Háromszék, 2017. május (29. évfolyam, 8086-8111. szám)
2017-05-17 / 8099. szám
40Háromszeék 2017. MÁJUS 17., SZERDA KÜLFÖLD RÖVIDEN Trump tényeket közölt az oroszokkal „Teljes mértékben helyénvaló" információkat osztott meg Donald Trump amerikai elnök Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel múlt heti tárgyalásaikon Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó szerint. McMaster tegnap a washingtoni Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy rutinjellegű információ-megosztásról volt szó, és az elnök semmilyen módon nem sodort veszélybe hírszerzési forrásokat a Lavrovval folytatott tanácskozása következtében. A The Washington Post napilap hétfői jelentése szerint Donald Trump titkos hírszerzési értesüléseket osztott meg az Iszlám Állam terrorszervezetről az orosz külügyminiszterrel múlt heti tárgyalásaikon. ■ Légből kapott információnak minősítette Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az amerikai lap állítását. ■ Minden joga megvan, hogy általa választott információkat osszon meg Oroszországgal - jelentette ki maga az amerikai elnök. Amint a HVG.hu beszámolt róla, Trump a Twitteren írt erről azután, hogy több kormányzati tisztségviselő is tagadta a lap értesüléseit. Terrorizmussal és repülésbiztonsággal kapcsolatos tényeket közölt, szerinte erre humanitárius okai voltak, illetve azt szerette volna elérni vele, hogy Oroszország még határozottabban lépjen fel az Iszlám Állam és a terrorizmus ellen. Kötelezettség a menedékkérők elosztása jogi és egyben erkölcsi kötelezettsége az Európai Unió tagállamainak, hogy részt vegyenek a 160 ezer menedékkérő elosztását szolgáló uniós mechanizmusban. Ha egy hónapon belül sincs előrelépés, kötelezettségszegési eljárás fog indulni az érintett országokkal szemben -jelentette ki Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos tegnap az Európai Parlament Strasbourg plenáris ülésén. Avramopulosz a sikeres menekültügyi politika zálogának nevezte a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását. Mint mondta, ez a rendszer „a szolidaritáson és a lehetőségeken alapul". Hangsúlyozta, az uniós belügyminiszterek által minősített többségi szavazással elfogadott mechanizmus nem pusztán Olaszországnak vagy Görögországnak, hanem az EU egészének érdeke. A görög uniós biztos elmondta, hogy eddig nagyjából 18 ezer menekültet helyeztek át a kvótarendszer keretében. ■ Felszólalásában Gál Kinga fideszes EP-képviselő elfogadhatatlannak nevezte a migránsok bármiféle kötelező szétosztását. A lengyelek is elutasítják A lengyel kormány nem egyezik bele, hogy Lengyelországra vagy más uniós tagállamokra rákényszerítsék a menekültelosztási kvótákat - hangsúlyozta tegnap Varsóban Beata Szycho lengyel miniszterelnök. Az Európai Bizottság tegnapi bejelentésére vonatkozóan, miszerint Brüsszel kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország, Magyarország és Ausztria ellen, ha júniusig nem kezdik el az uniós megállapodás szerint a menekültek befogadását, Szydho kijelentette: az EB „nem okul saját hibáiból, újból megismétli azt a már többször elkövetett hibát, amely az unió súlyos válságához, a brexithez vezetett". Az MTI hírei alapján szerkesztette: Mózes László Kallós Zoltán az Europa Nostra-díj közönségdíjasa Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató lett az Europa Nostra-díj idei közönségdíjasa, az internetes szavazás eredményét a hétfő esti díjkiosztón jelentették be a finnországi Turkuban - közölte tegnap a Maszol.ro portál. FOTÓ: MTI Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én tette közzé az idei díjazottakat. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból 29-en vehették át hétfő este az Európai Unió kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító elismerését Turkuban. A bejelentés napján elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatta a nyertes projekteket, és Kallós Zoltán gyűjtötte be a legtöbb szavazatot. „Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá áprilisi indoklásában a zsűri. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Sógor Csaba, az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője jelölte az uniós kitüntetésre. Az online szavazás lehetőségére az RMDSZ is felhívta a figyelmet hírlevelében. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikeresebb magyar népzenegyűjtőinek. Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórvány vidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült idén március 15-én Kossuth Nagydíjban. Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992- ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. Kárpát-medencei magyar családorvosokat díjaztak A családorvosok nemcsak a gyógyításban, hanem az egészségre nevelésben is kulcsszereplők - mondta az emberi erőforrások minisztere tegnap Budapesten, az Év családorvosa a Kárpát-medencében díjak átadásán. A hetedik alkalommal kiírt pályázat díjátadóján Balog Zoltán úgy fogalmazott, hogy a családorvos a legjobb emberi erőforrás a közösségek életében. A háziorvosok szolgálják a gyógyítandókat, kultúrát közvetítenek, szerepet vállalnak a szociális jelzőrendszerben, segítik a népességmegtartást, és akár jó oktatók is lehetnek. A díjazottak egységes Kárpát-medencei térben gondolkodnak, ami a magyarság jövőjének szempontjából kiemelten fontos - emelte ki Balog Zoltán, hozzátéve, hogy ezért is döntött úgy a kormány, hogy 2018. január elsejétől minden gyerek után, akit magyarnak anyakönyveztetnek a világ bármely részén, jár az anyasági támogatás. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete (MÁOTE) által alapított Év családorvosa a Kárpát-medencében díjjal elismerik a példaértékű, a páciensek érdekében kifejtett mindennapi megelőző és gyógyító családorvosi tevékenységet, a kötelességtudattal és alázattal végzett mindennapi munkát. Kitüntetést vehetett át Klausz Irén, Kismányok és Nagymányok háziorvosa, Bajza József a szlovákiai Tiszacsernyőről, Miró Erika az ukrajnai Zápszonyról, Tolnai Angéla a Bihar megyei Nagyszalontáról és Bús Mária a szerbiai Magyarkanizsáról, valamint Kozma János hódmezővásárhelyi házi gyermekorvos. Különdíjban részesült Sztojka Tamás a Hargita megyei Kászonaltízről. A bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell a befogadó országok értékeihez Precedensértékűnek számít az olasz semmítőszék döntése, amellyel helybenhagyta egy Olaszországban élő indiai szikh bevándorló ügyében hozott ítéletet arról, hogy a bevándorlóknak kötelező alkalmazkodniuk az őket befogadó ország értékeihez - jelentette az olasz sajtó tegnap. A döntés szerint elfogadhatatlan, hogy egy bevándorló a saját értékeihez ragaszkodva tudatosan megsértse az őt befogadó ország társadalmi szabályait. A harmadfokú bírói testület egy Olaszországban élő szikh férfi ügyében határozott. A Lombardia tartománybeli Goito kisvárosában élő férfit 2015-ben kétezer eurós bírságra ítélték, mivel egy húsz centiméteres késsel közlekedett Goito utcáin. A városban jelentős számú szikh közösség él. A férfi szerint a ruhája övén viselt kés (kirpan) a fején hordott turbánhoz hasonlóan az általa gyakorolt vallás jelképének számít, és „vallási kötelezettségből” hordta. Ezért fordult a legfelsőbb bírósághoz a rá kiszabott pénzbírság eltörlését kérve. A semmítőszék azonban elutasította a fellebbezést, hangsúlyozva, hogy a „soknemzetiségű társadalomban a különböző nemzetiségű személyek együttélése szükségszerűen megköveteli, hogy a bevándorlók és a befogadó társadalom közös alapértékeket valljanak. Az integráció nem jelenti az eredeti kultúra elhagyását (...), korlátot szabnak azonban a befogadó társadalomban érvényes emberi jogok és törvényi előírások.” Történelmi ítéletről beszélt Roberto Calderoli, az Északi Liga szenátora, aki szerint a bevándorlóknak minden olasz törvényt tiszteletben kell tartaniuk, azzal kezdve, hogy közterületen nem viselhetnek arcukat eltakaró fátyolt, burkát vagy nikábot. Ha a bevándorlók „nem fogadják el szabályainkat, nem maradhatnak Olaszországban” - mondta Roberto Calderoli. Luca Squeri, a jobbközép Hajrá Olaszország (FI) képviselője szerint a semmítőszék nemet mondott az integrációra, amelyet a balközép római kormány szorgalmaz. Khalid Chaouki, a balközép Demokrata Párt (PD) marokkói származású képviselője megjegyezte, jó lenne, ha a bíróság a „nyugati kultúra” fogalmát is meghatározná. A semmítőszék kimondta, hogy az integráció nem különíthető el társadalmunk és kultúránk jogszabályaitól-hangoztatta Giancarlo Perego, az olasz püspöki kar (Cei) Migrantes szervezetének igazgatója. A Cesnar torinói valláskutató intézet viszont felhívta a figyelmet arra, hogy a kirpan viselete engedélyezett Kanadában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyágban. Olaszországban 60 ezer szikh él, a második legnagyobb közösség Európában az Egyesült Királyság után. A brit hadsereg szikh harcosai részt vettek Olaszország felszabadításában a második világháborúban. Jelenleg elsősorban az észak-olaszországi agrártérségekben, Venetóban és Lombardiában élnek. A lombardiai Pessina Cremonesében van az egyik legnagyobb európai központjuk. Az olaszországi szikhek motorozáskor sisakot sem viselnek, arra hivatkozva, hogy a turbánt nem vehetik le a fejükről.