Háromszék, 2021. július (33. évfolyam, 9273-9294. szám)

2021-07-15 / 9283. szám

425 1 651100001 8 SEPSISZENTGYÖRGY A mélyszegénység ellen Hatszáz mélyszegénységben élő embert próbálnak elérni a következő két évben Sepsiszentgyör­­gyön, de nem halat adnak nekik, hanem horgászni tanítják őket - közölte Antal Árpád polgármester tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Gyulafehérvári Caritas által felvállalt, Prospera Sepsi nevű integrált szolgáltatáscsomagot mutatták be. A program nemcsak az őrkői romáknak szól, ha­nem a Csíki negyedben, illetve a Szépmezőn élő rászorulóknak is, a cél pedig az, hogy valós eredmé­nyeket érjenek el a kiszolgáltatott helyzetben levők hátrányainak csökkentésével.»­2 ALBERT LEVENTE FELVÉTELE Az Őrkő negyed www.3szek.ro FÜGGETLEN NAPILAP ÁRA: 1,50 LE] Hogy a turisták Erdővidékre találjanak , HECSER LÁSZLÓ •Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület vezetője az iroda lét­rehozásának történetét vázolta, s köszönetet mondott mindazok­nak, akik az elmúlt két évben hozzájárultak létrehozásához. Mint mondotta, meglehet, az iroda fenntartását a baróti ön­kormányzat fedezi, de munká­ja során nem kizárólag a város érdekeit szolgálja, hanem a kis­térségét is, éppen úgy, ahogy az egyesület sepsiszentgyörgyi és kovásznai információs pontja teszi, hálózatban működve, egy­más értékeit hangsúlyozva­­ a barótiakért.»­2 FOTÓ: KOCSIS B. JÁNOS Turisztikai információs iroda nyílt Baróton Tegnap délután Baróton kis ünnepség keretében megnyitotta kapuit a városháza és a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület által közösen létrehozott erdővidéki turisztikai iroda. T­ ovábbra is vonzó a külföldi munkalehető­ség a romániai orvosok számára - állapí­totta meg összeállításában egy bukaresti hírportál. A Hotnews.ro részletes elemzéssel járta körül az orvoselvándorlás témakörét, és arra a következtetésre jutott, hogy sem a világjárvány, sem a 2018-as béremelés nem fékezte meg az or­vosok távozását. És ez főként a betegek, a gyógyí­tásra szorulók népes tábora számára aggasztó, mert a koronavírus-járvány amúgy is átrendezte, mondhatni korlátozta az egészségügyi ellátást. A szóban forgó lap górcső alá vette, hogy az elmúlt években hány hazai orvos váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai iga­zolást, s noha ez nem tükrözi pontosan az orvosel­vándorlás mértékét, azt mindenképp jelzi, hogy e jelenséggel változatlanul számolni kell. Az említett, bürokratikus eljárással megszerezhető doku­mentumot tavaly 2173 orvos váltotta ki, keveseb­ben, mint 2019-ben, a járvány előtti esztendőben ugyanis 3015-en kérték az iratot. A Háromszéken élők számára az a biztató, hogy e kis megyében igényelték a legkevesebben a dokumentumot, az elmúlt két évben mindösszesen négy orvos. De mit is jeleznek valójában ezek a számok? Leginkább azt, hogy bár meghatározó, hosszú tá­von pusztán nagyobb fizetéssel nem lehet marasz­talni a fiatal, tanulni és fejlődni kívánó orvosge­neráció ambíciósabb tagjait. Emlékezetes, hogy 2018-ban a szociáldemokrata kabinet lényegesen megemelte az állami kórházakban és járóbeteg­rendelőkben dolgozó orvosok bérét, így arra ma már gondolni sem jó, hogy ha ezt a lépést akkor nem teszik meg, mi történt volna a folytatásban, a járvány idején?Hányan távoztak volna külföldre a most mintegy 63 ezer főt számláló hazai orvos­­társadalomból? Számuk bizonyosan nem két- vagy háromezer lenne, hanem jóval magasabb, hiszen az elkötelezettség, a hippokratészi eskü ereje nem minden esetben elegendő. Ugyanis a járvány ellen küzdő orvosok, a teljes egészségügyi személyzet nem csak a megnövekedett munkamennyiséggel szembesült, hanem a kezdeti fejetlenséggel, az ak­kori liberális kormány túlkapásaival, majd később a nagyfokú kimerültséggel. Ráadásul mindazok, akik közvetlenül a fertőzötteket gyógyították, mai napig sem tudták kipihenni magukat. Az orvoselvándorlás ténye tehát határozot­tan jelzi, hogy általános, rendszerbéli problémák megoldásához nem elég csupán a fizetésemelés. Változtatni kell, az egészségügy hagyományos, múltbéli gondjai nem illannak el egy költség­vetés-kiigazítással, a rendszer összességében szorul alapos javításra, és ez már politikai feladat is. Hiszen a nagyon súlyos égési sérülést szenvedő betegeket továbbra is külföldre irányít­ják, s folytatva a példákat, továbbra is tabutéma a hálapénz, amellyel egyszer s mindenkorra le kellene számolni. Hiszen össztársadalmi, jövőn­ket meghatározó érdek, hogy az egészségügyben szakmailag jól teljesítő,elégedett emberek dol­gozzanak, olyanok, akik alázattal, emberi tekin­tettel viszonyulnak a szenvedőkhöz, a gyógyulást remélőkhöz. És ezt megvalósítani jóval nagyobb feladat, mint mérsékelni az orvoselvándorlást. MÓZES LÁSZLÓ Nem csak orvoselvándorlás ■■■■■ máról holnapra ■■■■ Továbbra is gond az orvosok elvándorlása A koronavírus-járvány és az állami egészségügyi rendszerben 2018-ban bevezetett jelentős béremelés sem állította meg Romániában az orvoselvándorlást: tavaly is naponta hat orvos hagyta el az országot-írta tegnap a Hotnews.ro hírportál. A lapnak nem sikerült az or­vosi kamarától megtudnia, hány orvos hagyta el a világ­­járvány­ első évében a román egészségügyi rendszert, kö­vetkeztetését abból vonta le, hogy tavaly 2173 romániai orvos váltotta ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges szakmai igazolást.­­4 Elfogadták Kommandó címerét A kormány tegnapi ülésén elfogadta Kommandó címerét. Ugyan­akkor Nyárádszereda város és Tusnád község címerének jóváha­gyásáról is határoztak- közölte az RMDSZ. A jelképek a Hivatalos Közlönyben való megjelenéskor válnak hivatalossá. Az iratcso­mókat közel egy évtizede felterjesztették, de ez idáig bukaresti fiókok mélyén lapultak, más hasonló felterjesztésekkel együtt.» 3

Next