző csoportokban gaz­dagítják a gyermekek hitéletét. Benedek Róbert Károly segéd­lelkész munkáját pedagógusok és Kovács József gyakorlati éves teológus segíti. A foglalkozások elmélyítéséhez fiatalok is hoz­zájárulnak, a nagyobbak részt vesznek a kisebbek foglalkozta­tásában, akár egy nagy család­ban. Jó az egyházhoz tartozni Negyedik éve szervezik az egy­házközségi napot a közösségépí­tés igényével - részletezi Dávid György plébános. - Sokszor elmegyünk a ter­mészetbe, hogy együtt legyünk, találkozzunk baráti körökkel. Azt akartuk, hogy a plébániai közösség eltöltsön egy napot a szabadban, közös étkezéssel, meghosszabbított együttlét­­tel, hogy ne csak a szentmisére jöjjenek el az emberek, s aztán siessen mindenki haza. Az volt a cél, hogy a kisgyermekes csa­ládokat egy kicsit megállítsuk, hogy észrevegyük: a templom udvarán is lehet találkozni, beszélgetni. Leülünk és együtt fogyasztunk el egy ebédet, be­szélgetünk keresztényi légkör­ben. Ez nem áll távol az egyházi közösségtől. Igaz, nem minden vasárnap tesszük, de van egy nap, amikor ünneplünk. Nem tudjuk a búcsúkor tartani, mert az novemberben van, bizony­talan az idő, de ez nyáron, a gyermeknap környékén ilyen családos nappá lett. Öröm van bennünk, hogy az idő kivirult a délelőtt folyamán. Jól érzik magukat az emberek. Nem si­kerről beszélünk, hanem arról, hogy érezzék az emberek: jó az egyház közelségében lenni, jó egy egyházhoz tartozni. Ez egy másfajta társadalmi létet is ad az embernek: a keresztényi lét nem társadalomellenes, hanem éppen ebben leli meg értelmét. Érezzük azt, hogy jó együtt len­ni itt is és a társadalomban is, ahol feladatunk van. A késő délutánig elhúzódó családnapon a gyermekek, fia­talok betöltötték a tágas udvart és játszóteret, és jó volt látni, amint az ebéd utáni fagylaltot széles mosollyal díjazták... Az Evilági- és Kis aposto­­lok-koncert után Lőfi Gellért karnagy, a Művészeti Líceum igazgatója és Pakol István éne­kes sanzondalokkal szórakoz­tatta a közönséget. EGY MEGFIGYELT CSALÁD (10.) A hálózat Kilenc részben családunk férfi­tagjainak „bűnös” múltjáról ol­vashattak. (Kisebbik öcsémről, Árpádról, majd később.) Azokról a kommunista diktatúra elleni tiltakozásokról - ezeket jócskán felnagyítva és célzatosan kibő­vítve a történtekhez képest­­, amelyekért mérhetetlen bünte­tésekkel sújtotta családunkat a román nacionalista-kommunis­ta hatalom. Erre az előzetesre azért volt szükség, mert a megfi­gyeléseket a meg nem bánt „bű­neinkért” tartotta indokoltnak a Securitate. Mielőtt továbblépnénk, is­merjük meg - legalább vázla­tosan -, miként volt lehetséges, hogy életünk legapróbb részle­téről is tudomást szerezzen a ro­mán politikai titkosrendőrség. A szekuritáté III. ügyosz­tálya (belügyi elhárítás) egy bonyolult hálót vont a lakosság fölé, amely működtetése nélkül soha nem ismerte volna meg a célszemély(ek) tevékenységét, gondolatait. A hálót (reţea in­formativă) „bogok” kapcsolták sűrűvé, ők a tartótiszt (ofiţer operativ) ügynökei (informa­tori) voltak. Az informátor fel­adatot kapott, amelynek végre­hajtására meggyőzés, jutalom vagy zsarolás következtében írásos kötelezvényt tett, és a továbbiakban fedőnévvel adta jelentéseit. A közbeszédben az informátort besúgónak (turnă­tor) nevezték. Minden 5-8 in­formátort egy „rezidens" fogott össze és alkotott egy rezidentú­­rát. Embereiről csak neki és a tartótisztnek volt tudomása. Az egy-egy üzemben, intézmény­ben, vállalatnál tevékenykedő informátorcsoport tagjai nem ismerhették egymást. Altatott ügynök volt az, akitől nem vártak folyamatos információt, leginkább akkor aktivizálta a tartótiszt, amikor az informátorok megbízhatósá­gát kellett ellenőrizni vagy kü­lönleges feladatot megoldani. A minősített informátor valamely szakmában kitűnő volt, és több­nyire hazafias érzülete miatt lett informátor. A minősítetlen informátor alkalmi szolgálatot végzett. Többnyire megzsarolt, szabadon engedett bűnözőket bíztak meg egy-egy feladattal. Ők általában nem írtak alá kö­telezvényt. Szintén alkalmi in­formátorok az együttműködők (colaborator). Őket különöse­n a kapott terhelő anyag valódisá­gának az ellenőrzésével bízták meg. A beugrató ügynök (agent provocator) úgy beszél és visel­kedik, mintha a­ célszeméllyel egyetértene, sőt még érvel, buz­dít is, hogy amaz minél többet áruljon el magáról és társairól. A forrás (sursa) gyakran előforduló megnevezés a jelen­tésekben. Gyakorlatilag azonos az informátorral, jelentéseit többnyire szóban adja, amit a tartótiszt leír. Postaláda (rövid út) az a hely, ahol (ahonnan) a tartótiszt átveszi informátora je­lentéseit. Magyarázata: nagyobb konspiráció. Konspiratív lakás az a bérelt vagy ideiglenesen nem lakott lakás, ahol biztonságban találkozhat a tartótiszt a rezi­denssel vagy az informátorral. Azokat az informátorokat, akik visszakoztak, nem adtak értékelhető jelentéseket vagy el­árulták tevékenységüket, azon­nal eltávolították a hálózatból, és átkerültek a megfigyeltek sokkal népesebb csoportjába. A „jó” anyagokért pénzbeli vagy más jutalmakat adtak a hasznos ügynököknek, amint azt olvas­hatjuk Molnár János Szigorúan ellenőrzött evangélium című könyvének négy kötetében (Kri­­terion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2014). A beszervezés menetét Szolzsenyicin A Gulág szigetcso­port könyvében írja le érzékle­tesen, valósághűen. Gheorghe Raţiu ezredes, a ro­mán információs hálózat orszá­gos főnöke szerint 1989-ben kb. egymillió román állampolgár szolgált informátorként. PUSKÁS ATTILA Krisztián ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Rákkezelés poliovírussal Az amerikai gyógyszerfelügyelet felvette az áttörésnek minősí­tett gyógymódok közé az észak-karolinai Duke Egyetem kísérleti módszerét az agydaganat egyik formájának, az agresszív glio­­blasztómának a kezelésére. A CBS televízió riportban mutatta be a módszert, amelynek lényege, hogy a gyermekbénulás vírusát közvetlenül a koponyában terjeszkedő daganatba juttatják. MTI : A kísérleti módszeren négytagú kutatócsoport dolgo­zik, ezer páciens vár arra, hogy önként alávethesse magát a poliovírussal történő gyógyí­tásnak. „Számomra ez a legígé­retesebb terápia, amelyet orvo­si pályámon valaha is láttam” - nyilatkozta az orvoscsoport vezetője, Henry Friedman. Az ötlet, hogy a poliovírust próbálják meg felhasználni a rákbetegség leküzdésére, a csoport egyik onkológusától, Matthias Gromeiertől szárma­zik. Ő már 25 éve kísérletezik ezzel, próbálkozott kanyaró-, himlő-, és HIV-vírus alkal­mazásával is, de azok egyál­talán nem hoztak eredményt. Gromeier szerint egyedül a gyermekbénulás vírusa képes megkapaszkodni abban a sejt­membránban, amely minden rákos sejt felszínén megta­lálható, és amely megakadá­lyozza, hogy az immunsejtek felismerjék és elpusztítsák a ráksejtet. Gromeier genetikailag át­alakította a vírust, amely így nem okozhat bénulást vagy halált, mert egészséges sej­tekben életképtelen. Nem így a daganatos sejtekben, ame-Az oldalt szerkeszti: Incze Ibolya lyekben méreganyagot bocsát ki, és ezzel megöli a ráksejte­ket. Az orvosok szerint a vírus megfertőzi a tumort, amely így elveszíti védőburkát, az immunrendszer immár képes felismerni, megtámadni és elpusztítani a daganatot. „A vírus kezdi el a pusztítást, de az immunrendszer végzi el” - fogalmazott a kutató. Eddig 38 önkéntest kezel­tek a poliovírussal. Ez a kísér­leti kezelés első állomása volt, amikor a gyógyszerfelügye­let az áttörésnek minősített gyógymódok listájára felvet­te a módszert, megkezdődött a kísérlet második szakasza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eljárást 44­ intézmény­ben használhatják, több száz páciensen kísérletezhetnek vele. Ha ez is sikeres, akkor a gyógymód általánosan is al­kalmazható lesz. A kutatócsoport a labora­tóriumban már azon dolgo­zik, miként alkalmazhatnák a gyermekbénulás vírusát más ráktípusok legyőzésében. Ege­reken már sikeres kísérleteket végeztek, de három-öt év kell még, hogy embereken is meg­kezdhessék a kísérleti terápiát.

Next